Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
. *3 ípt :,g u. J TOLNÁ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 Or. Sík Endre távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréhez Dr. Sík Endre külügyminiszter, a magyar—vietnami diplomáciai kapcsolat felvételének 10. évfordulója alkalmából táviratot küldött Pham Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének: Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének, Hanoi Engedje meg miniszter elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közöt!i diplomáciai kapcsolat felvételének 10. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet és legőszintébb jókívánságaimat küicljem önnek és önön keresztül az egész vietnami népnek. A diplomáciai kapcsolatok felvételével nyíltak meg igazán a barátság ápolásának közvetlen lehetőségei népeink között. Az elmúlt tíz év során elmélyültek országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai, s egyben megerősödött népeink testvéri barátsága és szolidaritása is. Ezek a kapcsolatok nemcsak a szocializmus építésének békés hétköznapjaiban és nagy ünnepeiben, hanem a vietnami és a magyar népet ért megrázkódtatások idején is sziklaszilárdaknak bizonyultak. Mély meggyőződésem, hogy népeinknek a proletár internacionalizmus elevein alapuló testvéri együttműködés, a jövőben még virágzóbb és gyümölcsözőbb lesz. Kívánok önnek jó egészséget és sikereket nemes munkájához, mely Vietnam békés, demokratikus alapokon történő egyesítésére, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további erősítésére és a viiágbéke megőrzésére irányul. Dr. Sík Endre a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Húsz nap nyereségrészesedést fizetnek a téglagyári dolgozóknak — Az idén két százalékkal teljesítik tál a tervet, és további két százalékkal csökkentik az önköltséget — határozták el a termelési tanács kozásokon. Áz elmúlt évben, a kongresszusi munkaverseny eredményeként a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés gyáraiban túlteljesítették a tervet, jelentős eredményeket értek el a költségek csökkentésében, a termékek minőségének javításában. A napokban készült el a múlt évi termelés mérlege. A mérleget az illetékes főhatóságok már jóváhagyták, így bizonyossá vált, hogy az idén tavasszal, húsz napi nyereség- részesedést fizetnek a téglagyárak dolgozóinak. Ezekben a napokban tartják az egyesülés üzemeiben a termelési tanácskozásokat, melyeken beszámolnak a vezetők az 1959. évi munkáról, az idei feladatokról. Ugyancsak ezeken a termelési tanácskozáson határoznak a nyereségrészesedés felosztásának módjáról is. Számos nyereségrészesedés növelő és csökkentő tényezőt vesznek figyelembe. A gyárak törzsmunkásai, akik egész évben dolgoztak, általában közel harminc nap nyereségrészesedést is kaphatnak, mert a felosztásnál fi. gyelembe veszik a gyárban eltöltött éveket is. A csökkentó tényezők között szerepel: igazolatlan mulasztás, selejtes termék okozása stb. A termelési tanácskozások után az adminisztrációs dolgozók megkezdik a nyereségrészesedések számfejtését. A termelési tanácskozáson ismertették a dolgozókkal az 1960. évi termelési feladatokat is. Az idén, az egyesülés hat üzemében 20 százalékkal kell több téglát gyártani, mint 1959-ben. A felemelt terv teljesíthető, annak megvalósításához a műszaki feltételeket biztosították. A Szekszárdi Téglagyárban például a dolgozók elhatározták, hogy egész éves munkaversenyt indítanak, s az év végéig félmillió téglát — hét százalékkal többet a felemelt tervnél ~ gyáridnak: A paksi gyár dolgókói a tégla minőségének javítására tettek ígéretet. lehetőség nyílik a paksi gyárban a tégla minőségének javítására, ugyanis bővítik a kemencét, Keller-szárí- tókat építenek, és az idén üzembe- állítják az utánszárító berendezést is. A paksi gyár dolgozóinak éves vállalása szerint 40 százalékos minőség javítást akarnak elérni az év végéig. Az egyesülés üzemeiben megtartott termelési tanácskozások után összesítették a gyárak dolgozóinak vállalását és elkészítették az egyesülés 1960. évi munka- versenyének mutatóit. A téglagyáriak versenyének eredményeként két százalékos tervtúlteljesítést és két százalékos önkölíságcsökken. test akarnak elérni, a tervezetthez viszonyítva. Az elmúlt évi termelési mutatókkal szemben jelentősen javítják a termékek minőségét, az elsőosztályú áruk arányát: 10 százalékkal több elsőosz- • tályú téglát adnak a népgazdaságnak a tervezeti mennyiségen felül. (9) Az NDK kormányának jegyzéke a nyugati hatalmakhoz Berlin: (MTI) Mint már jelentettük, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a január 28-i Minisztertanács határozata alapján jegyzéket intézett az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kormányához, azzal kapcsolatban, hogy tovább folynak a bonni kormány provokációi Nyugat-Berlinben. A jegyzéket a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma útján juttatták el január 29-én a három nyugati hatalom prágai diplomáciai képviselőihez. Az ADN hírügynökség most ismerteti a jegyzék tartalmát: Az NDK kormánya nyugtalansággal állapítja meg, hogy bizonyos nyugatnémet és nyugat-berlini körök szembefordulnak a nemzetközi enyhüléssel és meg akarják akadályozni a nyugatberlini tűzfészek megszüntetését. A bonni kormány bizonyos nyugat-berlini körökkel együttműködve intézkedéseket tesz a nyugat- berlini kérdés megoldásának meg hiúsítására és a nyugat-berlini helyzet további kiélezésére. Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a napokban hivatalos látogatást tett Nyugat-Ber- linben, ez egyenes kihívása volt a Német Demokratikus Köztársaságnak — folytatja a jegyzék. — Ez a látogatás, akárcsak a nyugatnémet szövetségi gyűlés 1939. október 23-án Nyugat-Berlinben megtartott ülésszaka, az »oszthatatlan Németország kuratóriumánál:« november végi nyugat-berlini ülése és Adenauer kancellár januári látogatása provokációs lépés volt. Adenauerr.ek a nyugat- berlini törvényhatósági gyűlésen tett kijelentései elárulják, hogy a bonni kormány tulajdonképpen Megválasztotta vezetőségét a közel 6000 holdas nagykónyi tsz tagsága Tegnap délelőtt nagyszabású falugyűlést tartottak a nagykónyi kuliúrház udvarán. Képviseltette magát a járási pártbizottság, a járási tanács, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A közelmúltban közös utat választó több száz nagykónyi gazda azért gyűlt össze, hogy megválassza a közel 6000 holdas gazdaság vezetőségét, s több fontos szervezési és szociális kérdésben döntsön. Elsőnek megválasztották a szövetkezet elnökét, Sárdi Istvánt, aki eddig a Tamási Járási Tanács elnökhelyettese volt. Megválasztották a kilenc brigádvezetőt is. — Egy-egy brigádvezető több mint 509 holdon irányítja majd a mezőgazdasági munkákat. Annak rendje és módja szerint megválasztották az ellenőrző bizottságot, a fegyelmi bizottságot, a szociális bizottságot és az új belépők által felajánlott állatok, gazdasági felszerelések értékét megállapító bizottságot is. A nagykónyi Haladás Tsz tagjai alakuló" gyűlésükön a fentieken kívül még több fontos kérdésben határoztak. Megszavazta a közgyűlés azt, hogy a tavaszi kukoricát, ároát, zabot' a tagok adják össze. Ennek technikai la-' bonyolításával megbízták a veze-) tőséget. Döntött a közgyűlés arról. is, hogy minden új szövetkezeti paraszt a közösbe adott egy- egy hold földje után 150 forintot fizet készpénzben a közös alapra. meg akarja semmisíteni a genfi külügyminiszteri értekezleten a nyugat-berlini kérdésben létrejött közeledést és meg akarja akadályozni a kérdés kedvező megoldására irányuló további lépéseket. A jegyzék hangsúlyozza: a Nyugai-Rerlin »frontváros« jellegének fenntartására irányuló politika folytatása rontja a közelgő kelet—nyugati tárgyalások sikerének kilátásait, és veszedelmes következményekkel járhat a békére és a népek biztonságára nézve. A bonni kormány Nyugat- Berlint érintő törvénytelen lépései máris fokozták a feszültségét és a nyugat-berlini rendellenes helyzetből adódó veszélyt. Az NDK kormánya a kát német állammal való békekötésben és Nyugr.t-Berlin szabad várossá nyilvánításában látja a járható utat ahhoz, hogy megszűnjék Nyugat-Berlinben a »frontváros légköre és létrejöjjenek a békés fejlődés lehetőségei Nyugat-Né- meíórezágban és Nyugat-Berlinben. Az NDK kormánya teljes határozottsággal síkraszáll az ellen, hogy tovább