Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

TOLttA MEGYtí NGPÜJSAC íáúó. mí-iisí v2. ÄÄ%$éf*f+Jlégiié* Hátmsxéken kálxAI Gtttátilr, 39 éves dől- goíik BStasaék«» k|i)i}izgaláfi vonálttn. Téhfct evtiaátót'kel ez­előtt is Sáéítílábujit, volt rrlíndan- n^kj afni á község fl8>;6bfen ttrtént. H'Öle tüdőm a következőket: a íél- sz|jtó«ttl#i időkben sajtőtlen éiy évben sem táluk áiíoyit a köz­iéi ffejieset&ie érUfekéfen a község akkori Vfájööi,. nilh’t rüost,, pedig sőkjüsl (tagyobb mé&terhelást je­lentett .a iakc»&g £^rl¥,r? a Pőt- adőj.roint töbst a községiéi lesztési höjMjániliós. No, de hagyj dk a múltat. Sze­rekéiére tátvs^N*11 éóról-évre soktt fejlődik a község, mert a ta. rács áilüAd^an „afintrk érdekében fáradozik Az Idői ékben — az el­készített kÖSáágtejleaKtési terv sze­rint — több, rhjnt it ét ős félmillió föHiitot fordftíhak a község|Sen kiiiönfeíe , közér&ékű problémák mégölddéára. MindenekelőU blsbélni kell a törpevíslfr.d éijííéslrol. A község­ben ráél profeíémá a víz411átá.s. A Budái és a FŐ utcákat j kivéve ed­dig nem volt gi kdzíégtoSn vízve­zeték. a kutaíbán {sédig nem meg­felelő’ minőségű a vík. Most az egéisB.ifÖzsééet bekapisoiják a víz­vezeték-hálózatba; finden utcá­ban ,lé3Z vízvezeték, összesen miniégy 20 kilométer hoaszu csö­vét féktéíník lé, 8o ütd«i közhasz­nálatú & Sí tűzcsap lesz a köz­ség különböző pontjain. A vizet két hátból sziyntják, s úgy terve­zik, hogy klsábli automatikus kar- cfóló működteti majd a vízszívó berendezést. Mf. £PIT£BZBSI .MÍ’XÍáLA­TOK még tavaly megkezdődtek és jélőfilőg' Is fdtyhali.: . A házakba. iaiiőcÓRbá dák az ti i An vdzetik be a Viaét. miután mlgtértítlt az ut­cai vízvezeték, s fe egész vízmű műszaki átvétele Az eddigi érd tk jedes szerint S.—4Ő0 magpnházba vezettetik' majd be a vizet. A mágánlákdsdk mSifélt k fdn’oeabb közápilié tekét is ellátják vízveze­tékiéi. : ­'Ái í^rshetíaniiű' megépítése igen költséges dolog. Áz összköltség és- félmillióforint. Az idei évfcep köz$0|feil|jyt|ii.si alapból kö­zel kétmillió forintot fordítanak a víssfe/j. épf%éaéré. A községben víz­gazdálkodási társjivHts afijkult. s á5j! é’gásk közgél, összefogása által tőségű közérdekű létesítménynek a megépítése. A tagok, a hinln- gatijmrél rendelkező bátaazéki la­kosok 300—300 forintot fizetné!: évenkint a. tórpevízmű költségei­nek fedezésére öt évén keresztül. Az általános Iskolákat három tanteremmel kívánják bővíteni az idei évben. JSét tantermet a keltés számú általános Iskolához, egye’ pedig Lajvér-pusztán építenek. Erre a célra 150 000 forintot fordí­tanak a községfejífez tes 1 alánból és a kilátások szerint iHaml támo­gatást is kapnak hozzá. NAPONTA TÖBB SZÁZÁN jár. nak a vasútállomás és a ltözség közti útvonalon, de nincs megépít tett, lekövezett járda. Eppert ezért erős időben különösen kénvelrr.et- len a közlekedés, Mo*t 410 négy­zetméter területű járdát akarnak építeni. Az utak,, hidak Ja vitására 120 000 forintot, ícrdítpr.