Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

4 : TOLNA MEGYEI NEPÜJSAö iSCö. íebvaár 12= Hol sxülettem? asszonyoknak — lányoknál; »Neked két hazát adott a vég­zeted« — írja Tompa Mihály a Gólyához című versében. ■— Nekem két szülőfalut adott a végzetem — mondom én, mert lassan harminc év óta azon tűnő­döm, tulajdonképpen hol is szü­lettem. Legelső tekintetem a szülői házra esett, nyilvánvalóan ott is születtem. Ezt büntetőjogi fele­lősségem tudatában ki merem je­lenteni és a szomszédok is tanú­síthatják. Tehát annakidején Fel­sőnyéken születtem, az akkori Temesvári utca 431. számú ház­ban. Ebben a hitben voltam kát éves koromig, amikoris jó szüleim beírattak az elemi iskola első osztályába, Mert ott a hivatalos anyakönyvi kivonat tanúsága sze­rint a születésem helye Fürgéd. — Hát pusztán születtem én? Egy világ omlott össze hatéves lé­nyemben. De hát az nem lehet, Hiszen apám is, csak mint részesarató, járt Fürgédén. Nem létezik, én nem születhettem Fürgédén... ’— ihletem ben talán ötször jártam ott.) A továbbiakban is állandóan ez ellen lázadoztam. Akárhányszor, ha személyi adataimat kérdezték, mindig azt mondtam, Felsőnyé­ken születtem. Elhatároztam magamban, akár­hogyan is, de nem engedek az igazságomból. Még, ha ezáltal okirathamisítást is követek el... Mert ez a tortúra a születési helyem Izörül nem más, mint feudálkapitalista csökevény. (Jól megmondtam...) Az évek során ugyanis kiderí­tettem, miért nem ott születtem hivatalosan, ahol valójában szü­lettem. Az a falurész, ahol a szülői ház áll, születésemkor még nem a köz­ség területéhez tartozott, hanem Montenuovo Nándor herceg (de szépen hangzó, magyaros neve van) birtokához, amely állt Kül- és Belfürgedböl és jelöltetett a IX.-es tábla névvel. A mi utcánk faluvégi utca volt és az ma is — majdnem odáig kövesút vezet —, Fürgédtől viszont van vagy tíz kilométerre. Annakidején Fürgéd is a felsőnyéki körjegyzőséghez tartozott, ott anyakönyvezték a valójában Fürgédén születetteket is. »Cuius regio, eius religio« — »Akié a föld, azé a vallás« — így mondta a középkori mondás. Amilyen vallású a földesúr volt, olyan vallást kellett hinni a job­bágyoknak is. Valahory ilyesformán jártam én is. Montenuovo hercegé volt a föld, hivatalosan úgy rendelte­tett, hogy Fürgédén szülessek, bármennyire Felsőnyéken szület­tem is. De szemébe ltacagok a vi­lágnak, tudom, amit tudok... Csalzazértis Felsőnyéken szü­lettem., BOGNÁR ISTVÁN Magyar disszidensek betörő-bandáját fogták el Párizsban Párizs: (MTI) A párizsi rendőr­ség magyar disszidensekből álló beiöröbanda két tagját tette ár- 1 aim.atlanná. BUha László harminc éves disz- szidens több alkalommal Icapoit »menekült-segélyt« a Témoignnge Chrétien című katolikus hstilap pénztárából. Minthogy így bejá­ratossá vált, pontosan megismerte e terepet, s ez adta az ötletet, hogy Gyulai István harmincnégy éves dísszidens-társával elhatá­rozza: betörnek és megfúrják a páncélszekrényt. A beioTést vasárnap éjszakára tűzték ki, Bliha azonban hiába várta két társát a megbeszélt ta­lálkozó helyen. Gyanút fogott és felment a Témoigne Chrétien kiadóhivatalába. Gyulait és a kasszafúrót már dolgavégezetten találta. Száz új-frankot adtak át neki az ötletért, amelyről viszont azt mondották, hogy nem is volt olyan jó, mert csupán négyszáz frank akadt a páncélszekrényben. Bliha elvált társaitól és a Pi- galle mulatóba indult a sovány zsákmánnyal. Amikor már elitta a pénzt, eszébe jutott, hogy a pán­célszekrény mellett aprópénz is hevert, amelyet társai ott hagy­tak. Visszament tehát a kiadóhi­vatalba, de a rendőrök karjába futott. Tőlük tudta meg, hogy a páncélszekrényben több