Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
I960, február ii. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 fl tengelici Petőfi Tsz közel félmillió forint értékű áruval ad többet az idén, mint 1959-ben A termelőszövetkezeti faluban egy évtizede működő Petőfi Termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben nem gazdálkodtak rosszul. Annak ellenére, hogy a közel 4000 hold szántó majdnem a felén még lényegében kisüzemi gazdálkodás folyt, a közös gazdaság túlteljesítette áruértékesítési kötelezettségét. A tervelőirás szerint ugyanis 4 658 000 forintot kitevő árut kellett adniok az országnak, amit a többszörösen milliomos tengelici szövetkezeti parasztok túlteljesítettek. A lezárt könyvelési adatok szerint tavaly 5 790 000 forintot kitevő húst, tejet, egyéb állati terméket, gabonát és zöld- sokféleségeket értékesített a közös gazdaság. Az összeg túlnyomó többségét mintegy 4 millió forintot az állati eredetű termékek áruértékesítése teszi ki. Az állattenyésztésen belül is legtöbbet, 1 479 000 forintot a sertéstenyésztés áruértékesítése hozott. Itt érdemes megjegyezni még azt, hogy megyénk közös gazdaságai közül a terígellci Petőfi Tsz-ben van legkorszerűbb sertéstenyésztés. Az áruértékesítési terv fentebb leírt alakulása következtében többletjövedelemhez is jutottak a tengelici szövetkezeti parasztok. A 3004 és a 3004/1-es kormány- rendelet alapján ugyanis az áruértékesítési terv 24 százalékos tú 'teljesítéséért rendkívüli hitclclcngedést kapott a szövetkezet, ami kereken 277 000 forintot tesz ki. Ha ennek gyakorlati hasznát vizsgáljuk, kiderül, hogy több mint egy forinttal emelte a közel 600 tagot számláló szövetkezet egy munkaegységének pénzben kifejezett értékét. Ezek után érdemes megnézni, hogy milyen tervet készítettek Tengelicen az áruértékesítés ez évi, további növelése érdekében. Feltétlenül dicsérendő, hogy a tavalyi 5 790 000 forinttal szemben az idén 6 100 000 forint értékű árut tervez eladni népgazdaságunknak Tenegellc szövetkezeti község parasztsága. Ennek a többségét, mintegy Emberekkel bánni... Paks. Járási tanács. Munkaügyi osztály. Kern Anna fiatal előadó a megszokott kérdéssel fogad. — Munkát keres talán? — Nem. A szeme most csupa csodálkozás. — Hát? — írni szeretnék azokról, akik munkát keresnek! Kern Anna elv'.osolyodik. — Nehéz lesz róluk írni, mert kevesen keresnek manapság munkát. Ilyen elhelyezkedési lehetőségek talán még sosem voltak. — Ezek szerint akkor kevés munkája van? — Ezt azért nem mondanám! — Kik a látogatói? — Főként egyedülálló asz- szonyok, vagy leányanyák. — Mindegyiket elhelyezzük. De nem mindegyiket tudjuk oda tenni, ahová ő akarja. — Hová jelentkeznek legtöbben? — Csaknem mindenki bölcsődébe akar menni dajkának, vagy szakácsnőnek szeretne clhelyezkedni. Főzni minden asz- szony tud ugyan, de manapság már a szakácssághoz is tanfolyam kell, s ezt nagyon nehéz megértetni egyesekkel. — És hová irányítják végül is a jelentkező női munkaerőt? — Három olyan helyünk van Pakson, ahol több embert el lehet helyezni: a konzervgyár, az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet. — Néha utánanéz annak, hogy a munkaügyi osztály által ajánlott dolgozó hogy állja meg a helyét? — Igen. — Megkérem, mondjon egy példái a gyakorlatból! — A múltkor volt nálam egy leányanya. Két gyermeke van. Dajkának, vagy szakácsnőnek szeretett volna menni. Sokáig magyaráztam neki, hogy ez a két munkahely, csak nagyon kevés nőt képes foglalkoztatni és sajnos nincs üresedésünk sehol. Fiatal, erős egészséges asz- szony létére nyugodtan vállalhat állami gazdaságban is munkát. Sokáig szabódott, végül is ' ráállt az alkura. Kiment az állami gazdaságba. A gyermekeit napköziben helyeztük el. Egykét hónapig semmi hírt nem hallottam róla. Kíváncsi lettem, hogy állja meg a helyét. A vezetői dicsérték, ö is megvolt elégedve. Körülbelül a másfélszeresét keresi egy szakácsnő keresetének. — Hol van probléma a nők elhelyezésével kapcsolatban? — Főként adminisztrációs rónaion. — Miért? — Azért, mert egyes főnökök, ' ha mondjuk egy főkönyvelő nőt ajánlunk nekik a megüresedett állásba, akkor mindjárt attól rettegnek, hogy annak majd »szülési szabadságot« kell adni. — Volt már ilyenre példa? — Igen volt. A múltkor egy fiatalasszonykát azzal az ilriigy- gysl akartak vissza,utasítani, hogy nem érdemes alko.lmazni, mert egy-két hónapig dolgozik, aztán megy szülési szabadságra, s akkor megint helyettes után kell futkosni. — Na és segítettek rajta? — Természetesen segítettünk. Szép szóval meggyőztük a »főnököt« álláspontjának helytelenségéről. ■— Szereti a munkakörét? — Szeretem, pedig nem köny- nyű munka emberekkel bánni. (-H-) Megszólalnak a némák Lionel Fothergill angol mérnök olyan elektronikus készüléket szerkesztett, amely lehetővé teszi, hogy ismét megszólalhassanak az oíyan némák, akik valaha beszélni tudtak. Sokan gégemű- tét, gyermekbénulás, vagy egyéb megbetegedés következtében veszítették el hangjukat, ezeket az új készülék hozzásegíti a megszólaláshoz. Fothergill kisméretű elektromos vibrátort helyez a nyak gége melletti izmaira, amelyeknek normális körülmények között nincs szerepük a beszédben. A vibrátor hatására ezek az izmok rezegni kezdenek, éspedig egy, a feltaláló által meghatározott speciális frekvencián. A beteg egy ipszi- lon alakú csőbe hang nélkül »bemondja« a szavakat formáló szájmozdulatokat és a készülékhez kapcsolt hangszórón normálisan megszólal a hangja. A készülék prototípusa egyelőre még túl nagyméretű, a mérnök most dolgozza ki egy miniatűr berendezés első példányát, amely alig lesz nagyobb egy kis fényképezőgépnél. Született némák csak akkor használhatják az újfajta készüléket, ha meg lehet őket tanítani a hangtalan beszédre. százalékát az idén is az állattenyésztésből származó termékek értékesítése teszi ki. Sertésárut például a tavalyi 1 479 000 forinttal szemben 2 232 000 forint értékben kíván értékesíteni a szövetkezet. Ezen kívül sokezer tojást, pecsenyebaromfit, mézet is értékesítenek a közös gazdaságbeliek. Ellenben nagyon kevés, mindössze 143 000 liter árutejet terveznek adni 1960-ban a népgazdaságnak. De erre még visszatérünk. Azt helyesnek, ésszerűnek tartjuk, hogy a tengelici tsz-ben a növénytermelés termékeiből áruErről is beszélni hell Protesiálok, protestálok és harmadszor is tiltakozom egyes emberek felelőtlen, meggondolatlan cselekedeteiért. Úgy gondolom, még nem sok idő telt el azóta, hogy a »Stuka« szó és a hozzáfűződő vijjogás, eget, földet rázó robbanások hangja végre eltűntek életünkből. Sebeit még ma is érezzük, még sok helyen gyógyítják Európa- szerte. És most e gyötrelmes szóval újra találkoztam, méghozzá gyermekjáték képében. Ha valaki nem tudná, a »Skuta«, a német fa- ! sisztálc átokkal körülvett zuhanóÄti gyermekiáképtelen30 és a zöldségféléket értékesítik. Takarmányt például kizárólag csak állatokon keresztül értékesí•nek. De a növénytermesztés termékeinek túlnyomó többségét hízottsertéseken, hízottmarhákon és növendékmarhákon keresztül teszik áruvá. A tejtermelést például ebben a közös gazdaságban ráfizetésnek tartják. Azzal a megindokolással, hogy nincs gépesítve. Jellemző erre hogy 150 tenyészüszőt az idén i.s elad a szövetkezet, holott a közel 4000 hold földhöz mindössze 83 fejőstehén van a közösben. Ezt akárhogy is nézzük, kevés, ami miatt megyei szakemberek szinte naponta bírálják a tengelici szövetkezeti vezetőket. Teljes joggal. Arról van ugyanis szó hogy a lakosság nemcsak disznóhúsból, cukorból és káposztából, hanem tejből, vajból is többet és olcsóbban akar vásárolni. De ha a mezőgazdaságban ezt nem állítják elő, akkor bizony erre nem lesz mód. Mindent összevetve, helyesnek tartjuk, hogy a tengelici Petőfi Tsz a tavalyihoz viszonyítva az idén mintegy félmillió forinttal több árut kíván eladni az államnak. Ennek ellenére javasoljuk a gazdaság vezetőinek, szakembereinek, hogy fontolják meg még" egvszer a fejőstehenek számának növelését. Nem elfogadható I Komische Operben Mahler III. ugyanis az az érvelés, hogy a te- d-moll szimfóniáját. A közönség héntartásra egy tízéves kö2ös hosszasan ünnepelte a kiváló kargazdaságban ráfizetnek. Ha meg mestert, a zenekart csakugyan így van, akkor ennek okát mélyrehatóan vizsgálják i meg és intézkedjenek hogy ne fasizmus éveiben nem játszhatták legyen így. i Németországban. ség! Nem akartam hinni a szememnek, amikor egy dobozon ezt a vészes nevet láttam meg a szekszárdi játékbolt kirakatában. Először azt gondoltam, valami nyugatnémet játék keveredett hozzánk — a külkereskedelem kifürkészhetetlen akaratából. De megnéztem jobban, s ekkor majd leültem a meglepetéstől. Magyar gyártmány ez a játék, a Görgőkészítő Ktsz gyártotta Budapesten. És ha még valami repülőgép lenne a dobozban, valahogy érthető volna a gondolattársítás. De nem, a dobozban a rajta lévő rajz szerint egy villamost takarnak a kartonlemezek. De akkor is akármi van a dobozban, miért nem lehetett »Expressz«, »Villám«, »Gyorsvasút« stb. nevet adni neki. kérdem én. Mindnyájan tudjuk, hogy gyermekeink mennyire kíváncsiak, mennyire érdekli őket, m*t jelent ez a szó, miért adták ezt a nevet a játéknak. Már előre félek, ha fiam meglátja a kirakatban és megkérdezi, mit jelent ez a név? Elmondjam neki azt a sok-sok szenvedést, vérözönt, barbárságot, amely e név mögött van? Jó, tegyük fel, elmondom — másoktól úgyis megtudná —, de hátha megkérdezné: apuka, ha annyi rossz fűződik hozzá, miért adták neki ezt a nevet? Nem tudnék neki válaszolni. Annál inkább annak, aki ilyen nevet kitalál egy gyermekjátéknak. S mégis, mindez akkor történik .amikor nemrégiben ünnepelték szerte a világcA a békevilág- mozgalom 10. évfordulóját, és a tokiói lapokban az alábbi pársoros hír jelent meg: »Egy 29 éves nagaszaki tisztviselő, aki átélte az amerikai atomtámadást, megölte újszülött lányát, mert félt, hogy a 14 évvel ezelőtti sugárbehatás következtében szellemileg és testileg degenerált lenne. Tettének elkövetése után öngyilkos lett.« És még egy! Akkor jönnek elő vele, amikor a nyugatnémet münszteri fegyelmi bíróság elrendelte Walter Hageman professzornak, a müncheni publicisztikai intézet igazgatójának elbocsátását, mert tiltakozott Nyugat- Németország atomfelfegyverzése ellen. Pedig Hageman vezető személyiség volt Adenauer pártjában ... Százszor és ezerszer, ismét tiltakozom, hogy annyit szenvedett népünk gyermekei ma újra ó régi névvel ellátott játékokkal szórakozzanak. (Sz) A Macler emlékév megnyitása az NDK-ban Idén lesz Gustav Mahler zeneszerző születésének századik évfordulója. A Mahler-emlékév.meg nyitóján Harold Byi-ns, londoni karmester vezényelte a berlini a zenekart es az énekeseket. Gustav Mahler műveit a Frits Kreisler SS éves A világhírű hegedűművész a napokban ünnepelte New Yorkban 35. születésnapját. Az agg művész mar hosszú ideje nem szerepel hangversenydobo§ón, hanem kizárólag komponálással foglalkozik. Fritz Kreisler 1939-ben a második világháború menekültjeként érkezett Amerikába, mivel nem volt hajlandó Hitler propaganda- céBait szolgálni. Azóta nem járt Európában. PUTLITZ s Nem etor szagból C Németországba 32. A német militarizmus tagadhatatlanul egyike a legbrutálisab- baknak és legkíméletlenebbeknek az effajta jelenségek közül. Egy pontban azonban kérlelhetetlen volt: a saját soraiban a legszigorúbb fegyelemnek kellett uralkodnia. Ezeknek az elvadult SA_ és SS-hordáknak azonban, úgy látszott, minden meg volt engedve. A helyzet elviselhetetlenné vált. Meg kellett fékezni a brutális bandákat, s véget kellett vetni a nemzeti forradalomról szóló ostoba fecsegésnek, mellyel elsősorban az SA igyekezett túlkapásait igazolni. Elkerülhetetlenül ki kellett törölnie a hatalmi harcnak a Beichsver és az SA — vagy hogy exponált képviselőik nevével határozzam meg — Fritsch tábornok és Röhm kapitány között. Mindkettőjük részére döntő fontosságú volt, ki szerzi meg a túlsúlyt Hitlernél. Ha a Bendler. strasse meghódolásra akarta kényszeríteni a barna hordákat, akkor a Führert egyértelműén és végképpen a maga oldalára kellett vonnia. Adolf Hitler, „az első világháború őrvezetője'’ a militarizmus számára bizonyára nem volt megközelíthetetlen. Ennek ellenére sem volt könnyű dolog vele egy tálból cseresznyét enni. Még nem volt ugyan „Minden Idők Legnagyobb Hadvezére”, de a magas tábornoki kar iránt már akkor is vajmi kevés respektust tanúsított. Barna hadseregei számszerűleg már akkor i.s sokkal erősebbek voltak, mint a hivatalosan százezer főből álló Reichswehr. Kézenfekvő volt a veszély, hogy az agyonsújtásozott Grup- penführerek és . Obergruppen- führerek keresztezni fogják a hivatásos tábornokok útját sőt felül is kerekednek. Hogy tehát Hitlert magukhoz édesgessék, fel kellett vonultatniok a porosz— német katonai hagyományok nagyágyúit, és tiszteletére tükörfényesre kellett csiszoltatniuk, hogy teljes pompájukban ragyogjanak. Ezért rendezték meg, „Potsdam történelmi napját.” Ezrével küldtek szét az országban képeslapo- kat például a következő felirattal: „A tizennégy évi gyalázatból új életre ébredt birodalom Ftihrerje megilletődött beszélgetésben a nagy porosz király koporsójánál.” Hoffmann fényképésznek szabad volt megörökítenie azt a megkapó pillanatot, amikor „az első világháború ismeretlen őrvezetője” zsakettben és cilinderben kezet fog az agg tábornaggyal, hogy ezzel mintegy örökre megpecsételjék az új és a régi Németország megingathatatlan szövetségét. A halhatatlan Németországnak és nagy katonáinak, Friedericusnak, Hirr tíenburgnak és Adolf Hitlernek hurrá és Sieg Heil! A potsdami történelmi nap kétségtelenül erős hatással volt Adolf Hitlerre és a Reichswehrre egyaránt. Valami kis disszonancia azért mégis előfordult. Hin- denburg ragaszkodott hozzá, hogy ősi szokás szerint „ott fenn a Hadak Urának” is róják le „Csákót le! Imához” adójukat. A hazafias szertartások előtt tehát istentiszteletet tartottak. Kínos feltűnést keltett, hogy Hitler távoltartotta magát az ist mtiszte« lettől, és annak ideje alatt a Sansscucl-parkban sétált, hogy ett az ő német istenével egyedül maradhasson. Történetesen éppen a belföldi osztályon voltam melynek ablakai a wilhelmstrassei elnöki palotára nyíltak, amikor I-Iinden- burg kocsija Fotsdamból visszaérkezett. A palota rácsos kapujánál kis tömeg verődött össze. Merev lábakkal szállt ki az „öregúr” és két lakáj támogatásával megindult felfelé a lépcsőkön, az ajtóhoz. Ott megállt, s visszafordult a tömeg felé. Úgy állt ott, mint egy fából faragott kolosz- szus a germán ősidőkből: óriási termete csaknem az egész ajtó" \
