Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

» I960, március 25. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tíznapos ünnepi műszakot tartanak a Dombóvári Fűtűházban — Tegnap 621 ezer forint nyereség- részesedett fizettek a dolgozóknak — Megtartotta megyei küldöttértekezletét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Tegnap ünnepi röpgyűléseken ismertették a fűtőház dolgozóival a párt és a gazdasági szervek ve­zetői az 1959-es munka eredmé­nyességét, ekkor közölték a dol­gozókkal, hogy műszak utón át­lagosan kétheti munkabért, — hatszázhuszonegyezer forintot — fizetnek a fűtőház dolgozóinak a nyereségből. Az elmúlt évben a íűtőház országos viszonylatban is kiemelkedő termelési eredménye­ket ért el. A kongresszusi versenyben p dolgozók több mint tízmillió forintot takarítottak meg, s kiváló eredményük elismerése­képpen, a MÁV vezérigazgatója dicséretben részesítette a fűtőhdz dolgozóit, közel húszezer forinttal jutalmazta a verseny legjobbjait. A kongresszusi verseny folyta­tásaként még az év elején felújí­tották a fűtőház dolgozói verse­nyüket, vállalásokat tettek a szén­takarékosságra, a javítások költ­ségeinek csökkentésére. A felsza­badulás évfordulójáig tartó ver­senyszakaszban kiemelkedő terme­lési eredményeket értek el. Rend­szeresen teljesítik a dolgozók vál­lalásaikat. A decsi földművesszövetkezet 1959-ben 406 000 forint nyereség­gel zárta az évet. A szövetkezet alkalmazottai között 32 000 forint nyereségrészesedést osztottak szét. A nyereségrészesedés összege meghaladja a dolgozók egyhavi keresetét. A földművesszövetkezet tagjai másíélszázalékos vásárlási vissza­térítést kaptak. Az elmúlt évben jelentős mó­don növekedett a földművesszö­vetkezet üzlethálózata. 165 000 forintos beruházással modernül berendezett kiskocsmát létesítet­tek. A kiskocsmát vízvezetékkel és 800 literes hűtőszekrénnyel sze­relték fel. 240 000 forintos beruházással épületelemekből összeállított mű­trágya raktárát létesítettek. Áp­rilis 4-re neonvilágítással felsze­relt önkiszolgáló boltot nyitnak. Tegnap elhatározták a dolgozók, hogy tíznapos ünnepi műszakot tar­tanak a felszabadulás évfor­dulója tiszteletére. A dolgozók kezdeményezését az üzemi pártszervezet és a főnökség vezetői támogatják. Az ünnepi műszak idején, tisztasági versenyt hirdettek a különböző típusú moz­donyok személyzete részére. A legtisztább mozdony személyzetét az ünnepi műszak végén megju­talmazzák. A mozdonyjavító mű­hely dolgozói a javítási idő csök­kentését vállalták. A javítás üte­mének fokozásával az ünnepi mű­szak alatt a szerelőcsarnokban csak három mozdonyt javítanak a szokásos öt helyett, így két moz­donnyal többet tudnak adni a szállítások gyors lebonyolítására. Március 25-től április 5-igí a túl­órákat, az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva, ötven szá­zalékkal, — száz órával — csök­kentik. A kocsitisztító munkás­nők egy személyvonaton végzik el a nagytakarítást terven felül. A fűtőház vezetői az ünnepi mű­szak legjobb munkásait április ötödikén pénzjutalomban részesí­tik. Ez év második negyedévében a vasboltban önkiválasztó edény­részleget hoznak létre. A 11-es számú boltot pedig, tekintettel a mezőgazdaság rohamos fejlődésé­re, vegyianyagok árusítására ren­dezik be. A második félév során a decsi földművesszövetkezethez tartozó sárpilisi italboltot átalakítják kis­kocsmává. Az átalakítási költsé­gekhez a községi tanács 30 000 forinttal, a földművesszövetkezet pedig 60 000 forinttal járul hozzá. A decsi földművesszövetkezet járási szinten első lett a kong­resszusi versenyben. A verseny lendülete ez évben tovább foko­zódik. A földművesszövetkezet részjegyfizetési tervét 107 száza­lékra teljesítette. Az 1960-as év­re tervezett 12 000 forintból 6000 forint értékű részjegyet már meg­vásároltak a földművesszövetke- I zet tagjai. Tegnap délelőtt 10 órakor kezd­te meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei küldöttértekez­lete a munkáját. A Szekszárd Városi Tanács nagytermében mintegy 70 küldött jött össze, hogy értékelje a társaságnak az ellen- forradalom óta végzett munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Kerekes Miklós elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága agitációs és propaganda osztályá­nak vezetője, Gyugyi János, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, Erdei