mint há­romezer frank volt. Dühében, hogy társai becsapták, nyomban közölte Gyulai címét a rendőrök­kel. Egy óra múlva már Bliha mellett Gyulai is a rendőrség fog­házának lakója volt. A betörő­banda harmadik tagját, a kassza- fúrót, körözik. Szabnak-varrnak, kézimunkáznak az asszonyok A keddi estéken rendszeresen az asszonyok veszik birtokuk­ba” a paksi községi párthelyisé­get. Blázsik Károlyné vezetésé­vel a nőtanács szervezésében 35 asszony tanul szabni-varrni. Alsó- és felsőruhák, szokn\ák, blúzok szabásmintáit készítik el papírból, aki pedig anyagot is visz, segítséget kap ahhoz, hogy egy-egy tetszetős ruhadarabot szakszerűen elkészíthessen. Nik­ii Adámné, a községi párttiikór felesége gondoskodik arról, hogy meleg és tiszta helyiség várja a szakköri tagokat. Lacza Istvánná vezetésével kézimunka szakkör is folyik Milyen szociális juttatások illetik meg a termelőszövetkezeti tagokat ? Az egészségügyi ellátáson kí­vül a tsz-tagokat (feleségüket) in­gyenes csecsemőkelengye, anyasá­gi segély, valamint családipótlék is megilleti. Ki kaphat csecsemőkelengyét? Újszülött gyermek részére min­den tsz-tag 400 forint értékű in­gyenes csecsemőkelengyét kap. A juttatás feltétele az, hogy az anya terhessége alatt legalább három ízben résztvegyen a terhesség­vizsgálaton és ezt igazolja. Kora­szülés esetén a háromszori meg­jelenés alól felmentés adható. Az ingyenes csecsemőkelengyé­re szóló utalványt a terhes, il­letve szülőnő lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága ad­ja lei, ha az anya tsz-tagsági könyvét bemutatta és igazolta, hogy a terhességi vizsgálatokon megjelent. Ikerszülés esetén any- nyi utalvány jár, amennyi a meg született gyermekek száma. Kit illet meg az anyasági segély? A termelőszövetkezetben 'dol­gozó nőt saját vagy férje tagsá­ga alapján az első gyermek után 500 forint, a további szülések ese­tén 500 forint anyasági segély illeti meg. Ikerszülés esetén az anyasági segély összege is annyi­szor jár, amennyi a megszületett gyermekek száma. Az anyasági segélyt az SZTK alközpontja fi; zeti ki. Az igényléskor igazolni kell a gyermek megszületését, az előírt munkaegységek teljesítését, s hogy az anya a terhességi ta­nácsadáson, orvosi vizsgálaton háromszor megjelent. Pakson, ugyancsak a párthelyi- ségben. Hímezni, horgolni és kötni tanítja Lacza Istvánná a lányokat, asszonyokat. Az Eötvös utcában, vándor- szakkört szervezett a nőtanács. Esténként más és más háznál jönnek össze az asszonyok, lányok, mintegy tizenöten— húszán. Kézlmunkázás közben nem üres tereferéléssel töitik az időt, hanem felváltva tarta­nak felolvasást egy-egy szép- irodalmi könyvből. A Vörösmarty utcai óvoda szülői munkaközössége iátékké- szítő tanfolyamot szervezett. A szakkörön résztvevő szülők el­vállalták az óvodai játékok ja­vítását, babák öltöztetését és új játékok készítését. Pakson a nőtanács a szakkö­rök ünnepélyes befejezésére bált rendez, ahova a nők saját ké­szítésű ruhában mennek el. AHOI. FÉRFI TANÍTJA KÉZI­MUNKÁZNI AZ ASSZONYO­KAT A Szekszárdi Állami Gazda­ság kajmádi üzemegységében a S ha az apa—leány kapcsolatnak nem is mutatkoznak minden eset­ben olyan mély és tartalmas ne­velői problémái, mint az apa— fiú viszonynak (mert ezek inkább az anya—leány viszonyban szok­tak elmélyülni), az apa—leány kapcsolat érintkezésbeli, mond­hatnánk, társaságbeli jelentősége mégis igen nagy. Az apának, mint férfinak a bánásmódja, ud­variassága, figyelmessége, előzé­kenysége, férfias vonzása mércét jelent a felserdült lány számára az első és a későbbi udvarlókkal szemben, sőt esetleg majd a pár- választás alkalmával is. (... Az én apámtól ilyet sosem láttam!) ,,Az