Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

1960. február IT. 1 i-OLNA MEGYEI NßPÜ.TSAG fl Tolna meg vei KISZ Végrehajtó Bizottság válasza az MSZ^P Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Megyei Végrehajtó Bizott­sága 12 pontban fogalmazta meg válaszát az MSZMP Megyei Vég­rehajtó Bizottságának. A válasz a megye IÍISZ-fiataljainak aka­ratát tükrözi. Hazánk felszabadulása 15. év­fordulójának méltó megünneplé­sére egész éves verseny keretén belül vállaljuk, hogy Tolna megye üzemeiben hat­van ifjúsági brigádot szerve­zünk „Szocialista Munka Ifjú brigádja” néven. A Bonyhádi Zománcműveknél és Cipőgyárban, a Simontornyai Bőr­gyárban, a Tolnai Selyem és a Textilgyárban, a bonyhádi gép­állomáson, a Szekszárdi Vasipari és a Gépjavító Vállalatnál, a Dombóvár Fűtőház és építési fő­nökségen, valamint a Talpfatelí­tőben beindítjuk a »Szakma ifjú mestere« mozgalmat. Az Ifjúság a szocializmusért próba első követelményeinek tel­jesítése érdekében a 20 órás tár­sadalmi munkamozgalomban véd­nökséget vállalunk a községfej­lesztési tervek teljesítése felett. Felelevenítjük és továbbvisszük a »Virágzó Tolna megye« mozgal­mat. E munkában a KISZ önkén­tes segítő brigádjai és az úttörő csapatok 200 000 óra társadalmi munkát végeznek. Az »Ültess annyi fát, ahány éves vagy« mozgalom keretén be­lül vállaljuk 800 000 facsemete és 50 000 suháng elültetését, továbbá a fák védelmét és ápolását. A takarékossági mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében az 1959-cs évi 2 millió forint megtakarítással szemben az idén üzemi KlSZ-szervezete- ink 3 millió forint megtaka­rítást vállalnak. Megyénk ifjú kommunistái kö­telességüknek tekintik, hogy se­gítséget nyújtsanak a termelőszö­vetkezeteknek az építkezési prob­lémák leküzdéséhez, ezért a Köz­ponti Bizottságtól kérünk két if­júsági építkezési brigádot és a ki­jelölt termelőszövetkezetekben a fiatalok társadalmi akcióval elő­segítik két gazdasági épület fel­építését. Továbbá KlSZ-szerveze- tejnk a meglévő épületek tataro­zásában és tisztántartásában, a helyi tartalékok feltárásában 15 000 óra társadalmi munkát vé­geznek. A termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodáshoz szük­séges takarmánybázis biztosítása érdekében az idén is meghirde­tett technikai oktatás és a nagyüzemi gazdálkodás általános ismerteté­se érdekében 30 általános és kö­zépiskolában szervezzük meg a falusi ifjúsági szövetkezetét. A termelőszövetkezetekhez ha­sonlóan az állami gazdaságokban is megszervezzük a kukoricater­melő és silózó brigádok versenyét a fent említett célkitűzések meg­valósítása érdekében. Továbbá megszervezzük az »Ifjú traktoris­ták és ifjú kombájnosok« verse­nyét. Várható, hogy a közeljövőben gépállomásaink több új gépet kapnak. A szükséges munkaerő biztosítása érdekében felkutatjuk a más területen dolgozó fiatal traktoristákat. A megyei igazgató­sággal közösen 600 fiatalt bizto­sítunk ez évben traktoros és gép­kezelő tanfolyamra. A megyei KISZ bizottság Bo­gyiszló közelében középiskolá­sokból tábort szervez a Sió­gát további erősítésére. A munkákra Tolna megye közép- iskolásai közül négyszáz diákot mozgósítunk. Az Alsóleperdi Állami Gazda­ságban folyó hibridvetőmeg'ter- melés elősegítése a címerezési munkálatok időbeni elvégzése ér­dekében a címerezés idejére 150 fős leány középiskolás tábort szer­vezünk. A szekszárdi fiataloknak az ifjúsági ház építkezésével kapcso­latos kezdeményezését megyei mozgalommá szélesítjük. A város fiataljai 600 000 forint értékű építőanyagot gyűjtenek össze ro­mos épületek bontásából, 40 000 forint értékű társadalmi munká­val. A KISZ megyei vb. mozgósítja a megye téglagyárainak fiataljait 200 000 forint értékű tégla előál­lítására. Ezt a téglamennyiséget terven felül, munkaidő után, tár­sadalmi munkával hozzáír létre a fiatalok. Téglajegyek kibocsátásá­val, rendezvények