Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

3 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG , .. i 1960. március 31. Lelkesen fogadták Liliében Hruscsov elvtársat (Folytatás az 1. oldalról.) kéért kifejtett erőfeszítéseit, s re­méljük, hogy találkozásunk hoz­zájárul a béke megszilárdításá­hoz. Hruscsov szólt a Szovjetunió szociális vívmányairól, tudomá­nyos eredményeiről és emlékezte­tett rá, hogy a francia tudomány kimagasló alakjáról, Joliot-Curie- ről nevezték el a Hold eddig is­meretlen oldalának egyik kráte­rét. A szovjet kormányfő hangsú­lyozta a Szovjetunió népeinek bé- kevágyát. A Szovjetunió népei azt kívánják, hogy békében dol­gozhassanak, nem gondolnak há­borúra, szeretik rendszerüket, s ha valaki ezt meg akarná változtat­ni, vagy ha valaki megtámadná őket, még nagyobb elszántsággal harcolnának, mint a múlt világ­háborúban — mondotta Hrus­csov. Laurent polgármester Lille em­lékérmét nyújtotta át ezután Lruscsovnak. A szovjet kormány­fő beírta nevét a város arany­könyvébe. Hruscsov ezután a pályaudvar­ra hajtatott, búcsúztatására itt is­mét hatalmas tömeg sereglett egybe. Különvonat vitte a szovjet kormányfőt Rouen-ba. Utóhangok a reimsi látogatásról A reimsi székesegyház megte­kintése elhúzódott. Jacquinot ál­lamminiszter, Hruscsov hivatalos kísérője már nyugtalan volt a »menetrendbeli késés« miatt, és karonfogva a szovjet kormányfőt igyekezett kivezetni. Hruscsov tréfásan méltatlankodott: de Jacquinot úr, ön elszakít engem az istentől... Verdun-ben Hruscsov bombát kapott ajándékba — csokoládé­ból. Egy orosz népviseletbe öltö­zött kislány nyújtotta át neki, majd lábujjhegyre állt és úgy mondotta közelhajolva Hruscsov füléhez: »Hruscsov bácsi, tegyen meg mindent, hogy béke uralkod­jék a földön«. Hruscsov magához vonta, megcsókolta a kislányt és így válaszolt: »Béke lesz a vilá­gon. Megnyugtathatlak. Gyere el a Szovjetunióba, meghívlak, áll a szavam«. Több időt szentelnek a rambouilleti politikai tárgyalásokra Elmarad a versaillesi kastély megtekintése7 Az Elysée-palotá- ból kiszivárgott értesülések sze­rint francia és szovjet részről egyaránt az a kívánság mutatko­zik, hogy Hruscsov és de Gaulle tábornok mind több időt szentel­hessen a politikai tárgyalások­nak. Az eredeti program szerint a rambouilleti megbeszéléseket meg-megszakítaná Hruscsov láto­gatása a flinsi Renault gépkocsi­gyárban és a versaillesi kastély­ban. A »napkirály« palotájának megtekintését esetleg feláldoz­zák, hogy a két államférfi döntő jelentőségű tárgyalásaira több idő jusson. Szó van arról is, hogy a rabouilleti kastélyban pénteken és szombaton az ebéd sem lesz díszebéd jellegű, hanem a legszű­kebb körben ül a fehérasztal mel­lé Hruscsov és vendéglátója, hogy megbeszéléseiket közvetlen mun­katársaik jelenlétében »munka­ebéden« folytathassák. tiltakozni az ellen, hogy egy ide­gen hatóság beavatkozott a fran­cia belügyekbe, mit szándékozik tenni hasonló beavatkozások meg­akadályozására a jövőben. De Gaulle-t meghívták a Szovjetunióba? De Gaulle tábornok meghívást kapott, látogasson el a jövő év tavaszán a Szovjetunióba, — ez a hír egyelőre kérdőjelesen terjedt el párizsi politikai körökben. — Megerősítését szombaton este a ramboullieti Hruscsov—de Gaul­le tárgyalások végén kiadandó záróközleménytől várják. A hírek szerint a francia köztársasági el­nök is számos szovjet várost ke­resne fel, az elsők között Sztálin­grádot. A francia sajtó Hruscsov látogatásáról Hruscsov barátságot ajánl fel Franciaországnak, akár a cárok idején Oroszország — ez a fő cí­me a szélsőjobboldali Aurore- nak. A lap megállapítja, hogy »ilyen barátság csak értékes lehet számunkra. Ki látná akadályát e barátság megteremtésének?