Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

I * — TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG I960, március 27. N A szép szó tolxnácsolói A legrokonszenvesebb művészeti együttesünk: a szekszárdi irodalmi színpad emsokára Győrbe utaznak adásban az énekkar is színpadi vékenységünk. S ezek az irodalmi a szekszárdi irodalmi szín- szerepet kap, a tömeget ábrázolja színpad működésének talán leg­pad ifjú művészei, az irodalmi színpadok országos fesztiváljára. A részvétel az eddigi működés kétségkívül legkiemelkedőbb ál­lomása lesz, hiszen a középisko­lai irodalmi színpadok közül egye­dül a szekszárdi kapott meghí­vást a győri találkozóra. A két esztendős működés sok szép sikert hozott. Először talán gyanúsan zajos is volt a siker. Olyannyira zajos, hogy önkénte­lenül felmerült az emberben a kérdés: nem nagyobb-e a füst, mint a láng? Arany-e vajon, ami fénylik, vagy csak annak látszik? Az első előadás, az ».Évszakok« még nem adott erre a kérdésre egyértelmű, perdöntő választ. A többi aztán mindinkább. Belát­hattuk, voltaképp nem »zajos« sikerekről van itt szó, a produk­ció olyan magasszínvonalú, hogy az elismerés is szokatlanul nagy. Arany csillogott valóban. Sétakerti pádon üldögélünk Ka­szás Imrével, az irodalmi színpad egyik vezetőjével. Munkájukról, működésükről, terveikről érdeklő­döm. Először kérdés-felelet játék folyik, aztán már nem kell kér­dezni, Kaszás Imre figyelemre­méltó pontossággal vázolja fel, a legapróbb részletekbe menően, a színpad munkáját, célkitűzéseit, térveit. Nem lehet nem észreven­ni, ennek az együttesnek legna­gyobb erőssége a céltudatosság« az egyes számokban. Kár lenne az egyes műsorszá­mokat előre ismertetni, Kaszás Imre szavai arra engednek követ­keztetni, hogy az április másodi- ki műsor az irodalmi színpad ed­digi működésének nagy meglepe­tése lesz, — Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a győri fesztiválon részt vehetünk — folytatja Ka­szás tanár úr. — S külön büszke­séggel tölt el bennünket, hogy az a bérletsorozat, amelyben mi is szerepelünk, már mind egy szá­lig elfogyott. Hálásak vagyunk a városi tanácsnak az anyagi támo­gatásért, amellyel lehetővé teszi, hogy Győrbe el tudjunk utazni. E zután az úgynevezett »nem látványos« feladatokról és munkáról folyik a beszélgetés. Az irodalmi színpad — nagyon he­lyesen — a nagyszabású, nagy lélegzetvételű előadások mellett elsőrendű feladatának tekinti, hogy kultúrmissziót töltsön be. A fiatal előadóművész-jelöltek rend­szeresen járnak a művelődési autóval a megye községeibe, köl­tőket ismertetnek, verseket mon­danak, s meséket olvasnak fel a gyerekeknek. Vállalati, üzemi előadásokat tartanak, rendszere­sen szerepelnek a különböző ün­nepélyeken. ___________§§ _________________d — Igyekszünk sokat adni az b an, az irigylésreméltó tervszerű- embereknek, de gyerekeink sok- ségben van, s a kritikai szellem- kai többet kapnak az ilyen szerep­ben, amellyel saját lépéseiket fi- lések alkalmával. Emberközelség- oyelik. be kerülnek. Igen nagy hatással van a szereplőkre, amikor látják, M ost április másodikára ké- hogy az emberek mennyire szom- szülűnk. Színpadot és nem jazzák a szépet, szavaló pódiumot akarunk. Ez a — Kezdetben mi, vezetők »haj­műsor már ennek a jegyében szü- tottuk« az irodalmi színpadot, most már a színpad hajt minket. Egyre