Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. niárcus 6. Az elmúlt hét második felében már 800 traktor dolgozott a termelőszövetkezetekben A gépállomási szakemberek fel. mérése szerint megyénk régi és új közös gazdaságaiban közel 70 ezer höld szántatlan terület vol£ ez év elején. Bizony ez sok és ért­hető módón arra ösztönzi a ter­melőszövetkezeti és gépállomási vezetőket egyaránt, hogy már most, a tél végén hasz­náljanak ki minden jó időt az ősszel el nem végzett mun­kák pótlására. Ezt - is'teszik mindenütt. A leg­utóbbi hétfőn — amint azt la­punk március 1-i számában kö­zöltük is — 300 traktorral láttak munkához megyénk gépállomási dolgozói. A szántó-vető traktorok száma azonban nap mint nap nö­vekedett a szövetkezetek földje­in. Csütörtökön már mintegy 800 gépet üzemeltettek a gépállo­mások a közös gazdaságok nagytábláin. S mivel a tavaszi árpa, a borsó, a lucerna és a takarmánykeverék vetésének ideje maholnap itt lesz, a gépállomások a hét második fe­lében 500 traktort két műszakban Kedden, március 8-án szokásos napirend szerint ülést tart a Tol­na megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke je­lentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb.-határozatok tel­jesítéséről. Ezt követően megvitat, ják á, mezőgazdasági osztály veze­tőjének beszámolóját a termelő­szövetkezetek 1959. évi zárszám­adásáról és az állatok áttelelteté- sériek helyzetéről. A napirendi pont előadója Szűcs Lajos mező- gazdasági osztályvezető. A napi­rendi pont tárgyaláséra tanácsko­zási joggal meghívták dr. Kur- nik Ernőt, az Iregszemcsei Kuta­tó Intézet vezetőjét, a megyei me­zőgazdasági állandó bizottság el­nökét is. A következő napirendi pont­ban a Gyönki Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága jelentést tesz sikerülne az »appeasement«-poli- tikát kompromittálni és Cham­berlaint megbuktatni, remélni le­hetett, hogy Anglia gátat vet a fasiszta expanziónak, mielőtt még Hitler eléggé megerősödik ah­hoz, hogy megkockáztasson egy másqdik világháborút. Külpoliti­kai sikerek nélkül a Hitler legyőz­hetetlenségébe vetett hit elhalvá­nyulna a német népben, és a rend­szer hatalma gyorsan csökkenne. Még meg lehetne menteni Né­metországot és a világot a köze­ledő katasztrófától, ha Churchill- nek és híveinek módjukban volna idejekorán megfordítani a brit politika kormányrúdját. Kötelességemnek tartottam te­hát, hogy Vansittartnak Chamber­lain elleni harcához fegyvert ad­jak á kezébe. 1937. őszén azt hittem, hogy ta­láltam annyi lőszert, mely nem­csak egy kis csatározásra, hanem a dpntő ütközetre is elegendő lesz. Ribbentropnak rengeteg ügy­nöke működött Angliában. Törzs­kara minden egyes tagjának szár­nyai alá kellett vennie egyet'vagy többet közülük. Pénz nem játszott szerepet. A legbővebben ömlő tit­kos hírforrásokhoz tartoztak egy bizonyos George Popoff jelenté­séi, aki ezekért 100 font, kereken 1200 aranymárka fix havi java­dalmazásban részesült. Popoff Észtországból szárro-v zótt. Londonban élt, és kisebb né­met, de elsősorban kelet- és dél­kelet-európai újságok részére írt cikkeket. Olyan »minden leben üzemeltettek. De ez így lesz most már mindig, amikor csak az idő alkalmas lesz arra, hogy a határ­ban- dolgozni lehet. A helyzet ugyanis az, hogy a gépállomásokon mindenütt biztosítva van a gépek két- műszakos üzemeltetésének fel­tétele. Az elmúlt héten legjobban a ta­mási gépállomás körzetében ment a munka, ahol a 73 gépből 55 éj­jel-nappal két műszakban dolgo­zott. Nem végleges adatok szerint a tamási traktorosok éppen a jól szervezett munka következté­ben több mint 200 hold földet szántottak fel az elmúlt héten, összesen pedig megyénk gépállomásai márci­usban mintegy 5000 kataszt- rális holdon végeztek talaj­munkát. Ennek többsége szántás. De kü­lönösen a dalmandi gépállomás körzetében már vetettek is gépek­kel. A szakcsi