Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

I960: március 2?. ...... ‘ -------'TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG $ E rről As beszélni kell A paraszti virtuskodásről Hallottam parasztemberről, aki fogadásból négy árpászsákot vitt fel egyszerre meredek lépcsőjú padlásra. Erre a nagyerejű em­berre mindenki csodálkozva te­kintett. ■ a faluban. A rokonai büszkén mesélték úton-útfélen ritka teljesítményét.. Középpa­raszt volt., A négy zsák felcipe- lésére nem volt rászorulva. Vir­tusból tette. Valósággal sportot űzött a cseppet sem könnyű mun­kából. Ugyanez az ember egy évvel később, mikor termelőszövetke­zeti tag lett tiltakozott, amikor a brigádvezető zsákolásra osztotta be. Kibúvót keresett és talált is. A tagság körében nagy felhábo­rodást keltett az eset. A gyengébb fizikumú férfiak, akik derekasan kivették részüket a nehéz mun­kából, elégedetlenkedtek. Sze­mére vetették a vezetőségnek, amiért elfogadta az erejéről tű­réssé vált ember átlátszó ürü­gyeit. A vezetőség tehetetlennek bizonyult, de a közgyűlésen utat tört magának a jogos felháboro­dás. A nagyerejű ember, aki ki­bújt a zsákolás alól, kemény bí­rálatot í kapott. Még a rokonok , is ellene fordulták. Akik büszkén emlegették egy évvel előbbi rit­ka, produkcióját, nyíltan a szemé­be mondták, hogy szégyellik ért- heuiuen viselkedését. Látszólag nem fogadta el a bí­rálatot. Félt beismerni, az egész falut rnagábafoglaló közösség előtt hibáját. Ez azonban csak látszat Volt. Bent a szíve mélyén igazat adott a vádaskodóknak. Amikor ismét zsákolni kellett, önként jelentkezett a brigádveze­tőnél. Versenyre hívta a zsákoló.-sö­pört két legerősebb emberét. Sok Ültessél fát és nem éltél hiába — Fásítási hónap Mözsön — Ha végigmegy az ember a mö- zsi főutcán, önkéntelenül is ész­reveszi, mennyi fa van az utcá­ban ültetve. Az egyik vastagabb, a másik vékonyabb, sőt nem egy van, amelyik még jóformán cse­meteszámba megy. Itt az élő pél­da is arra, hogy e hónapban ha­gyományos a faültetés, mert, fris­sen ültetett bokrok, csemeték- is láthatók. De a különböző korú fák azt is mutatják, hogy más években is gondoltak erre a mun­kára itt. — Az a jelszavunk — mondja Schadt György pedagógus, a fá­sítás felelőse — ültessél fát és nem éltél hiába. — Négy évtize­des munkássága nemcsak a neve­lés területén mérhető le, hanem a fák szaporodásában is. — Mindent a magunk erejéből igyekszünk megoldani — mondja. — Az iskolának van egy gya­korlókertje, a szükséges cseme­téket a gyerekek nevelik. Célunk ezzel az, hogy kiültetve, jobban vigyázzanak rá, hiszen a maguk munkáját, fáradságát, vesződsé- gét látják és tekintik benne. Eddig is már mintegy 200 cse­metét és 1500 bokrot ültettek el a gyerekek. Elültetésre vár még ünnepi taggyűlések a dombóvári járás KISZ-szervezeteiben Á gyerekkori pajtás visszatér A dombóvári járás KlSZ-szer- vesxíteinél az elmúlt héten ünne­pi taggyűlések sorozata kezdődött, melyek keretében az Ifjúság a szocializmusért próba jelvényeit osztják ki a fiataloknak. A járás KISZ-tagjai közül 6—700 fiatal kap jelvényt, azok a KISZ-tagok, akik a próbázás során megfelel­tek a követelményeknek, A próba szervezésében részt volt. a munka. Az embereket ed­dig, soha nem tapasztalt munka­láz kerítette, hatalmába a három legerősebb tag vetélkedése láttán, A bírálat folytán megváltozott ember megnyerte a versenyt. A hír bejárta az egész falut. Min­denki gratulált néki.;A brigádve­zető háromszor akkora teljesít­ményt számolt el neki, mint a kö­zepes munkabírású zsákolóknak. Azóta hajtja a virtus. A leg­nehezebb munkákra jelentkezik. Olyan lett a falujában, mint va­lami