Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

időd. március 22. TOLNA MEGVET NÉPÜJSAG Jutalmak a kongresszusi verseny Szombaton ünnepi termelési ér­tekezleten jutalmazták meg Szek­szárdion a Tolna megyei Húsipari Vállalat dolgozói közül azokat, akik a kongresszusi versenyben a legjobb eredményt érték el. A vállalat a brigádok részére vándorzászlót rendszeresített és ezt is ekkor nyújtották át a ver­senyben első helyezést elért ko­csikísérő brigádnak, s vele a pénz­jutalmakat. Hárman: Pomsár István, Sza­bó József, Szepesi György Ki­váló dolgozó jelvényt és a ve­lejáró kétheti fizetést, hatan pedig Kiváló dolgozó okleve­let kaptak és a velejáró egy­havi fizetésnek megfelelő ösz- szeget. Ezenkívül többen kaptak pénz­jutalmat, 6200 forint összegben E napon 13 600 forint jutalmat osz­tottak ki a dolgozók között. Utá­na közös vacsorán vettek részt az értekezlet résztvevői. Ünnepi KISZ-taeeyűlés Tolnán Ünnepélyes KISZ-taggyűlést tartottak vasárnap Tolnán a se­lyemgyár fiataljai. Ezen osztották ki az Ifjúság a szocializmusért próbát letett fiataloknak a jel­vényeket. Részt vett az ünnepi taggyűlé­sen Soczó József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságá­nak titkára, Bolvári Józsefné, me­gyénk országgyűlési képviselője, az üzem pártszervezetének tit­kára, Tatár Lajos elvtárs, a KISZ megyei bizottság agit.-prop. tit­kára. A próbának a KISZ-tagság több mint 90 százaléka eleget tett. A szervezet ezenkívül bevont KISZ-en kívüli fiatalokat is a próba letételére. Közülük is ti­zenhatan kaptak, a KlSZ-íiatalok- kal együtt jelvényt. Az ünnepélyességet még csak emelték a szép szavalatok, a kö­zösen énekelt mozgalmi dalok. Utána teaesttel egjrbekötöit klub­estet rendeztek a fiatalok, ame­lyen Soczó József eívtárs is so­káig együtt szórakozott, beszél­getett á fiatalokkal. A szakszervezet és a gazdaságvezetés egYÜttműksdése a Sárközi Állami Gazdaságban A SÁRKÖZI ÁLLAMI GAZ­DASÁG üzemi bizottsága a ta­vaszi munkák beindulása előtt napirendre tűzte és foglalkozott a gazdaságvezetés, ezen belül a szakszervezet feladataival. »Nem dolgozhat a gazdaságban elkülö­nülve a gazdaságvezetés, de nem dolgozhat elkülönülve a szakszer­vezet sem. öásze kell hangolni a munkát, hogy a jövő évet ered­ményesebben zárhassuk az el­múlt évinél«, — határozták meg a tennivalókat. A fentiekből megállapítható, hogy az üzemi bizottság, igen helyesen, a közvetlen feladatok megoldásával foglalkozott, ami­kor a termelési tervek ismerteté­se és a munkaverseny mellett a munkásszállások otthonosabbá té­tedével, az üzemi konyhák tiszta­ságával és az ételek minőségi el­lenőrzésével foglalkozott. Az üzemi bizottság ezután még külön foglalkozott a törvényesség betartásával. A munkahelyi bi­zottságok részére, amelyek az üzemegységekben működnek, ez­zel kapcsolatban oktatást szervez­nek. Előfordult ugyanis, hogy az üzemegységvezetők, a fegyelmi eljárásoknál nem minden eset­ben jártak el törvényesen. Ilyen­kor aztán az egyeztető bizottsá­gok határozata alapján a dolgo­zót vissza kellett állítani a mun­kába és a kiesett munkaidőt a gazdaságnak ki kellett fizetnie. A BÉREZÉS PROBLÉMÁIVAL is foglalkozott az üzemi bizottság. Eszerint, mielőtt a dolgozókat munkába állítják, ismertetni kell velük az adott munkára vonat­kozó bérezést. Ne forduljon elő az, ami az elmúlt években gya­kori volt, hogy csak a munka be­fejezése után tudatták az érdekel­tekkel, hogy az adott munka el­végzésére mennyi bérezés van beállítva. A munka minőségének javítása érdekében a brigádveze­tők ne az íróasztal mellett, hanem a területen vegyék át a munkát és ha a dolgozó rossz munkát vég­zett, az üzemegységvezetők ren­deljék el a munka újbóli elvég­zését, amelyért külön bért már nem lehet kifizetni. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG a munkahelyi bizottságok bevoná­sával, éppen az elmúlt év rossz tapasztalatain okulva, foglalko­zott a balesetvédelemmel. A gaz­daságban ugyanis az elmúlt év­ben 23 baleset történt, amely ösz- szesen 400 munkanap-kiesést oko­zott. (A 400 munkanap körülbelül 30 hold cukorrépa megművelésé­re fordított munkaidő.) Bár az el­múlt évben is kötelezővé tették a balesetvédelemmel kapcsolaios ok tatást, többé-kevésbé ez formai volt — állapította meg az üzemi bizottság. a Szervezettség kérdé­S— í is tárgyalta az üzemi bizott­ság a Sárközi Állami Gazdaság­ban. Az állandóan foglalkoztatott dolgozók csaknem teljes létszám­ban tagjai a szakszervezetnek. Kiépítették a bizalmi hálózatot, amelynek 52 tagja van. Üzemegy­ségenként pedig megválasztották a munkahelyi bizottságokat, ame­lyek nemcsak papíron szerepel­nek. hanem az üzemegyságveze- tőkkel együttműködve dolgoznak az idei év gazdasági feladatainak sikeres teljesítéséért, a gazdasá­gos termelésért. Két oktató-m&Hseíy épül Pincehelyen A pincehelyi általános iskolá­ban a politechnikai oktatás az új tanév elején az ősszel kezdő­dik meg. A gyakorlati munká­hoz szükséges két tanműhelyt a községi tanács építteti még ebben az évben. Az egyik teremben fa, a másik teremben fém munkák­kal ismerkednek majd meg a ta­nulók. Az iskola nevelői úgy ter­vezik, hogy a tanévek végén rend peresen rendeznek majd. '.ríállttá sokat a tanulók munkáiból. A községi tanács ebben az év­ben több mint 150 ezer forint tá mogatást ad az iskolának, nagy részt a községfejlesztési alapból A tervek szerint állami beruhá zásból jövőre egy négy tanterme: iskola építését is megkezdik í községben, hogy ezzel megszűn jön a délutáni tanítás. PUTLITZ : Nem etországból—) C Németországba (66) Ötödmagunkkal ültünk őszi­barack-bólé mellett a vár hátsó teraszán; alattunk brekegtek a békák a várárokban, túlnan, az őserdőszerű rengeteg előtti nagy réten nyulak és őzek rágcsálták a füvet. — Ugyan meddig élvezhetjük még ezt a békét? — Már csak pár napig — vélte Steengracht letörve. — Rib- bentroppal beszéltem tegnap. Tel­jesen megbolondult, ma már nincs hatalom, amely őt vissza­tartsa, hogy bűnös játékát a vég­sőkig /vigye. — Hát valóban azt képzeli ez. a Ribbenfrop, hogy hadjárata csak Lengyelországra korlátozódhat és a fél világgal szemben megnyer­het egy háborút? — Meg van győződve róla, hogy Anglia meg se fog moccanni. De ma már semmitől sem fél; a né­met Wehrmacht pedig valóban erősebb ma minden más hadse­regnél. Ez az esti beszélgetés annyira felizgatott, hogy ezen az. utolsó, német földön eltöltött éjszaká­mon nem jött álom a szememre. Pedig oly lágyan susogott a szél az öreg fák lombkoronájában, olyan békésen turbékoltak a ga­lambok a nyitott ablakom feledi tetőmélyedésekben... Másnap este program szerint összetalálkoztunk Willivel az em- merichi pályaudvaron. Vonatja késett, várnom kellett rá. Egy ismeretlen asszony észre­vette kocsimon a holland rend­számot. — Nem tudna engem magával vinni? — kérdezte. — Szeretnék innen kikerülni. Beszédbe elegyedtem egy egy­szerű emberrel. — No, csak csinálják meg a há­borút — fenyegetőzött — és adja­nak fegyvert a kezünkbe. Egysze­ribe visszafordítjuk a puskát, és elkergetjük ezt az egész pokol- faj zatot. Beszéltem még többekkel is. Háborúért lelkesedő nácit egyet sem találtam közöttük. Ezzel szemben áll viszont Willi apjának, egy kiszolgált villamos- kalauznak és egykori