« A Libération leszögezi annak kapcsán, hogy Hruscsovot Fran­ciaország minden vidékén egy­forma szeretettel fogadják, hogy »valami megváltozott a légkör­ben. A bizalom és barátság szel­lője elseperte a rágalmak és a fé­lelmek éveinek miazmáit. Két­ségtelenül ezrekkel és ezrekkel csökkent Franciaországban a szov jetellenesek száma. A béke ügye csak nyer ezzel, Franciaország is«. A cikk a továbbiakban emlé­keztet Hruscsov reimsi kijelen­tésére. amellyel az Adenauerék- nél újjáéledő nyugtalanító »né­met elhivatottság« misztikumára válaszolt. Hruscsov figyelmezte­tett bennünket írja — hogy meg kell egyeznünk, nehogy unokáink egy napon szemünkre vessék, nem tudtuk megakadályozni a harma­dik világégés kirobbanását. Bár­mi is történjék, amikor összeül a csúcsértekezlet, a diplomatákra súllyal nehezedik majd az a tény, hogy Hruscsov figyelmeztetett: Franciaország népe láthatatlanul jelen lesz a tárgyalóasztal mel­lett. Az Humahité arról ír, hogy a hidegháború keresztesvitézei ku­darcot vallottak. Franciaország népe kivételes erővel nyilatkozik meg a francia—szovjet barátság, a nemzetközi enyhülés és a béke mellett. A franciák milliói, akik a Szovjetunió politikáját eddig csak a szovjetellenes propaganda torzító prizmáján át ismerték, most megtudják, mi valóban a Szovjetunió politikája. A Szov­jetunió javaslatai a francia nép nagy többsége szempontjából úgy jelentkeznek, mint amelyek meg­felelnek mind a józan ész, mind Franciaország érdekeinek. Tömeges letartóztatások Dí!-flfrikában Jacques Duclos interpellációja A francia közvéleményben még mindig gyűrűznek a »Kir-ügy« hullámai. A sajtó is szinte egyön­tetűen elítéli az egyház beavatko­zását. Jellemző a Monde megálla­pítása: »Hruscsov olyan tapinta­tot mutatott a Kir-ügyben, hogy leckét adott illemből az egyházi hatóságoknak...« Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára a szenátusban in­terpellációt jegyeztetett be. Kér­dést intéz majd a miniszterelnök­höz, milyen módon szándékozik Johannesburgtól százhuszon- négy mérföldre lévő Ermelo vá­ros közelében több száz néger tüntetett a lakbérek emelése miatt. A kivezényelt rendőrség riasztólövéseket adott le, mire a tömeg szétszóródott. A rendőrség szerte az országban továbbra is riadókészültségben van. Fokvárosban kedden ötven­ezer munkás tovább sztrájkolt. Számos letartóztatás történt. Orasmus igazságügyminiszter nyilatkozott a parlamentben. Kö­zölte, hogy a március 21-i véreng­zésnek hetvenkét halálos és két­százötvenhét sebesült áldozata van. Szerdán a korareggeli órákban csaknem száz személyt, fehéreket és színesbőrűeket tartóztattak le Johannesburgban és Dél-Afrika más városaiban. A letartóztatottak között van Albert Luthuli, az afrikai nem­zeti kongresszus elnöke, a kong­resszus titkára, a liberális párt elnöke, a dél-afrikai nőszervezet egyik vezető tagja és más poli­tikai szervezetek számos tagja. Az AP jelentése megjegyzi, hogy a letartóztatásokat letartóz­ta tási parancs nélkül hajtották végre. Az újságírókat a rendőrök figyelmeztették, hogy »drasztikus eszközölhöz« nyúlnak, ha fényké- 1 pezni próbálják az eseményeket. Walter Lippmann a csúcstalálkozó kilátásairól Újabb felhőszakadás súlyosbítja a helyzetet Brazília északkeleti részében Rio de Janeiro: (AP) Brazília szakkeleti részében kedden is- nét megnyíltak az ég csatornái: z újabb felhőszakadás következ­ében több kisebb-nagyobb folyó dlépett a medréből. Ceare tartományon kívül — hol az Oros-gát átszakadását kij- jetö árvíz tízezrek életét veszé- yezteti, aggasztó hírek érkeztek '‘ernambuco, Piaui és Rio Grand ,o Norte tartományokból is. A bő sapadék a vályogból v+tett pa- asztházak ezreit mosta el. A szo- -.atlanul alacsony éjszakai hő- nérséklet súlyosbítja helyzetüket. London: (MTI) Walter Lipp­mann élesen bírálja a New York Herald Tribune-ban