Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
6 TOT.NA MEGYEI NEPÜJSÄG 1980. február íf. t Fejlődött az ismeretterjesztő munka 1919. másedik félévében Amikor a TIT elmúlt évi munkájáról beszélünk, elsősorban kell megemlítenünk azt, hogy a szervezet munkájára rendkívül jó hatással volt a megyei pártbizottság előtt történt beszámoltatás és az ott hozott határozatok hosszú időre megszabták a szervezet munkáját. A beszámoltatás és a határozatok a szervezet belső életében is megerősödést, javulást hoztak. Ez nemcsak a titkárság munkáján, de az elnökségén is meglátszik, ha az elmúlt évi ténykedést értékeljük. Nagy segítséget jelentett a szervezet további mun kaja szempontjából az is, hogy a TIT pártcsoportja, megtárgyalta a szervezetre váró feladatokat. Ennek tudható be, hogy a szakosztályi munka is lényeges javulást mutat, azonban természetesen sem a határozatok, sem pedig a pártcsoport segítőkészsége nem tudta eltüntetni a szakosztályok között mutatkozó elkülönülést, amely elsősorban az értelmiségi klub hiányának számlájára írható. Az elmúlt év eredménye volt az is, hogy javult az előadások színvonala. A színvonal emelkedését jelentették a vetítettképes előadások is, amelyeket Tolna megyében intézményesen csak az elmúlt 1959-ben valósított meg a szervezet. Most folyik a vita a párbeszédes továbbképzési formáról, amelyen az egyik előadó beszél, a má sík kérdez, majd bizonyos anyagrészeknél szerepet cserélnek. Haladást mutat az is, hogy a párt és az országos elnökség határozatai eredményeképpen a szervezet már bátrabban foglalkozott politikai, ideológiai és világnézeti kérdésekkel. Egy-egy tér mészettudományi témával kapcsolatban igyekeztek a helyes ideológiai és politikai következtetéseket levonni.. A szakosztályi foglalkozásokon a kritikai szellem kialakulása most van folyamatban. Nem rossz irányú ugyan, de az előadók egymással szemben rendkívül óvatosak, tapintatosak. Inkább csak nézeteik kicserélésére szorítkoznak. Ka az ismeretterjesztő munka ellenőrzéséről szólunk, akkor őszintén meg kell állapítanunk, hogy az ellenőrzés rendszere még az 1959-es esztendőben sem bontakozott ki. Ennek egyik oka, hogy a szervezetnek viszonylag kicsiny az aktív előadógárdája és az szinte túlzottan is meg van terhelve. A második félév 404 előadásából ugyan 75 ellenőrzött veit, de az ellenőrzésekről ritkán van írásos feljegyzés. A munkások között folytatott ismeretterjesztés mennyiségileg és tematikailag is bővült az elmúlt második félévben. Nagy hiba, hogy az üzemi vezetők még mindig csak a termelést közvetlen elősegítő előadásokon való részvételt szorgalmazzák, ugyanakkor a munkások műveltségi színvonalának emelését célzó világnézeti előadásokat nem. A munkásszállásokon beindított ismeretterjesztés kétségkívül fontos munkája mellett még üzemeinkben is vannak fehér foltok, így pl. a bonyhádi cipő- és zománcgyárban még mindig hiányzik az ismeretterjesztés. Az elmúlt esztendőben sikerült a munkába bekapcsolni a MÁV dombóvári telepeit és a simontornyai bőrgyárat is. Az 1959-es esztendő második féléve forradalmi változást hozott a falusi ismeretterjesztésben is. Addig, amíg az I. félévben a hallgatók száma mindössze 898 volt, ez a létszám 3120-ra emelkedett. Még nagyobb fellendülésre lehet számítani az 1-960-as esztendőben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését és megsegítését szolgálták azok a brigádok, amelyek Öcsény, • Tolna, Bátaszék, Tengelic stb. községekben működnek. Hiba, hogy ezek a brigádok időhiány és elfoglaltságuk miatt a megye távolabbi községeit nem tudják felkeresni és így a tamási, gyönki járásokban nem működhetnek. Értékes eredményeket ért el a szervezet az ifjúság között folyó ismeretterjesztésben is. Az ismeretterjesztés hatékonyságának a fokozása szempontjából a KISZ és az ifjúsági akadémiák igen jó hatással voltak. A siker nem is maradhatott el, hiszen olyan előadógárda működött közre, akik között ott találjuk Ortutay Gyulát, Szakssits Árpádot, Prantner Józsefet, Pais Istvánt, Eperjesi Lászlót, Kaszás Imrét stb. Mindent összegezve, szén javulás van a szervezet 1959. évi második félévi munkájában. A forgalmazott 210 000 Ft, amelyből saját bevétel 120 000 Ft volt, az I. félévi 325 előadással szemben a második félévben megtartott 404 