újabb és újabb feladatokat követelnek és vállalnak a szerep­lők. — Olyan nevelési lehetőségeket rejt magában az irodalmi színpad, mint semmi más iskolai forma. Kollektíva a színpad a szónak legtisztább, legnemesebb értelmé­ben Nemcsak az egyéni dicsősé­get keresik tagjaink, hanem sok­kal inkább a közös siker érdeké­ben drukkolnak. És most már nagyobb értékei. A további tervekről még a ^ következőket moncfta Ka­szás Imre. — Az április másodiki és a győ­ri szereplés jelent kiemelkedőt az idén. Aztán lassan már le kell állnunk. Közeleg az érettségi és az »évvégi hajrá«. A könyvnapok műsorában még részt veszünk. A Babits Társasággal együttműkö­dünk a dunántúli írók reprezen­tatív estjén. A későbbiekben ter­vezünk egy énekkari estet, ahol a szavalógárda csak illusztrál. A jövőben nagyobb szerepet szá­nunk a prózának. Ennek kapcsán került szóba egy Móra-est. Talán ennyi elég is a tervekről. Amit Kaszás Imre elmondott, úgy hiszem, hűen mutatta be azt a nagyon dicséretes munkát, amit a szekszárdi irodalmi szín­pad végez. Arany, ami fénylik? Az! Tisz­ta, nemes és rendkívül értékes. Vigyázzunk rá! L. Gy. II bonyhádi járás megkétszerezte tanterem-állományát A felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt kormányzatunknak népünk kulturális színvonalát eme lő egyik legfontosabb intézkedé­se az általános iskola életrehívá- sa, a tankötelezettségnek a 14 éves korig (majd később a 15 éves korig) való kiterjesztése volt. A rendelkezés rengeteg új tanter­met követelt, mert hiszen a ren­delkezés hatására a tanulólétszám alaposan megduzzadt. A tanter­mek biztosítása nem volt könnyű feladat, mert hiszen a háború utáni években elsőrendű feladat a háborús károk helyreállítása, majd később a nehézipar fejlesz­tése volt. így a tanteremhiányok­nak a felszámolása tulajdonkép­pen csak az utolsó 5 esztendőben indult meg. Szerencsére a bony­hádi járásban tanácsaink az is­kolák segítségére siettek és a ren­delkezésre álló épületeknek isko­lai célokra történő felajánlásával enyhítettek a legsürgősebb hiá­nyokon. 1945-ben a bonyhádi járás tan­terem-állománya mindössze 95 volt. A felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt a járás községeiben új iskolák létesültek (Kisdorog- Juhépuszta, Zomba-Alsópatlan, Tabód-Szerdahely) és tanácsaink nem kevesebb, mint 87 új tanter­met állítottak saját erejükből is az általános iskolai oktatás szol­gálatába. De lényeges fejlődést jelentett a járás oktatásügye számára az is, hogy megindult beruházási hi­telből is a legsürgősebb hiányok felszámolása. Zombán 4, Nagymá- nyokon 5, Kismányokon 2, Kétyen 2 tantermes iskola épült és most van épülőben a megye második legnagyobb iskolája: a bonyhádi 8 tantermes, 2 emeletes általános iskola, valamint a kakasdi és a mórágyi 4—4 tantermes általános iskola is. így végeredményben be­ruházásból is 33 tanteremmel gaz­dagodik majd a járás tanterem­állománya. Az év végére 215 tan­terem áll majd a járás általános iskolái rendelkezésére, amely any. nyit jelent, hogy még egy-két lé­pés és a bonyhádi járásban is si­kerül majd felszámolni a váltako­zó oktatást. O. I. letett. Ez az ünnepi előadásunk lényegében továbbfejlesztése ta­nácsköztársasági műsorunknak. Azt szeretnénk egy előadás ke­retében bemutatni, hogy a Ta­nácsköztársaságtól a felszabadu­lásig egyenes út vezet. Meglepetést fog okozni az iro­dalmi színpad műsora újszerűsé­gében A VII. pártkongresszus ha­tározatainak egyes szakaszai ad­ják az összekötőszöveget a ver­sek, kórusszámok közé. A hatá­rozót egy-egy részét egy-egy köl- mindinkább az iskolai KlSZ-mun- teménnyel illusztrálják. Az elő- ka szerves részévé válik a mi te­Igy értük el a megyei legjobb eredményt a község fejlesztésben... Antal István, a dombóvári tanács vb-elniikének nyilatkozata AMINT AZT KÖZÖLTÜK la- | Ez nem volt könnyű, hiszen nem punk hasábjain, a Tolna megyei i kis községben dolgozunk, Tanács VB a községfejlesztési versenyben a múlt évi eredmé­nyek alapján Dombóvárt minősí­tette a megye legjobb községénél: és Dombóvár kapja a korábban kitűzött 50 000 forintos jutalmat. A minap felkerestük Dombóvár község tanácsának elnökét, An­tal István elvtársat, aki a követ­kező nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: — Talán mondanom sem kell, nagyon megörültünk ennek a kellemes hírnek. Sokat fáradoz­tunk a múlt évben a község szé­pítése, építése érdekében és amint a megyei tanács vb határozata mutatja, nem is eredménytele­nül. Sok mindent létesítettünk és ez mindenekelőtt azért volt lehet­séges, mert sikerült mozgósíta­nunk az egész község lakosságát. végzett van Kleffens úrnál a hol­mijaim ügyéhen. Karnebeek zavartan fészkelő- dött. kifogásokat keresett, de vé­gül is kirukkolt az igazsággal: — Herr van Kleffensnek az a véleménye, hogy a holland kor­madik Birodalommal. A holmi­jait egyébként Butting már az ön szökése másnapján elvitette. Holmijaim között az egyetlen pótolhatatlan darab apám arany­órája volt, melyet ostoba módon az utolsó percek izgalmában el­Rundstedt tábornok összeesküvése kosszolgálat egyik legjobban fize- állítólag annyira megérlelődött, tett ügynöke voltam, hogy már csak egyetlen személyes megbeszélésre volt szükség annak A „PHONY WAR” kirobbantásához. A hitlerellenes Csaknem hetenként történtek összeesküvők a titkos rádióon ke- olyan események, melyek elké- resztül megállapodtak Stevens- pesztő világossággal tanúsították, mány nem engedheti meg magá- szel egy titkos találkában Venlo hogy a Chamberlain-kormány, nak, hogy Herr von Putlitz nad- mellett, egy határmenti kis hol- vagy nem fogta fel komolyan ezt ragjai miatt vitát kezdjen a Har- land kávéházban. Stevens a meg- a háborút, vagy pedig abban az állapított órában angol munka- elképzelésben ringatózott, hogy azt társa és egy holland őrnagy ki- fél kézzel is meg tudja nyerni, séretében megjelent a megbeszélt A frontokon semmi, de semmi helyen. Német oldalról azonban sem történt. Még csak szóba sem nem Rundstedt tábornok jelent került, hogy a szövetségesek meg- meg, hanem Heydrichnek egy se- mozdulhatnának. Ezt a tétlen ha- gédje, Schellenberg SS-Gruppen- útállapotot általában „phony felejtettem zsebembe tenni. Pedig führer, s vele néhány markos le- war”-nak, — ..svindli-háborúnak" a lánc még dédapámtól szárma- gény akiknek nem nagy fáradságba nevezték. A polgári élet minde- zott, aki azt 1813-ban vásárolta került, hogy Stevenst és két kísé- nütt úgy folyt tovább az ország- a Rue de la Paix-n, amikor a rőjét a holland határőrök szeme ban, mint azelőtt. Semmit sem poroszok Párizsba bevonultak. A láttára áthurcolják német terű- adagoltak, akinek pénze volt, vá. többi holmim elvesztésébe köny- letre. ' sárolhatott magának, amit akart, nyen beletörődtem.