az Egyesült Államok magatartását a csúcsta* lálkozó előtt. Amerikának — írja Lippmann — azért nincs semmiféle terve a csúcstalálkozóra, mert az Egye­sült Államok elnöke jelenleg nem vezére a nyugati szövetségnek, nem képes megegyezésen alapuló nyugati politikát alakítani sem Nyugat-Berlin, sem Németország, sem bármely más fontosabb kér­dés tekintetében, mert Bonnak és Párizsnak vétójoga van a nyugati I politikát illetően. Ragaszkodnak a meglévő állapothoz, mert bármely igazi tárgyalás Berlinről a kelet­német kormány fokozottabb elis­merését követelné meg. Ezt Ade­nauer mindenáron kerülni akar­ja, főként az 1961. évi nyugatné­met választások előtt. Feltétlenül szükségesnek tartom — írja a to­vábbiakban Lippmann —, hogy most kíséreljük meg komolyan tárgyalni Berlin helyzetéről. At­tól tartok, hogy a Nyugat pozíció­ja állandóan hanyatlik, mialatt a Szovjetunió világhatalma — még I pedig nemcsak katonai hatalma I — állandóan növekszik. Eisenhower és Macmillan közös nyilatkozata Camp David: (TASZSZ) Eisen­hower elnök és Macmillan mi­niszterelnök kedden közös nyilat­kozatot adott ki, s az amerikai és az angol kormány tulajdonképpen ezzel válaszol a nukleáris fegy verkísérletek eltiltására előter­jesztett újabb szovjet javaslatok­ra. A nyilatkozat elfogadja ugyan a szovjet javaslatok egy részét, de ugyanakkor számos fenntartást tartalmaz a nukleáris robbantá­sok ellenőrzésének és a nukleáris robbantásokhoz hasonló jelensé­gek kivizsgálását célzó szemle- utak számának kérdésével kap­csolatban, s olyan kikötést fog­lal magában, amely szerint az Egyesült Államok és Anglia fenn akarja magának tartani a »bé­kés célokat szolgáló« nukleáris kí­sérletek végrehajtásának jogát. A Fehér Ház amerikai—angol közleménye szerint az Egyesült Államok és Anglia kormányának célja nemzetközi egyezmény meg­kötése minden nukleáris fegyver- kísérlet teljes eltiltására hatásos nemzetközi ellenőrzés rendszere­sítésével. A közlemény azonban rámutat, hogy a nukleáris kísérletek eltil­tására vonatkozó szerződés mi­előbbi megkötése elengedhetet­lenné teszi a problémák egész so­rának megoldását. E problémák közé sorolja a közlemény a hely­színi szemlék azonos számát az el­lenőrző bizottság összetételének és az ellenőrző helyek státusának kérdését, a szavazási eljárást az ellenőrzőszerveknél és »a békés célokat szolgáló robbantások« végrehajtásának problémáját. A továbbiakban hangsúlyozza a közlemény, hogy Eisenhower és Macmillan megállapodott: amint aláírják a nukleáris kísérletek el­tiltására vonatkozó szerződést — hatálya alól kivéve a közlemény szerint ellenőrizhetetlennek minő­sített atomkísérletek — és amint befejezik a 4,75 szeizmikus ható­erőnél alacsonyabb jelenségek el­lenőrzési módjának megjavítását célzó kutatómunkák előkészüle­teit, az Egyesült Államok és Anglia hajlandó lesz a maga ré­széről bejelenteni »az egybehan­golt időtartamú önkéntes morató­riumot az említett szeizmikus szint nél alacsonyabb nukleáris fegy­verkísérletekre«. Ez a morato­rium a közlemény szerint a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és , .nglia egyoldalú nyilatkozatával valósítható meg. Befejezésül a közlemény kieme­li, felkérik a Szovjetuniót, kap­csolódjék haladéktalanul a ki­sebb robbantások ellenőrzési módszereit kidolgozó közös tudo­mányos kutatómunkák előkészí­tésébe és végrehajtásába. Berding amerikai külügymi­niszterhelyettes a közlemény fel­olvasása után válaszolt az újság­írók hozzá intézett kérdéseire. A közleményben említett morato­rium tartamára vonatkozóan ki­jelentette, hogy Eisenhower és Macmillan »rövid moratóriumi időre gondol, lényegesen rövi- debbre a Szovjetunió javasolta öt vagy négy esztendőnél«. A sajtótudósítások megkérdez­ték, a közlemény szerzői mit ér­tenek a »békés