Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

I 4 TOLNA MEGYEI NjEPtlJSAG i h >V\f ' vM' ' ’ M 1&6Ö. február lí> A nemzetközi nőnap élőit BRAUN ÉVA Kőbá.nyai haladó értelmiségi családból származott Braun Ró­bert, az ismert társadalomtudós leánya volt, résztvett a baloldali diákmozgalmakban. Alig volt 20 éves, mikor elsőízben került ösz- szeütközésbe a rendőrséggel. Munkájára korán felfigyelt a munkásmozgalom és 1939-ben a munkásifjúság vezető szervének az Országos Ifjúsági Bizottságnak lett tagja. 1910 tavaszán súlyos mellhár- tya-gyulladással feküdt otthon, mikor, a nyomozók rátörtek és bár alig állt a lábán, az alagi hírhedt csendőrömre hurcolták. Három héten keresztül kínozták, . de álhatatos maradt, sőt igyeke­zett tartani a már-már csüggedő elvtársaiban is a lelket. Hogy az elfogott asszonyok va­lamiféle foglalatossággal enyhít­sék a fogság lélektörő tétlensé­gét és legalább fizikai munkával űzzék el maguktól a holnap gond­jait, kieszközölte, hogy a véres, szennyes fehérneműket — a fér­fiakét is — időnként kimoshas­sák. »Később kiszabadult, de 1942 májusában megint letartóztatták és másfél évre internálótáborba zárták. 1944 március 19-én a német megszállás napján illegalitásba ment. Az illegalitásban is a régi munkaterületén, az ifjúsági moz­galomban dolgozott: pontos, lelkiismeretes, körültekintő mun­kájának eredménye volt, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja, a „Szabad Ifjúság” és röp- iratai, mindig pontosan rendelte­tési helyükre jutottak és hogy az illegális ifjúsági mozgalom részt­vevői jó iratokkal biztosan mo­zoghattak a legnehezebb időkben is. Ő maga állandó gondokkal küzdött. Lakás nélkül, sokszor minden éjjel cserélve lakhelyét, élt egyik napról a másikra, ál­landó harc és életveszedelem kö­zepette. De soha nem vesztette él nyugalmát biztonságát. Ar­cából, mosolyából, szinte külön életet élő szellemében a hit és a bizakodás sugárzott. Érezte, hogy nincs már messze a felszabadu­lás. Igaza volt, nem volt már messze. Éva azonban már nem érhette meg. 1945. január elsején, egy igazoltatás alkalmával a nyi­lasok elfogták és agyonlőtték. József Attila olyasómozgalom Az olvasás a kultúrálódásnak, a világnézet kialakításának egyik igen jelentős lehetőségét bizto­sítja, s nem véletlen, hogy a KISZ, a fiatalok között olvasó- rriozgalmat szervezett, s nem vé­letlen az sem, hogy az olvasó­mozgalom zászlajára a nagy proletárköltő, József Attila nevét! írja. A mozgalon nem most in­dul; — állandó . jellegű, s min­den év hasonló időszakában új és új fiatalok kapcsolódnak hoz­zá ... József Attila halhatatlan alkotásaival, a munkásosztály iránti töretlen hűségével nem­csak a magyar, hanem a világ haladó emberiségének elismeré sét is kivívta. Versei harcba' szólítják a dolgozókat egy olyan társadalom megteremtéséért, ahol az emberek felszabadulnak az elnyomás és a kizsákmányolás, alól. A ma fiataljai tisztelettel adóz­nak a nagy költő emlékének, lia keretet betöltötte. Izgalomnak vagy éppenséggel örömnek a .nyomát sem lehetett arcáról le­olvasni. Lassú mozdulattal, mint valami automata, üdvözlésképpen csákójához emelte kezét, majd megfordult és eltűnt. ÜNNEPSÉG FAPENNÁL Amit Fritsch tábornok katonai téren akart megszervezni, azt Papén polgári síkon igyekezett elérni: közelebbi kapcsolatba szerette volna hozni a Führert a régi Németország uralkodó kö­reivel. E célból kancellárhelyet­tesi minőségében pompázatos ün­nepséget rendezett wilhelmplatzi palotánk felső emeletén, melynek termeit Schinkel művei díszítet­ték. Az Adlon-szálló legjobb erőit bocsátotta rendelkezésre. A ren­dezés és a büfék elsőrangúak voltak. S bár napok óta suttog­ták hogy a bejelentett zsidóelle­nes bojkott