Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

i960, febrtiár 12.

TOLNA RíEGTEí NÉPÚJSÁG

3

D 30 mázsás holdankénti kukorica átlagtermés elérése reális célkitűzés

Beszélgetés Kovács Jánossal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatójával

A% utas, ha betér

Megyénkben — különösen a mezőgazdasági nagyüzemekben — mindenütt beszélnek a kukorica termésátlaga emelésének fontosságáról. A vélemények megoszlanak. A szakemberek és a mezőgazdasági dolgozók többsége úgy vélekedik, hogy a kukorica holdankénti átlagtermését a mezőgazdasági nagyüzemekben már az idén 4—5 mázsával is lehet emelni. A kisebbség szerint ez csak 2—3 év múlva lesz lehetséges.

A tamási Járás szövetkezetei például a 30 mázsa holdan- kénti kukorica átlagtermés elérését tűzték ki célul.

De ez a helyzet az állami' gazdaságokban és a megye legtöbb szövetkezetében. Reális-e a célkitűzés? Erről beszélgettünk a minap Kovács Jánossal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatójával, akinek 30 éves gyakorlata van a szakmában. Kérésünkre Kovács elvtárs, a kukoricatermesztés fokozásának a lehetőségéről a következőket mondotta el:

— A 30 mázsás holdankénti kukorica-termésátlag elérése a szocialista, vagy szocialista jellegű nagyüzemekben reális célkitűzés. A technika mai állásának kihasználásával ezt igen is cl lehet érni, sőt emellett még a termelési költségeket is lehet, csökkenteni. Nálunk például

tsvaly volt olyan 83 holdas kukoricatábla, ahonnét közei 50 mázsa csövestermést takarítottunk be.

Gazdaságunk üzemi átlagában, még nem volt meg tavaly a 30 mázsás kukoricatermés (ez természetesen májusi morzsoltban értendő), de az idén már meg lesz.

— Természetesen a kukorica nem önmagától terem holdanként 30 mázsát. Megvan a módja annak is, hogy mit kell tenni a termés fokozása érdekében. Amit én ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani, a következő:

— A kukorica alá ősszel kell megszántani a földet, 30—35 centi mélyen. — Gyakorlati tapasztalataim alapján mondom — a kukorica sok tápanyagét igényel, ezért jó, ha frissen istállótrágyázott földbe kerül. De ahová nem szórták ki ősszel az istállótrágyát a kukorica alá, azt a tavasz- szal műtrágyával is lehet pótolni. Szintén a gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva javaslom, hogy a műtrágyát — egy hold földhöz 100—200 kilót — a kukorica sorra, vagy a kukoricafészekbe szórják ki. Ézt a gyakorlatban úgy kell elvégezni, hogy

a vetőgép után megy a műtrágyaszóró és ugyanoda szórja a műtrágyát, ahová a mag kerül.

De arra vigyázni kell, hogy a mag ne érintkezzen közvetlenül a műtrágyával, mert az kiöli a csíraképességet.

— Sokak által vitatott ma még, hogy a kukoricát géppel, vagy kézzel érdemes-e elvetni. Én a gépi vetést tartom jobbnak, biztonságosabbnak. Nemcsak azért, mert olcsóbb, hanem azért is,

mert a gép egyforma mélységbe rakja el a kukoricaszemeket és egyhelyre egy szemet vet, míg a kézivetésnél elkerülhetetlen, hogy egyik szem mélyebbre kerül a földbe, mint a másik, a kelleténél több magot tesznek egy fészekbe.

— A vita tárgyát képezi az is, hogy egy holdon hány termőtövet hagyjunk meg kukoricából. Az elmúlt években az volt a gyakorlat, hogy egy holdon 14—15 000 termőtövet hagytunk. De bebizonyosodott, hogy a kukoricatermés fokozásának egyik módszere, hogy több termőtövet hagyunk meg.

A mi üzemünkben az idén átlagban 16—18 000 tövet

hagyunk meg egy hold földön.

