Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

4 >v>cs^ ßZe Tülnä M VIT ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r~ Pén I960, március 25. V. évfolyam 72. szám L * ARA: 50 FILLÉR J Több mint kétmillió Sorint nyereségrészesedés a tanácsi vállalatoknál A Megyei Tanács Pénzügyi Osz­tálya az elmúlt napokban fejezte be a tanácsi vállatok múlt évi mérlegeinek felülvizsgálását. A felülvizsgálás után került sor a mérlegek és a kifizethető nyere­ségrészesedés jóváhagyására. A mérlegek azt mutatják, hogy az elmúlt évben jelentős fejlődést értek el a tanácsi vállalatok. A huszonöt t anács vállalat mintegy ötmillió forint ter­ven felüli nyereséget ért el. A gazdálkodás javulását mutatja az is, hogy mig az 1958- as esz­tendőben a huszonötből tizen­nyolc vállalat ért el terven felüli nyereséget, a múlt évben csak Írét olyan vállalat volt, amelyik nem érte el tervezett alaprentabi­litását, tehát az elkövetkező na­pokban huszonhárom vállalatnál kerül sor a nyereségrészesedés ki­fizetésére. összesen mintegy másfélszer annyi nyereségrészesedést fizetnek ki, mint a múlt évben. A Népbolt Vállalat kivételével (e vállalat mérlegének jóváhagyására csak néhány napon belül kerül sor) 2 millió 63 ezer forint a nye­reségrészesedés összege, 722 ezer forinttal több, mint az előző évben. Az élelmiszeripari vállalatok a múlt évben összesen 102 ezer fo­rint nyereségrészesedést fizettek ki, az idén ennek több, mint há­romszorosát, 353 ezer forintot. A kifizetésre kerülő nyereség- részesedés összege legnagyobb a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, ahol huszonhat napi fizetésnek megfelelő összeget kapnak a dol­gozók. A Szekszárdi Nyomdánál 20, a Dombóvári Sütőipari Válla­latnál 19, a Paksi jSütőipari Válr lalatnál és a Szekszárdi Vízmű­nél 18—18 napi fizetésnek felel meg a nyereségrészesedés. A Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói sem tavaly, sem •az elő­ző évben nem kaptak nyereség- részesedést. Az idén azonban — a múlt évi több, mint másfélmillió forint terven felüli nyereség­ből — 357 ezer forint kerül ki­fizetésre a vállalatnál. Egyébként az Építésügyi Minisz­térium értesítette a Megyei Ta­nácsot, hogy a vállalat megkapja az élüzem. kitüntetést is. amely­nek átadására a közeli napokban kerül sor. Ismét elnyerte az él­üzem címet a Dombóvári Fémtö- megcikkgyártó Vállalat is. A pénzügyi osztály tegnap meg­kezdte a vállalatok kiértesítését a mérlegek és a nyereségrészese­dés jóváhagyásáról, így még a felszabadulás tizenötödik évfordu­lójának ünnepe előtt mindenütt megkapják a dolgozók a nyere­ségrészesedést. Négy ven tagú sárközi tánccsoport alakul Decsen Tizenkéttagú cigány népi tánccsoport A Decsi Községi Tanács és a szövetkezeti tanács összeolvasztja a szétszórtan működ-) kisszámú kultúrcsoportokat, hogy egységes községi kultúrgárd-it alakítson. Az egységes községi sárközi népi tánccsoportnak 23 pár tán­cosa lesz. Megalakult a cigány népi tánccsoport is. A cigány tánccsoport 6 táncos párj árrészére 10 000 forint értékű ruhát vásá­rolnak. A szövetkezetek "s a tanács je­lentős összeggel járulnak hozzá az egységes kultúrgárda kialakí­tásához. A községi tanács a köz­ségié jlesztési alapból 50 000 fo­rintot, a földművesszövetkezet 27 000 forintot, a népművészeti és háziipari termelőszövetkezet 12 GOO forintot, a termelőszövet­kezet pedig- 8000 forintot fordít ebben az évben kulturális célod­ra. A tervek szerint a kibővített tánccsoport tagjai május 1-én már új ruhában vesznek részt a fel­vonuláson. A tánccsoporton kívül rajz­szakkör és színjátszó csoport ala­kul. A színjátszó csoport tagjai A néma levente című színmű beta­nulásába kezdtek. Bemutató a Dalmandi Gépállomáson Tegnap délelőtt a négyzetes kukoricavetésről tartottak ta­nácskozást és bemutatót a megye mezőgazdasági szakemberei a Dal­mandi Gépállomáson. A megbe­szélésen jelen voltak a megye gépállomásainak igazgatói, fő­mérnökei és fő mezőgazdászai. A megjelentek előtt a négyzetes ku- koricaveíés módját mutatták be a labdarúgó-pályán. A bemutató után