szervezésével a KISZ-fiatalok és úttörők 400 000 forintot gyűjtenek össze, ezzel le­hetővé teszik, hogy az ifjúsági ház alapozási munkáit ez év vé­gén megkezdhessék. KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága A TIT előadása A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Műszaki Szakosztálya február 18-án este fél 6 órakor a Várközben levő klubhelyiség nagy termében előadást tart. Az előadás tárgya: Stelczer Ká­roly: Egy 125 méter magas föld­gát építése Franciaországban és Starosolszky Ödön Rhoni vízierő- íelep építése és a Neypric féle vízszintszabályozó berendezés. — Mindkét előadás alatt színes ve­tített kénekben mutatják be a földgát és a vízierőtelepek építé­sét, valamint az utazás alatt érin­tett nagyobb svájci és franciaor­szági városokat. országos kukoricatermelő if­júsági csapatok versenyében ifjúsági munkacsapatokat szer vezünk és harcot indítunk a 30 mázsás kukorica átlagter­més megvalósítása érdekében. Ezen kívül megszervezzük ter­melőszövetkezeteinkben az ifjú­sági silózó brigádokat. Az általá­nos és középiskolákban a poli­Gazdag választék a Bonyhádi Járási Művelődési Ház műsorában A Bonyhádi Járási Művelődési Ház vezetősége februárban és márciusban egyaránt bő lehető­séget biztosít a község lakosságá­nak a szórakozására és a művelő­désre. Február 20-án például a gimnázium tanulói adnak irodal­mi műsort, melyet igen nagy ér­deklődés előz meg. A műsoron Radnóti, Karinthy, Fodor, Illyés, Ady, Urbán, József Attila, Földeák és Benjamin László mű­vei szerepelnek. Február 21-én a KISZ-szervezet rendez jelmezes­bált. A következő nap a Kapos­vári Csiky Gergely Színház mű­vészei vendégszerepeinek Bony- hádon az Udvarolni veszélyes cí­mű művel. i Február 27-én a termelőszövet­kezetek rendeznek műsorral egy­bekötött batyusbált, melyhez a zenét a nagymányoki fúvószene­kar szolgáltatja. Február 28-án pedig a megye képzművészeinek kiállítása nyílik meg a járási mű­velődési házban. Március 5-én a járási művelő­dési ház cigányegyüttese Zombán vendégszerepei, ahol a műsor után cigánybál le?z. Március 7-én a Fáklyaláng cí­mű drámát mutatják be a Ka­posvári Csiky Gergely Színház művészei, 12-cn pedig Bonyhádon lesz műsoros cigánybál. 46 000 munkaegység, vagy 30 000 ? A Bonyhádi Dózsa Népe tsz-ben bevezették a kettős könyvelést és a munkautalványozást Kettős könyvelés? A legtöbb ember számára valami nagyon távoli és érthetetlen tudományt jelent és ami a legnagyobb baj: nem egy termelőszövetkezetben ma is idegenkednek tőle, felesle' ges luxusnak tartják. Ez magya­rázza azt is, hogy a megye terme­lőszövetkezetei közül mindössze 15 helyen vezették be eddig, pe­dig ahol megpróbálták, már az első napokban kiderült, hogy egyáltalán nem valami számvite­li hóbortról van szó, hanem a termelőszövetkezet mindennapi munkáját segíti. Erről beszélgettünk Szászy An­tallal, akit legtöbben még abból az időből ismernek, amikor a Megyei Tanács főkönyvelője volt. Jelenleg Bonyhádon dolgozik, a Dózsa Népe Tsz könyvelője, aho­va úgy ment el, hogy nem vette igénybe a 3004-es rendelet ked­vezményeit, ami azt jelenti, hogy lemondott arról a fizetéskiegészí­tésről, ami előző munkahelye után megilletné. — Meg akartam mutatni a ter­melőszövetkezetnek, ha napról- napra látja, milyen eredményeket ért el, s ennek megfelelően ki tudja javítani a hibákat, el tud tartani egy könyvelőt. No nem, semmi az egész, — hárítja el a dicséretet — furcsának találtam volna, hogy egyszerre két hely­ről vegyek fel fizetést, amikor csak az egyiket szolgálom meg. Ennyi az egész. Számomra sok­kal fontosabb az, hogy termelő- szövetkezetem, amely bizony több nehézséggel is küzdött, az utóbbi évben kezd helyre verődni s éppen a kettős könyvelés, s az ezzel együtt bevezetett munkautalványozás következ­tében meg tudja szüntetni a munkaegység hígítást, ami bizony nálunk is