Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
Uo&amofii immer. Keresztrejtvény ötletes kapus. .lltrflIÜ'-%cx Huj•\ .,Liszt-rapszódia" «afLj <? — Nem volt magasabb vásznam.- fcaUvs Farsang idején Absztrakt festőnél — Ne ijedjenek meg kollégáim, hirtelen nem találtam a műtős-álarcomat ... Mellényzsebrádiók jönnek forgalomba...-fcajívf Ahogy a rajzolónk elképzeli..; VÍZSZINTES: 1. Melyik Kálmán Imre- legnépszerűbb -operettje? .10:. Leány .becenév.' II. Ezer- egy rémei számmal. 12. Aroma. 13. Sorvadás fajta.-14. Jakab, la. 16. Névelős ízesítő. 18. Növény. 19. Bizalmasé 22. Vissza ördög. 24. Masíroz. 27. Ki írta a La- finka balladát? 30. ...kus, hagymás, kora tavasszal virágzik. 31. Ital. 32. Elege volt belőle. 33. Kicsinyítőképző. 34. Gyümölcsöt. 39. Ozmium vegyjele. 41. Francia külszín. 44. Esel (!). 45. Családtag. 46. Számjegy. 48. Mit jelent az arabok köszöntése, a -»szélem elej- kum?" 51. Köszönés. 53. Pálma fajtán. 54. L. H. 56. Mi volt Lenin elvtárs családi neve? 58. Sándor, Dezső. 59. Ennivalót. FÜGGŐLEGES: 1, Város Dél- Franciaországban. 2. Fél cipő. 3. Tejtermék. 4. Erem (!). 5. Állófilm. 6. Csatorna-.- 7. --Hangtalan köz. 8. Ijed. 9. Dátumrag. 15. Bimbókkal borított. 17. Alföldi város. 18. Föl qf. 20. Testrésze. 21„ Mihály, Endre, Ubul. 22. Teriger rósz. 23.. Hirtelen húzó. 25. N. R. T. 26. Ugyan'az, mint a 31 vízszintes. 20 Magyar Rádió. 29. -Betű. ki mond - va. 33. Hogy nevezik a színei gyakran , es könnyén változtató gyíkíajtát? 35. Kocsonyás édes ség (LL). 36. Meggyőződés. 37. Ugyanaz, mint a 36 csak keverve. 38. Betűk az ABC-bőí. 40. Ki írta a Pármai kolostor című regényt ? 42. I. B. O. 43. Folyókon, a hajók itt kötnek ki. 46. Fél hangszer. 47. Régi ürmérték, 49. K. E. U, — 50. Messzeség. 52. Pottyant. 53. Sándor. Nándor, Lajos. 55. Csapadék. 57. Idegen kettősbetű. 58. Idegen uralkodó kimondva. Tlgyélfftí! As-6~'és ó, illetve ü és ö betű között nem teszünk különbséget! Csillagászat ÉRDEKES MEGÁLLAPÍTÁSOK A VÉNUSZRÓL ÉS A JUPITERRŐL Bár a Venus a Földhöz legközelebb eső csillag, ez a bolygó mégis sok fejtörést okozott már a tudománynak, mert hiszen a Nap által megvilágított felülete majdnem mindig egyformán világos és áthatolhatatlan atmoszférája rendkívül megnehezíti a megfigyelést. Ezért máig sem tudják pontosan hogy mennyi a Vénusz tengely körüli forgásának ideje, sőt azt sem, hogy tehgelye milyen irányú. Egy kérdést azonban mégis sikerült pontosan megállapítani: a Venus felszínének hőmérsékletét. Az amerikai Green Bank-ban lévő Radio-National-Observatori- um munkatársa, dr. Frank D. Drake tavaly júliustól októberig végzett rádió-csillagászati megfi. gyelései alapján igazolta azt a korábbi feltevést, hogy a Venus felszíni hőmérséklete átlag valamivel magasabb 300 fok Celsius- nál. A Vénuszt övező felhőtakaró összetételére vonatkozólag csak feltevéseink vannak, amelyek szerint víz ott csak gőz formájában létezik és a Vénuszon semmiféle tó. vagy tenger nincsen. Á magas felszíni hőmérséklet talán magyarázatot ad arra, hogy állandóan felhők takarják ezt a bolygót. Ebből arra következtetnek, hogy a Vénuszon általunk ismert életforma nem létezik. A Mars naprendszerünknek talán egyetlen olyan csillaga, amelyen a Földön kívül, primitív életformák lehetségesek. A Vénusz felszíni hőmérsékletének ingadozása a bolygó saját tengelye körüli forgásával és a Nap körüli pályájával függ össze. A Vénusz ekliptikája Drake szerint körülbelül 30 fokra tehető. Az amerikai tudós véleménye szerint további beható rádiócsillagászati kutatásokkal sikerül majd megállapítani a Vénusz Nap körüli mozgásának pontos idejét. 1981- ben a Vénusz ismét Földközelbe kerül s akkor újfajta radar-készü. lékekkel topográfiai kutatásokat fognak végezni rajta. A JUPITER ELEKTROMÁGNESES HULLÁMAI Drake kutatásai során eddig ismeretlen elektromágneses hullámokat fedezett fel, amelyek a Jupiter bolygótól erednek. Ha ezt a sugárzást a bolygó hőmérséklete indokolná arra a megállapításra kellene jutnunk, hogy naprendszerünk legnagyobb bolygójának hőmérséklete több mint 3000 fok Celsius. Ez viszont alig képzelhető el. Az újfajta elektromágneses hullámok eredete tehát máshol keresendő, még pedig olyan sugárzási övezetben, amely a Földhöz hasonlóan a Jupitert is körülveszi. Számítások alapján megállapítottál!:, hogy a Jupitert körülvevő övezet sugárzási intenzitása száztól ezerszerese a Földet körülvevő sugárzási övezetnek. A világ energiája Modellnek jelentkeznék. A nemzetközi munkaügyi hivatal nemrég közzétett jelentése közölte, hogy az utolsó húsz esztendő folyamán a világ energiafelhasználása kétszeresére emelkedett. Ugyanazon időszak alatt az emberiség lélekszáma 740 millió fővel nőtt, az energia-felhasználás pedig 44 százalékkal. A beszámoló kiemelte, hogy főleg a szén és az olaj felhasználása növekedett. A jövőben azonban a szén felhasználását egyre jobban felváltja az olaj, a földgáz, a vízienergia, és az «-új fajtájú energia«. Az ENSZ gazdasági és társadalmi tanácsának Mexikóban nemrég tartott értekezletén elhatározták, hogy 1961-ben speciális értekezletet hívnak össze a Nap geometrikus energiája felhasználásának tanulmányozására.