— Végül, de nem utolsó sorban a kukoricavetőmagról néhány szót. Azt már mindenki elismeri, hogy a hibridkukorica vetőmag jó, holdanként általában 3 mázsával több termést ad, mint a másik kukorica vetőmag. Tudom, különösen a termelőszövetkezetekben sokszor felmerül még a kérdés, hogy megéri-e egy kiló hibridkukorica vetőmagért 2 kiló árukukoricát adni. Szerintem nagyon is megéri. Hiszen egy hold föld bevetéséhez 6 kiló kukorica elegendő. Ezek szerint

6 kiló kukoricáért a szövetkezet 3 mázsát kap, ha hibridvetőmagra cseréli ki árukukoricáját

— fejezte be lapunk munkatársának adott nyilatkozatát Kovács János.

Mi sem természetesebb, mint hogy az utas betér a kocsmába, a cukrászdába s az üzletbe. De ahány helyre betér, annyiféle dolgokat tapasztal. Ha pedig az utas éppen újságíró, még olyan dolgokat is tapasztal, amit érdemes megírnia.

Koeaola

Itt a földművesszövetkezeti kiskocsmába tért be az újságíró, aki Szekszárdról indult el. Legnagyobb meglepetésére tiszta térítőkkel lefedett asztalokhoz ülhetett le. Hangsúlyozom, hogy tiszta térítőkkel volt lefedve minden asztal és ezt nem kötelező udvariasságból, hanem az igazsággal szembeni felelősségem tudatában mondom.

Pedig kicsit bizalmatlanul léptem be, hiszen mindenki ismeri a korábbi időkből a falusi kiskocsmák kétes tisztaságát. Még városi éttermek sem mindig mentesek a tűrhetetlen állapotoktól és ezért lepett meg, amit itt tapasztaltam.

Az asztaloknál munkásruhás emberek ültek, akik tarisznyájukból falatoztak.

— Teát nem parancsolnak? — kérdezte a vendéglős, miután látta, hogy a hideg alaposan kicsípte az arcunkat.

— Teát? Még az is van? Természetesen kérünk.

Pár perc múlva odatették elénk tiszta, szépformájú csészékben —■ alattuk kistányér — a teát a hozzá szükséges kislcanalakkal.

Csak dicsőségére válik a falunak, hogy ilyen tiszta kiskocsmával rendelkezik, ahol az udvariasság sem hiányzik.

Dombóvár

Itt két zsemlyét vásároltam a központban léi'ö Népbolt élelmiszerüzletben. Amikor látták, hogy

• ••

nincs nálam semmiféle táska, vagy egyéb hasonló alkalmatosság, szó nélkül becsomagolták egy kis papírba.

Aznap másodszor vásároltam zsemlyét — ez volt a második alkalom. Az első zsemlye-vásárlási esetem Bonyhádon történt. Miután odanyújtottam a blokkomat a rajta feltüntetett 80 fillérrel, amelyet az ellenértékként befizettem, minden további nélkül nyújtották a zsemlyét eme vitathatóan udvarias szavakkal:

— Fogja kérem gyorsan, mert sietünk.

— Kérem, nem lehetne egy kis papírba becsomagolni, mert nincs táskám? — kérdeztem kissé bátortalanul, mert ilyen hangok után egy kicsit félénkké válik az ember.

— Kevés a papír kérem. Tessék zsebre dugni, vagy mit bánom én...

Lám, micsoda különbség van zsemlye-vásárlás és zsemlye-vásárlás között...

Ugyancsak Dombóvárott, a nagycukrászdába betértünk egy feketére (a félreértések elkerülése végett feketekávéra). Leültünk, de a nagykabátomat nem mertem levetni. A kávéfőző hölgy is jobbnak látta közvetlenül a kályha mellé ülni. Egyébként nagyon udvarias volt, illő kedvességgel mosolygott, de azért nagyon hideg volt a cukrászda.

Azt hiszem, elemi dolog lenne, hogy ha már nyitva tartanak egy ilyen »vendéglátó* helyiséget, akkor azt be is fútsék — lévén ezen időszakban zimankós tél.

Jó lenne egységesíteni az ilyen vendéglátó helyeket és üzlethelyiségeket. Méghozzá olyan formában, hogy egyformán jól kielégítsék mindenütt a vendégek, illetve a vásárlók igényeit.

(BODA) ,

Új vendéglátóipari kombinátot létesítenek Dunaföldváron

Nem etországból—)

C Németországba

Tizenkét dühös ember egy kutyát etet

Oscar Olson egy chichagoi gyil. kossági perben esküdt volt. Mivel pedig a törvény szerint az esküdtszék mindaddig nem oszolhat fel és nem mehet haza, amíg a tárgyalás tart, Oscar Olson házőrző kutyája az éhenhalás veszélyébe került. Olson előterjesztette kérelmét a bírónak, aki úgy döntött, hogy az esküdt nem hagyhatja el a törvényszéket, de majd

egy törvényszéki szolga elmegy és megeteti a kutyát. Olson azonban kijelentette, hogy a kutya annyira vad, hogy nem fogad el rajta kívül mástól ételt. Mit voll mit tenni, az egész esküdtszék autóbuszra szállt és Oscar Olson- nal egyetemben elvonult annak otthonába; közösen megetették és megsétáltatták a kutyát, majd visszatértek a törvényszékre.

Üresen áll már a régi kávéház épülete Dunaföldvár központjában, elhagyták eddigi lakói: a földlművesszövetkezet és a Sertéstenyésztő Vállalat. A régi, sok évtizedet átélt falak megújulásra, tatarozásra várnak és arra, hogy a régi dőzsölő urak helyett most új vendégeket lássanak maguk között, a pihenni, szórakozni- vágyó dolgozókat.

Eredeti rendeltetését fogja betölteni hámarosan ez a régi patinás épület, vendéglátóipari kombinát lesz, városi színvonalnak megfelelő, 250 férőhelyes étterem, eszpresszó, harminc személyes szálloda kap majd benne helyet és nyáron szökőkutas kerthelyiségben jazz-zenekar szolgáltatja a tánczenét

Nagy szüksége van Dunaföld- várnak erre az új vendéglótóipari létesítményre. Sokat fejlődött az ötvenes években ez a község, s ezzel a fejlődéssel megnövekedett az ittlévő emberek igénye is. Sztálinváros közelsége és az áthaladó nagymértékű autóbuszforgalom is lendített a község fejlődésén. A mostani vendéglátó üzemek színvonala, meg a kapacitása nem tudja kielégíteni az itteni igényeket.

A Kék Duna Kisvendéglő jelenleg az egyetlen zenés szórakozóhely a községben. Nagy hiányossága ennek is, hogy a táncoA dubnai Egyesült Atomfizikai Intézetben épül a moszkvai egyetem egyik tagozata. A fizikai fakultás felső évfolyamainak hallgatói gyakorlati munkát végezhetnek majd itt az intézet elsőrendű berendezéseinek felhasználásával.

A diákok az intézetben dolgozó, 12 országból származó fizikussal együtt kísérleteket végezlóknak nincs elég tér a tánchoz, az asztalok elfoglalják a helyet. Persze az asztalok számát sem lehet csökkenteni, mert akkor meg főleg szombaton és vasárnap nem tudnak leülni a vendégek. Nyáron a Duna-parti zenés kerthelyiség enyhít ezen a problémán, de viszonylag ez is kicsi és színvonala is kívánnivalót hagy maga után.

A dunaföldváriak igényét mutatja a mostani vendéglátóipari üzemekben jelentkező fogyasztás is. A Kék Dunában például 150— 200 ebédet adnak el naponta és havonta 700—800 halászlevet. A Marika presszóban 300 feketét adnak el naponta és tizenhat féle sütemény a választék. A cukrászüzem, amely főleg a dunaföldvári cukrászdákat látja el, egy hónapban 300—500 tortát készít és állandóan 23 féle süteményt. Tej- színhabos indiánerből például 1500 darabot gyártanak havonta. A cukrászüzem vezetője elmondotta, hogy 1952 óta több mint a duplájára emelkedett Dunaföldváron a cukrászsütemény fogyasztás.

Tehát az új létesítmény nem marad kihasználatlanul, a duna- földváriak megnövekedett igényei lekötik majd kapacitását.

Az emberek sokat várnak az új vendéglő létesítésétől. A tervek szerint úgy néz ki, hogy nem is fognak csalódni benne, mert nemcsak külsőleg lesz impozáns az étnek majd a szinkrociklotronnal, a szinkrofazotronnal. az eredeti konstrukciójú kutatási célokat szolgáló atomreaktorral, a részecskegyorsítóval. A hallgatóknak a szocialista országok legjobb tüdősei tartanak előadásokat. A szovjet diákokkal együtt a népi demokratikus országok hallgatói is tökéletesíthetik itt tudásukat,

1 terem, a presszó és a kerthelyiség, hanem felszerelése, amely nagyrészt már meg is érkezett, a legmodernebb. Villanytűzhelyek, elektromos hűtőszekrények, univerzális konyhagép, haltároló, modern asztalok és ülőhelyek kerülnek a felújított létesítménybe.