immár a küszöbön áll, Berlin zsidó társadalmának képviselőit is meghívták. Az én részemre az ifjabb Papén gon­doskodott meghívóról. Csodálatosan vegyes társaságot csődített itt össze Herr von Pa­pén. Még ma is magam előtt lá­tom Frau Andrét, a gyilkosság áldozatául esett Walter Rathenau nővérét, amint Lady Rumbold- nak, az angol nagykövet feleségé­nek társaságában, élénken cseveg Goebbelsszel; amott Bella Fromm, az elegáns Ullstein- riporternő néhány nyalka SS- egyenruha társaságában vidá­man üríti pezsgős poharát, egyre többet merítenek munkás­ságának és a magyar irodalom más kiváló művelőinek alkotásai­ból. Az olvasómozgalom célja, hogy az ifjúság műveltségét, ol­vasottságát bővítse s az ezen a területen található szélsőségek figyelembevételével a mozgalom szervezésénél gondot fordítottak arra is, hogy egyes fiatalokat ne állítsanak képességeiket megha­ladó követelmények elé. A jel­vény megszerzésének határozott követelményei vannak, minden fokozatban megfelelő számú könyvet kell elolvasni. Vala­mennyi fokozatnál szükséges tudni József Attila életrajzát, ezenkívül a kötelező és ajánlott irodalomból a meghatározott szá­mú könyv tartalmát. Ezeknek számát és jegyzékét a mozgalom­ban résztvevők részére készített útmutató tartalmazza. ... ....................m > m mi m A Führer — talán először éle­tében — frakkot öltött erre az al­kalomra. Leírhatatlan, hogyan festett benne. Fehér nyakkendője ferdén ült a gallérján; a frakk két szárnya, mely kurta lábszá­raihoz mérten túlságosan hosz- szúra sikerült, úgy kidomboro­dott ass-zonyosan gömbölyded hátsórészén, hogy határozottan egy maga után vonszolt lófarok­ra emlékeztetett. Gondozatlan üstöké olyan volj, mintha napok óta nem látott volna fésűt vagy kefét. Hitler megjelenése nagy moz­gást idézett elő. Egyenesen visz- szataszító látvány volt amit ez az úgynevezett jó társaság és mindenekelőtt annak fiatal hölgy­tagjai kíváncsi, sőt átszellemült pillantásokkal tolakodtak e köré a fickó köré, aki sorban kezet csókolt mindannyiuknak. Görcsö­sen erőlködött, hogy modora arisztokratikusnak tűnjék. Kevésbé lelkesedtek az SS-le- gények, akik nem kívánatos in­cidensek elhárítása végett a te­remben és az ajtóknál teljesítet­tek szolgálatot. Elégedetlenül mormogtak Führerj ük kapitalista megjelenése miatt. „Nem jó már neki a becsületes barna ing?” Pillanatokra olyan volt a hely­zet, hogy nyílt rebelliótól lehe­tett tartani. Goebbels azonnal észrevette, hogy valami van a le­vegőben, s többeket közülük be­folyásolni igyekezett. Hogy a ma­gas politikának milyen érvelésé­vel sikerült embereit megnyug­tatni, nem tudhattam meg. De bizonyára igen hatásos intézkedés volt részéről, amikor Mehlis hí­Nyolcvan szál vessző. Gyula bácsi a termelőszövet­kezet legöregebb tagja, amo­lyan fúró-faragó ezermester hí­rében állott a faluban. Ha va­lami hiba történt... ha meg­akadt a munka valahol, mást sem lehetett hallani, mint ilye­neket: — Szaladjatok a tívula bá­csiért!... Hol késik ez az öreg? Na, ha ez így van, én sem akarok kimaradni azok közül, akiket ismerőseinek nevez — gondoltam — s egy este be is állítottam hozzá, hogy megis­merjem. ... Igazi pusztai magyaríajta! — ez volt az első benyomásom. Ott ült a szoba közepén, s nagy munkában volt. Vékákat kötött. Körülötte, mint a csatában el­hullt harcosok, úgy hevertek a vékonyabb-vastagabb fűzfa­vesszők. — Jó estét! — fogadta a kö­szöntésemet, s miután kezetfog- tunk, egy székre mutatott, hogy üljek le. — Hallottam, hogy mi járat­ban van! — mondta, s a félig- kész vékára mutatva így foly­tatta. Éppen jókor jött, mert most is dolgozom. # Pár perces csend következett. Csupán a fürge ujjak szokat­lan fülbemászó zaja .hallatszott, amint