- Két évig ült Stevens megbilin- Éord Beaverbrook, az újságkirály, cselve magánzárkában, mielőtt akinek lapjaiba egy ideig cikke- A holland kormány uraitól alig koncentrációs táborba vitték, ahol két írtam új házat építtetett ma­is várhattam egyebet. Kleffensnek aztán a háború végéig elmélked- gának valahol vidéken, mert Buc- egyik munkatársa, Schaapman. hetett a saját könnyelműségén. A kingham-palotával szemben épült holland külügyminisztériumi ősz- nácik persze ebből a rajtaütésből kastélyát a repülőtámadások miatt tályfőnök pár nappal a háború óriási tőkét kovácsoltak. Különö- nem látta biztonságosnak. Az elő- fe' kitörése után egy beszélgetés al- sen kapóra jött nekik, hogy most kelő társaság hölgytagjai gáz- kalmával szinte klasszikusan os- feltálalhattak egy koronatanút, aki maszkjaikat elragadó kis táskák- toba nyilatkozatot tett. melyből igazolta az ő állításukat: igenis, ban és retikülökben vitték sétál- mindenesetre meglehetősen tiszta az angol titkos szolgálat helyezte ni magukkal az utcára. London képet nyerhettem ezeknek az el azt a titokzatos bombát, mely színházai és éjszakai élete ragyo- uraknak a beállítottságáról, november 9-én egy müncheni sö- góbb és féktelenebb volt, mint Schaapman úr szó szerint a kö- rözőben felrobbant, és amely a békeidőben. Nappal a léggömbök vetkező állítást kockáztatta meg: Führert. aki onnan tíz perccel az- ragyogtak ezüstösen az égen, este — Mi hollandok olyannyira előtt eltávozott, oly csodálatosan meg a csillagok, amelyeknek va- őszintén semlegesek vagyunk, megkímélte. rázsát a nagyvárosi ember csak hogy mindkét félnek teljes szí- az elsötétítés óta tudta újra él­vünkből kívánjuk a győzelmet. Most már bizonyosra vehettem, vezni. A háború borzalmaiból mit Stevens kapitány is nagyon ha- hogy a Gestapo pontosan infor- sem lehetett észlelni, sőt ellenke- mar megszerezte a maga keserű má^va van angliai tartózkodásom- zőleg, éppen a háború tette in­tapasztalatait a holland semleges- ról. Stevens állítólag azt vallotta, gerlően kívánatossá az életet, ségről. Október utolsó napjaiban hogy már évek óta az angol tit- (Folytatjuk.) ahol viszonylag könnyebb a szer­vezés, hanem Dombóvárott, amelynek többször felvetődött a várossá nyilvánítása. A lakosság foglalkozása igen vegyes, mégis sikerült közös üggyé tenni a köz­ségfejlesztést. Nagygyűlést hív­tunk össze s a tanácstagokon ke­resztül mozgósítottuk a lakossá­got. Sikerült olyan légkört meg­teremteni, amelyben az emberek szinte megtiszteltetésnek vették a közösségi munkát. A kiindulás természetesen az volt. hogy a ki­tűzött feladatok megvalósítását mindenki saját ügyének tekintet­te. A LEGNAGYOBB LÉTESÍT­MÉNYÜNK a vízmű, amelynek összköltsége hétmillió forint lesz. A múlt évben több mint öt­millió forint volt a ráfordítás, amelyhez több százezer forint ér­tékű, a vállalat által bizonylatok­kal igazolt társadalmi munkát végzett a lakosság. Tizennégy ki­lométer hosszú vízvezetékárkot ástak ki és temettek be társa­dalmi munkával. Jellemző a lég­körre, amit sikerült kialakítani: a járási tanács technikusa a Rá­kóczi utcában megjelent, hogy kitűzze a vízvezetékárok nyom­vonalát. Munkaközben már kö­rülállták az utca lakói és kér­dezgették, mit csinál, hogyan kell ásni az árkot. A kitűzéssel szom­bat délre végeztek, s