Uj Élet Tsz-ben például a gépállomás segítségé-; vei vetettek el már 200 höld ta­vaszi árpát és maholnap befej e­ügyekröl illésén arról, mit tettek az MSZMP mű­velődéspolitikái a irányelveinek végrehajtása érdekében hozott 22/1959. sz. megyei tanács határo­zatával kapcsolatban. A napirendi pont előadója Márton András, a Gyönki Járási Tanács VB. elnö­ke. Megtárgyalják a végrehajtó bij zottság II. negyedévi muhkater- vére vonatkozó javaslatot is atna- lyet dr. Tuska Pál elvtá’rs; a vég. rehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. A bejelentések című napi­rendi pontban, mint az előző vb.» üléseken, most is jelentést ter­jeszt elő a mezőgazdasági osztály vezetője, Szűcs Lajos elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalom je­lenlegi helyzetéről. Ezenkívül több magánjellegű és a folyó ügyekkel kapcsolatos határozati javaslat fe­lett döntenek. zik a borsó vetését is. Már mondottuk, hogy legfon­tosabb munka most a szántás, amit éppen olyan jól tudnak a traktorosok, mint az agronómu- sok, a termelőszövetkezeti vezetők Többségük éppen ezért a vasár­napi munkát is vállalta. A tamási traktorosok például tegnap a szemerkélő esőben is dolgoztak) s itt is, mint a legtöbb helyen megszervez­ték a vasárnapi munkát, sőt vasárnapra is biztosították a két műszakot. A termelőszövetkezetek gép­igénylése nem egyformán jelent­kezik valamennyi gépállomás kör­zetében. S hogy. a munkában se­hol ne legyen fennakadás, a me­gyei igazgatóság három traktoros brigádot szervezett, amelyek nin­csenek területhez kötve. Ezeket a brigádokat azokba a terme­lőszövetkezetekbe küldik dol­gozni, ahol .legsürgősebb a munka, s az ide beosztott traktorosok a két műszak megszervezése mellett sem tudják határidőre elvégezni. Törpevízművet terveznek Gyulajon A gyulaji községfejlesztési alapra a község lakossága jelen­tős összeget - szavazott, melyet a falu szépítésére, a lakosság kí­vánsága szerint építéndő létesít­mények építésére fordítanak. A termelőszövetkezeti tagok 300 fo­rint hozzájárulást fizetnek, az egyéni gazdák pedig adójuknak 20 százalékával járulnak hozzá a községfejlesztéshez. A tervek szerint ebben az évben ily mó­don több mint négyszázezer, fo­rint felett rendelkezhet a községi tanács. Szeretnének a gyulajiak egy törpevfzrhűvét létesíteni, melynek, tervezését ebből az ösz- szegből az idén. elkészíttetik. Ter­vezik egy orvoslakás építését is, melyhez az építőanyagot szintén ebből az összegből kívánják biz­tosítani, s amelynek felépítésére majd csak a jövő évben kerül sor. A községfejlesztési alapra befi­zetett összegből kétezer négyzet- méternyi járdát létesítenek. Ezen­kívül jelentős anyagi támogatást élvez ebből az összegből a sport­kör és a könyvtár is. kanál« ember volt, s az úgyneve­zett legjobb társaság szalonjaiban bizonyos szerepet is vitt. A híres Lady Oxfordaal, az első világ­háború miniszterelnökének, As- quithnek az özvegyével még te­gező viszonyban is állott. Ribbentyop titkos aktái termé­szetesen nem az én szememnek voltak szánva. Az én szuterén- folyosómon volt azonban Achilles irodaigazgató irattára, s azokat az okmányokat, amelyeknek a leg­közelebbi futárpostával Berlin­be kellett menniük, elindításukig az ő páncélszekrényében őrizték. Előfordult, hogy Achillesnek nem volt ideje az okmányokat abban a pillanatban elzárni, amint azok fentről, Ribbentrop irodájából le­érkeztek; néha egy félóráig, is szanaszét hevertek az asztalán. így bukkantam rá egy napon Popoff úrnak egy csaknem húsz­oldalas jelentésére. Leírja, hogy , a legutóbbi week-endet Skóciá­ban Chamberlain . egyik, sógorá­nak kastélyában töltötte.' Rövid­del azelőtt a miniszterelnök is ott horgászott pisztrángra és lazacra, s este családi körben, a kandalló mellett kiöntötte minden gond­ját-baját. A sógor, azon melegé­ben mindent továbbadott, George Popoff úrnak. Ezt a