én apám velem így sosem be­szélt!” Az apa kedvességét, gon­doskodását igenis igénylik a serdülő lányok: számtalan pa­nasz hangzik el a részükről, ha az apa „nem elég kedves” hozzá­juk, megróják egymás között azt az apát, alü 'ideg, nyers vagy pláne goromba, akár az édesany­jukkal, akár velük szemben. Az apa—leány kapcsolatban ta­lálunk azonban kirívó szélsősé­geket is. Ilyennek kell minősíte­nünk, amikor a leányok rajongá­sa olyan nagy és elfogult az apák Iránt, ami már az édesanyák szakszervezeti nőbizottsí- j szer­vezésében 18 nő vesz részt a kézimunka czakkörön. Hétfő, kedd, csütörtök és pénteken es­ténként jönnek össze rendsze­resen a MEDOSZ helyiségében. Nagy munkába kezdtek a szak­kör tagjai. Fiié térítőkét készí­tenek, torockói, buzsáki hím­zést. és horgolást tanulnak. A szakkör külön érdekessége — ami egyedülálló a megyében — az, hogy nem nő, hanem férfi — Kovács László adminisztratív dolgozó, aki fiatal korában iparművészeti tanfolyamot vég­zett, vezeti a kézimunka szak­kört. A szorgalmas és ügyeskezű szakköri tagok szép eredménye­ket értek el Kovács László szakszerű irányításával. Eddig már szép horgolt és fiié térítő­két vitrásokat, ezen kívül nyolc darab különböző hímzés­sel díszített párnát készítet­tek. Úgy tervezik, hogy április 4-re, a gazdaság kultúrtermé­ben kézimunka kiállítást ren­deznek. tiszteletének a rovására megy. Lekicsinylik az édesanyjukat, csakis apjukban találják meg az eszményképet, holott előfordul, hogy annak bohémsége, felelőt­lensége közismert, s éppen az édesanya helytállása biztosítja a család létét. A szélsőséges apai magatar­tásnak egyik ritkábban előfor­duló, de annál sajnálatosabb vál­tozata az, amikor az apa nemi visszaélést követ el serdülő .gyer­mekével szemben s ezt — vala­milyen okból — kénytelen eltűr­ni a feleség, a család. Ugyancsak helytelen apai magatartásnak kell tartanunk — ez különösen egyes parasztcsaládokban fordul elő —- ha a leánygyermeket csekélyebb értékű családtagnak tekinti, mint a fiút; születésekor esetleg meg sem kívánja nézni, s ha ez a kí­méletlenség később enyhül is nála, nem rejti véka nlá azt a nézetét, hogy gazdaságilag mégis hasznosabb lenne a család ré­szére helyette egy fiúgyermek. Az apa felelőssége <ehát nem­csak a fiú, hanem a leány nevelé­sében is megmutatkozik, mégpe­dig mindkét esetben egyenlő mér­tékben. D. L. j Az apák felelősségéről KELLEMES OTTHON sainkat, mert ily módon elejét vehetjük a még rosszabbnak. Má­sok, mint például a cinikus Köpke miniszteri osztályfőnök, azon a véleményen voltak, hogy a nácik gyerekesen dilettánsok és rövid időn belül végére érnek a tudományuknak. Még a soraink­ban levő zsidók is, mint Richard Meyer, a keleti ügyosztály mi­nisztériumi osztályfőnöke vagy Sobernheim kövétségi tanácsos és mások is meglehetősen félváll­ról kezelték az egész ügyet. Ed­dig még békén hagyták őket, s ők továbbra is régi stílusukban teljesítették szolgálatukat. Vég­eredményben senki sem akarta jó állását elveszíteni. Prittwitz volt az egyetlen, aki mindjárt január 30-án levonta a helyes következtetéseket. Ha ak­kor az egész külügyi apparátus egy emberként követi a példáját, s nem keres gyáván különféle ki­búvókat — akkor érzékeny csa­pást lehetett volna mérni a rend­szerre. Minthogy azonban erre nem volt bátorsága, morális ereje megtört, s behódolt annak az op­portunizmusnak, mely attól fogva minden akadály nélkül rágta, őrölte a német diplomáciai alap­köveit. Néha felvetődött bennem a gon­dolat: nem hazafias kötelessé- gem-e nekem, akinek alkalmam volt testi távolságra megközelíte­ni a Führert, egy jól irányzott re­volverlövéssel megszabadítani ha­zámat ettől az őrülettől? Akkor még nem kutattak át minkét, s így technikailag nem lett volna a dolognak akadálya. Nekem ter­mészetesen vele együtt el kellett volna pusztulnom, de még ezt is vállaltam volna, ha egy ilyen tettnek a haszna nyilván­való lett volna. De előfordult-e valaha is, hogy a nagy politikai merényletek feltartóztatták vagy megfordították a történelem sze­kerét? Caesar meggyilkolása — ha azt tekintjük, hogy Róma a gyilkosság után a császárság felé haladt — nemcsak értelmetlen, hanem aljas cselekedet is volt. Ha Hitlerből mártírt csinálnának, a tömegek vajon, melyek most uj­jongva üdvözölték őt, nemcsak annál fanatikusabban csüggnének bosszúállóin? Ez ilyen cselekede­tért nfem tudtam egyénileg vál­lalni a felelősséget. Nem vásá­roltam magamnak revolvert. De mitévő legyek? Kiváljak a szolgálatból, menjek haza, és él­jem Laaskéban a vidéki urak éle­tét? Ezért a talán bölcs élet­módért kapituláljak, és adjam fel teljesen eddigi harcomat? Vagy az iparban, kereskedelemben pró­báljak elhelyezkedni? Elég' ta­pasztalatot szereztem a kalmár- lelkelckel, és tudtam, hogy ez csak undort keltene bennem. Fordít­sak hátat Németországnak, és a külföldön keressem szerencsémet? Ez szóba sem jöhetett nálam. — Nem. Ha munkámmal továbbra is hasznára akarok lenni hazámnak, nem marad más hátra, helyemen kell maradnom. A szituáció azon­ban egyáltalán nem tetszett ne­kem, mert ameddig az ember ezeknek a bohócoknak és bűnö­zőknek a szolgálatában marad, akarva, nem akarva, bűnrészesük­ké válik. Amennyire vágyódtam Berlin után a kint töltött hosszú évek alatt, oly szívesen vállaltam volna most valamilyen külföldi megbízatást, ahol legalább nem érezném annyira közvetlenül ezeknek a disznóságoknak min­den szennyét és mocskát. ROSENBERG, A TANÍTÓMESTER A nácik jól sejtették, hogy nem rajongunk értük, és ők sem sze­rettek minket. A fenyegetés és hizelkedés minden eszközével megpróbálkoztak, hogy egyeseket átcsalogassanak a maguk oldalá­ra. és így megtörjék soraink zárt­ságát. Nekem is csábos reménye­ket helyezett kilátásba Funk és Hanfstaengl, ha nyíltan kiállók a pártjuk mellett, hiszen — úgy­mond — ami a vért és a talajt il­leti, amelyből származom, egye­nesen predesztinálva vagyok er­re. Süket fülekre találtak nálam, mert azok az eszmék, amelyeket én Laaskéban a vérről és talajról magamba szívtam, mégiscsak má­sok voltak, mint ezeknek a sörivó bajnokoknak az eszméi.. Akadtak persze olyanok is, akikre ez az agitáció végül is nem maradt ha­tás nélkül. (Folytatjuk.) Milyen legyen a hálószobánk? Egy képet közlünk — éspedig egy régi építésű lakás hosszú, keskeny szobájába illő berende­zést. A két összeépített ágy már a modern tervező munkája. A ré­gi éjjeliszekrény modern formát kapott, jóvonalú asztalkának is beillik. Fiókkal, bemélyített ol­dalrésszel tervezték. Ide tehetjük az ébresztőórát, a könyvünket. A rajta álló lámpa gömbalakú, há­zilag is elkészíthető papírernyő­vel. A szekrények az egész fal hosszát elfoglalják, bőségesen elhelyez­hetünk bennük minden ruhane­műt. Kettő van belőlük, a krttő között sokfiókos, az antik sutló­tokat utánozó résszel az egyéb öl­tözködési cikkek számára. Az ab­lak mellett még toalett-tükör is elfér. Alja egyszerű, síma szek­rényke. A bútor fája világos sár­gásbarna, a fa természetes szí­nében politúrozva, az áliólámpa gömbjei zöldek, az ernyő sárga. Az ágytakaró és a függöny min­tája egyforma, mind a kettő ké­szüljön jóesésű anyagból, meri a redőzés csak akkor szén. Sző­nyegnek egyszerű futószönyeget veszünk, olyat, amely a bútor színével összhangban van. A fal­ra elegendő egy "kép.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents