Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-31 / 77. szám
TOI,Ni.V MEGYEI NÉPtfJSÁG 1960. március 31. Szabó Meiste iMtlumt im Ady halála után lépett fel, de egész működése egybekapcsoló- dik a nyugafosokéval: Babits, aki ekkor már klasszikus magaslatokon állt, barátjává fogadta s nemcsak egyengette útját, hanem lakást is adott a fiatal költőnek. Ez a barátság Szabó Lőrinc egész költői pályájára rányomta bélyegét; a fiatal, nem egyszer a divatos áramlatok könnyebb ellen* állása felé hajló költőt a klasz- szikus fegyelemre szoktatta, igazi költővé nevelte. Bevonta saját munkájába is, s így született meg a magyar műfordítás-irodalom egyik legnagyszerűbb fegyverténye, a magyar Baudelaire, amit Tóth Árpáddal együtt készítettek. A pályája kezdetén álló Szabó Lőrinc már olyan feladatokra is vállalkozhatott, mint Shakespeare összes szonettjének lefordítása, s a műfordításhoz élete végéig nem lett hűtlen, sőt maga mondta nem egyszer, hogy azt költői műn kássága szerves részének tekinti. Műfordításai több kötetet töltenek meg, s jóformán az egész világirodáimat felölelik. A költő Szabó Lőrinc lassabban érett, de • pályája egyenesen ívelt felfelé. A Sátán műremekeinek szertelen szabadversei után a Különbéke fontos fordulópont: itt találta meg igazi hangját, azt a hasonlíthatatlan hangot, amely a hagyományból táplálkozik, de ugyanakkor modern is, a mai ember vívódásait, lelki gyötrelmeit fejezi ki. Ez a költészet soha nem szakad el a valóságtól, egyéni sorsa mögött pontosan kirajzolódik a Horthy-korszak minden anyagi és szellemi nyomorúsága. Talán senki nem írt annyit és olyan döbbenetes erővel, mint éppen ő, a pénz kegyetlen hatalmáról. Élete végén virágirodalmi magaslatokra jutott: A huszonhatodik év szívettépő szonettjei nemcsak az emberi szenvedés megrázó dokumentumai, hanem a leg- magasabbrendű költészetet is jelentik. Ekkor már a siker sem maradt el, s nemcsak ez a könyve, hanem válogatott verseinek gyűjteménye is napok alatt elfogyott. Most, épp a mai napon lenne hatvan éves. Valódi értékét, roppant gazdag irodalmi munkásságát még nem mértük fel. De kétségtelen, hogy a modern magyar költészet legnagyobbjai között van a helye. (cs) ! Ä tervek teljesítésének legfontosabb eleme: ctz ember — A falura kihelyezett szakemberek első megyei tanácskozásának tunulságai — Április: tisztasági hónap Hosszú idő óta minden év áprilisa tiszlasági hónap. Ürömmel megy végig az ember a városon, mert látja; az eddigi parkosítás, az utcák rendezése mintegy előkészítése a tisztasági hónapnak, ürömmel látjuk, városunk az idén szebb lesz mint bármikor. A parkosítás már tulajdonképpen a télen megkezdődött. A városi tanács költségvetésében komoly összeggel szerepel a város szépítése tisztántartása. Jóleső érzés látni, hogy a város lakossága is készül a tisztasági hónapra. A Wosinszky utcában rendezik, virággal ültetik be az úttest szegélyét, de ugyanezt láthatjuk a Szluha György utcában, a Kölcsey utcában, a Rákóczi utcában is. De nemcsak a városban, a megye mnden részében tapasztalhatjuk a tisztasági hónap eredményeit Rendbehozzák az utcákat, a házakat, a házak környékét, meszelnek, festenek, tataroznak. És ha már a tisztasági hónap, . ........—l-WH hoz értünk ismét; érdemes lenne megszívlelni megyénkben is azt a kezdeményezést, amelyet jó néhány Baranya megyei községben meghonosítottak. A tisztasági mozgalom ne csak erre az egy hónapra terjedjen ki, hanem az egész évre. Érdekes, hasznos ötlet számos baranyai faluban; a legtisztább legrendezettebb udvarú házakat táblával lá’ ják el, ezzel a felirattal: „Tiszta udvar, rendes ház". Érdemes lenne ezt bevezetni Tolna megyében is. — Állandó tánccsoportja van a pincehelyi kultúrháznak, amely egész évben rendszeresen készül új és új műsorok bemutatására. A színjátszó csoport is évente kéí- háromszor új előadásokkal szórakoztatja a község lakóit. — A decsi földművesszövetkezeí idei részjegyfizetési terve 12 000 forint. Ebből már az első negyedévben