élsportoló. Munkaegység teljesítése messze túllépi az át­lagos munkabírású emberek tel­jesítőképességének határát. Híre a szomszédos községekbe is elju­tott. A legutóbbi hetekben leszerelt a rendőrségtől egy látszatra úá’únál is erősebb falubeli fiatalember és beiratkozott a termelőszövetke­zetbe. Az új tagot egy munkacsa­patba osztották vele: Versenyre kelteki Egyelőre még nem tudni, ki nyeri el a falu legerősebb erh- bere címét. Az eset elgondolkodtató. Felve­tődik a kérdés: vajon miközben a versenyszellem felélesztésén fára­dozunk a termelőszövetkezetek­ben, kihasználjuk-e kellőképpen a paraszti virtus messzeágazó tör­ténelmi tradícióit? -Ki lehetne-e tüntetni a szövetkezeti falu leg­több munkaegységet elérő embe­rét a »falu legjobb dolgozója-« címmel? Úgy gondolom, hogyha e cím el­éréséért folyó vetélkedés feltá­masztaná a paraszti virtust és a verseny fellendüléséhez vezetne, akkor érdemes lenne meghonosí­tani szövetkezeti községeinkben ezt a fogalmat, H. T, legalább 500 csemete az utcákban és 800 a Rózsadombon. Összesén az úttörők és a KISZ-fiatalök kö­zel 1500 fát ültetnek el az idén. De a felnőttek sem maradnak ki a fásításból A házak előtt Schadt György kiméri a helye­ket, a háztulajdonosok kiássák a gödröket, sva. hozzáértők elültetik a csemetékét, bokrukat. Anyag van bőven, hiszen a tanácsnak is van egy csemetekeftjé. Ez a rész csak a belterületi fá­sítás, céljuk a külterületen, a ha­tárban is szaporítani a fák szá­mát. Erre például az idén 800 ve­gyes gyümölcsfa elültetését vál­lalta a termelőszövetkezet tagsá­ga. — Arra gondoltunk — mond­ja, ahogy tréfásan nevezik Schadt Györgyöt, a fásítás minisztere — milyen jó lesz, ha a határba igyekvők a termőre forduló fák­ról magukat fel tudják üdíteni a gyümölcsökkel. Újra visszatérve a főutca hely­zetére, már a távolabbi tervek­ről is szó esik. Néhol három, négy sorosan is állnak a fák az utcán végig. Ezután majd virágzó bo­korsövény kerül közéjük, ahol nagyobb hely adódik, ott pedig parkot létesítenek. (Sz) vett ifjúsági vezetők már megkap­ták a jelvényeket, s az első ün­nepi KISZ-taggyűlést 24-én Kur- don tartották, majd március 25- én a dombóvári gimnázium 90 tanulójának adták át a jelvénye­ket. Március és április hónapban a járás 18 KISZ-szervezetében tar­tanak a jelvények kiosztása alkal­mából ünnepélyes taggyűlést, A FELSÖNYÉKI ZÖLD MEZŐ Termelőszövetkezet irodája' előtt fékezett a sofőr, s a csillogó War- sava autóból jól öltözött városi tisztviselő szállt ki. — Szervusz, édesapám, hát még élsz? — üdvözölte újjongva Gyö­ke Lajos, a Zöld Mező egyik ve­zetőségi tagja, aki lehet úgy negyven esztendős. A vendéget szíves szóval az irodába invitálták, s szinte per­cek alatt elterjedt a hír, megér­kezett Miklós a, minisztériumból. Tiszteletére hamarjában összese- reglettek a vezetőségi tagok, hogy megbeszéljék a megbeszélendő- ket. De erre később térünk rá, miután bemutattuk a felsőnyéki tsz váratlanul érkezett vendégét. Szóval Sándor Miklósnak hív­ják, jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Felsőnyéken született, együtt gyerekeskedett azokkal a parasz­tokkal, akik két hónappal ezelőtt alakították meg a Zöld Mező szö­vetkezetét. Megalakították a kö­zöst és úgy határoztak, hogy a minisztériumban dolgozó gyerek­kori pajtásukat megkérik, patro­nálja gazdasagukat. Amikor Da- pírra vetették kérésüket, mellé­keltek egy másik listát is, amely­ben mindjárt felsorolták, hogy mire volna szükségük, amit Sán­dor elvtárs intézzen el Budapes­ten. A minisztériumi főosztály- vezető megkapta a levelet, autó­ba ült és irány szülőfaluja, Fel­sőnyék. — Azt írták az elvtársak, hogy a könyvelés