jelentést, amennyire a rendelkezésemre álló rövid idő . engedte, szinte szóról szóra be­vágtam; éppen nekem, való cse­mege volt. Chamberlain úr — mondta , a jelentés -—. bánkódott és nyugta­lan is volt amiatt, hogy Német­országban oly kevéssé méltányol­ják az ő fáradozásait. Pedig min­dent megtesz annak érdekében, hogy a »Harmadik Birodalom« kívánságai Angliában megértéssel találkozzanak. Hitlert azonban sohasem lehet kielégíteni, mert mindig újabb és nagyabb köve­telésekkel áll elő. Éppen ezért egyre nehezebbé válik az angol közvéleménnyel megemészteni a megnyugtatási politikát. Ö, Cham­berlain, mindenesetre következe­tesen ragaszkodik a saját vonalá­hoz; mert Hitler Nérhetországa erős bástya a bolsevizmus ellen, s erre Angliának szüksége van. Ha azonban a német arrogancia egyre mértéktelenebb lesz, egy napon majd.ő sem garantálhatja már, hogy el tudják kerülni a komoly. konfliktust. Ribbentrop ebből a diplomáciai csűrés-csavarások ellenére is vi­lágosan kiolvashatta, hogy amed­dig Chamberlain kormányon ma­rad, Hitlernek nincs mit félnie Angliától, nyugodtan, és'büntet­lenül táncolhat tovább is a brit oroszlán fejé tetején. Már Auszt­ria tervezett annexiójáról is be­széltek. Azokat az üres fenyege­téseket, melyek időnként el-elpuf- fánták az angol sajtóban, a nácik egyáltalán . nem vették komo­lyan. Popoff jelentéséből az is egyér­telműen kit.űnik, hogy mi volt a Chamberlain-féle politika végső célja. Az angol miniszterelnök szó szerint a következőket jelentette ki: — A mi. részünkre természete­sen az lenne a legjobb, ha ez a két veszett kutya — mad dogs — Hitler és Sztálin egymásba akasz- kodna, és kölcsönösen szétmarcan­golnák egymást. (Folytatjuk.) A tsz-ek zárszámadásiról és kuSturális tárgyai a megyei tanács vb. a keddi Erről in beszélni kell Tanácsházi ügyfelekről Jól emlékszem még, milyen nagy ceremónia volt otthon ná­lunk akkor, amikor apámat, vagy nagyapámat a községi főjegyző úr színe elé citálták. Az asszo­nyok kihozták a tiszta szobából a dohosszagú »misére való ruhá­kat« jól kiszellőztették, mert hát a főjegyző úr előtt nem lehetett akárhogyan megjelenni! Izgalom fűtötte az ügyfelekét, amikor a segédjegyző úr szobá­jában várakoztak a főjegyző úr hívó szavára, mert hát várakozni kellett, akár dolga volt a főjegy­ző úrnak, akár nem Volt neki dolga. A várakozás növelte a te­kintélyt. Nagyapámtól hallottam, hogy télidején még sáros csizmában sem lehetett a főjegyző úr szobá­jába lépni, mert ott szőnyeg volt, s a szőnyeget nem volt szabad besározni, a csizmát az előszobá­ban le kellett vétni. így- fogadta tehát a főjegyző úr a falusi halandókat, egy-két nagygazdát kivéve, akiket barát­ságával volt kegyes kitüntetni. Ezek a régi dolgok jutnak eszembe’mostanában, amikor ma­gam is hivatalból gyakran va­gyok tanácsházi ügyfél, legtöbb­ször az elnöknél, s ott van alkal­mam végignézni, végighallgatni a falusi ügyfelek fogadását. A ta­nácselnök a falusiak közül emel­kedett tisztébe, mindenki jól is­meri, sokan együtt gyerekesked- tek, vagy együtt jártak napszám­ba vele azelőtt. így aztán közvet­len a viszony, s egyáltalán nem esemény az, ha ügyes-bajos dol­got intézni kell vele. Bizalommal fordulnak hozzá és bizony, ha nem értenek egyet döntésével, vé­leményével, sokszor keresetlen szavakkal is megmondják ezt ne­ki, s élénk vitákat folytatnak vele. Sokszor felvetődött bennem, ta­lán jobb lenne, ha jobban tisztel­nék a falusi vezetőt. Aztán rá­jöttem arra, hogy nem is tiszte­letlenségről van itt szó, amikor -közvetlen a beszéd, hanem barát­ságról, bizalomról és arról, hogy érzik az emberek, értük van a ta­nácsi funkcionárius, ők emelték oda az íróasztalhoz, s rajta ke­resztül ők gyakorolják a hatal­mat. Szépen és kifejezően nyilvánul meg a tanácsházi ügyfelek mai viselkedésén is az, hogy nálunk a dolgozó nép gyakorolja a hatal­mat. Mert