több mint 6000 forintot befizetett a tagság. Idestova másfél éve lesz, hogy a párt hívó szavára ipari üzemekből, vállalatoktól, a közigazgatásból és a pártapparátusból politikailag képzett, a vezetésben jártas szakemberek százával jelentkeztek falusi munkára. Elhatározásukat az a cél vezette, hogy mun kájukkal elősegítsék a falun végbemenő forradalmi átalakulást. A mi megyénk közös gazdaságaiban is közel százan foglalták el helyüket a termelés irányításának különböző posztjain, a termelőszövetkezeti parasztok által hívott és a párt által küldött szakemberek. Munkájukat — amelyet a közös gazdaságok kollektívájával együtt eddig végeztek — reálisan értékelni ma még nagyon nehéz. Hiszen tudott, hogy a mezőgazdaságban — az ipartól eltérően — hosszabb idő kell ahhoz, hogy az új termelési viszonyok közölt a régebbinél nagyobb eredményeket érjenek el. Ennek ellenére, vagy éppen ezért sole tanulsággal szolgált, ami a megyénk falvaiba kihelyezett szakember-'k első megyei tanácskozásén elhangzott. De lássuk ezeket sorjában. Legtöbb szó — érthetően a szövetkezeti parasztok által elfogadott termelési tervek tzljesítésé- ről, túlteljesítésének fontosságáról esett. Ettig László, a majosi Aranykalász. Füves József, a tamási Széchenyi és Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnökei nyomatékoson hangsúlyozták, hogy a tervek teljesítésének legfontosabb eleme az ember. ,.A vezetőknek tisztában kell lenni azzal, hogy a papírra írt _ tervekből csakis akkor lesz | valóság, ha annak teljesítéséért a szövetkezeti parasztok egy emberként felsorakoznak. Látni kell azt is hogy a szövetkezeti paraszt, aki tegnap kezdte el a kollektív munkát — gondolkodásában ma még nem szocialista. Önökön, vezetőkön is múlik, hogy rövid időn b°lül azzá legyen. Azt kéri maguktól a párt: hogy a feladatokra való mozgósítás közben gondjuk legyen az emberek gondolkodásának formálására is. a táncolok között, akkor azonban lefeküdtünk, hogy reggel a .kikötésnél frissek legyünk. Alig derengett a hajnal, amikor a folyosókról durva féríihangok riasztottak fel: — A két németet azonnal leszállítani a vámhatóság csónakjába! Még az álmot sem tudtuk kidörzsölni a szemünkből, amikor egy steward máris a kajütbe lépett, és személyesen adta át a parancsot. A hajó csendesen állt, pedig a kíngstoni kikötőtől még legalább két órányi távolságban voltunk. A hajó a nagy öböl bejáratánál, a régi Port Royal flottaállomás közelében horgonyzott le, melyet egykor még Nelson admirális építtetett ki. Erről az állomásról jött a hajóra egy angol katonai őrjárat. Megkértem a stewardot, érdeklődje meg, megreggelizhetnénk-e még a hajón. Hamar visz- szajött a válasszal: — Nem. A katonák azt mondják, hogy majd később is megreggelizhetnek a szárazföldön Akarva, nem akarva fel kellett öltözködnünk, és egy rakodónyíláson keresztül, kötélhágcsón lemásztunk a várakozó motorcsónakba. Két bőröndünket a matrózok adták le utánunk, s néhány pillanattal később már száguldottunk is Port Royal irányában. Kíváncsian és álmosan néztek utánunk a »Veragua« hajóablakaiból a fésületlen, borzas amerikai fiatal lányok, akikkel öt órával ezelőtt még olv vidáman táncoltunk. Láthatóén ez volt első idegcsiklandozó háborús kaland, juk; bizonyára még sokáig emlegették a két veszélyes nácikémet, akiknek letartóztatását maguk is átélték. A parton fel tűzött szuronyokkal fogadott egy csoport kanadai katona. Vezetőjük, egy szakállas őrnagy, udvariasan felszólított, hogy szálljunk be az ott várakozó teherautóba. 