Zoltán, a MSZBT országos köz­pontjának helyettes titkára. Az értekezletet Szendi János elvtárs nyitotta meg. Ismertette a napirendi pontokat, majd felkérte Scherer Sándor elvtársat a be­számoló megtartására. A beszámoló A beszámolóban elmondotta Scherer elvtárs, hogy az MSZBT országos kongresszusra készül. A kongresszust április 24— 25-ére hívják össze Budapesten. A kongresszuson a baráti társa­ság küldöttei számot adnak arról a munkáról, amelyet 1956 óta vé­geztek. Majd arról beszélt, hogy olyan körülmények között kerül sor a kongresszusra, amikor hazánkban és szerte az egész világon megnőtt a Szovjetunió iránti érdeklődés. Az érdeklődésnek ez a növekedé­se komoly feladatokat ró a baráti társaságra, megyei elnökségre, a megye aktivistáira. A beszámoló további részében is­mertette Scherer elvtárs a nem- zei.vözi helyzetet, a Szovjetunió külpolitikájának óriási eredmé­nyeit és értékelte Hruscsov elv­társnak nagyjelentőségű utazásait és tárgyalásait. A nemzetközi helyzet ismerteté­sének során beszélt az előadó a két rendszer közötti békés ver­senyről és azokról a hata’mas eredményekről, amelyeket e ver­seny során a gazdaság, a kultúra, a tudomány területén a Szovjet­unió elért. Sikerül-e vajon az irodában el­rejteni az izgatottságomat? Zech éppen mára tűzött ki egy fonto­sabb megbeszélést, amelyet ne­kem kellett vezetnem. Butting, Schultze-Bernet és Besthorn is jelen voltak. Nem tetszett nekem a pillantásuk. Talán meglátszik rajtam, hogy mit tervezek? Vagy talán Schultze-Bernet megismert? nálam Ustinowot? Pillanatonként attól tartottam, hogy elfeketedik előttem a világ. Mégis sikerült úrrá lennem idegállapotomon, egyetlenegyszer sem zavarodtam bele a szavaimba. Mint rendesen, most is sok ügyfél jött, és szeren­csére egyébként is lázas munka folyt mindenütt. Azt hiszem, sen­ki sem vette észre idegességemet. Röviddel ebéd előtt Zech a szo­bájába hivatott. Bánatos ábrázat- tal nézett fel íróasztaláról. — Nézze meg ezt a felhívást. Butting küldte át, az első hábo­rús téli-segélyakcióra vonatkozik. Mindjárt az első mondat: »Ebben a ránk kényszerített háború­ban ...« Ezt nem írhatom alá, ez túlságosan durva hazugság. Segít­sen már, találjunk valami olyan megszövegezést, amit össze tudok egyeztetni a lelkiismeretemmel és —■ Ebben a versenyben jelen­tősen megnőtt a Szovjetunió te­kintélye, ez megmutatkozik abban is, hogy a világon napról napra na gyobb tért hódít az orosz nyelv tanítása. Ezután rátért az előadó a ma­gyar—szovjet gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok ismer­tetésére. Hangsúlyozta, hogy ezek a kapcsolatok számunkra nagy előnyökkel járnak. Ezeket az előnyöket megyénk is tapasztalhatja a Szovjetunióból érkezett gépek, kulturális ter­mékek és a politikai segítség lattan. Értékelve a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak az elmúlt há­rom évben végzett munkáját, megállanította a beszámoló, hogy az eredményes volt. Sikerült ma­gas színvonalúvá és tartalmassá tenni a propaganda és agitációs munkát. A társaság széles rétegek­ben tudatosította, hogy hazánk függetlenségének, szabadságunk és békénk megvédésének, nem­zeti felemelkedésének legfőbb erőforrása a magyar—szovjet ba­rátság. Elmélyítettük a Szovjet­unió iránt érzett tiszteletet, be­csületet és szeretetet. Ismertettük a Szovjetunió békés külpolitiká­ját, a kommunizmus építését, a Szovjetunió nagyszerű eredmé­nyeit. Továbbá terjesztettük a Szovjetunió tapasztalatait és hasz­nosítottuk szocialista építésünk számára. Á beszámolót vita követte Számosán szóltak hozzá a beszá­molóhoz, a társaság eddig vég­zett munkájához és a társaság előtt álló feladatokhoz. Számos értékes javaslat hangzott el, ame­lyek tovább fogják emelni majd a társaság munkájának színvona­lát. Felszólalt a vitában Kerekes Miklós elvtárs is. A megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság­nak. Elismerően szólott a társaság eddigi munkájáról és arról a nagy aktivitásról, azokról az ér­tékes javaslatokról, vélemények­ami Butting részére is elfogad­ható lesz, Akkor már olyan hangulatban voltam, hogy fizikailag undorod­tam. az .