folyjanak a bonni kormány provokációi Nyugat- Berlinben és kijelenti, hogy a továbbiakban nem maradhat, közömbös e provokációkkal szemben — feieződik be a jegyzék. Tudományos vita a szekszárdi kórházban Az elmúlt napokban zsúfolásig megtöltötték a megye orvosai a szekszárdi kórház könyvtárhelyiségét, hogy meghallgassák és meg vitassák a kórház tudományos bizottsága és a TIT rendezésében sorrakerülő tudományos előadásokat. A minden várakozást felülmúló értékes és nem kevésbé érdekes két tárgysorozati pont előadói dr. Lánárd György kandidátus, budapesti kórházi főorvos, és dr. Novai: Miklós egyetemi magántanár, az ortopédiai szakosztály elnökhelyettese voltak. Dr. Lénárd György kandidátus előadásában a fejlődéstani rendellenességek örökléstani vonatko- iásainak problémáival foglalkonövényel: vetőmagját: burgonyát; | zott. A világ tudományos munMEGTALÁLTAK A HELYÜKET Csípős a levegő, pedig napos, februári délelőtt van. A melegház, ahová belépek, olyan mint egy »oázis«, amely árnyék helyett meleget ád. Az üvegtetőn keresztül melegítenek a napsugarak, a rácsos padlózat alá épített fűtőtest pedig alulról árasztja a meleget. A parányi zöld palánták között egy piros sportmelegítőt viselő fiatalember ügyködik. Bemutatkozáskor megtudom, hogy Kovács Jánosnak hívják. Neki teszem fel első kérdéseimet: — Mióta dolgozik a Haladás Termelőszövetkezetben ? — Lassan egy év óta. —■ Most milyen munkát végez? — Pikirozok. — Ha nem szaknyelven mondaná, hogy nevezné ezt a munkát? — A mór kikelt paprikapalántákat ültetem szét. — Szekszárdon lakik? — Igen. — Szereti a munkáját? — Szeretem. Nekem való. — Miért? — Rokkant vagyok. A tüdőm miatt sokat betegeskedtem. Ez nagyon egészséges munka. — Úgy látszik a szövetkezetben mindenki megfelelő helyre jut! — Úgy van, ahogy mondja kérem. Itt mindenki megtalálja a helyét. Miközben beszélgetünk, deresedé hajú középmagas férfi lép a melegházba. A szövetkezet elnökét keresi. — Mi járatban van? — Nemrég léptem be és szeretnék a2 elnökkel egy-két dolgot megbeszélni. — ön is kertész telén? — Nem kérem. Méhész vagyok. En voltam eddig a Méhész Szakcsoport elnöke Szekszárdon. — Szabadna a nevét? —• Katona József! —r Mióta fő foglalkozása a méhészet? — Amióta nyugdíjas vagyok. Azelőtt tisztviselő voltam a kórházban. — Hány méh-családja van? — Negyvenöt. Es teljes felszerelés. Ami csak kell a méhészkedéshez. — Mik a tervei? — Hogy egy nagy méhészet létrehozásában közreműködj eh. Ka majd ráér, látogasson mer tavasszal a »vándortanyámon« Olyan, mint egy vikkendház. — Milyen érzessél lép az i életbe? — Úgy érzem, megtaláltam a h elvem. Í-H-) kásságának e téren elért kimagasló eredményeit ismertetve részletesen beszámolt többek között arról, hogy vajon elérhető-e a tudomány mai állása szerint a születéseknél a nemek előre történő szabályozása? Mint a legutóbbi kísérleti sorozatok bizonyítják, egyen állatkísérletek során e téren már figyelemreméltó eredményeket sikerült az orvostudománynak felmutatnia. Következő előadó dr. Novak Miklós volt, aki a »Veleszületett csípőficamok Tolna megyében« című nagy gyakorlati jelentőségű problémáról beszélt. Előadásában részletes adatokat szolgáltatott arról a küzdelemről, amelyet az ortopédia folytatott és folytat azért, hogy a csaknem ismeretlen és kissé lebecsült szakmából az őt megillető helyet elfoglalhassa. Kiderült dr. Novák tanár előadásából, hogy országos szinten Szekszárd, illetve megyénk a legelső- sorokban derítette fel- szűrővizsgálatok során a csecsemők ortopédiai elváltozásait. Ennek azért van nagy jelentősége, mert fiatal korban a veleszületett csípőficamot még aránylag kis beavatkozással, szinte maradék nélkül meg lehel; gyógyítani. Dr. Novak Miklósnak nagy szerepe van országos Viszonylatban: is a csípőficamok gyógyításában. Ö volt az, aki hazáinkban elsőnek vezette be az azóta meghonosodott, úgynevezett Pavlik-kengyel alkalmazását a csípőficamó&^ke- zelásében. A Pavlik-kengyel a régi 6—3 kiló súlyú gipszmerevítés helyett csak mindössze néhány clekás, hteénikus szíjkengyel alkalmazását jelenti. Az előadásokat számos hozzászólás'és hosszantartó élénk vita követte. Dr. Pzl'hán Frzsébet kórház-igazgató főorvos