ez a különbség. Régen az emberek, tőlük Idegen, zsar­noki hatalom képviselőjéhez já­rultak, s ezért volt a félelem, az izgalom. Ma saját hatalmuk tes­tesül meg a tanácsban, s annak vezetőiben, ezért van a közvet­lenség, keresetlenség és a biza­lom. Nincs olyan kérés, nehézség, amit fel nem tárhatnak, amire tanácsot, segítséget, felvilágosí­tást ne kapnának ma a tanács­házi ügyfelek. Megváltozott a falusi állam- hatalmi szerv tartalma, formája, s megváltoztak azok is, akik az államhatalom tényleges alapját képezik, s akik ezt a hatalmat tudják és merik is gyakorolni. —is-os— Megyénk állami gazdasági szakemberei 559 munkanapot dolgoztak az idén a tsz-ekben Az elmúlt hetekben, különösen az új termelőszövetkezetekben nagyon sok dolguk volt a veze­tőknek. El kellett készíteni a ter­melési terveket, kialakítani a munkaszervezetekét, beindítani a könyvelést, megszervezni a közös állattenyésztést, munkába állítani az építőbrigádokat és így tovább és így tovább. E tömérdek egy­szerre jelentkező munkához a termelőszövetkezeti vezetők segít­séget kérték a nagyüzemi terme­lés megszervezésében már jártas állami gazdasági szakemberektől. Kértek és kaptak. Január 1-től március 1-ig a patronálási moz­galom keretén belül megyénk va­lamennyi állami gazdaságából voltak a termelőszövetkezetekben ■V; segíteni agronómusok, állatte­nyésztők, gépészek és könyvelők. Pontosan 559 munkanapot tesz ki, amit állami gazdasági szakem­berek töltöttek az idén a szövet­kezetekben. A tervezési és szervezési mun­kák mellett egyéb vonatkozásban is segítenek megyénk állami gaz­daságai a szövetkezeteknek. Nap­jainkban például valamennyi ál­lami gazdaságban összeírják, hogy mennyi lóvontatású fűka­szát, vetőgépet, silótöltőt, ba­romfikeltető gépet, burgonyasze­dőt, kisteljesítményű szelektort tudnak nélkülözni. Ezeket a gépe-, két leértékelt áron átadják a kö­zeljövőben a termelőszövetkeze­teknek. Széna vagy szalma? — Ha azt mondom, hogy szal­ma, akkor szalma! — Széna! — Szalma! — vitatkozik- Mi­kes György »Széna vagy szalma« című egyfelvonásosának brigád­vezetője a feleségével, amikor benyitok, a könyvtárba. Itt ugyanis 'a bogyiszlói kultúrcso- port próbál, készül a legközeleb­bi fellépésére. A szereplők egy i része, - Pilisi Pista, Hajdú Juliska és . Lánárt Jancsi régi ismerősünk. De van­nak újak is, akik a kultúrház- avatáson mutatkoztak be. Miklós Sárikának ez volt az első sze­replése még, de máris kivívta a közönség tetszését, olyan ottho- niasan mozgott a. színpadon és olyan jól játszott. Ressz Antal tanító irányításá­val folyik a próba. Ö a rendező. De nemcsak rendező, hanem sze­replő is. A nehezebb szerepeket mindig magára vállalja. — Légy szíves — szólítom meg a próba végén — mondj egy pár szót terveitekről. Most mire ké­szültök, és mik a további tervei­— Jelenleg egy vidám, nevelő­hatású műsoros estre készülünk. A Széna vagy szalmán kívül még tanuljuk Nagy Endre Tóni című, szintén egyfelvonásos vígjátékát. Lesz még egy-két villámtréfa és szavalat is. Ezt az előadást már­cius 27-re tervezzük. Távolabbi terveink? A jövő hónap elején rendezni akarunk egy magyar nóta estet. A KISZ tanáccsoport és a cigányegyüttes is a jövő hó­napban mutatja be műsorát. — A színjátszókkal havonta legalább egy műsor betanulását tervezem. De szeretném, ha a pé­csi és a kaposvári színház is ven­dégszerepelne nálunk a jövőben. A színpadon Kovács István tart próbát a cigányegyüttessel. Ez az együttes még egészen fia­tal, de máris egy csomó sikerrel dicsekedhet. Kovács tanító mun­káját dicséri már maga a kezde­ményezés is, hogy a bogyiszlói cigányok népszokását, a »Lány­kérőt« színpadra vitte. A vidám cigány szokás felelevenítését tüzes cigánytánccal fejezik be. Tehát Bogyiszlón él a kultúr- esoport. Nemcsak kult'írház van, hanem élet is a kultúrházban. tek? Varga Islvia

Next

/
Thumbnails
Contents