a megjelentek a tapasztalta­kat értékelték. A bemutató négy­zetes vetést Belorusz traktorral és szovjet négyzetes kukoricave tó­géppel végezték. Ugyanezekkel a gépekkel vetik be a járás területén kukoricater­mesztésre szánt földeket is. A gépállomásnak 48 Betömsz trak­tora és 14 négyzetesen vető ku­koricavetőgépe van, Köze! hatmillió forint értékű vagvona van a nalci Napsugár Tsz-itek A naki Napsugár Termelőszö­vetkezet vagyonának értéke az elmúlt év végén míghaladta az 5,5 millió forintot. Ebből az állat- állomány és a takarmány értéke 1 300 000 forint volt. Mindezt a tagok vitték magukkal a szövet­kezetbe, amikor aláírták a belé­pési nyilatkozatot. Egy év alatt — úgy tervezik a tsz vezetői — a szövetkezet állatállományának és takarmanykészletének értéke megduplázódik, megközelíti a 3 millió forintot. Ebben az évben a szövetkezet jelentős összeget fordít gépesítés­re és több mint 600 000 forintért vásárolnak gépeket, nagyrészt univerzál traktorokat. fl Szovjetunió elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldáséeak eszközét Hruscsov beszéde a Francia—Szovjet Társaság és a francia békeharcosok küldöttsége előtt Párizs: (TASZSZ) N.. Sz. Hrus­csov szerdán szállásán fogadta Petit tábornok vezetésével a Francia—Szovjet Társaság kül­döttségét, majd D’Astier de La Vigerie vezetésével a francia bá- keharcosok küldöttségét. Petit tá­bornok üdvözlő szavaira Hrus­csov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cse­lekszenek önök, barátaim. Tu­dom, hogy nem mindig könnyű az Önök helyzete. Amíg csak tel­jesen fel nem olvad a hideghábo­rú jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon min­dent fekete szemüvegen keresz+üi nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: »Népek barátsága? Hát az meg mi? Es mire jó az? N’ncs emögött, r.e adj isten* valami fel­forgató tevékenység? Hruscsov méltatta a Francia — Szovjet Társaság és a Szovjetunió­ban létesített Szovjet—Franci? Társaság jelentőségét a ■nemTSct»- közi helyzet megjavítása és a bé­kés együttélés viszonyainak meg­teremtése szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel be­szélt Petit tábornokról, majd így folytatta: — Különösen meghat engem az Önök barátsága és rokonszenve, amelyben jelképét látom a fran­cia nép békeszeretetének és tö­rekvésének, a Szovjetunióval való hagyományos barátság megőrzé­sére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szov jet és a francia nép hagyományos rokonszenvánek mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsön­hatásáról, a régi, kölcsönös elő­nyöket nyújtó kereskedelmi kap­csolatokról. Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mon­dotta a szovjet kormányfő. — Or­szágainknak van mit tanulniok egymástól a tudományban és a technikában. A szovjet állam külpolitikájá­nak alapja megalakulásának első ropja óta — folytatta Hruscsov — a békés együtt­élés és a más országok baí- ügycibe való be nem avatko­zás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági vi­szonyának a felek teljes egyen­jogúságán és a kölcsönös előnyö­kön kell alapulnia. Ellenvetésként néha ezt mond­ják nekünk: igen, de Önök nem hajlandók szavatolni, hogy a kommunizmus nem lépi át az Önök határait és nem terjed át a nem-kommunista világra! Nos, ami igaz, az igaz: ilyen biztosíté­kot mi nem adhatunk. Milyen ta­lálóan mondta Joliot Curie: az eszmék vizűm nélkül utaznak, és még nem született olyan ember, aki képes lenne megparancsolni az emberi gondolatnak: »Halj meg!