álszenteskedés minden fajtájától, amellyel mindenki el akarta magáról hárítani a felelős­séget a náci üzelmekért. Hosszú együttműködésünk alatt ez volt az első alkalom, hogy nem éreztem Zech iránt részvétet, és meglehe­tősen hányaveti módon válaszol­tam: •— Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók, gróf úr. Szö- vegezheti ezt, ahogy akarja, tisz­tességes ember részére sohasem lesz elfogadható. Még déli egy óra előtt elhagy­tam az épületet. A hivatali al­tisztnek még odaszóltam, hogy valószínűleg későn jövök vissza ebédről; ha látogató jön, négy óra előtt ne is várjon. Gyalog mentem Palland grófnő villájáig. Útközben találkoztam a KLM légiforgalmi társaság igaz­gatójával, aki a tavasszal a gö­rögországi útra rendelkezésemre bocsátott egy repülőjegyet. Mé­lyen megemeltük egymás előtt a kalapunkat Végigfutott az agya­mon: »Ha te tudnád hogy egy órán belül megint ingyen útra megyek a ti repülőgépeteken, s ről, amelyek az értekezleten meg' nyilvánultak. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nagyszerű munkát vé­gez — mondotta Kerekes Miklós elvtárs. — A jelenlévők is, de mindenki­nek, aki tett valamit a magyar- —szovjet barátság elmélyíté­séért, elismerés jár. A továbbiakban az a feladat, hogy a magyar—szovjet barátság minden aktívája és minden híve saját munkaterületét használja fel á barátság érdekében végzett konkrét agitációra. Az MSZBT országos központjá­nak titkárhelyettese, Erdei Zol­tán elvtárs is felszólalt az érte­kezleten. — Minden egyes dol­gozóhoz juttassuk el a magyar— szovjet barátság szellemét — mondotta. — Együtt kell működ­nünk minden szervvel, hogy ez­zel is kiszélesítsük tevékenysé­günk körét. Azoknak a feladatok­nak a megvalósításában amelye­ket pártunk VII. kongresszusa tű­zött ki elénk, állandóan tartsuk szem előtt a Szovjetunió tapasz­talatait. Ezeket a tapasztalatokat használjuk fel a munkánkban. Váljon a magyar—szovjet ba­rátság egész népünk legszen­tebb ügyévé. A vita után sor került a me­gyei elnökség és a küldöttek meg­választására. A jelölő-bizottság 36 tagú elnökség megválasztását javasolta. A javaslatot az értekez­let egyhangúan elfogadta. A tár­saság elnökének Gyugyi János elvtársat, elnökhelyettesének Po­zsonyi Ignácné elvtársnőt, a tár­saság titkárának Scherer Sándor elvtársat választották meg. A kongresszusra 8 szavazati joggal rendelkező és 3 tanácskozási jog­gal rendelkező küldöttet válasz­tottak meg. Az értekezlet utolsó napirendi pontjaként Erdei Zoltán elvtárs kitüntetéseket adott át. Nyolcán kapták meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényt, tizenegyen pedig ezüst- koszorús jelvényt kaptak. ráadásul talán még a gépet se látjátok többé viszont!« A villában Hermann, az inas nyitott ajtót, s egy szó kérdezős- ködés nélkül bevezetett a saját szobájába. Willi már ott volt a táskákkal. Hermann taxit hózott, azzal mentünk az Alkemade Laanon a megadott házszámig. Hosszú folyosón át jutottunk a hátsó udvarra, ahol már várt egy fekete, zárt autó, elöl a sofőr, mellette egy fekete bajuszos, kö­zéptermetű úr: a nevezetes Ste­vens kapitány. Udvariasan, korrektül bemu­tatkozott, jó utat kívánt. Megje­gyezte, hogy a sofőrben és a pi­lótában feltétlenül megbízhatunk ugyan, de mégis jobban tennénk, ha az ő jelenlétükben csakis an­golul társalognánk. Nem nagyon megnyugtatóan hangzottak ezek a szavak részem­re, akinek már voltak némi ta­pasztalataim Stevens embereivel. A sofőr hollandi volt, úgy vet­tem ki, hogy ő maga a kocsi tu­lajdonosa. Útközben Willi is, én is tartot­tuk a szánkat. Rémületünkre azonban a volánnál ülő isme­retlen meglehetősen bőbeszédű­nek mutatkozott. Nem lehetett kitérni az elől, hogy rövid vála­szokat ne adjunk neki. Egy idő múlva meg is kockáztatott egy megjegyzést: — Érdekes, milyen kifejezett német akcentussal beszéli ön az angoj nyelvet. — Valószínűleg azért — dör- mögtem csak úgy odavetőleg —, mert fiatal koromban pár éven át Németországban jártam iskolá­ba, m A Szegedi Textil­ipari Technikum el véözése után ke­rült a Dunaföldvá- ri Kendergyárba Rozsnál Mária tech nikus. A gyár la­boratóriumában dolgozik, ahol a feldolgozásra kerü­lő kender, a fél­kész és készáruk minőségi vizsgálata mellett ő végzi gyár új üzeme, a bútorlap-üzem ré- részére is a külön­böző vizsgálatokat. Képünkön a bútor­lap nedvességtar­talmát határozza meg. 107 százalékra teljesítette a részjegyfizetési tervet — önkiszolgáló boltot nyit a decsi földművesszövetkezet PUTLITZ: Nem etországból—) C Németországba 69

Next

/
Thumbnails
Contents