0 maga a volán mellé ült, mögöttünk két revolveres katona foglalt helyet. A fegyveres csoport egy másik kocsiban mögöttünk jött. Nem túlságosan kecsegtető fogadtatás : Hegynek felfelé mentünk. A reggeli nap egyre erősebben sütött. Az út mindjobban kanyargóssá vált, egyre pompásabb lett a kilátás a kék tengeröbölre. Lent, a tengerparton megismertem a nagy, fehér szállodát, ahol tíz évvel ezelőtt megszálltam és a haiti külügyminiszter nővérével találkoztam. Két és fél órai út után megérkeztünk egy barakktáborba. mely az utolsó, 5000 láb magas hegygerinc alatt épült. Ez volt a Jamaikában állomásozó kanadai csapatok helyőrsége. A helységet Newcastle-nak hívták. Az őrnagy elbocsátotta embereit, minket pedig meghívott a szállására, ahol már várt ránk a pompás reggeli. Amikor már jobban megismertük a kanadaiakat, megállapítottuk, hogy a mord külsejük ellenére barátságos emberek Többnyire a prériről származó parasztfiúk voltak, akik csak nemrégiben és nyilván nagyon kelletlenül öltötték magukra az egyenruhát. Az ezred egyébként "a »Winnipeg-gránátosok- nevet viselte. Az őrnagy közölte velünk, hogy a kormányzó paraamte* -isállósoltak el bennünket ebben a táborban és helyeztek a Winnipeg- gránátosok védelme alá. Reggeli után megmutatta a tágas tiszti barakkot, melyet jövendő szállásunkul kijelöltek. Két szobánk volt. fürdőszoba tartozott hozzá és az egész frontoldalon nagy veranda húzódott végig, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Kingston fővárosra és a kék tengerre. A •Vszti barakk mögött tarka kúszónövényekkel befuttatott, kisebb ház állott, benne nagy konyha és néhány gazdasági helyiség. Uj szállásunkon katonák sürgölődtek, takarították a helyiségeket, és bútordarabokat helyeztek el a szobákban A nap hátralévő részét Willivel a tiszti kaszinóban élénk társalgással, kártyázással, rádiózene mellett töltöttük el. Teleszívtuk magunkat a jó Jamnika-remmal és kissé emelkedett hangulatban tértünk úgy tíz óra felé új szállásunkon nyugovóra. Másnap reggel még aludtam, amikor Willi magából kikelve rontott be hozzám: — Azt hiszem, a testvérek tüskés drótkerítést éoítenek körénk. Kinéztem az ablakon. Vagy egy tucat fecsegő néger valóban cölöpöket vert be a földbe udva runk körül azokon a helyeken, ahova a katonák előzőleg tüskés dróttekercseket raktak le. Kisvártatva azt is megállapítottuk, a mellettünk lévő barakkba beszállásoltak egy altisztet és tizenkét legénységi személyt a mi őrizetünkre. Ketten közülük puskával a vállukon már őrt is álltak. CEolytaiiukJ Ha a szövetkezeti paraszt tudja, hogy mit, miért tesz, akkor a tervek teljesítéséből nemcsak a két kezével, de az eszével, a szívével is részt vállal." — mondotta felszólalásában a többi között Daradics Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Tanulságos volt a hogyan megfogalmazása is. A résztvevők úgy foglaltak állást, hogy az állam biztosította anyagi támogatás helyes felhasználása mellett a helyi lehetőségek és a saját erő maximális kihasználásával kell törekedni arra, hogy az elaprózódott kisparcellák helyén virágzó nagyüzem legyen a lehető legrövidebb időn belül. Erre vonatkozóan sok követendő példa elhangzott. A tamási Széchenyi Tsz elnöke elmondotta, hogy alig két hónap alatt kilenc vagon takarmányt adtak a szövetkezeti parasztok a közösbe, mert az a céljuk, hogy mér az idén több húsárut adnak a népgazdaságnak, mint egyéni gazda korukban. Pálfár,, az Egyetértés Tsz vazctli a tagok háztáji gazdaságában növelt növendék-szarvas marhákat egytől egyig felvásárolják, mert így könnyebben kialakítják a nagyüzemi szarvasmarha tenyészetet. A hízónak való süldők egy részét ugyancsak a tagok háztáji gazdaságából vásárolja fel a szövetkezet. Pajtákból átalakított istállókban híznak a süldők. De az a lényeg, hogy a pálfai Egyetértés ebben az évben a tervezett 600 süldő helyett 700-at tud meghizlalni. A mezőgazdasági szakemberek körében hetek óta folyik a vita,- hogy milyen szervezési intézkedéssel biztosítsák a szövetkezetekben a kapásnövények termésátlagának növelését. A tanácskozáson, is szóba került ez. A részt vevő elnökök, agronómusok és könyvelők nem értenek egyet azokkal, akik a munkaegységtől eltérő részesedést vezetnek be. „A jövedelem munkaegység szerinti elosztása igenis jó. Minden más kísérlettel szemben ez a legjobban szocialista, meg kell maradni emellett". — hangsúlyozta Ettig László, a majosi Aranykalász Tsz elnöke. Azt viszont messzemenően helyeselték