Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
4 ÍÖLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1CS0. március 23. 9 megánnHiÉállatók is kötelesek dolgozóikat bejelestefli az SZTK-nál flSSZMiyaknak — Néhány jótanács a csibeneveléshez A társadalombiztosításnak mind szélesebb kiterjesztése szükségessé teszi, hogy a dolgozókkal mindinkább megismertessük a munkáltatók és az SZTK kötelezettségeit. A tapasztalatok szerint a magánmunkáltatók követik el a legtöbb s legsúlyosabb mulasztást. Számtalan esetben előfordult, hogy a munkáltatók az SZTK-hoz küldött bejelentéseikben dolgozójukat a ténylegesen kifizetett munkabér felével jelentették, hogy a biztosítási járulékot kevesebb összeg után fizethessék. Az ilyen járulék-fizetési csalások a munkával'alók tudomásával történtek, s így azt az SZTK ellenőrök sem tudták felderíteni, mivel maguk a dolgozók is — akiknek érdekében folytatják az ellenőri vizsgálatokat — megerősítik munkáltatóik valótlan állítását. A mulasztások csak akkor derülnek ki, mikor a dolgozók betegség, vagy üzemi baleset után jelentkeznek az SZTK alközpontnál szolgáltatásokért, s legnagyobb meglepetéssel tapasztalják, hogv a táppénzt a lényegesen kisebb összegű bér után kapják, vagy szolgáltatásra való jogosultságukat. az SZTK bejelentett munkaviszony híján elutasítja. . Kézenfekvő példája a fentieknek Sz. I. és »társai« nemrégiben lefolytatott polgári peres ügye: ' Sz. I. 1958. tavaszán a tsz-ek rohamos fejlődését látta és — az éoííőanyag iránti kereslet nőtt — elhatározta, hogy szénporos tég- laégetőt létesít. A munkához szervezett 7 munkavállalót, akik előtt a megegyezéskor társas viszony létesítéséről beszélt. A társas viszony létrejöttéhez a munkavállalók nem járultak hozzá. nem akartak kockázatot vállalni. Tehát Sz. I. és a munkavállalók között szabályos munkaviszony létesült, a dolgozók biztosításra kötelezettek. Ennek ellenére Sz. I. szerződésein, megrendelő lapjain, dolgozói tudtával cégét mint Sz. I. és Társai cégét tüntette fel. Majd az. alközpontnál megérdeklődte, hogy társai biztosításra kötelezettek-e. Jogszabályaink értelmében a társas viszony esetében a biztosítási kötelezettség nem állapítható meg. De azért helyes irányban vitt minket, jól ismertem az utat. Amikor a légi kikötő közelébe értünk, újból felénk fordult: — Itt a sarkon van a német Lufthansa irodája. A vezetője, egy Frank nevezetű úriember, jo barátam. Nem ismeri véletlenül ön is? — No, I don’t know him. Nem ismerem — válaszoltam röviden, de a szívem egyszerre elkezdett kalapálni: Frank ugyanis egyike volt a Butting és Schultze-Bernet-féle kémszervezet kulcspozícióban lévő embereinek. Simán elhaladtunk az irodák mellett, befordultunk a repülőtér széle mentén vezető keskenyebb útra. Közvetlenül a sövénylcerítés mellett megpillantottunk egy személyszállító gépet, légcsavarjai már zúgtak. Megálltunk a gép mellett. Gyorsan vettük a táskánkat, s Willi vei együtt egy pillanat alatt átmásztunk a kerítésen. A kabinajtó nyitva állott, a pilóta üvegfalú fülkéjéből intett, hogy szálljunk be. Közel s távolban egyetlen lelket sem láttunk. Az ajtót magunk csuktuk be magunk után, s pár pillanat múlva már gurult is a gép. — No, Willi, eddig még jól ment a dolog. Reméljük, hogy Parmentier-vai ugyanolyan szerencsénk lesz, mint a sofőrrel volt. De azárt csak figyeljünk. Ha a baloldalon földet látni, az csak Anglia lehet, akkor helyben vagyunk. De ha jobboldalon látunk földet, az azt jelenti, hogy a fickó Németországba akar elvinni. Akkor nincs más hátra, mint Ellenőreink az égető-telepen kintjárva meghallgatták a dolgozókat, ahol 1959. július 1-én Sió- völgyi István, Monárovics And- rásné és Keszthelyi Ferencné kijelentették, hogy Sz. I. állításai megfelelnek a valóságnak, tudomásul vették, hogy ezek alapján nem kötelezettek biztosításra. Későbbiek során Keszthelyi Ferencné táppénzigénnyel jelentkezett, s állította, hogy ő erre a szolgáltatásra jogosult, mivel Sz. I. és közöttük szabályos biztosításra kötelezett munkaviszony állott fenn, amit a bírósági tárgyalások során a többi munkavállaló is megerősített. . . A termelőszövetkezetek a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében szívesen foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Ezt a feladatot a nők, az asszonyok látják el, s e munka elvégzésébe/ adunk néhány jóíanácsot, amelyeket jól hasznosíthatna': a baromfi, illetve a csibeneveléssel foglalkozó tsz-asszcnvok. Egy gondozó legalább 2009 csibe, illetve legalább 700—1000 tyúk gondozását láthatja el. Évi átlagban tyúkonként 40 kiló, az utánpótlásra nevelt növendékállatoknál 18 kiló, a pecsenyecsirkénél pedig 4 kiló szárc.ztakarmány fogyasztással kell számolni. Ha a tenyészanyagot, vagy árutermelésre való naposcsibéi a kelletőállomásról kapjuk, a fogadására fel kell készülni. Előzetesen c-gy-két napon át 26—28 Celsius, fokra melegítsük fel az ólat, hegy a naposcsibék meleg helyre kerüljenek, az elhelyezés napján pedig már S0 —32 Celsius-íol: legyen az. ól hőmérséklete. Ahogy a csibék nőnek, a hőmérsékletet fokozatosan csökkentjük. Nyolc hetes korukra — kellő átmenettel — 18—20 C fokra. Etessünk a csibékkel — az állati fehérje pótlására '— lefölözött tejet, aludttejet, tej- melléktermékeket. A fölözött tejét, túró, vagy aludttej formájában kell etetni, száraz takarmányba keverve. Aludttejet, savót, vagy irct itatni is lehet, külön italokba töltve már az első két-három naptól kezdve: 1000 csibére számítva naponta 12—17 liter fölözött tejet,- vagy 1—3 kiló túrót lehet felhasználni. Biztosítsuk a csibéknek a napfényt a tiszta levegőt és a mozgást. Ezért jó idő Cselén mér 5—6 napos korától kifutóba kell engedni a csibéket. A bíróság a biztosításra kötele-, zett munkaviszonyt meg is állapította, s a Megyei Bíróság Sz. I.-t 14 300 Ft járulék fizetésre kötelezte. Még mindig tapasztalható a munkáltató és munkavállaló közötti függőségi viszony, melyben a dolgozó »tapintatosságból«, vagy »lovaglás bizalomból« nem ellenőrzi munkáltatója által teljesített belépési jelentést, hogy az a ténylegesen megfelelő adatokkal történt-e. A bejelentési mulasztások okait kizárólag a magánmunkáltatók fondorlatossá gára visszavezetni nem lehet, hisz nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a magánmunkáltatók. többsége pontosan, becsületesen eleget tesz az. állam és társadalombiztosítás által reá rótt kötelezettségeknek. A mulasztások egy részét a munkáltatók a társadalombiztosítás alapját képező jogszabályok ismeretének hiánya miatt követik el. Helyes lenne, ha az iparhatóságok a mestervizsga kötelező részeként követelnék meg minden iparengedély várományos :- tói a társadalombiztosítási jogszabályok kellő ismeretét. Ezek a rendelkezések a munkáltatók anyagi érdekeit is védenék, ugyanis a tudatlanságból elkövetett mulasztásáért az SZTK épp úgy köteles a késedelmi pótlékot, rendbírságot, eljárási költséget kiróni, mintha vétkes mulasztás esetével állna szemben. Weininger Péter Hogy ne legyünk ráncosak TISZTÍTÓ KRÉMEK | A bőrt tisztítás céljából először kenjük be krémréteggel. Öt-tíz Minden nő vágya, hogy arcbő- perc múlva az arcra száraz gázt, re finom-és rugalmas legyen. En nek egyik eszköze a bőr megfelelő tisztítása. Arcunkat leggyakrabban szappanos vízzel mossuk. A szappan- 1 nal való mindennapi mosakodás ! azonban zsírtalanítja a bőrt. Ki- I szárad repedezik, érzékennyé va- j lik a külső hatásokra. Ráncok ke- j letkeznek rajta. Ezért célszerű az arc megtisztításához speciális szereket: krémeket, emulziókat, arclemosó szereket használni. A mosakodás olyan szokás, amelyről nemigen mondunk le, de utána használjuk krémet és emulziót, i Jó hatással vannak a bőrre az olyan kész tisztító krémek, mint ! például a „lanolinos’’, a ,,man- | dulakivonatos’’ és „spermacet" készítmények. Ezeknek a krémeknek egyúttal tápláló, frissítő hatásuk is van. Hasznos tanácsok A világosszinű bőrcipőt, táskát, övét. langyos tejbe mártott ruhával tisztítsuk. Nem szárítja ki a bőrt, mint a benzin és kitűnően tisztítja. Hagymatisztításkor nem köny- nyezik a szemünk, ha előzőleg a hagymát héjastul tíz percig víz- M ben áztatjuk. A kés nyomtalanul elveszti |>§: hagymaszagát, ha lemosás után a ;y pengéjének oldalát láng fölött •#: elhúzzuk. »II vagy papírszalvétát helyezünk, és a krémet eltávolítjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy „vatta tampon”-ra teszünk egy kis krémet, bedörzsöljük vele az arcot, majd egy- szer-kétszer száraz tamponnal áttöröljük a bőrt, minden alkalommal kicserélve a vattát. A bőr tisztításához használhatunk folyékony krémemulziókat is. Ez. tejszínhez hasonló folyékony ságú anyag, amelyben lanolin, vitamin, bórax és víz van. A folyékony krémek igen jól tisztítják a bőrt. A krémek használata száraz, .petyhüdt, gyulladásos és ráncos bőrűiknek ajánlatos. Az ilyen krémeket a zsíros bőrűek mosdás előtt használják. olyanképpen, hogy krémbe mártott vattával bedörzsöljük arcunkat. 