előadás, a halgatók létszámának az I. félévről 17 76G-röl 23 523-ra való emelkedése, a tartalmi munka megjavulása mind biztató jel az 1960-as esztendőire, amely újabb és újabb feladatokat ró majd a szervezetre. Ezeket a feladatokat a szervezet sikeresen csak akkor tudja megoldani, ha egyrészt sikerül az 'aktív taglétszámnak az emelése, másrészt sikerül majd biztosítani az előadások színvonalának további emelkedését. O. I. Forró percek a szerkesztőségben Most kulissza-titkokat árulok el az újságírás műhelyéből. A riport-alanyokkal rendszerint kevés baj van. Ha dicséri őket az ember — mármint az újságíró —, akkor természetesen sosem jönnek »reklamálni«. Ha pedig bírálja — arról jobb nem is beszélni. — Még az is előfordul, hogy az a személy kopogtat és jelentkezik reklamálási szándékkal, akiről tulajdonképpen egy árva sor nem sok, de annyit sem, írt az újságíró. Ilyenkor aztán Jöhet az újságíró feje... Bizonyításként kénytelen vagyok egy megtörtént, de szerencsére nem mindennapos esetet elmondani. Egy ember berontott a szerkesztőségbe. Tudni kell róla, hogy sziporkázott a méregtől és körülbelül egy fejjel ncgtiobb volt és vagy harminc kilóval nehezebb, mint én, az újságíró, altit keresett. — Ha nem tudná, én vagyok XY. Rámnézett, de olyan tekintettel, amelyből én mindjárt azt olvastam ki, hogy ez az úr szeretne engem úgy a falhoz vágni, hogy többet sose tudjak tollat ragadni a kezembe. Ezért aztán hátráltam két lépést. Tudom, nem volt' valami hősies »helytállás« tőlem, de hát azért, ami biztos, az biztos. Ordított. — Vegye tudomásul, itt tanúk előtt kijelentem, hogy engem nem rúgtak ki az állásomból. — Hát, az igazán szép dolog, ha valakit nem rúgnak ki az állásából — rebegtem és vártam a hatást. — És nem használtam jogtalanul a vállalati gépkocsit. — Azt nem is szabad. Kérem, maga nem is úgy néz ki, mint aki ilyenre képes lenne — mondtam csendesen. Nem mertem ellenkezni vele, mert szerfelett gyanús volt előttem ez az ember. Bevallom, kezdtem kétségbe vonni idegállapotának épségét. Egyszer már járt a szerkesztőségben egy olyan egyén, aki úgy mutatkozott be, hogy a »Betonalatti szakaparát ügynöke vagyok« és azonnal »utasított« bennünket, hogy külön kiadásban számoljunk be elért eredményeikről. Telefonáltunk ts jöttek is érte azonnal a kórház hasonló esetekkel foglalkozó osztályáról, ahonnan megszökött. — És nem csaltam meg a feleségemet. Nem üdültem a titkárnőmmel Siófokon. — Amennyire ismerem az asszonyokat, az nem is valami túlságosan tetszett volna a kedves feleségének — próbáltam tréfába fojtani indulatát. — Ne tréfáljon! Semmi kedvem sincs az ilyenhez. Megkeserítette az életemet. Dadogtam valamit, miközben felmutatta a személyi igazolványát, amivel igazolta, hogy ő csakugyan XY és az igazolvány birtoklásáról következtettem: ő mégsem lehet annak a bizonyos intézetnek a lakója. — Mondja kérem, miért írta ezeket rólam? Miért gázolt bele a családi boldogságomba? — Én? Honnan szedi ezt? Egy kivágott újságcikket húzott elő a zsebéből. — Hát ez micsoda? Még tagadni meri? Mindenki tudja, hog-’i rólam van szó. Nézem. Az írásban csakugyan felismertem egy tárcámat, ami előtte való nap jelent -meg. — De kérem, ez egy tárca. Nincsenek benne meghatározott, konkrét szereplők. Egy emberről egy történetet mondok el, akinek én az XY nevet adtam. Nincs meghatározva a lakhely. A szereplőmet jogom van olyan nevűre keresztelnem, amilyenre akarom. Akiről én írtam, az megcsalta a feleségét, jogtalanul használta a vállalati kocsit és azt a személyt kirúgták az állásából. Én magát soha életemben nem láttam. — Tudja maga, hogy ilyen nevű ember csak egy van az országban, az pedig én vágyóle? A központi bejelentőnél néztünk utána. Mindenki reám gondolt. Pestről telefonáltak az ismerőseim, hogy »te hülye, kellett ez neked? Nem tudtál tisztességesen élni?« A feleségem sem hiszi el, hogy nem rólam van szó, mert ő is tudja, hogy ez a név egyedülálló az országban. Végül sikerült vele is megértetnem, hogy merő félreértésről, kellemetlen véletlenről van szó. és letörölhettem homlokomról a r'erejtéket. És megnyugodhattam. Mert távozás előtt volt kegyes közölni velem: — Akkor hát nem indítok sajtópert... BODA FERENC (tj^f&óe£ík: — Szerkesztőségünk munkatársai és a kiadóiiivatjl dolgozói szombaton este ünnepelték meg a magyar sajtó napját. Az ünnepségen részt vett Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs propaganda osztályának helyettes vezetője, Prantner József elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának titkára és dr. Tuska Pál eívtárs, a megyei tanács vb. elnöke is. — A megyei könyvtár művelődi si autója az elmúlt év negyedik negyedévében az általa rendszeresen felkeresett 24, a közúti forgalomból kieső pusztán 75 alkalommal végzett könyvkölcsönzést, amikor is 589 olvasónak 27C6 kötet könyvet adtak ki Olvasásra. Ugyanakkor 31 alkalommal tartottak TIT előadást főleg irodalmi és egészségügyi témákról. Az iro. dalmi előadásokat elevenebbé, színesebbé tették a Szekszárdi Garay János Gimnázium KISS irodalmi színpad tagjainak művészi szavalataival, valamint a magne-1 tofonróí lejátszott, a témához kapcsolódó versekkel. November 1-től december 31-ig 24 alkalommal végeztek játékfilmvetítést is a művelődési autóval 2200 néző előtt. A puszták lakói nagy érdeklődéssel figyelték a „Bakaruhában”, a „Körhinta” és a „Sötét csillag” című filmeket. — Tavaly négy és félmillió péksüteménnyel többet készítettek a megye sütőipari üzeméiben, mint 1958-ban. — Akarat és jellem címmel február 5-én előadást tart Szek- szárdon Kaszás Imre gimnáziumi tanár, országgyűlési képviselő. — Bíagyarkeszi községben 40 KISZ-fiatal van és közülük 25-en részt vesznek az Ifjúság a szocializmus 'rt r- 'ódákon. — A Televízió műsora: 18.00: 100 kérdés — 100 felelet. 19.00: TV Híradó. 19,1,5: Muzsikáról mindenkinek. IV. 19,40: Ketten a nagyvárosban. Mezőgazdasági köny>íiiónap A felszabadulás óta a kultúrfor. radalom nagy lépésekkel haladt napjainkig, de a holnap még nagyobb lendületet igényel azért, hogy a műveltség nüagioka magasabbá váljon népünk minden rétegénél. A kultúra terjesztésében az egyik legjobb segítőtársnak a könyv bizonyult ék így most is, amikor a mezőgazdaság iejleszté- séről, a munkák megjavításáról van szó, a könyvhöz fordulunk. A szocialista könyvkiadás fez utóbbi években nagy számban adott ki értékes mezőgazdasági szakkönyveket. Annák érdekében, hogy ezek a művek minél szélesebb körben jussanak cl a mező- gazdasági dolgozókhoz és minél hatékonyabban szolgálják a termelés színvonalának az emelését, a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ I960, február hónapjában „Mezőgazdasági Könyvhónap” tartását, határozta el. Ennek keretében a könyvek terjesztése kiterjed a mezőgazdasági munka minden területére: cl kívánják juttatni minél több falusi dolgozó kezébe a szövetkezetpolitikai, mezőgazdasági üzerrsz nevezési, növény termeszti.-i. zöldséges gyümölcstermesztés!, állal tenyésztési, növényvédelmi, öntözéses gazdálkodási, talajjavítási és gépesítési szakkönyveket. A mezőgazdasági könyvhóna a során megyénkben a „TIT” korszerű mezőgazdasági ismeretekkel foglalkozó előadásokat tart mint - egy huszonöt községben, a megye többi községeiben pedig .helyileg szervezett e’c adást és könyv- ankétot rendeznek a földműves- szövetkezetek. Természetes, a földmű Yesszövetkezetek választott vezetőségei, nőbizottságai, valamint dolgozói fontos feladata, hogy saját munkaterületeiken minden eszközzel előmozdítsák a mezőgazdasági könyvhónap sikerét, kapcsolódjon be a falu teljes mértékben, hogy ezzel is segítsék a pártkongresszusnak a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére, a'mezőgazdasági termelés növelésére hozott határozatainak végrehajtását. „MÉSZÖV” ÉM Komlói Állami Építőipari Vállalat ipar! tasiuiéfcaf vesz fel kőműves, festő, burkoló szakmában, április havi beiskolázásra. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Komló, Kossuth L u. 13. sz. alatt. (125) L_ i_ Is s- i _ I _!_I Apróhirdetések Elcserélném komló—kökönyösi kát szoba összkomfortos lakásomat hasonló szekszárdiért. Cím a Kiadóban. Szekszárd Városi Tanács VB. Ipari és Műszaki Csoportja felvesz 2 fő magasépítésben jártas mérnököt vagy technikust. Jelentkezni lehet Városi Tanács 10. sz. szobájában. (101) Főkönyvelőt és iparigazolvány- nyal rendelkező villanyszerelőt azonnali belépésre keres a Műszaki KTSZ, Szászvár, Baranya megye________________________(121) TOLNA MEGYEI NSPÚJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Flőflzetési dii eqv hónapra 11 Ft /