S ha a tervekből valóság lesz, akkor május 1-én megnyitja az új vendéglátóipari kombinát a kapuit a dunaföldváriak előtt.

PUTLITZ:

(33)

Kényes kérdést intéztem a mellettem ülő Otto Bismarck herceghez:

— Gondolja, hogy ez az ember a német történelemben egykor ugyanazt a helyet fogja elfoglalni, mint az ön nagyatyja vágj' az öreg Fritz?

Legnagyobb elképedésemre Otto halálos komolyan nézett rám, és mély meggyőződéssel jelentette ki:

— Feltétlenül!

Nővére, Hanna Bredow grófnő a másik oldalamon a fülemhez hajolt:

— Ha egy családban a fiúk megbolondulnak, legalább nekünk, lányoknak kell megőriznünk a józan eszünket.

A két fivérrel, Ottóval cs Gott- frieddal ellentétben a két Bis- marck-nővér, a már említett Hanna és Gödula, aki Hermann Key- serlingk grófnak, az ismert publicistának volt a felesége, sohasem titkolták náciellenes érzelmeiket.

MEGGYILKOLJAM HITLERT, VAGY MITÉVŐ LEGYEK?

Ilyen körülmények között magától értetődő volt, hogy mind bennem, mind pedig a külügymi- nisztériumi kollégáim legtöbbjében, akik csak egy kicsit gondolkozni tudtak, komolyan felmerült a kérdés: Vállalhatjuk-e saját lelkiismeretünk előtt a felelősséget, hogy továbbra is ezzel a társasággal tartsunk?

A kérdésen természetesen nagyon sokat vitáztunk. Hiszen, ha ezek a minden őrültségre hajlamos szerencselovagok továbbra is kezükben tartják Németország kormányrúdját, szörnyű katasztrófába kergetik az országot. Ez szemmellátható volt mindenki előtt, aki csak valamennyire is kiismerte magát a nemzetközi viszonyokban.

Szó se róla, voltak közöttünk néhányan, akik minden meggondolást félredobva lobogó zászlóval azonnal átálltak az új rendszerhez és felvétették magukat a náci pártba. Ezek azonban még csak elenyésző kisebbséget alkottak. A többieknél a legkülönbözőbb vélemények alakultak ki. A

többség várakozó álláspontra kívánt helyezkedni. Ki kell várni a dolgot — mondogatták. Soha még olyan gyakran nem idézték a berlini külügyminisztéi'ium folyosóin a híres angol mondást: ' flight or wrong my country« —• »Akár igaza van, akár nincs, mindenképpen az én hazám«. Ezzel a mondással nyugtatgatták magukat a britek évszázadok óta — és eredményesen — valahányszor felháborodtak az ő nevükben véghezvitt gyalázatos tetteken.

Magának a minisztériumnak az apparátusához még nem nyúltak, még nem tűzdelték tele idegen testekkel, mint azt a sajtóosztályban tették, melyet most alárendeltek a Goebbels-féle propagan- daügyi minisztériumnak. Még magunk között voltunk, és azt is tudtuk, hogy Neurath lényegében véve mindig ragaszkodni fog az 6 régi törzsgárdájához. Talán továbbra is függetlenek maradhatunk, és a barna tudatlanság zúgó tengerárjában mi leszünk a józan ész szigete. A nácik között nem volt egyetlen világos koponya sem, amelynek a nemzetközi diplomácia bonyolult és kényes kérdéseiben meg lett volna a szükséges előképzettsége.

Volt olyan elgondolás is, mint például Weizsäckernak, a későbbi államtitkárnak az elgondolása, mely szerint minden egyes embert úgyszólván becsületérzésének a csücskénél kell megfogni, és megmagyarázni, hogy éppen most igenis hazafias kötelességünk a legmakacsabban megvédeni álláMagnyílik a moszkvai egyetem dubnai tagozata