célokat szolgáló robbantások« fogalma alatt. Ber­ding kijeléntette, hogy a közle­mény nem nukleáris fegyverrob­bantásokra, hanem olyan nukleá­ris robbantásokra utal, amilyene­ket az Egyesült Államok szándé­kozik olajkitermelésnél, csatornák építésénél és hegyi utak építésé­nél alkalmazni. Az amerikai külügyminiszter­helyettes befejezésül hangsúlyoz­ta, hogy az angol—amerikai fél véleménye szerint a »harmadik tárgyalófél jóindulata esetén« a már ellenőrizhető méretű nuk­leáris kísérleteket eltiltó szerző­dés kilencven napon belül aláír­ható. Az Egyesült Államok gazdasági „semlegességet“ ígért Macmillannak London (MTI). Az Egyesült Ál- latkozatot rendkívül fontosnak lamokban folytatott megbeszélé- tartják. sein Macmillan angol miniszter- - Kedden Párizsban értekezlet elnököt biztosítottak arról, hogy kezdődött, amelyen húsz ország — az amerikaiak, „semleges állás- közöttük az Egyesült Államok pontot” foglalnak el az angol, il- képviselői kísérlik meg áthidalni tetve a francia vezetés alatt álló az egyre mélyülő szakadékot az vetélkedő európai kereskedelmi európai szabad kereskedelmi tár­tömbök versengésének kérdésé- sulás és az európai közös piac ben- között. A tárgyalásokon közvetítő Londonban a semleges ameri- szerepet az Egyesült Államok sze- kai magatartásra vonatkozó nyi- retne játszani. Nyugäti kommentárok Eisenhower és Macmillan közös nyilatkozatához Gettysburg (MTI). A nyugati hírügynökségek kommentátorait élénken foglalkoztatja Eisenho­wer elnök és Mecmillan angol miniszterelnök megbeszélései után kedden nyilvánosságra hozott kö­zös nyilatkozat. Nyugati diplomáciai megfigye­lők Genfben úgy látják, hogy az angol-amerikai bejelentés fordu­lópontot jelenthet a hosszú ideje tartó genfi atomértekezlet tárgya­lásainak menetében. A Reuter kommentárja a közös nyilatkozattal foglalkozva meg­állapítja, hogy jóllehet a földalatti robbantásokra vonatkozó morato­rium időtartamával kapcsolatban az angol-amerikai álláspont „elég közel áll” egymáshoz, mégis van bizonyos nézeteltérés Eisenhower és Macmillan között. Eisenhower szeretné a moratóriumot egy év­nél rövidebb időre korlátozni^ mig Macmillan inkább a kétéves idő­tartam mellett van. Ezt a kérdést egyébként termé­szetesen csak a genfi érdemi tár­gyalások dönthetik majd el. A Daily Herald című angol lap derűlátóan ír a genfi atomérte­kezlet kilátásairól, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ez az év döntő jelentőségű lehet a béke szempontjából. A lap megállapít­ja, hogy Eisenhower 1961. január 20-ig megakadályozhatja az Egye­süli Államokban a földalatti rob­bantások folytatását. Az elnök megbízatása azonban ekkor lejár. Addig kell tehát cselekedni — hangsúlyozza a lap — amig Eisen­hower és Hruscsov áll az élen. „Nem vesztegethetünk több időt, nem engedhetjük meg hogy Ade­nauer, vagy mások taktikájukkal akadályozzák a megegyezést”. A Scotsman támadja az ameri­kai szenátust, amely gátolja a megegyezést a Szovjetunióval. A lap hangsúlyozza, hogy Eisenho- wernek végül is meg kell kerül­nie majd valahogy ezt a merev politikát folytató szervezetet. A New York Herald Tribune szerint Eisenhower és Macmillan megkísérelték közelebb hozni egy­máshoz a nyugati és a szovjet álláspontot. Jelentés a „Pioneer 5.“ észleléseiről Washington: (Reuter) Az Egye­sült Államok Országos Űrhajózá­si Hivatala kedden hozta nyilvá­nosságra első jelentését a »Pio­neer 5« amerikai műbolygóval szerzett adatokról. A jelentés sze­rint a Földtől ma már négymillió kilométerre távolodott műbolygó­tól kapott rádiójelek értékelése megerősíti azt a feltevést, hogy protonok »szoláris vihara« a Föld légkörének legfelső rétegével érintkezve örvénylést idéz elő, s ez Okozza a tapasztalható rádiózava­rokat. \

Next

/
Thumbnails
Contents