«, és a gondolat tényleg meg­halna. Mellesleg szólva, a mi or­szágunkba szintén vizűm nélkül hatoltak be a kommunizmus esz­méi, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az októberi forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kom­munizmus kísértete. Népünk be­fogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű gya­korlati tettekre változtatta azo­kat. — Mi nem vagyunk képmuta­tók és ezért nyíltan megmondjuk: igen, mi hiszünk a kommunizmus eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk ebben, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erő­szakkal terjesszenek valamely társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is java­soljuk: versenyezzünk a gya­korlati élet mezején anélkül, tyfgy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tettek­kel, , kinek a rendszere jobb, kiiu%_a ren.lszfj-c adja meg ' tó íreknek nagyobb bő­ségben az anyagi és a szellemi javakat; kinek a rendszere biz tosít nagyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntsenek amelyet D’Astier de La Vigerie vezetett, valamint az 1353-ban a Szovjetunióban járt francia par­lamenti küldöttség egyes tagjai­val. D’Astier de La Vigerie üdvö­zölte Hruscsovot és hangsúlyozta, hogy Hruscsov' kiemelkedő szere­pet játszott a nemzetközi feszült­ség enyhülésében. N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról ...beszéli, hogy a békeharc napjaink legfon­tosabb feladata. E feladat megol­dására — mondotta — össze kel! fogni a béke minden hívének, függetlenül politikai és vallási nézeteitől, s tekintet nélkül tár­sadalmi helyzetére. Az atombom­ba hatalmas pusztításokat tud okozni — mondotta — s nem vá­logat, hol vannak a kommunisták és merre vannak a nem kommu­nisták, ki katolikus és ki protes­táns. Őszintén bevallom Önöknek — folytatta Hruscsov —, hogy kom­munista vagyok. Mi kommunisták békét aka­runk. A társadalmi problé­mákat nem a háború segítsé­gével kell megoldani, hanem | Párizs: (MTI) Nyugati ’ hírügy­nökségek jelentik, hogy de Gaulle francia köztársasági elnök szer­dán este az Elysée-palotában ün­nepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsorán, amelyen több mint kétszáz meghívott vendég volt je­len, a francia köztársaság5 gárda zenekara Ravel, Prokofjev, és De­bussy műveiből adott elő. a népek, hogy melyik rend- • szer jobb. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy a békés együttélés elve mind határozottabban utat iü>- magának a hidegháború akadá­lyai és maradványai között. A nemzetközi helyzet javulása ha­tározottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezletei. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak vezetői közölt megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg. azzal a céllal, hogy véget vesse­nek a hidegháború idejétmúlt po­litikáiénak. — Átlói az óhajtól vezérelve érkeztünk az önök országába, hogy javítsuk a szovjet—francia kapcsolatot, közelebb hozzuk egy­máshoz a szovjet és a francia kor­mány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a világ minden népét foglalkoz­tatják. A Szovjet—Francia Társaság küldöttei nagy tanssel fogadták N. Sz. Hruscsov beszédét Ugyancsak szívélyes volt példákkal kell megmutatni, melyik rendszer ail ifibbet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapitalista rendszer hívei meg vannak győződve rendszerűit fölényéről, ne féljenek a verseny­től. Ha félnek a versenytől és hi­degháborút akarnak, ez azt bizo­nyítja. hogy nincsenek meggyő­ződve rendszerük fölényéről.' Mi azonban - bizonyosak vagyunk a szocialista rendszer felsőbb rén- dűségében és nem háborúval bi­zonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés versenyben, olymódon, hogy fejlesztjük gazdasági éle­tünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. Hiszek ab­ban — mondotta —. hogy ha ke­zes erőfeszítéseket teszünk, eátrt vetünk a háborúnak. Az. önök rendszere az Önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi bel- iigyünk. A békáért folytatott harc viszont mindkettőnk, közös ügye. Harcoljanak tehát a békéért. Hruscsov ezehulán válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. Hruscsov de Gaulle tábornok jobb oldalán foglalt helyet az asztalnál. A szovjet miniszterel­nöktől jobbra de Gaulle felesége, de Gaulle elnöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hrus­csov gyermekei, Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gromiko szovjet (Folytatás a 2, oldalon.) a fceritiányfi találkozása a francia bskeatezgata küldöttségével Ünnepi vacsora Hruscsov tiszteletére az elnöki palotában

Next

/
Thumbnails
Contents