a résztvevők, hogy a munkaegység szerinti elosztás meghagyása melleit az eddigieknél jobban tegyék érdekeltté a növénytermelőket a termésátlagok fokozásában. Erre vonatkozóan sok termelőszövetkezetben jónak ígérkező prémiumrendszert dolgoztak ki, amelynek a lényege szerint a brigád, vagy a munkacsapat a terven felül megtermelt terménynek egy bizonyos hányadát természetben, vagy az annak megfelelő érteket készpénzben megkapja. Hogy ez mennyire jó, azt majd a gyakorlat dönti el. De a kísérlet dicsérendő, biztos lesz eredménye. Összefoglalva: Érdemes volt összehívni tanácskozásra a kihelyezett szakembereket. Átadhatták egymásnak a munka során eddig szerzett tapasztalataikat, amelyekből lehet és érdemes is tanulni. Leleplezte a népi ellenőrzés A dolgozók által történt bejelentések alapján kezdte meg a vizsgálatot a gyönki járási népi ellenőrző bizottság Bcndes László, a pálfai földművesszövetkezet do.gozója ügyében. A vizsgálat során kiderült, hogy Bendes László okirathamisítást és sikkasztást követett el. Az elmúlt évben ugyanis a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezetnek -10 mázsa pétisót diszponált a pálfai földművesszövetkezet. Az átvétel idején a tsz vezetősége' meggondolta magát és úgy döntött, hogy csak 20 mázsa pétisót vesznek át, amelyet vontatón el is szállítottak. A 20 mázsa pélisó átvételével megbízott tsz-tag kézzel írott elismervényt adott át Bendesnek, amelyet az meghamisított: a 20 mázsát 40 mázsára javította át, a 20 mázsa pétisó árát pedig saját c jaira használta fel.- montornyán Varga István volt községi vb.-elnök ellen tett feljelentést Papp István simonlor- nyei fényképész, akitől Varga István 500 forint készpénzt és egv darab 493 forint értékű motorkerékpár kilométerórát fogadott el üz lethelyiség és lakáskiutalás fejében. Bár Varga István az ügy kivizsgálása idején az 500 forintot visszaszármaztatta Papp Istvánnak, megállapítást nyert a korrupció, amiért állásából fegyelmi úton eltávolították. A gyönki járási ügyészség vádat emelt és az elmúlt hetekben tárgyalta a két ügyet. Bendes Lászlót, a pálfai földművesszövetkezet dolgozóját egyrendbeli okirathamisítás és sikkasztás elkövetése miatt 5 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, az okozott 1928 forint kár megtérítésére és 1000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Varga Istvánt 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte a gyönki járásbíróság. Pályázat olcsóbb tehánlstáiió típus-tervek elkészítésére A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdet olyan tehénistálló típusok tervezésére, amelyek az eddig típusoknál lényegesen olcsóbbak, s a hazai épitő- anyagokból állíthatók elő, ugyanakkor alkalmasak a korszerű nagy üzemi állattenyésztési módszerek kialakítására, jól gépesíthetők. A pályázat lehetőséget nyújt a mező- gazdasági építéshez értő szakembereknek — állattenyésztőknek, agrár-, építész, és gépészmérnökök rek —, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal hatékonyan segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A pályázat kiterjed zárt- rendszerű, száz férőhelyes tehén- istállók terveire, szabadtartásos rendszerű, fejőházas tejistállókra, továbbá a jelenleg érvényes MOT egy 6—38 jelzésű típusterv olcsóbb Váltómtól*, A pályázat titkos. A pályázók a nevüket és pontos címüket lezárt borítékban mellékeljék a pályamunkához. A beküldési határidő, 1960. június 30. A bíráló bizottság a pályaműveket 1960. július 30-ig * élbírálja, az eredményeket írásban közli a pályázókkal. Az első két csoportban az első díjas pályaművekért húsz-húszezer, a második díjasokért 15-15 ezer, a harmadik díjasokért pedig 10-10 ezer forint jutalmat fizetnek, a MOT egy 6—38 jelű terv szerkezeti változtatására beadott pályaműveket 10 ezer, 7000, illetve 5000 forinttal jutalmazzák.Az egyes megvásárolt pályaművekért 8000—8000 forintot adnak. A pályázók kérdéseikkel a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságához forduljanak.