divatban volt. — A jó könyvelés első és nap- ról-napra látható előnye az, hogy a szövetkezet állandóan figyelem­mel tudja kísérni az egyes üzem-» ágak munkáját, jövedelmezősé­gét. Itt volt például a libatenyész tés. A kettős könyvelés mutatta meg, matematikai bizonyossággal, hogy ez az üzemág a jelenlegi fel­tételek mellett deficites. Egyelő­re nem foglalkozunk libatenyász- téssel, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy a jövőben nem térünk majd vissza rá. A serlés­tenyésztésnél kiderült, hogy a mangalica nálunk nem kifizető­dő. Mindössze 4,5 volt a fialási átlag. Erre áttértünk a fehér hús- I sertésre, ahol a jelenlegi fialási átlagunk 8,5. A legnehezebb kérdés azonban Bonyhádon, amint Szászy Antal szavaiból kiderült, a munkautal­vány bevezetése volt. Ilyent egyelőre csak Bátaszéken csinál­nak s most kezdenek hozzá a ten_ gebei Petőfi Tsz-ben. Pedig a legtöbbször a munkateljesítmé­nyek hiányos ellenőrzéséből adó­dik a munkaegységhigítás, amire épp a bonyhádi Dózsa Népe Tsz adott szemléltető példát. Decem­berben még rovatos könyvelést végeztek, s 3500 munkaegységet számoltak el. Januárban a mun­kautalványozás alapján körülbe­lül azonos feltételek mellett mind össze 780 volt a felhasznált mun­kaegység! A különbség még szem­betűnőbb, ha az elmúlt évi mun­kát nézzük. Az 1540 holdas terme­lőszövetkezetben 46 000 munka­egységet számoltak el tavaly, ami ért egyenként 30 forintot fizettek ki. Bizony nem valami sok, azon­ban, ahogy a könyvelés kimutat­ja jóval több is lehetett volna. Mert a 46 000 elszámolt munka­egységből mindössze 30 000 munkaegység nevezhető reá­lisnak, s a hígítás pénzben ki­fejezve kereken 15 forintot je­lent minden munkaegységre, a tagok tehát ennyivel többet kaphattak volna. — Persze mindezt nem volt Postautalványok és csomagok kézbesítése során ismételten meg-1 történik, hogy a feladók a gyak­rabban előforduló (Nagy, Kiss, Tóth, Varga, stb.) nevű címzet­teknek szánt postaküldeményt olyan esetben is csak a vezeték és utónév feltüntetésével címe­zik meg, amikor a címzett lakó­helyén vagy munkahelyén (pél­dául legényszállás) nagyobb üzem, stb. több azonos nevű személy la- kix vagy dolgozik. Mivel ilyen esetekben a posta általában a le­gényszállás, telep, stb. megbízott­jának kézbe*ft. p. hiányos címzés könnyű megértetni az emberek« kel. Első pillanara az látszik egyszerűbbnek, ha mindenki annyi munkaegységet ír be ma­gának, amennyit éppen gondol, —> mondja Szászy Antal. Viszont így a szövetkezeti tagok magukat csapják be, s a munkaegység hP gítás nem egyszer azt eredmé­nyezte az elmúlt években, hogy mérleghiányos volt a szövetkezet gazdálkodása. Itt van például a tsz 64 üszőjének gondozása. Ez havonta 4800 forintba kerülj ugyanakkor az értéknövekedéSj amint ezt papíron bebizonyítot­tuk, mindössze 1500 forint volt. Nyilvánvaló, hogy a korábbi munkaegység-elszámolás nem volt helyes. Ezért vezettük most be azt, hogy a munkaegységet a súlygya­rapodás után adjuk, mert ez ; az egyetlen reális elszámolási mód. Az eredmények most már meg­mutatkoznak és ez joggal nyugtat­ja meg a szövetkezet tagjait. Ja­nuárban 10 forint előleget tud-1 tak kifizetni a teljesített mun­kaegységre s a tavalyi 46 000 munkaegység helyett az idén 28—• 30 000 munkaegységet tervezlek csak, amit épp a munkautalvá­nyozás következtében meg is le­het valósítani. így aztán a szór1 galmas tagokat nem éri csaló­dás a bonyhádi Dózsa Népe Tsz- ben, mert a tervezett 42 forintot ki is tudják fizetni, de az is elH képzelhető, hogy a terv nem egé­szen pontos, mert ennél is több lesz egy munkaegység értéke... (cs) miatt a küldemények illet listaién, bár a címiratban megjelölt nevű személyek birtokába kerülhetnek, akikről csak utólag derül ki, hogy jogosulatlanok voltak a külde­mények átvételére. Az utalvány­összegek, csomagok visszaszerzé­sével járó időveszteség elkerülése érdekében ajánlatos ezért, ha a felad-.