^':, az Ide} évben, A felesleges csapadék elve­se ;ése, érdekében szükséges a vi Js vezető esat>prnák karbantartóm Er re a, célra 59 000 forintot fordí­tana!: az idén. Tervbe vették egy orvosiaké."-, ős rendelő lé^sítéSét. Egy ép ülj let *z.án<dékozpek vásárolni amelyet átolakííanak. A KlSZ-szerveze i, a sportklub és «.könyvtár támoga­tására is gondoltak. 12 000 forin­tért könyvet vásáréinál: az idei év­ben a KJ-S!5-sz«rvezet eredményes működéséhez 9000 forlnt'al .tárul­nak hozzá 4* f’OOO forintot adnak a sportklubnál:. Mint köztudomású, S"’e5tszúr4 város.toxüjetinak rendelése, tisz­taságiinak. növelése árdekébon á tanács már régebben a piactér pJtkelyazéséU határozta el. A mun­kálatok mindjárt utána ; meg is kezdődtek., Most nrtá.1 adhatunk hírt, hogy a kollégium udvarának egy részén létesített új piae'szombr-* tpn megnyílt. A piactér rendezé­se önnek ellenére még tovább fo­lyik, de a munkálatok annyira haladtak, hogy a piacokat már ilt leltet tartapi. Az cd óig míntc-'v 400 ezer fa- riníos beruházással éoülű piac1 ér tőváteb'épü&ére az idén még kő- t3fi:-a*fctv’e?'fpoi!ntot költ a tanács, A ÜÍÍíHb swrelftrre li Üttitsák meg é iiaial agronónátfthát —- Ambit m törnéd# Állami Cmwdttaéjgban — A mióta, ;„mez(ágazdasági szo­■íf- eialls-ta, nagyüzem van met gyünkben, szembatón fordult elő első ifiben,, hogy .*» agrár-szak- emberei: utánpótlás^ neveléséne’: elvi és gyakorlati kéraásetrű! rendeztek ankétot a lcgérc e'crl- tebbek részvé’elével. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága által összehívott vezető szakem­berek, valamint a leendő agrár­mérnökök, mezőgazdasági tech­nikusok, a párt*, a KISZ- és a szakszervezet képviselőinek rész­vételével folytattak hasznos ta­nácskozást. Az itt elhangzott elő­adásokra és felszólalásokra nem térünk 1:1 külon-kftlön. Ellenb-n megkíséreljü!; levonni ezek tanul­ságait, mert ezt feltétlenül fon­tos megtenni. Hála, népi demokratikus rend­szerünknek, mg mi"* a íeledos fátylát húzhrUuk á?«?kra a nyo­morúságos ich):re, amikor , az ac- ronómust, mi nf ft fö!db!rtc':os .-jobbkezét-, a cselédek hajcsárét emlegették a pv*sgt#kon, a falva’:- ban. A vál óit lovakkal, előre ha­ladó történelem legutóbbi másfél évtizede alatt lezpJ’o'A, hrnai ere- naéhyák tsmcre'^sek. Ezek kövel- kezményeképpeA alrpjébcn válto­zott meg mezé gazdasági' r-k képe. A föld azé lett, aki megműveli, a ,,trígyamérnökd*lí’.' = osúfolt agro- rómus a mezőgazdasági termelés társadalmilag elismert parancsno. ka lett. Ck. «z agrármérnökök, az állatorvosok, a mezőga-zdasági technd'usok ht>p\'lselik falva’nk- ban a asoeralin;# típusú műszál:! értelmlaéget.. t ífEu^tfj«kí t nem nélkülünk manspaág *fjre.Jen fa­luban sem. Éstpgá. éhből adódik, hogy a mezőgazdasági szaknmbe- : rekngk eUsmenáispi adózna’.: min­den íaívtfMm. Várjál^, hívják őket, 1 a mezőgazdasúg nagyüzemeiben. Ä z életbe most induló flat»! ' ^ agrár-szákenrbnrelcn.ek pe­dig, mert rzázáva} lg jnyli őket a falu, kiváló kőrülnványeket te­remtél’ön'.: arra. hogy amit az iskolapadban.namdehet megtanul­ni — a • ^gyskorlftpi nr a lehető legrövidebb i.dő. alatt eÉ'aiá ti ihas­sál:. .'Gya.kor.10. éveiket többségben az állami gazdsságohban töltik, .amfly as.«ayoi*mei«5»-kiváJá is­mfekgyőződésem volt, i'yén akció álsdsor’dBr hogy egy . . _____ álsősorHa'n a i háború ú riéi idő-krh váló. tekintettel el- er.jiedhfttérlen. hiszen különben álifc ákf-db.»t0i't nómst hang. mely iieh liéSfüb, a győzies hatslrpck- liál valami súiyá láhtkéít volna. Aid ismerte a nácikat, annak tis’z- táfeth kellett azzal lennie, hogy a fhpsiéni. ftábérúfcáh olyin bűn- csélekményak vÓl.pl: várható':, mélyeknek hiéréjéi rpindén ed- díglt homályba Horfflmllífi Senki, aki közvetlenül vsiJr akár ,köz­vetve. is riszt vész az ő htború- juWd|n;;nÄih' ménékülhet .- rhájd a Hiélöásdjtr'éjváiiás filól»;aB alpi, hogy a győzök első1 harájjuicban öt magát Is he líábdrűs tíánte- nek tiltintselt. Koll’é^áim ltö- zMt jó ftéhátlj'at Ismertem, aSÉik elég. értüimésék • ‘yóltík ahhoz, ho|y eífekkt a dolgokat tudátosíi- sák magukbáh. Naivon erőkin rethéltém, hogy" nént én maradok az‘. égyedüB. akt ifiéjákorán. t'érv- szetűén ’liferúl árrt'. ámiré énl­hiltnatnylltg azonban magám is kelepcében vdltápi. ligy 'csa­pásra Iszárult,minden összekötte­tés Höllan#« és Aii*Üh'liäMtt.. — Nem' tudtam klJüinKSem fi tén- géhan át, sem lá^ utohl’Tiifélem­mel káliéit tékát ■ lenit Cm. de.ad­dig is él kénéit látnom a szolÉála­tot. A háborúnak, mjjh-vá.lejjelfiő hé­jéban úgy elsqáp.orod’^k a kövei- sjgün!ch«>z líecsztóbt Bejlét alakok, mint a hjjjdnyulak.'' kiált' négy ria*y liar-whl . rendälHey.tünk. dg már jó i'ÍAie ez $vp?trnk bizo­nyult a sfek új iroda ríszár?, am>- 1 v^het rrbo RÖp.oV-, rrnrlgcni. A le|najB"«% r(etség«él ki- kelle t béréini egy teljes szállodát mint­' >r ■' '-vi ■' ■:.0 ’ !■/.- ■■ ^ egy szár- szobával, de még ebben ú> csupán csak gghultze-Bamct és Besílicrn új munkatársai kaptak hegyet. Ár,nem játszott szerep»!; s a holland tulajdonos vonakodás belement az .f'.zlstbe, , Spk polgúri vér-déíet úgysem várha­tott a legközelebbi években. A követségen .«kkora volt a nyüzs­gés, akár egy' méhkasban. Olyan nagy-feem fplyt ott. hogy néha azt sem tudtam, hol áll a fejem- Amióta Némojország liadiállappi- ba került. Angliával és Frar.ciror- s-iaggal. Hollandja. lett-a legfon­tosabb hitlerista kémközpont. .Amióta csak diplomáciai kap­csolatok vÁnpoJs a népek közölt- mindig- magától értetődőnek, te­kintették:, hogy^hadüzenet után, az ellenséges államok. díplojnáciei missziói aa udvariassá |1 rlqíhúrok legszigorúbb betartása m.gl}f!Ásza- badon elúszhattak hazájukba. —■ Nem úgy R.tbbeo.trpp.iUláHférfiú- r.glo, M.inőadtíig nem engedte, meg, hogy az -angol és a francia diplo­maták elhcgy.iák Németországot, amíg a londoni és pártái némft nsgykíh'eíség alkalmazottal . út nem lépték az éllenségen iictáro- IfBrt, A- 3z«bájyszerű diplomefa- cierének' azután a semleges hol­land földön kejlett végbemennie. Erről an- djoaerQ procedúráról tpleíonoTi érte%íi«tt Berlinből Rib- benirop új protokollfőnöke, a ho- ribsp-gas. vörösbe jú Sandro .Dörn­berg báró, s egyben utasított, noay az akciót parancs szerint, -'•minden suskus nélltül« haj lsem végre. ' - v A franciákkal viszonylag sii mán,, fúr! ódán nélkül történt m?g a ícsero^ mert., a , holland, . hátúr Berlintől Is, Páriáétól is körülbe­lül azonos távolságra volt. -A két vonat Vírscht tájékán keresztez­te egymást. Nahozebben -ment a csere az angolokkal, mert. bizonyos időt vett igénybe, raig londoni ragy- hövets égünk.-részére flfgrwich. ki­kötőben ipfCicleiő.hajói tudtunk ijírclni. így .aztán fy:berlini angol nágykövetség» •, tagjidoak Rib- bentrop rendeletére e#«kn.em hú­rom teljes napig elsötétített va­gonokban nyílt pályán .kellett a határ .ygésteBglnlülc, néha még mosdóvizi’k som volt. AXíjjt csak akkor -nyílt, meg az angol ulásolcrt sráliítu néengt vonat előtt, nnpjkor Pörnberggel közöl­téin, hogy az angol-hajó befutott a holland felségvizekre. Dörnberg utasftáíara Rotter­damba kelleti utaznom, hogy el­lenőrizzem a. cserét, Autóval men­tem, WjUúüit a volán mellé. A követségé épület glól -indultunk, és már tppgn be akarlfam szállni, amikor SélyjUuzefBernet loholt felém,.hóna al»t>,«gy vastag, le­pecsételt csomaggal..-., * . — KéjsJ^aötveT'gzev Rolland forint vgn őbenne bPAktstÖ’ekben — nyújtotta /elém a,csomagot. — Sürgős felszólítást koptunk Ber- Unből, OTt az- vsgaofeli mórt biz­tos úton el kf 11 pdR juttatni. Ké­rem. adjaM a csomagot. X. Y. bi­zalmi e^beremnolt, aki a nagy- köveísésjgel Londonból érkezik, ö már tudnia, melyik hivatalnál kell azt leadnia. ­Megnyugodva vettem tudomá­sul , hogy . Sclwltzr»Bonét még megbíz’!’: bennem, ölemben a ne­gyedmillióval elindultam Rotter­damba. •}■ * ■ (Folytatjuk.) kóla arra, hogy- biztos kezű Ir*i- nyltjúivá »^áljahiák ^ sSpbjjpli^ja nagyüzemeknek. Aa állami gazda­ságokban,« gyakóyló éveiket .töltő r.órár-szakjÓütbehékrs’' öndUÓ pattn- hakört nem bízhak. ’A szakmában jártas .ógrOH^nvji, mellé qsztjíik bo őket, akiktől nagyon! sokát tan uh hatnak. Számukra külön szobái rantíeznek bejlahonfidt; e^ystldn esetben som hiányozhat a rái/hi. Eg alatt az idő alatt 1090—130Í) fp- rín.t havi ftzetást kapnak, és átl úgy érzik, hogy önálló munkákul elvégzésére Is képesek, ültet brlgád'.’azetőhek üzyju.ogi-- ségvezetwpe!:, és ha jól do’gQzntu:, fokozatosan léphetnek előre.' Ák^r egy 5000 holtját szövetkezet fdfä g’- rónóm.'.tsa Is lehet ma égj" 27 osz- tendős agronómus. TTj ióhéjba foglalva így néz ki . Af ma a gyaVor!ó éveiket tö'-- M agrármémü!:ők iielyzetn. -Saj- r.o3 közülük mégis heáyoh fokpi» (országoson 40 a gj"á!'-PrJ<} idő letöltése után valóságfial mene­külne': a faluról, a pűíztárúj. »Dip­lomás agrármérnökök kUihc.3d}ájs| a hivatal oknál, vállalatoknál, kosi kapjanak íróásztak. Elszomorító például, kb^y az, állami gazdasá­gokban N 20 gzer h'p-’dra jut egy gépészmérnök. Pedig az arány sA’tkol jobb .lehetne, hiszen a: Agrártudományi Egyetem gépér.z- rnérnökl ksríról évente nagyot so. k^n kerJUhsk ki. De miután lstöl- ’.öhék á gva.korló időt — azzal a jeligével.!, hogy nékik is z-.an kul- turfils igényük ;— városban he- lyezkéd"ek el. Ha már. a kulturális igényeknél tartunk, ejtsünk erről valamivel 'óbb szót. -Ároknak van Igazuk, akik f*zt mondják, hogy a kult.tira tekinte ében a falu ma még na­gyon elmarad a Várostól. Na, de miért fi-ják ezt sokan a fiatal szoeia!l-:ta rendszerünk számlájá­ra?... Nem mi tehetünk róla, hogy ilyen szégyenteljes állapotot örö­költünk. Mi büszkék vagyunk ár­rá, amit a falu kulturális feleme­lése érdekében eddig tettünk és jtmlt lehat a?í most is, meg ezután (S me|teSszüi: De segítsenek eb­Í sn a magukat joggal, a falusi rfalmiségiek közé soroló agronó- murok is, Ha elismerik, hogy olyan l:.u;túrált körülmények kö­zött dolgozhatnak falun, amelyet &!<: m.ag'd; is segítenek megterem­jen}, (jkkpr valóban segítsenek. A fiatalok a KISZ-sserVezetben, az Idősebbe-':,jprdig a dolgozók szak­mai nevelésébe kapcsolódjanak be. így bizonyára még leimt gyorsíta­ni a falu élénkebb kulturális éle­tének h.ibontakozás; t. Ezt kérjük ér, el is várjuk az agronómiLsoh- tól, liiszen az a helyzet, hogy tár- s|^alh4V'nk nagyon sok pénzt /időz sgy agrármérnök taníttatásáért, Es szomorú, hogy amikor arra ke­rül a sor, hogy ott dolgozzon, ahol orra legnagyobb, szültség van. gyá­ván megfutamodik. 'A zt mondottuk, ez állami gaz- daság jó Iskola az agrár- szakember utánpótlás nevelés éhez. De legyen még jobbt Ne csalt a 200. méasás holdankénti silókuko­rica 'termelésének módszereire ta­nítsák míg ilt a fiatal agrármér­nököket, hanem a szakma szare- letére is. Er-ől p’-dig vajmi kevés SZÓ «satt a fcrnúdi ankéten. De a mind«i>napi mun!-a közben ezt tPttekkM nagj-on jól lehet és kell is pótolni. Dorogi Erzsébet A bonyhádival iu a nagytuányokival megkezdődték a felszabadulási kulturális szemle körzeti bemiítatói A bonyhádi 4s nagymáiyijtái körzeti kemutjfáyel megkez­dődte'; a fel&zeöcdvMsi ;-’.F4c- tills szemle műdeszéti nnfez- vényci, Tglr.e, migyé^ev,. Ai f !- trú’t vaeárne.p a környező Mz- sigek sein Játszói,, népi tipegagi, énekesei, mvzs'.kusai ebben, « két községben , gyűltek össze, hogy számot-, adjanik felité- sz'iltségílkről, bemutassák, tu­dásukat, réfzt ^vegyenek a ne­mes versengésben azért: ki sze- . regeiben a Járási, majd a me­gyei bemutatón? Minden községben alapos és lelkes kúseUlMés volt tapasz­talható az elmúlt hetekben, hó­napokban, S lotili/n -nagy ered­ménye a felszabadulási kultu­rális szeml ínek, hogy nemgsal; az egyes’benu(t«fó!frff, ez egyes rendezvényekre való késgtylö- iés jelltmni a műviszeli együt­tesek munkáját, hanem a tevé­kenység állandóvá tétele r eéU juh, állandó jelleggel emelni g színvonalat, állandó, színes, mozgalmas kuliPriUs életet te­remteni g, községekben.; Bgnykádon közel fél szer *sze.- reylö népesítette be vasárnap -,<t járási művelődési ház ssimöp- dá.t, öltözőit, Egyedül « Izakttsdl úttörő énekkar sogt taggal vonult fel■ a Isörzcti b’- m,".tetőm. A tiszte-, csengj Jig.ny és a jó műsor választás k'vJt’ta a közönség elismeréséi. Ugyan­ez meháható el a bátaanáti át­törj, énekkar ■. szereplésére.- r-Á szakértők és az énekkarműi:T kifft- ismerők egybekapgzó v '- Iprénye szerint,.-nagyot.i fejk's tVjtt a kórus múlt évi teUesjti rfinyéliaz- kires',■ Sikerrel sgé­nnél' <i g-úbCr.í és .a -mórég ii líz-rrs-'f'. eköblyek mv­rorvá'rrz’irrrAl fisának Itká' felróni, i.pgy kis ^éi idnegkät mutattak be, az utóbbiak mv- SOZiU .dicséri, hogy helybeli gy&jléfű német táncokkal sze- r epeli-ek, El'smerést érdemel, még a bonyhúdvarasdiak mu­tatás tánca. . A szólóénekesek közül a bonyiíúdva.rasdi Jakab Mária szerepelt legjobban. A járási bemutatón való részvételt is ju- Vatglla a bírálóbizottság. A szi- vgljtk kgziil Faragó Agr.es, a bonyhádi KISZ-szervezet tagja Tóth Árpád: Üj isién című köl­teményét adta elő osztatlan si­kerrel. A színjátszó együttesek, mű­sorából kiemelkedett a bony- hádyf Tasdial; előadása. Fehér Klára; Kém vagyunk angyalok qim'á színművévelz második fel­vonását mutattál: be. Ezzel sze­repelnek a járási bemutatón is. Emlékezetes volt a báiaapáti úttörők előadása, akik részlete­ket mutattak be Fazekas Mi­hály -Eudas Matyl-jából. Fi­gyelemnél méltó volt még Bú- ráczl Klär* és Kaiser Géza he­gedű-zongora száma. A bonyhádihoz hasonló ered­ményeket hozott , a nagymáríyo- i;i körzet bemutatója is. A leg­sikeresebb résztvevők voltak: a r.ysjgr.i tínce-oport, ez ismé­ről tóv.ccsoport, p, negymánygkl éntklper, a vagymányokl fúvós- zenek$,r, a váraljai tánccsoport. • cikói ttán-csoport (nemzetisé­gi táncaival) és a mázai szín­játszó együttes. A járási népművelési szervek . véleptání’e szerint a körzeti be- mrtatók biztatóak voltak és már ess,kból is arra lehet követ- keztetnli hogy a járási berr.v- .'i jfe m’nden eddiginél mara- stb’y tttinvonalv előadások vár­hatók. I

Next

/
Thumbnails
Contents