altisztnek a jelentése: — Ne beszélj ostobaságokat, hogy így meg úgy, a háború. Elő­ször is a Führer nem csinál há­borút, másodszor meg, ha csinál akkor azt is tudja, hogy azt meg­nyeri. Mindössze pár kilométer Em- merichtől a holland határig. Az út egy magaslaton át vezet, ahon­nan messzi el lehet látni a rajnai síkságon. Nyugat felől zivatar volt készülőben, fantasztikus fény ömlött el a tájon. Megáll­tunk, és visszanéztünk a mi Né­metországunkra. Tudtuk, hogy rettenetes évek fognak elmúlni, míg újból viszontláthatjuk. Három nappal később Hitler páncélkocsijait és bombázó re­pülőit nekieresztelte Lengyelor­szágnak. Előző este Ustinow megjeleni Hágában, és álnéven felhívott te- lafonon. Nem tartottam okos do­lognak, hogy most személyesen találkozzam vele, Willit küldtem cl motorkerékpárjával a kissé fél­reeső szállodába, ahol Ustinow megszállt. Willi gyorsan vissza­tért. Vansiitart azt üzente, ez al­kalommal nem lesz még egy München, s ő állja a szavát. Us­tinow Hágában marad, hogy en­gem magával vigyen Angliába. A következő vasárnap délben 12 órakor járt le az angol ultimá­tum. A követség néhány más al­kalmazottjával egvütt Zech dol­gozószobájában ültünk a rádió- készülék előtt, Londont hallgat­tuk. Felzúgott az ismerős harang- szó a Westminsterből. Utána Chamberlain beszélt. Hangja nyomott volt, de tisztán hallottuk a rövid és velős szavakat: — We are at war with Ger­many — Németországgal háború­ban állunk. Itt volt a második világháború. AZ ELSŐ HÁBORÚS NAPOK Bizonyára nemcsak Németor­szágban. hanem az egész világon igen nagy hatást gyakorolt volna, ha a háború kitörésének pillana­tában bizonyos számú német dip­lomata, kiknek hazafias érzését senki sem meri ltélságbevonni, tüntetőén elfordul R’bbentrop bűnös politikájától. Kialakul* Lottó-sorsolás Pakson A húzás végén előkerülnek a lottószelvények. Vajon hány számol sikerült eltalálni? > Üdvözöljük a Déryné Színházat Tolna megyében A megyei tanács művelődés­ügyi osztálya és a Déryné Szín­ház vezetősége között ezelőtt né­hány héttel megszületett a meg­egyezés, amely újra rendszeres színházi előadásokhoz juttatja Szekszárdot és a Tolna megyei községeket. Hosszú idő óta vajúdó kérdés oldódott meg ezzel. A kö­zönség oz elmúlt évad folyamán számtalanszor feltette a kérdést — aminek lapunkban is nemegy­szer hangot adtunk — mi lesz a szekszárdi színházi előadásokkal, lesz-e »állandó« színtársulata Szekszárdnah? Ezek az aggoda­lommal teli kérdések természete­sen nemcsak a megy székhelyre, hanem az egész megyére vonat­koztak. Közben folytak'iárgyalások kü­lönböző színházakkal. Vénül is a Déryné Színházzal lehetett meg­állapodni: egyesztendős szünet után ismét rendszeresen látogat­ják a Tolna menyei falvakat. A Faluszínház, később Déryné Színház, működéséhez megyénk­ben is számos emlékezetes siker fűződik. A közönség általában megelégedett vólt a színház elő­adásaival, már szinte barátság kezdett kialakulni a színház mű­vészéi és a közönség között. Me­gyénk — kőszínházunk nem lé­vén — saját színházának tekin­tette a Déryné Színházat. Most ismét érdeklődéssel te­kintünk a Déryné Színház Tolna megyei előadásai elé. Áprilisban a Néma leventét mutatja be a szín­ház májusban a Százházas lako­dalom című vígjátékkal szerepel, júniusban pedig a Hawai rózsája című operettet láthatja a, Tolna megyei közönség. Üdvözöljük az ismét rendszere­sen megyénkbe látogató Déryné Színház m üvészeit. Szőcs Györgyné az első számhú- r.ó. Jónéhány- szor megforgat­ta a számgolyók kai teli üveg- gömböt, majd ki húzza az első nyerőszámot. Eredmény: 12.

Next

/
Thumbnails
Contents