beindításában segít­sek Én sajnos ehhez nem értek. De a minisztériumban közbejár- tam, hogy a Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól elengedjék hozzátok ezután gyakran segíteni a fő­könyvelőt. Be is mutatom: Lam- pek Józsefnek hívják, a tárcához tartozó vállalatok legjobb fő­könyvelője — kezdődött a beszél­getés. A Vas. és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat főkönyvelője és a Zöld Mező Tsz főkönyvelője, Kiss Ernő mindjárt külön vonul­tak tapasztalatcserét folytatni. A minisztériumi főosztályvezető és a Zöld Mező Tsz-beliek közöti — Herr van Karnebeek — ref­lektáltam ez utóbbi közlésére — tu dom, nem volna értelme annak, ha megkérném, tartsa titokban ezt a találkozásunkat. Magam is dip­lomata votlam. és tudom, hogy ön van Kleffens úr előtt semmikép­pen nem fog erről hallgatni. így csak egy szívességre kérem önt. Minden személyi ingóságomat ott kellett hagynom Scheveningen- ben. Kérje meg van Kleffens urat, ne engedje, hogy a Gestapo em­berei ellopják a holmimat, ha­nem juttassa el hozzám. Karnebeek megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz és biztosított arról, hogy miniszterén kívül senkinek nem tesz említést itt-tartózkodásomról. Ustinow is visszaért Hollandiá­ból, s vele együtt rövid tartózko­dásra Stevens kapitány is átjött. Ustinow manzard-lakásában, Chel_ sea-ben találkoztunk, ahol az el­múlt télen Vansittarttal azt a dön­tő megbeszélést folytattuk. Elmesélték, hogy ők ketten a hágai híres „Royal” étteremben pezsgővel és osztrigával ünnepel­ték meg szerencsés megmenekü­lésemet. Azt is , megtudtam tőlük, hogy a nácik a legellentétesebb i híreket terjesztették rólam. Egye­pedig folytatódott tovább a be­szélgetés. A SZÖVETKEZETI VEZETŐK ugyanis elmondottált, hogy két hónappal ezelőtt alakult meg gazdaságuk, és még nem járatnak egyetlen hivatalos közlönyt sem, mert nem tudják, hol kell besze­rezni. Nem ismerik a szövetkeze­ti gazdálkodásra vonatkozó ren­deleteket, szükségük lenne tan­könyvekre és különböző nyom­tatványokra. Szeretnék megtudni, hogyan lehet gépet vásárolni. És ami a legfurcsább — ezt ők mon­dották el — ellentétek vannak közöttük és a faluban működő Ady Termelőszövetkezet tagjai között. A közös gazdaság patrónusa szépen sorjában válaszolt a szö­vetkezet vezetőségének kérdései­re. Elmondotta, hogy mit, hol ren deljenek meg és tanácsolta, hogy az idén ne vegyenek még gépet, mert szövetkezetük most alakult, a gépállomás olcsón dolgozik, jobban járnak, ha az ő gépeit ve­szik igénybe. A két szövetkezet közötti nézeteltérések tisztázásá­ra pedig elvállalta a békítő bíró szerepét. — De mit tettetek ti magatok, elvtársak, hogy beinduljon a kö­zös munka? — tette fel a kér- í dést a vezetőségi tagoknak Sán- 1 dór Miklós. — Hát a munkák szépen be­indultak. Ha az idő jó lesz. há­rom nap múlva a tavaszi növé­A felszabadulási évforduló al­kalmából április 4-én a régi Me­gyeháza nagytermében kerül sor a „Felszabadulási hangverseny”- re. A hangversenyen fellép a bá- taszéki MÁV vegyeskar (karveze- tő Gaszner Isván), a bonyhádi já­rási művelődési ház vegyeskara (karvezető Fetzer Ferenc), a gyön. ki járási művelődési ház vegyes­kara (karvezető Moharos Henrik), a paksi járási művelődési ház ve­gyeskara (karvezető Dr. Rézbá­sek azt állították, hogy katonai szolgálatra vonultam be stahns- dorfi ezredemhez, mások halálos autószerencsétlenségről beszéltek, mely Belgiumban ért. mindegyik verziót verte azonban az a híresz­telés, hogy a követség pénztárával megszöktem és Rio de Janeiró- ban egy nyilvánosházat vásárol­tam. Stevens azonban ennél sokkal érdekesebb újságot is tudott. Je­lentőségteljes arckifejezéssel kö­zölte: — Hamarabb otthon lesz, Put- litz úr, mint gondolja. Hitler nap­ja rövidesen leáldozik. — Hogy jön erre a gondolatra, Mr. Stevens? Én éppen ellenke­zőleg, csak azt tapasztaltalom, hogy Hitler egyelőre az egész vonalon győz. Miután Lengyelor­szágot szétzúzta, a Westwallnál lévő német hadsereg erősebb, mint valaha, s egyelőre nem úgy fest a dolog, mintha a nyugati szö­vetségesek valamit terveznének ott. — Katonai offenzivára nem is lesz szükség. A Hitler-rendszer be­lülről fog összeomlani. — Erre már igazán kíváncsi va­gyok. Stevens még titokzatosabb arc­kifejezést öltött: — Mindent természetesen nem nyék talaj előkészítésével teljesen végzünk — adta meg a választ Teszler János, az elnök. — Honnét szerzitek be a vető­magokat? — hangzott a másik kérdés, amire Kiss János, a párt- titkár adta meg a feleletet. — Magunk adjuk össze. Kuko­ricából már együtt van két és fél vagon vetőmag. Krumpliból is összehordtunk már vagy 300 má­zsát. Egyedül a Mihály , (Orbán Mihály vezetőségi tag) adott 25 mázsa előcsíráztatott krumplit. Ezt már el is ültettük, szépen hajt. Úgyszintén összeadtuk a ta­vaszi árpa és zab Vetőmagot is, ami már a földben van. Megy itt a munka, azzal nincs baj, csak az egyéb ügyek intézéséhez nem­igen értünk, nincs még benne gyakorlatunk. A FŐOSZTÁLYVEZETŐ nagy figyelemmel hallgatta, amit a Zöld Mező Tsz vezetőségi tagjai elmondtak és gyakran jegyzett fel a notészébe ezt is, azt is-, ami­nek utána kell járni a . megye; szerveknél, vagy éppen a minisz­tériumban. Tanácsokat adott eb­ben is. abban is. S azzal vált el gyerekkori pajtásaitól, hogy ez­után gyakrabban visszatér közé­jük és amiben csak lehet, segít, hogy könnyebben átjussanak a Zöld Mező Tsz tagjai is a kez­dettel járó nehézségeken. nyai Dezső) a sárszentlőrinci pa­rasztkórus (karvezető Bus Pál), ; sárpilisi népi együttes énekkart (karvezető Bogár István), a báta- szeki általános leányiskola úttörő- kórusa (karvezető Gaszner István, né) és a szekszárdi II. számú ál­talános iskola úttörőkórusa (kar- vezető Vág Mátyásné). A felszabadulási hangverseli; egyben a kulturális szemle megye, énekkari bemutatója. árulhatok el önnek. De elhiheti nekem, hogy a Wehrmachton belül összeesküvés van folyamatban, mely rövidesen kirobban, és az egész hitlerista bandát a pokolba küldi. A legmagasabb rangú tá­bornokok szervezik. Hollandiából állandó rádióösszeköttetésben is vagyok velük. Mihelyt Hitler megbukott, azonnal békét köt­nek. Neveket kértem tőle, kik azok a tábornokok. Nem akarta őket elárulni, de végül is megemlítet­te Rundstedt tábornok nevét. Azonnal eszembe jutott, hogy ugyanez a Rundstedt tábornok volt két évvel ezelőtt a Gestapo csalétke, amellyel Brüning volt. birodalmi kancellárt egy holland kolostorból haza akarták csalo­gatni Németországba. A terv an­nak idején csak azért hiúsult meg, mert Brüning az utolsó pil­lanatban bizalmatlan lett. — Mr. Stevens, bocsásson meg, ha szkeptikus vagyok, de ön is tudja, hogy az ön állítólagos bi­zalmi embereivel nagyon rossz tapasztalatokat szereztem. Félek, hogy beugratják önt vr.'amibe. Stevens a szakértő föjényes mo­solyával ütötte el akadékoskodá­somat: — Sajnos, többet nem mond­hatok az ügyről. De rövidesen úgyis meggyőződhet majd róla, hogy nekem van igazam. „Szerencse, hogy nem vagyok már Hollandiában — gondoltam magamban — ez a dlletb'ns még engem is szerencsétlenségbe so­dorna”. Herr van Karnebeek nár nap­pal később Visszaért Londonba. Felkerestem, hogy megtudjam, mit PUTLITZ: Nem etországból—j C Németországba 71. Dorogi Erzsébet április 4-én „Felszabadulási hangverseny“ Szekszárdion

Next

/
Thumbnails
Contents