az utca la­kói nyomban hozzáfogtak az árok kiásásához. Vasárnap estére, tehát másfél nap alatt 1600 mé­ter hosszú, a szabványnak meg­felelő árkot ástak a vízvezeték­csövek számára. Mindenki dolgo­zott, még azok a munkások is, akik a hétvégi pihenőidőt töltöt­ték otthon. A vállalat mindig megjelölte, hogy hol milyen se­gédmunkára van szüksége és azt mindenütt elvégeztük. Meg kell jegyezni, hogy nem volt valami­féle előírás, amely szerint min­den háztulajdonosnak »kötelessé- saját háza előtt kiásni az ár­kot A múlt évi községfejlesztés so­rán nemcsak a vízmüvet építet­tük. hanem egyéb dolgokat is, amelyekre mindenekelőtt a nagy­mértékű társadalmi összefogás miatt volt lehetőség. Mintegy 6400 méter új járdát építettünk, javítottuk a közvilágítást, fürdőt létesítettünk. A sportpályán meg­kezdtük egy hat helyiségből álló öltöző építését és mint ahogyan terveztük, sikerült is falegyenbe hozni. Ehhez csak az anvagot vá­sároltuk meg, a szá'lítás, építés már tárcndalml ns^z^fnpásm* tör­tént, méghozzá igen gyors ütem­ben. Szerdán kezdték meg az alap ásását és vasárnap délben már álltak a falak, akik jöttek a fut­ballmeccsre, csak ámuldoztak, hogy hogyan került oda ilyen rö­vid idő alatt az az épület. A terv elkészítésétől kezdve a szakmun­káig mindent társadalmi munká­val végeztek. NOVEMBERBEN szóltak a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyától, hogy tudnának adni 97 000 forintnyi segítséget, ha még ab­ban az évben, vagyis 1959-ben fedezni tudnánk a többi költsé­get társadalmi munkával és a községfejlesztési alapból, s meg­építenénk két tantermet. Szinte hihetetlennek tűnik, de az év vé­gére megépítettük a két tanter­met Ujdombóvárott. Sokan vol­tak, akik négy-öt napi társadal­mi munkát végeztek és szabad­ságot vettek ki ahhoz, hogy se­gíthessék az építkezést. Dombóvárott az elmúlt évben ezer lakosra 49 000 forint értékű társadalmi munka jutott. Az idei évre is nagy terveink vannak: községfejlesztési költségvetésünk mintegy ötmillió forint. Minde­nekelőtt befejezzük a vízmű épí­tését, az átadási határidő decem­ber 31. Most tavasszal a Szuhai- dombon folytatódnak a munká­latok és a segédmunkát, amint azt felajánlották, ott is a lakos­ság végzi el társadalmi össze­fogással. Az ősszel megkezdik Uj­dombóvárott is a vízvezetékháló­zat építését. Az egész községben hat kilométernyi betonjárdát akarunk építeni, ezenkívül két új autóbusz várótermet. A közvilá­gítás megjavítása érdekében fel­szereltetünk 60 neonlámpát. Úgy tervezzük, hogy tíz már május 1-én kigyullad. (Meg kell jegyezni, hogy itt is sok lesz a társadalmi munka: az ÁVESZ dolgozói mintegy 5000 forint értéket vállaltak.) — Mintegy három kilométer hosszú új vezetéket építünk. Fel­újítjuk és bővítjük a hangoshír- adót mintegy 100 000 forintos költséggel, 10 000 forintot adunk könyvek vásárlására, befe’—»zök a sportpálya öltözőiének é'-íté-ét. Arm törekszünk, hoev a f-l i építése, szépítése érdekében ki­bontakozott nagyszabású tömeg- mozgalom az elkövetkező idők­ben is jellemzője legven Dombó­várnak. Tervbe vettük közmű­fejlesztési emlékérem létesítésé*, amelyet minden évben a község felszabadulásának napján. no­vember 30 án adunk át a l?"iobb eredményt elért dolgozóknak — fejezte he nyilatkozatát A ntal István elvtárs B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents