Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

i960, február 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 SPORT A megyei labdarúgó-bajnokság csapatai a mérlegen 16. Tamási 14 — 2 12 14:62 2 Mindenütt ásnak játszotta végig a bajnokságot. Kurdi, a dunaföldvári mérkőzés­től eltekintve, megbízhatóan vé­dett. Pintér — míg védett — a csapat egyik legjobb játékosa volt. Rábli gyors, kemény, szorosan embert fogó hátvéd. Kovács kö­zéphátvéd a védelem oszlopa volt. Szili sokkal többre képes, mint amit nyújtott. Schneider, a volt ifjúsági fedezet, kellemes meg­lepetést keltett játékával. Kár, hogy többször elbizakodott és ezzel lerontotta eredményét. He­gedűs gyors, de nem használja ezt ki. Németh a lábtörése óta óva­tosan játszik, közelharcba nem bocsátkozik, szorgalmas játékos. Orosz nemrég került a csapatba. Jól cselez és ha teljesen beillesz­kedik, a csapat hasznos tagjává válhat. Kiss minden poszton hasz nálható és megállja a helyét. Sza­bó egy-egy sikertelen támadás után kedvét veszti. Ha erről le­szokna, hasznos tagja lehetne az együttesnek. A bajnokságon részt vett 19 játékos átlagos életkora 20 év. A szereplő játékosok között állan­dóan 7, a tavasszal még mint if­júsági játékos szerepelt. A felso­rolt játékosokon kívül Kurcz já­tékát kell megemlíteni, aki hiány­zik a csapatból. Szóhoz jutott még Horváth, Kelemen, Ludas, Mol­nár, Kintli, akikre a jövőben is számít az egyesület. Az ifjúsági csapat 15 játékost szerepeltetett és ha azt vesszük, hogy majdnem teljesen új együt­tes, a játékukkal elégedettek le­hetnek a vezetők. A csapatból Patonai, Ábrahám, Tóth I. játé­kát lehet dicsérni. A község sportszerető közönsége többet vár a felnőtt csapattól és még min­dig reménykednek, hogy a bent- maradást ki tudják harcolni. A vezetőség munkájában is változás nak kell beállni, mert sok eset­ben elhanyagolták munkájukat. R—Ny A XVIII. nyári olimpia művészi kivitelű jelvénye, a Rómát alapító Romulus és Remus, az őket szoptató anyaíarkassaJ. ourmennyire is oruineK a ro­maiak az olimpiának, mégis sok kényelmetlenséggel jár. Min­denütt ásnak, mindenütt építenek és a gépkocsivezetők már bele­bolondultak, mert a kitérőket is ki kell kerülni. Csak egy vigasz­Sporttörténeíem Magyarország a labdarúgó olimpiákon A labdarúgás először 1900- ban Párizsban szerepelt az olim pia műsorán, ezt követően 1904-ben St. Louis-ban, majd 1906-ban Athénban, de csak meghívott csapatok mérkőztek a hazai csapatokkal, ezeknek a mérkőzéseknek nem volt tor­najellegük. Angol, kanadai, il­letve dán csapatok győztek. Az első hivatalos olimpiai labdarúgó-tornát 1908-ban Ang­lia rendezte meg Londonban. Magyarország már erre is neve­zett, de nem volt pénz a csapat kiküldésére, a kormány elzár­kózott a labdarúgók költségei­nek fedezése elől. Az első el­lenfelünkül kisorsolt Hollandia a harmadik lett Anglia és Dá­nia mögött (amelyek közül Ang­lia győzött 2:0-ra). Az olimpián csak megfigyelőink vettek részt: Kárpáti Béla, Steiner Hu­gó, Horváth Ferenc és Löwen- rosen Károly. 1912-ben Stockholmba azon­ban már elküldtük a magyar labdarúgó-válogatottat. Most az MLSZ nem várt a kormány tá­mogatására, hanem az olimpia előtt és után lekötött túramér­kőzésekkel biztosította az anya­gi fedezetet. Olimpiai csapatunk az olimpia előtt Svédországgal Göteborgban 2:2-re játszott, Nor végiát pedig Oslóban 6:0-ra le­győztük. Sajnos, az olimpián először az akkor verhetetlen angol'':':’ kerültünk t-w"1!:,». A rrót ö::'r délben, kb. 40 fokos hőségben játszották, majdnem üres lelá­tók előtt. A magyar csapat ilyen hőségre nem volt úgy felkészül­ve, mint a rutinos angolok, a mérkőzés elején egy 11-est el­hibáztunk és a csapat végül 7:0-ás vereséget szenvedett. A svédek az első fordulókban kiesett csapatok részére vigasz­díjat írtak ki, egy pompás ezüst serleget. Előkelő társaság küz­dött érte. Mi a németeket ver­tük meg 3:l-re, az osztrákok pe­dig a svédek fölött győztes ola­szokat 5:l-re, A döntőben elő­ször találkozott semleges pá­lyán a két régi vetélytárs. Meisl Hugó éveken keresztül hangoz­tatta: »Csak egyszer kerüljünk össze semleges pályán«. Nos, megtörtént