a vesszők között cikáz­tak. — Kinek köti? — kérdeztem, hogy újra megindítsam a be­szélgetést. — A tsz-nek! — mondja lát­ható örömmel. — Rám bízták, hogy a tél folyamán 30 darabot kössek, mert hasznát veszik odabent a tavasszal, vagy a nyáron. Ez a tizenkilencedik! Hiába! Mégis csak jó az öreg a háznál, akarom mondani a szö­vetkezetnél! Ahogy a termelőszövetkezet­re terelődik a szó, felélénkül a beszélgetés. Gyula bácsi vissza­emlékező gondolataiból meg­elevenednek az alakulás nehéz­ségei, az első pár hét furcsa légköre... az egymást megszok­ni . kezdők munkája... aztán az első öröm, az első eredmény. — Huszonöt hízó eladásának tör­ténete... és a hónapban meg­történt... az első zárszámadás. — A szövetkezet tavaly ilyen­kor alakult. Hogyan gondolta vatali segédtisztnek, aki már Funk alatt is kitűnő pohárnok­nak bizonyult, utasítást adott, hogy a szolgálattevő SS-emberek részére külön bárt állítson fel. A miniszter erre a célra korlátlan mennyiségű- pezsgőt bocsátott rendelkezésre. További zavarok azután nem is keletkeztek az eset folyamán. Közben én a Bismarck-család- dal együtt megtelepedtem egy oldalsó pádon, ahonnan jól meg" figyelhettük, kik veszik körül a frakkos Adolfot. Mindössze pár lépésnyi távolságban állt tőlem a terem közepén, ott tartott auden- ciát. Az általános zsivaj miatt a társalgásból csak töredékes sza­vakat tudtunk elkapni. Annyit mégis megértettünk belőle, hogy Hugenberg és Seldte a zsidók el­len tervezett bojkott-intézkedé­seket igyekezett a fejéből kiverni. Azt magyarázgaíták neki, hogy a bojkott ártalmas kihatással len­ne külkereskedelmünkre. S ak­kor Hitlert egyszerre elkapta az általam már ismert őrjöngési ro­hama. — Nem hagyom magam tév­útra vezetni. Az általam kitűzött úton nyílegyenesen fogok haladni! Vak dühkitörése végighullám­zott a termen. Hirtelen dermedt csend támadt, semmi más hang nem volt hallható, csak az őrjön­gő birodalmi kancellár dühödt ordítozása. S amikor éppen olyan hirtelen lecsillapodott, Hugen­berg és Seldte nagy bölcsen más témát pendített meg. (Folytaljuk.) el, hogy belép... Ilyen idős ko­rára? — teszem fel a kérdést. — Érdekes története van en­nek. El sem hiszi más ember! Ezek miatt a vesszők miatt léptem be, ha hiszi, ha nem! — No, erre igazán kíváncsi vagyok! — mondtam — mesélje el! ... Amikor tavaly volt a nagy alakulás, egyik este hozzám is beállított ám a Jani, a mostani elnök. Hogy így... meg úgy... gondoljam meg! Mit tudok én már itmon dolgozni! A szövet­kezet még felkarolna! — Ha itt sem tudok már rendesen dolgozni, akkor olt sem! — mondtam neki — min­dig a magam gazdája voltam. Apám is egyedül dolgozott... én is megértem a 65. évet. Ila ed­dig a magam gazdája voltam... ezután is az maradok! Ekkor a Jani fölfogott egy szál vesszőt'a földről és köny- nyed mozdulattal kettétörte. — Látja, ez maga az egyéni gazda! Aztán felmarkolt vagy nyolc­van szálat, s azt is próbálta összetörni, de 'sehogysem sike­rült. — Ezek meg mi vagyunk kö­zösen — mondta. Nagyon elgondolkoztam a dolgon és... cselekedtem! Most Gyula bácsi is felfogott egy szál vesszőt, s kettétörte. — Ilyen az egyéni gazda, aki mindenben magára van hagy­va.. Ilyenek voltunk mi is. Az­tán óvatosan kiszámolt nyolc­van szálat és hamiskás mosoly- lyal felém nyújtotta: —Törje össze, ha tudja! Visszahárítottam a felém nyújtott köteget, s elmosolyod­tam. — Tudom én ezt Gyula bácsi! Már tavaly is tudtam, amikor maga meg nem! Az öreg megsimogatta a kö­teget: — Ezek mi vagyunk nyolc- vanan — mondta nyolcvan csa­lád van a mi szövetkezetünk­ben. Nem is lehet bennünket összetörni. * Ha valakinek még gondolkod- nivalója van... gondoljon Gyula bácsira. Állítsa szembe a maga vesszejét az ő nyolcvan