-, ilyen esetekben a címzett nevét, a lehetőség szerint anyja nevének zárójelben való feltünte­tésével egészít ki a címiraton, amint ez egyes hatóságok részéről gvp írásom. Ä posta kÖ2Í@mény® PUTLITZ; Néni etor szagból—^ C Németországba (37) A konferencia tehát elejétől fogva kutyaszorítóban volt, s ezt tulajdonképpen mindkét fél tisz­tán látta. Mindegyik manővere­zett, hogy ha a tárgyalások meg­hiúsulnak, a másikat hibáztathas­sa. Hitler, akinek mindenekelőtt az volt a fontos, hogy a német közvéleményt remilitarizálási ter­vei irányában befolyásolja, egyik »Nagyvonalú békeajánlatot« a másik után dobta bele a tárgyalá­sokba. ötszázezer, háromszázezer, sőt kétszázötvenezer főnyi kato­nai kontingens; 30,5,' 21, sőt 15 centiméter kaliberű lövegek; kész nek nyilatkozott minden korláto­zást elfogadni, ha a szövetsége­sek a megfelelő színvonalig csök­kentik fegyverzetüket. Németor­szág le volt fegyverezve; mibe ke­rült Hitlernek hasonló számok­kal bűvészkedni és a szövetsége­seknek megegyezésre kész »béke­jobbot« nyújtani? A szövetsége­sek része azonban, akik bizton­ságot kívántak és nem engedhet­ték meg, hogy a feltámadó • né­met hadigépezet egy szép napon túlszárnyalja őket, ez a békejobb értéktelen volt, mo-t nem jelen- tetu: nekik garanciát. Minthogy kilátástalan volt, hogy az alapvető kérdésekben megegyezésre jussanak, és egyelő­re egyik fél sem kívánta vállalni a felelősséget a nyilvánosság előtt a konferencia megszakításáért, az általános vita csakhamar a rész­letkérdések körüli huzavonák mo­csarába süllyedt. Vég nélkül vi­tatkoztak azon, hogy vajon a 15 centiméteres tarackot védőfegy­vernek vagy támadófegyvernek kell-e tekinteni; mikor emeli egy nehéz teherautó a hadipotenciált, és mikor csak békés szállítóesz­köz; milyen ifjúsági vagy sport- szervezet tekinthető katonai jel­legűnek és milyen szervezet pol­gárinak, stb. A sok szőrszálhaso- gatás mögött hamarosan teljesen eltűnt a fő téma, a leszerelés kér­dése. Lényegbe vágó haladás ezen az úton-módon nem történhetett. Találóan jellemezte a helyzetet a szovjet képviselő, Litvinov, ami­kor egyszer a gyűlés előtt a maga folyékony, de sajátos akcentusú angolságával kijelentette; — Nekem igazán mindegy, hogy késsel szúrnak-e le, bottal vernek agyon, revolverrel lőnek keresz­tül vagy egy gránát tép-e dara­bokra: én mindenképpen bele­halok. Szerény véleményem sze­rint azonban a mi feladatunk én- pen arról gondoskodni, hogy ilyesmik ne fordulhassanak elő és mi életben maradjunk. GOEBBELS DOKTOR CSINTEVÉ3EI Mialatt a leszerelési konferen­cia tárgyalásai vontatottan és egyhangúan folytak, a Carlton Park-Hotelban, saját delegációnk keretein belül napról napra újabb szenzációk történtek. A nemzetközi porondon min­den eddigi rendezvények közül a genfi konferencia volt a legje­lentősebb, amelyen Németország új urainak első ízben nyílott al­kalmuk feltűnő módon a világ bá­muló nyilvánossága elé lépni. — Egymás után érkeztek Berlinből a leglehetetlenebb alakok, hogy itt kivágják a rezet, s ezek aztán vígan garázdálkodtak a hotelben. A császári idők vicclapja, a »Kladderadatsch« nagy összege­ket fizetett volna annak ideién, ha ceruzája hegyére kaphatta vol­na közülük az »ősjogász«, az is­mert »stud. cerev. Biermörder« tí­pus néhány élő példányát. Vol­tak közöttük, akik szellemileg alig haladták meg »May und Mo­ritz« színvonalát, másokban meg a malackodásairól hírhedt vicc- lapfigura, Bonifazlus Kiesewetter öltött testet. A hotel bárjában rendezett ivá- szatokról és a mindenfelé vég­hezvitt ostoba kamasz csínytevé­sekről meg nem kísérelek hű ké­pet adni. Néha az a veszély fe­nyegetett, hegy komoly nemzet­közi bonyodalmak származnak belőlük. Egy éjszaka például az ismert angol pacifista, Lord Cecil of Chelwood ablaka alatt szörnyű

Next

/
Thumbnails
Contents