a »csoda«, Magyar- ország csapata 3:0-ra verte az osztrák tizenegyet. Ennél na­gyobb győzelmet addig Becs­ben sem arattunk. A magyar csapat összeállítása ez volt: Do­monkos — Rumbold, Payer — Bíró, Vágó, Blum — Sebestyén, Bodnár, Pataky, Schlosser, Bor- bás. Góllövő: Schlosser, Pataky. Bodnár, Az olimpiai döntőt is­mét Anglia nyerte Dánia előtt 4:2-re. A III. helyért: Hollan­dia—Finnországot 9:0-ra győzte le. Az olimpia után a cári Orosz országban játszottunk. Az 1920. évi antwerpeni olim­pián Magyarország nem vehe­tett részt, a döntőt a rendelő T'~!gium rverte, miután a cseh szlovákok levonultak. Milyen utak vezetnek Rómába ? A római olimpiai játékokra ter­mészetesen Ausztrália is elküldi sportolóit. Igen ám, csakhogy az ausztrál sportolók nagy pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Eleinte úgy próbálták előteremteni az európai úthoz szükséges össze­geket, hogy megrendezték a »Miss Ausztrália« választást. A terve­zett 100 ezer fontos bevétel he­lyett azonban ez az akció mind­össze 25 ezer fontot hozott. Ek­kor más utakat kezdtek keresni. Süteménysütő versenyt hirdettek, arra számítva, hogy legalább 50 ezer háziasszony vesz részt a ver­senyben, természetesen elég ma­gas nevezési díj ellenében. »Lám, milyen utak vezetnek Rómába!« — írja az egyik ausztráliai lap. talja őket: a 18 milliárd lírát —« ennyibe kerülnek az Olimpiai Já­tékok — nem a polgárok adójából fizetik, hanem a totóból. A rómaiak nem szórják a pénzt. A város elutasított minden ideiglenes jellegű építkezést. Az olimpiai falu például nem barak­kokból épül, hanem a korszerű la­kásokat az állami hivatalnokok később részletfizetésre megvásá­rolhatják. Ezenkívül Róma csak az olimpia révén jut új stadion­hoz, uszodákhoz, salakpályákhoz, stb. Róma városatyái is örülnek, mert az Olimpiai Játékok talán kissé helyrebillentik a város pénz ügyi mérlegét. A város adóssága jelenleg 200 millió líra: több, mint akármelyik más olasz vá­rosé. Készülődés a bajnokságra A megye labdarúgó-csa­patai — így a Szekszár­di Petőfi csapata is — készülődnek a február 28-i rajtra. A csapat ma a Sárbogárdi VSE el­len játszik Szekszárdon barátságos mérkőzést. Felvételünk az egyik edzésen készült. A ké­pen lévő labdarúgók (balról jobbra, felső sor): Simon, Tancz, Benács, dr. Ábrahám László ed- iö, Bosnyák, Cziráki. Al­só sár: Kiss, Bandi, Cser, "fényi, Terebesi, Hő- s*3íi, Török és fölötte ilva) Rohi. A csapat csak úgy maradhatott bent a megyebajnokságban, hogy a létszámot 16-ra emelték. A kez­dés előtt nagy volt a bizakodás, mivel az ifjúsági csapatra alapoz­tak, mely az előző szezonban me­gy ebajnokságot nyert. Az edzése­ken közel 40 játékos is megjelent, de mindez nem változtatott a sze­replésen. Kurcz főiskolára ment, Horváth iskolára ment, Beke Dombóvárra távozott, Lencséről az ifjúsági válogatottról a tatai edzőtáborban megállapították, hogy magas a vérnyomása, így a játéktól eltiltották. Ilyen előzmények után került sor a Nagymányok elleni mér­kőzésre, ahol a bányászok 6:0-ra győztek. A következő vasárnap a Mázai Bányászok 13:1 arány­ban javították a gólarányukat Tamási ellen. A következő ellen­fél ellen nagyon készültek, de végül Pintér kapus megsérült, Szilit kiállították és a győzelmi reményekkel indult mérkőzésből vereség lett. Simontornya ellen lelkesen játszott a csapat és si­került a tavalyi NB III-as csapat­tól az egyik pontot megszerezni. A következő vasárnap Nagydorogon 3:l-re vezetett a tamási együttes és végül — a közönség közremű­ködésével — 4:3 arányban vere­séget szenvedett. Tamásiban ke­rült lejátszásra a Dózsa elleni mérkőzés is, ahol két kiállítás után alulmaradtak a jóképességü szekszárdi csapattal szemben. A kiállítást érezték az Iregszemcse elleni mérkőzésen is, ahol egy gól­lal az ellenfél bizonyult jobbnak. A következő mérkőzések is vere­séget hoztak. Tolna, Paks, Báta- szék és Fadd ellen vesztett a csa­pat. Dombóvár ellen jól kezdett a csapat, de végül itt is vereséget szenvedett. Az utolsó mérkőzésre Dunaföldváron került sor, »hol nagy küzdelem után 6:4-re alul­maradt. A csapat tizenkilenc játékosa

Next

/
Thumbnails
Contents