3—5 perc múlva száraz vattatamponnal, géz zel vagy papírszalvétával töröljük le a krémet, és mossuk meg arcunkat szappanos vízzel. Magunk is igen könnyen állíthatunk elő folyékony krémet: vegyünk egy tojássárgáját, egy pohár tejszínt vagy tejfölt, egy citrom levét és egy pohár 50 százalékos alkohol oldatot. A tojás sárgáját verjük fel jó erősen, aztán keverjük össze a tejszínnel, mpjd a kapott keverékhez tegyük hozzá az. átszűrt citromlevet és az alkoholt. M. P. Divatos nyakú pulóver kinyitni az ajtót, s belp az Északi-tengerbe. Nem fogjuk koncentrációs táborban befejezni az életünket. Mé* víz fölött repültünk, földet sehol sem láttunk. Ketten ültünk a harminc utas részére berendezett kabinban, s elmeséltük egymásnak, mit csináltunk délelőtt. Willi még a motorkerékpárját is el tudta adni egv holland embernek Nevetségesen alacsony volt ugyan az ár, . de mégiscsak háromszáz holland forint tartalék-többletet jelentett. Lassanként gyanúsan hosszúnak tűnt az idő, hiszen éppen elégszer repültem már Hollandia és Anglia között. Meg is jegyeztem Willinek: — Hiszen itt is van már! — kiáltott fel Willi, a jobboldali ablakon kinézve. — Te jóságos úristen, jobbra! Németország? Ha a vízbe akarunk ugrani, akkor elérkezett az utolsó pillanat. Még egyszer jobban megnéztem a tájat. Krétaköves tengerpart, tehát nem lehet Németország. De csak akkor nyugodtam meg teljesen, amikor balra is földet láttam, a francia tengerpartot, Boulogne-nál. Csakhamar megjelent mellettünk egy angol vadászgép, melyet nyilvánvalóan elénk küldtek. A láthatáron kötött léggömbök lebegtek. Ott kellett lennie Londonnak, amely már felkészült a német légitámadásra. Feltűnt a repülőtér, leszálltunk. Visszavonhatatlanul megérkeztünk az ellenséges országba. Nem volt valami jóleső érzés. Mégsem tudtam mást kinyögni, mint ezt az egyetlen mondatot: — Willi, soha az életben nem kell többé a szánkon kiejteni, hogy "Heil Hitler!« ( NEGYEDIK RÉSZ két tűz között Az első háborús belek Angliában Valószínűleg valamilyen kisebb katonai repülőtér lehetett, ahol földet értünk, mert alighogy megálltunk, a környező barakkok ból aftgol katonák rohantak felénk; kinyitották a repülőgép ajtaját, hágcsót támasztottak hozzá, s mi táskánkat kezünkben cipelve kimásztunk a gépből. Valahonnan előlépett egy jól öltözött, fiatalabb civil, s a következő szavakkal üdvözölt: — Az ön megérkezése, uram, az egész háborúnak eddig legremény- teljesebb eseménye. Az ifjú civilt Cick White-nak hívták, Vansittart küldte elénk, hogy bevigyen Londonba. Autója a barakktábor túlsó oldalán állt. Utlevélellenőrzésről vagy vámvizsgálatról szó sem esett. Pár kilométernyi út után megismertem a környéket. Bekanyarodtunk a széles brightoni útra. Jó néhányszor tolongtam itt a nyári tengerpartról hazaérkező vasárnapi kirándulók tarka tömegében. Most szinte kihalt volt áz út, úgyhogy kerek egy óra alatt, öt óra után néhány perccel beértünk London centrumába. (Folytatjuk..) ^ Kötéséhez kb. 20—25 deka duplaszálú zefírfohal szükséges, 2V»-es tűvel kötjük. A munkát az ujjánál kezdjük kötni 1 szemmel. A váll vonalánál minden második sorban szaporítunk, míg a hónalj vonalánál, minden második szemet elfogyasztjuk. Amikor a hónaljhoz érünk, felszedjük a hossz- méretnek megfelelő szemeket és együtt kötjük tovább az ujjakkal Innen kezdve a váll vonalánál tovább szaporítunk, mig az elejét egyenesen kötjük a megfelelő bőségre. Amikor ezt mérjük, a szabásminta szerint szaporítunk és fogyasztunk. Az ui.ia elejét, a nyakkivágást, és az alját 2 sima, 2 fordított mintával kötjük, míg a többi részét 4 sima. 1 fordított, 4 sima háromsoronkénti váltakozásával kötjük. A nyakrésznél a patentkötést kb. 15 centiméter magasságban kötjük, a vállvonalaknál állandóan tovább szaporítva. A hátát ugyanilyen módon készítjük.