darab­jával. Vajon merre billen a mérleg? PALÁNKY LÁSZLÓ • A gyönkiek, meg a meteorológia — A Meteorológiai Intézet je­lenti: Budapest felett az égbolt derült, szélcsend van, a hőmér­séklet mínusz 12 fok. Várhaté idő­járás ma estig... Hányszor és hányszor hangzik el naponta ez a néhány mondat a rádióban. Reggel hét óra előtt, az idő jár ás jelentést hallva, soltan még jobban magukra húzzák a takarót. Gyönkön ugyanekkor már visszafelé ballag — rendszerint néhány tanítványával — a me­teorológiai állomástól dr. Piuko- vics József, a »Józsi bácsi«, aho­gyan a falubeliek hívják. Akkorra már elvégezte a szükséges méré­seket. A tizenkilenc féle mérést. Október óta működik a meteo­rológiai megfigyelőállomás Gyön­kön, egyike az 1100 állomásból álló hálózatnak, előkelő ranggal, mert a 145 minőségi állomás közé is sorolták. És — része a gimná­ziumban folyó politechnikai ok­tatásnak. Pontosan háromnegyed kettő, amikor Józsi bácsi »gyerekeivel« — vagy hat negyedikessel, a me­teorológiai szakkör tagjaival — elvégzi a méréseket és az adato­kat beírja füzetébe. Közben elma­gyarázza, mi a megfigyelöállomás feladata. — Eleinte azzal állítottak meg: »Józsi bácsi! Milyen idő lesz?« — Milyen időt akarnak? — kérdeztem vissza tréfásan, aztán elmagyaráztam, mi nem a vár­ható időt jósoljuk meg, hanem azt figyeljük, milyen az idő. Na­ponta háromszor, hétkor, délután háromnegyed kettőkor és este kilenckor kell mérnünk az időjá­rást, a talajhőmérsékletet, a szél­irányt, a szélerősséget.­— Az állomás fennállása óta érdekes következtetésekre jöttünk rá. Többek között, hogy elég nagy a hőmérséklet-eltérés az itteni és a Meteorológiai Intézet által kö­zölt adatok között. Októberben például IS fagyos napunk rólí, Budapesten viszont egyetlen egy sem, Érdekes képet kapunk a havi csapadékmennyiségről is. Amíg Budapesten — a legutóbbi ötven év átlagát számítva — 5< milliméter, addig itt csupán 6,7 milliméter csapadék esett októ­berben. A tél folyamán mér­tünk már mínusz 24,6 fokot is... — Mi a gyakorlati jelentősége ennek az állomásnak? — A gyönki határban szövetke­zetek gazdálkodnak. Az időjárás megfigyelése mellett mindig tu­dunk adatokat közölni, mikor a legmegfelelőbb az idő egy-egy nö­vényféle elvetéséhez: Vagy pél­dául tavasszal, amikor fennáll a fagyveszély, este kilenc után már meg tudjuk mondani, lesz-e fagy éjjel, vagy sem. Ha igen, akkor készülődhetnek a füstölésre. Hu­szonöt holdas gyümölcsöse van a Vörös Csillagnak. Eleinte azt kérdezték az arra- járók Józsi bácsitól: Milyen idő lesz? Most azt; milyen idő van. Érdekes, mennyire fel tudja kel­teni az emberek érdeklődését a néhány kis műszer. Volt rá eset. hogy tízen, tizenöten kísérték este az állomásra, érdeklődtek — úgy, ahogyan most én — melyik mű­szer, mire való. És a mérések után Józsi bácsi mindig rögtön­zött ismeretterjesztő előadást, a téli csillagos égről, az időjárásról, arról, hogyan lehet a tudományos megfigyeléseket a gyakorlatban megvalósítani. Elmagyarázta, hogy a megfigyelés eredményeit hogyan hasznosíthatják a terme­lőszövetkezetek. — Ugyancsak nagy szerepe van a gimnáziumban a politechnikai oktatásban is — jegyzi meg Józsi bácsi, miközben fiatalos lelkese­déssel magyaráz arról, hogyan kell az iskolának kapcsolódnia az élethez, a munkához. A műszerek körül szorgoskodj diákok mintegy igazolják a sza­vait. Mire utódaik — elsősök, má­sodikosok, akik most részt vesz­nek a politechnikai oktatásban — kikerülnek az iskolából, alapos mezőgazdasági ismeretekkel ren­delkezne]:, amelyek megszerzésé­ben nagy szerepe lesz ennek a kis meteorológiai állomásnak. És nem csak a diákok tamilnak, hanem a felnőttek is... BOGNÁR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents