Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO I960, március 22. Visszaérkezett a magyar párt- és karmáityküídölfség a Leiäyyel Népköztársaságból (Folytatás az 1. oldalról.) kívül nagyjelentőségű a két ország kapcsolatainak fejlődése és táborunk egysége szempontjából. X ártunk Központi Bizottsága és kormányunk az indulás előtt azzal bízott meg bennünket, ‘hogy minden kérdésben barátságunk elmélyítésére, a két ország kapcsolatainak szélesítésére törekedjünk. A Központi Bizottság és a kormány o megbízása az egyszerű magyar dolgozók egyértelmű helyeslésével találkozott. Jellemző, hogy amikor erről a pályaudvarról elindult vonaííink, léét vasúti munkás köszönt nekünk és azt mondta — emit sokan mások is mondtak —, hogy szerencsés utót, eredményes munkát! Mi azt válaszoltuk, hogy igyekezni fogunk. A kát munkás azt felelte vissza: El is várjuk! (Derültség.) Meghatalmazásunk tehát teljesen egyértelmű volt. — Az az érzésünk, hogy a magyar párt- í's l ormány- UiiltEöitség lengyelországi útja, az ottani tárgyalások minden területen cs minden vonatkozásban feltétlenül tovább erősítették a magyar—lengyel barátságot. Tovább mélyült pártjaink internacionalista, a marxizmus—lévti- rizmus elvein nyugvó bensőséges kapcsolata, szilárdult, kormányaink szövetségen vkzn^ya és bizonyosan tovább erősödött a magyar és lengyel nép milliós tömegeiben élő hagyományos magyar—’engycl barátság. Kádár Járos a lengyelországi tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: Behatóan megtárgyaltuk a jelenlegi nemzetközi helyzetet, annak fontosabb kérdéseit: és ismét leszögeztük art az álláspontot, amelyet együttesen képviselünk a nemzetközi élet minden területén. Leszögeztük egyebek között. hogy határozott, egységes és közős frontban állunk szemben mindazokkal, akik gátolni szeretnék a hidegháborút megszüntetését. A magyar és a lengyel nép 1 őrsegeiben is elkeseredett harag él a nyugatnémet imperializmus újjáéledésével szemben, a revan- fista uszítással szemben. Határozottan és egységesen eltökéltük: minden tekintetben és minden területen mindent megteszünk, bogy az agresszív nyugatnémet törekvések soha többé r.c fenyegessék sem a magyar, sem a lengyel nép boldogságát, sem Európa népeinek békéjét. — A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalásainkon megállapítottuk azt is: mindkét: fél határozott meggyőződése, hogy a nemzetközi helyzet biztató, s a szocialista tábor a béke főereje, valamint az egész világon élő, ható, növekvő békemozgalom együttesen oly hatalmas erű, amely szilárd egységben képes leküzdeni a békebontók próbálkozásait. — Tárgyalásaink gazdasági zempontból is nagy jelentősé- űeh. Elősegítik népközt;'rsasá- aink további fejlődését. Ürömiéi állapítottuk meg, hogy gaz- asági kapcsolataink szélesítésé- en elértük mindazokat a célo- at, amelyeket 1958 májusában, a mgyel küldöttség magyarországi artózkodása idején magunk elé űztünk. Azóta 50 százalékkal r.ö- ekedett a két ország áruforgal- [ ia. A most kötött hosszúlejáratú egyezmény a jelenlegi, immár me'*növekedett gazdasági kapcsolatok kereteit is megkétszerezi 1965 végéig. , tudományos, a műszaki, a kul- .n-élis és társadalmi élet sok más erületén szintén nagyok a lehe- űségek kapcsolataink bővítésére, lhatároztuk, hogy szélesíteni égjük ezeket a kapcsolatokat. Ki- ővítjük a két ország közötti uristaforealmat is, hiszen mindét országban sokan vannak, akik szívesen töltik majd szabadságukat a másik testvéri országban. Kádár János ezután elmondotta, hogy a küldöttségre mély hatással voltak azok a nagy eredmények, amelyeket a lengyel nép a szocializmus' építésében elért. Ezek az eredmények nekünk is erőt adnak. A Lengyel Népköz- társaságnak természetesen vannak gondjai, feladatai is. Ezek azonban egy egészségesen fejlődő szocialista ország gondjai és sok tskmtétben hasonlatosak a mieinkhez. Központi kérdés Lengyelországban is, hegy növekedjék a termelékenység, ezzel szilárd alapot teremtsenek a dolgozó nép életszínvonalának állandó emeléséhez. Kádár János beszédének befejező részében meleg szavakkal emlékezett meg arról a szívélyes baráti fogadtatásról, amelyben a küldöttségét részesítették a Lengyel Népköztársaságban mind a leg felsőbb vezetők, mind pedig a er'gozók tömegei. Látogatásunk réséleteiről, soksok tapasztalatunkról nehéz lenne itt most beszámolni — mondotta a magyar küldöttség vezetője. — Egy kedves kötelességünknek azonban már most eleget kell tennem: Gpmulka elv- társ a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Zawadzky elvtárs, az Államtanács elnöke, Cy- ranfeiewíc? elvtárs a Minisztertanács elnöke, valamennyi lengyel vezető, Varsó dolgozói, a sziléziai medence bányászai, kohászai. vasmunkásai lelkünkre kötötték. hogy adjuk át forró, testvéri üdvözletüket, legjobb kívánságaikat a magyhr munkásosztálynak. a magyar dolgozó népnek. (Hosszantartó taps.) — Utunk minden órájában éreztük, hogy a barátság, amely bennünket összefűz, nemcsak a központi bizottságok, nemcsak a kormányok, hanem valóban a népek barátsága. A lengyel nép számára ugyanúgy, mint a mi tömegeink számára nagy értékű ez a barátság. Ennek továbbmélyítése és szorosabbra tűzése jól szolgálja a szocialista tábor egységét, és így a béke ügyét is. Ezért feladatunknak tekintjük, hogy mihamarabb és minél teljesebben megvalósítsuk azokat a szép és helyes célokat, amelyekben megállapodtunk. Úgy érezzük, tömegeink helyesen értenek bennünket, amikor azt mondjuk, hogy egész népünk feladata a magyar—lengyel barátság ápolása és erősítése. (Nagy taps.) Reméljük, hogy a jövőben, amikor a szakemberek is többször találkoznak és növekszik majd a turistaforgalom a dolgozók közvetlen találkozásai is mélyítik majd ezt a barátságot. Kádár János a lengyel és a magyar nép testvéri, szocialista barátságának, a szocializmus és a béke ügyének éltetésével fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kádár János és a küldöttség tagjai elhaladtak a dolgozók hosszú sorai előtt és köszöntötték őket. A dolgozók tapssal, éljenzéssel viszonozták zz üdvözlést, majd a küldöttség tagjai, s a fogadásukra megjelent pár;, és állami vezetők a megjelentek ünneplése közben hagyták cl a pá- lj audvar épületét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata hazánk felszabadulása 15.évfordulója megünnepléséről I960, április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Kemény és sok áldozattal járó harcokban, a szovjet hadsereg ezen a napon szabadította fel hazánkat a hitleri fasiszták és magyar csatlósaik uralma alól. Az azóta eltelt másfél évtized sorsfordulót jelentett népünk " életében; a dolgozó nép a hatalom bir- ( tokába jutott. E tizenöt év alatt — 1 áldozatos építőmunkája credmé- ínyeként — a magyar nép nagyob- j bat lépett előre, mint történelme során évszázadok alatt bármikor. Felszabadulásunk évfordulóján a magyar dolgozók hálatelt szívKv'SaU.szat a Magyar Szocialista taKáspárt Közpcíiii Bizottsága és a magyar forrsrialini mnükáSNiarcszt kormány, valamim a Lentivel Egyesült Muí&áspért Kiizjieiiíí Bizottsága és a Lénnyé! Népköztársaság Kormánya killr'öfísépínek tárgyalásairól A Lengyel Egyesült' Munkáspárt Központi Bizottságán? 1: és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására a Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság kormányának küldöttsége, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1960. március 16-tól 20-ig baráti látogatást tett Lengyelországban. A küldöttség megbeszélést folytatott a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetőivel, és a Lengyel Népköztársaság kormányával. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A felek kicserélték véleményüket az őket érdeklő időszerű kérdésekről, a nemzetközi munkásmozgalom egyes kérdéseiről, megbeszélték országaik és testvérpártjaik közötti együttműködés továbbfejlesztésének távlatait és feladatait. Mindkét fél örömmel állapította meg, hogy véleményük minden megbeszélt kérdésben teljesen megegyezik. A nyilatkozat hangsúlyozza: mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista táborhoz tartozó országok egységének, együttműködésük további fejlesztésének, erősítésének és a kölcsönös segítségnek. Országainkat a marxizmus— leninizmus eszméje, a kommunizmus és a szocializmus építésének történelmi feladataiból folyó közös érdekek kapcsolják össze. A nyilatkozat rámutat arra, hogy mindkét fái továbbra is a legnagyobb mértékben elősegíti a szocialista tábor erejének és szilárdságának egyre magasabb színvonalra való emelését. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja: a szocialista országok egysége és ereje alapvető biztosítékot nyújt biztonságunk számára és egyszersmind kudarcra ítéli az imperializmus »ciőpoiiii- káját«. A szocialista országok béke- politikája, különösen pedig a Szovjetunió kezdeményezései egyre növekvő, megértéssel és támogatással találkoznak. Mind szélesebbé, általánosabbá válik a világ népeinek tudatában, hogy a háború, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszköze, kiküszöbölhető. A nyilatkozat utal arra, hogy az elmúlt év döntő eseményei, mint például N. Sz. Hruscsov miniszterelnöknek az. Egyesült Államokban tett történelmi jelentőségű látogatása, a vezető államférfiak egyre gyakoribb személyes találkozásai, a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre tett javaslata, nagy reményeket ébresztettek a népekben. A nyilatkozat hangsúlyozza, mind a Magyar Népköztársaság, mind a Lengyel Népköztársaság nagy megelégedéssel üdvözli azokat az előnyös változásokat, amelyek a nemzetközi viszonyok légkörében mutatkoznak, s a többi szocialista országgal közösen a leghatározottabban támogatja a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatait. A nyilatkozat kitér arra a veszélyre, amit a nyugat-németországi militaristák jelentenek. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nép- köztársaság újból kijelenti, hogy az Odera—Neisse határt sérthetetlennek tartja. E határ a béke határa, amelynek megváltoztatására irányuló bármilyen kísérlet súlyos merénylet a béke ellen. A felek megállapítják, hogy az európai biztonság és a béke tar- tós°.á tétele a világ eme részében múlr.atatlanul megköveteli a német kérdés rendezését, a békeszerződés megkötését mindkét néj vei emlékeznek azokra a magyar és’szovjet hazafiakra, akik életüket áldozták, vérüket hullatták ■ népünk szabadságáért, hazánk füg : ^ellenségéért; megemlékeznek azokról a román, bolgár, jugoszláv katonákról, akik a szovjet hadsereg oldalán, bekapcsolódtak az országunk területének felszabadításáért folyt harcokba, megemlékeznek azokról az amerikai, angol és ni is nemzetiségű katonákról, okik itt estek cl a fasiszta Imperializmus ellen folytatott háborúban. Országunkat ma a proletár nem. zetkö-iség eltípheietlen szálai fűzik össze a szocialista országakkal. Erőinket egyesítve, egymást segítve küzdünk a béke fenntaríá- 1 sóért, a népek köz.itti békés egymás mellett élésért, s dolgozunk [ azért, hogy békés versenyben bizonyosodjék bo e. szocializmus, a ’ civ.mnrilímus fölénye a kapitalizmus felett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. to a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a Magyar Szocialista munkáspárt javaslatára — hazánk felszabad lilájának 15, évfordulója alkalmából elhatározza, hogy a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, november 7-ét — az eddigi munk'vür.pli r.inok meghagyása mellett — fizetett munkaszüneti napnft, m'i’vánítja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi mp- kés-paraszt kormány megíirrtell | kötelességének tekintette, hogy nemzeti ünnepünkre meghívja fel. j met állammal és Nyugat-Berlin ’ problémájának rendezését. A nyilatkozat foglalkozik a két' ország kapcsolatainak fejlődésével s megállapítja, hogy a két ország politikai eazdaságiés kulturális, kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek és . azokat a célkitűzéseket, amelyeket a lengyel párt- és kormányküldöttség budapesti látogatása idején aláírt közös nyilatkozat tartalmaz, teljes egészében megvalósították. A magyar párt- és kormánydelegáció lengyelországi látogatása során aláírták az 1961—1965. évek re szóló magyar—lengyel hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezményt. A tárgyalások során elhatározták, hogy újabb lépéseket tesznek az ipari kooperáció terén, fejlesztik a két ország közötti ideszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nagyra értékeli a dolgozói; százezreinek azt a törekvését, hogy a szocialista alkotó munka újabb sikereivel készülnek lazán!; felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére. Felhívja az állami és társadalmi szerveket, az állampolgárokat, hogy méltó keretek között ünnepeljék az évfordulót, s ennek külső jeleként lobogózzál; fel a köz- és magí.népület eket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány javaslatira — április 4-e alkalmából kitüntetésben részesít olyan dolgozókat, akik példamutató eredményeket ér tel; el a szocialista épitőmunká- ban, a nípbatalom erősítésében. Ezenkívül meg kell állapítani és április 4-e alkalmából ünnepélyesen l;i kell hirdetni, hegy a .szocialista brigád” címért folytatott munkaversenvben mely brigádok érdemelték ki a megtisztelő cím viselésének jogát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cs a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározza, hogy a felszabadulás évfordulója alkalmából koszoriizeál; meg a MagyarorsZig területén elesett közök síremlékeit, továbbá rendezzenek központi c’á'íünnepségeket, katonai clísZszniici és fogadást, A Népköztársaság Elnöki Tanárra és a magyar forradalmi mun- kás-y.órsszl kormány hazánk fel- rzabádulárrnal; 15, évforduló’.', alkalmából üdvözli a magyar dolgozókat, kívánja, hogy a niojjygr— szovjet barátság jegyében ünnepeljék legnagyobb nemzet! iin- nepünket, s érjenek el továk'k sikereket i szocia'izmiw én£újjj#űen. Budapest, 1960. március ho IS. OÖBI ISTVÁN s. k." a Népkjjztár?c„ióg Elnöki Tanácsának elnöke1. DR. MUNN’CH FERENC a magyar forradalmi munkás- parászt kormány elnöke geníorgalmat és előkészítik a kettős áll&mpolg-'rságra vonatkozó egyezmény t. A magyar párt- és . kormányküldöttség lengyelországi látogatása újabb jelentős állomása volt. a két testvérnép hagyományos-barátságának és kapcsolataik" továbbfejlesztésének. A két fél meggyőződése, hangzik a nyilatkozatban, hogy ez egyben hozzájárul a szocialista tábor egységének erősítéséhez. A nyilatkozatot magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, lengyel részről Wladyslaw Gomul- ka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyran- kiewicz, a Minisztertanács elnöke írta alá. Közlemény az 1961—1S65. évi magyar- lengyel árucsereforgalmi és fizetési megállapodásról A két ország kormányküldöttségei ivözött sikeresen lefolytatott tárgyalások eredményeképpen 1960. március 20-án Varsóban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között az 1961—1965. évekre szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Az árucsereforgalmi megállapodás mindkét ország népgazdasága szempontjából nagy jelentőségű. hiszen meghatározza az alapvetően fontos kölcsönös áruszállításokat, elősegíti a hosszúlejáratú termelési tervek koordinációját és előnyös kereteket biztosít a két ország árucsereforgalmára. A hosszúlejáratú megállapodás az árucsereforgalom nagyarányú növekedését irányozza elő. 1965- ben, az 1953-ban megkötött, há-_ rom évre szóló hosszúlejáratú megállapodásnak az 1960-ra érvényes részéhez viszonyítva száztíz százalékos lesz a növekedés. A Largyalások mindvégig a kölcsönös megértés és segítségnyújtás. valamint a barátság szellemében folytak. A most aláírt 1961—1965. évekre szóló fizetési megállapodás a fen., időszakra vonatkozó kölcsönös elszámolásokat szabályozza.
