Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

1960. február t. TOLNA MEGVET NEPŰJSÍG $ Jó együttműködés — erősödő tomegkapcsolat; Sikeresen oldja meg sokoldalúi feladatát a Paksi Konzervgyár üzemi bizottsága • »A vezető csoport aktivitása, ha nem párosul a tömegek ak­tivitásával, egymagában véve csalc egy maroknyi ember med­dő erőfeszítéseit eredményez­heti. De a tömegek aktivitása is, ha nincs erős vezető csoport, amely ezt az aktivitást kellő­képpen szervezze, nem tarthat sokáig, nem fejlődhet helyes irányban s nem emelkedhet még magasabb színvonalra«. (Mao Ce-tung válogatott műyei ,IV. kötet.) A Paksi Konzervgyárban jónak mondható a párt, a szakszervezet és a tömegek közötti kapcsolat. A jó együttműködés egyik összete­vője az, hogy a pártszervezet ve­zetősége és az üzemi bizottság kö­zösen beszélik meg a fontosabb politikai és gazdasági feladatokat és együtt mozgósítják a dolgozó­kat a párt politikájának végre­hajtására. Néhány évvel* ezelőtt á 'párttagok nem szívesen vállal- kóztak arra, hogy a szakszerve­zetben, vagy más tömegszerveze­tekben dolgozzanak. Lebecsülték a tömegszervézetekben végzendő munkái. Ma más a helyzet. Az MSZMP helyes politikájának kö­vetkeztében egyre világosabban látják a szakszervezetekben dol­gozó párttagok, a tömegszerveze­tek, ezen belül a szakszervezet tö­megmozgósító szerepét. A Paksi Konzervgyárban a 16 üzemi bi­zottsági tag közül hat tagja a pártnak. Valamennyien különbö­ző munkahelyen dolgoznak, s na­ponta együtt vannak a dolgozók­kal, ismerik azok ügyes-bajos problémáit. A párf tömegleapcsolatáról és a szakszervezet munkájáról be­szélgettünk Hertich József elv- társsal, az üzemi pártszervezet titkárával és Darnai István elv­társsal, az üzemi bizottság titká­rával. Nem volt könnyű dolgom. A beszélgetést minduntalan félbe kellett szakítani. Forgalmas volt a közös iroda. Hol Hertich elv­társat, hol pedig az üzemi bizott­ság titkárát keresték fel á dol­gozók. — Üzemünkben tekintélye van a szakszervezetnek. Élére tud áll­ni a dolgozók kezdeményezései­nek, segíti a párt politikájának végrehajtását, mozgósítani tudja a dolgozókat a termelékenység növelésére — mondja Hertich elvtárs. — A párt és a szakszer­vezet közös szervezésében indult el ú- kongresszusi munkaverseny, amelyet folytatunk hazánk felszá- badulási ünnepe tiszteletére, az­után pedig év végéig az . ötéves terv sikeres beindításáért. A szakszervezet eredményesen foglalkozik a termelési feladatokkal Üzemrészenként beszélték meg az április 4-e tiszteletére ■ indított versenyt, a dolgozók konkrétan mondták el, hogy mit vállalnak. A termelési feladatokon kívül a szakszervezet igen sökrétűmun- kát végez. Az üzemi bizottságon belül jól működnek a társadalmi bizottságok, amelyek ugyancsak a tömegkapcsolatot erősítik. A kultúrbizottság tagjai például, nemcsak maguk vesznek részt po­litikai oktatásban, hanem külö­nös gonddal foglalkoznak az üzem be újonnan bekerülő dolgozók­kal, hogy őket is felemeljék arra a színvonalra, amelyen a dolgozók öntudatosabb rétegei állnak. A politikai oktatást természetesen a .párt szervezi. A szakszervezet azon kívül, • hogy ebben a munkában segítséget nyújt' behatóan foglalkozik á dol­gozók általános műveltségének emelésével. Az idősebb fizikai dolgozók közül öt nő és hat fér­fi végzi esti tagozaton a gimná­ziumot. Mások az általános iskola VII., vagy VIII. osztályába jár­nak. A kulturális bizottság mun­kájánál kell megemlíteni az üze­mi filmvetítés, vagy a TV műso­rának látogatottságát. Az előadá­sok után a fiatalság, ha kedve tartja, táncra is' perdülhet. Ehhez a hattagú tánczenekar szolgáltat­ja a zenét. A szociális tevékenységgel foglalkozó bizottság számtalan apró-cseprő dolognak látszó prob­lémát old meg. Házassági és szü­lési segély címén az elmúlt év­ben 51 200 forintot fizettek ki. Különösen nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel végzi munkáját a tíztagú beteglátogató hálózat. A' látogatásokról írásos feljegyzéseket készítenek. Az e célra rendszeresített füzetben la­pozgatva érdekes feljegyzéseket olvashatunk. Lengyel Mária be- teglátogatő Laszlóczky Györgynél látogatta meg. „Lasznóczky néni állapota lassan javul. Az orvos kezelésével a beteg meg van elé­gedve és a kiírt gyógyszereket is rendszeresen beszedi. Gyógyulá­sát — az orvos észrevételezése szerint is — lassítja az, hogy egye­dül van és nincs, aki ápolja.” A beteglátogató "vállalkozott arra, hogy többször felkeresi a beteg asszonyt és javaslatot tett az üze­mi bizottságinak arra, hogy a be­teget. rendkívüli segélyben része­sítsék. A béteglátogatók az üzemi, bi­zottság titkárának jelentik . az olyan eseteket is, amikor a „be­teget” nem találják otthon. A szakszervezet természetesen ' fel­lép és 'büntetéseket alkalmaz a táppénzc.salókkal szemben. A Paksi Konzervgyárban sokoldalú munkát végez és betölti feladatát a szakszerve­zet. Ennek egyik- - feltétele - a párt- ’és a szakszervezet kapcso­lata és a jó együttműködés. A ve­zetők irányító munkája párosul az üzem dolgozóinak aktivitásá­val, amelynek eredményeként .erősödik a párt tömegkapcsolata. F-né Böícskén példás községfejlesztési NAGY A SÜRGÉS-FORGÁS Bólcske községben. Ezen még az sem változtat, hogy a dermesz­tő hideg rózsásra csípi az arcot fület. Most születik az új, a szö­vetkezés. Az összefogás gondolata nem újkeletű Bölcsőén. Ennek már szép példáját láttuk az előző években is, különösképpen 195S- ban, 1959-ben. Az okos gondo­lat cselekvéssé érett: községüket építették, szépítették a falu pénzéből, a lakosság közös munkája áíta’. Nemsokára sói kerül az új mozi-színház épület avatására. Az eredeti tervek szerint ugyan már ennek meg kellett volna történnie, de hát a közbejött egyéb, nagyon fontos építkezé­sek miatt az itteni munkával kissé megkéstek. Ez a színház-mozi épület mintegy másfélmillió forintos munka és a költségeket tejesen helyi erőből fedezik. A megyé­ben egyedülálló példa ez: kul­turális létesítményre itt fordít­ják a legnagyobb összeget helyi erőből. Még 1958-ban 4 évre megszavazták a községfejleszlé- si hozzájárulást és így biztosí­tották az építkezés anyagi alap­ját. Ehhez jött természetesen a lakosság jelentős társadalmi munkája. AZ ÉPÍTŐK már az utolsó simításokat végzik. Megtörtént a műszaki átvétel és most a ja­vításokat, korrigálásokat vég­zik. A műszaki átvételnél az épít tető különféle hiányosságo­kat észlelt a végzett munkában és nyilván kérte azok kijavítá­sát is. A parkett például he- iyenkint nem volt elég szilárd és sima.. A színpadhoz a súgó­lyukat nem megfelelően építet­ték; Ezek az apróságok azonban nem változtatnak azon, hogy Bölcskén helyi erőből olyan mozi-színház épületet létesítet­tek, amely még Szekszárdnak i.s díszére válna. Modern vonalú épület, a nagyteremben erkély, központi fűtőberendezés stb. Ez az épület az. egész falu­nak nemcsak díszére válik, ha­nem dicséretére is..,. Napjainkban itt is rohamosan terjed a szövetkezeti mozgalom. A napokban ott jártam és amint hallottam, már több százan alá­írták a belépési nyilatkozatot. Ezzel még magasabbrendű kö­zösségi életet teremtenek meg: a szövetkezeti gazdálkodást. — Ezzel párhuzamosan természe­tesen tovább folyik a falu épí­tése és szépítése is — a falu összefogása, a lakosság közös erőfeszítése álapján. Megszavaz­ták és így a termelőszövetkeze­ti tagok is hozzájárulnak a köz­ségfejlesztési alaphoz: a háztáji gazdaságok után 300—300 forin­tot fizetnek.. BIZTOSÍTOTTÁK az anyagi alapját a további községfejlesz­tésnek. így újabb terveket dol­gozhattak ki a község köz­érdekű feladatainak megoldásá­ra. Elkészítették a községfejlesz­tési tervet az 1960-as évre is. Ez mindenekelőtt tükrözi, hogy a falu vezetői nemcsak a pilla­natnyi feladatok megoldására munkát végeznek készültek fel, hanem távlatok­ban is gondolkodnak. Tervbe vették például egy orvosi lakás , építését..Ugyanis előreláthatóan a jelenlegi orvos rövidesen nyugdíjba megy, a lakása nem ürül meg és így problémák for­dulhatnak elő a községben áz orvosi éllátottság tekintetében, " ha időben nem biztosítják an­nak a feltételéit.- Ezért tervbe vették égy orvosi lakás" létesíté­sét. Az idén megépítik a’ bekötő­utat a szigeti dűlőkbe. — Ezzel mintegy ezer holdnvi terület megmunkálása, művelése válik könnyebbé. Á munkálatokat már tavaly megkezdték, nagy­mennyiségű földet hordtak ösz- sze az úthoz, társadalmi mun­kával. Az eddig végzett társa­dalmi munka értéke 92 000 fo­rint. Úgy tervezik, hogy a költ­ségeknek mintegy felét társa­dalmi munkából fedezik. Ezenkívül a községen belül , járdát, kócsiutat, vízlevezető csatornát építenek. Az IDEI ÉVBEN, noha már eddig is nagyon előrehaladott a termelőszövetkezeti mozga­lom és így az adófizetők nagy része . termelőszövetkezeti tag lett, nem csökken a községfej­lesztési alap, amellyel a tanács szabadon rendelkezik. A mi­nap pedig errevonatko- zóan számításokat végeztek és kiderült, hogy körülbelül azo­nos lesz az idei évben a község­fejlesztési alap a múlt évivel. Őszinteség, bizalom, határozottság parasztemberekkel beszélget- tem a napokban a párt pa- rasztpolitikájáról. Egy őszbecsa- varodott, sok telet átélt bácsi azt mondotta, hogy neki azért tetszik a párt politikája, mert nyílt, őszinte és határozott. A párt tudja jól, mit akar és tudja azt is, hogy amit akar, az nem rossz, hanem jó a parasztembereknek is. Ha pedig jó, akkor nem kell véka a)á, rejteni a politika célkitűzé­seit hanem nyíltan, őszintén el kell mondani, meg kell tanácskoz­ni a faluval, mert a szóból ért az, ember. így tesz a párt és e ..tettnek a helyességét bizonyítják a falusi változások óriási eredmé­nyei. Mély bölcsesség van ezekben a gondolatokban és öreg ismerősöm ezzel az.eszmefüttatáíisal megha­tározta a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának, így falusi politikájának >s a lényegét. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt első szavaira már 1956-ban is a nyíltság, a bátor őszinteség volt a jellemző. Akkor a zűrzavarok örvényében felrengö agyak és szívek ezekre az őszinte szavakra eszmélték magukra. S ahogy fokozódott a párt és a nép nagyszerű, feledhetetlen egy- másratalálása, úgy mélyült el az őszinteség is. A pártnak nem volt és nincs titka a nép előtt, a nép­nek nem volt és nincs titka a párt előtt. Sokakban előítéletek éltek, múltból ittragadt előítéletek, de már az ellenforradalom utáni első hetekben és hónapokban látni, érezni kellett, hogy az őszinteség nem taktika, hanem az új szellemű politikai vonal alapvető jellem­zője. j Igen, emlékeznek még a fa­lusiak arra az időre, amikor az ellenforradalmárok által meg­bolygatott emberek odahagyták a termelőszövetkezetet és emlékez­nek arra is,' hogy a párt ebben az időben pálcát tört a termelőszö- vétkezetek mellett. A párt első szavai arról beszéltek,“'hogy nein mondhatunk le a szocializmus építéséről sem a városban sem a faluban. S a falun a szocializ­mus építése egyet jelent a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej. j leísztésével. Az eltelt több mint ! három esztendő politikája hű maradt az első szavakhoz: nem tört meg a vonal, nem változott a I módszer. A parasztság felemelése I volt és maradt a cél, a parasztság felemelése szocialista módon. A parasztság óriási kedvezmé: nyeltet kapott a szocialista ! államtól. A begyűjtés eltörlése, az | új árpolitika nagymértékben j megemelté a falun az életnívót í és foltozta a termelési kedvet. Az egyéni parasztok jó módba emel­kedtek és ez a jó mód együttjárt a teljes biztonságérzés tudatával. A termelőszövetkezeti parasztok­kal még így sem, még ilyen nagy kedvezményekkel és a kedvezmé­nyekből következő jóléttel sem vehették fel a versenyt. Mert azokban a termelőszövetkezetek­ben, ahol jól gazdálkodtak szor­galmasan munkálkodtak, a tagok életszínvonala jobban emelke­dett, mint az egyéni parasztoké. Tehát a parasztság éppen a falusi élet valóságából tudta értékelni az őszinte szavak és az őszinte szándékok súlyát. És ez az értékelés érlelte meg a falun a bizalmat. Az érlelte meg,' hogy r.em hangzottak el a valóságtól elszakadt ígéretek: amit a párt megígért, azt be is tartottá. Az őszinte szavak amelyeket a pán mondott, mindig nagy felelősség­gel hangzottak el. Igaz, nem volt hosszú az a híd rom esztendő, ami az ellenforra­dalom óta eltelt. De ez a rövid idő mégis nagy változásokát ho­zott. mely változásokat joggal ne­vezhetjük történelminek. ‘ Nem következhettek volna be ezek á változások, nem alakulnának ár napról napra újabb községek szövetkezeti községekké ha a pa­rasztemberekben nem élne a bri zalom. Azért következhettek be ezek a változások és ez az ugrás­szerű előrelépés, mert a falusi emberek bíznak abban, hogy nem rossz az, amit a párt mond és úgy lesz minden, ahogy azt a párt mondja. Mert a párt nemcsak a termelőszövetkezeti- nagyüzem óriási előnyeiről beszél a falun, hanem a közös gazdálkodás fel­tételei megteremtésénei: és meg­szilárdításánál: nehézségeit is őszintén feltárja. A bizalomnak ez a kialakulása döntő mértékben az elmúlt három esztendő őszinte politikájának :az eredménye. Meg annak a hatáí'ö- zottságnak is, amely ennek' a po­litikának égy másik alapvető jellemvonása. Említettük mái-, hogy a párt politikai vonala nem tört meg az elmúlt báróm esz­tendő alatt, határozottan klállt ez a vonal a marxizmus—lenihizníus, szellemében, a szocializmus he­lyes építése mellett. Néró volt kapkodó ez a politika, nem volt- megalkuvó nem alkudott még sem a revizionista jobboidaifül,; sem a szektás túlzó — baloldal­lal. Nem volt olyan pá j,th$f»$te,, zat, nem volt olyan beszéde pár­tunk vezetőinek, amelyben né hirdettek volna' harcot, kétfroritös harcot. A kétfrontos harc: harc a revizionizmus és harc a szektá- riánizmus ellen, végig következe­tes volt és következetes is marad. Czóból ért az ember. Mondja ^ meg a párt, mit akar — mondotta falusi ismerősöm. így történt ez: a párt határozottan mondta meg azt, amit akar és ez az akarat azért vált- Magyarorszá­gon történelemformáló erővé,­mert találkozott az emberek többségének akaratával. A kom­munisták pártja nem akarhat-­mást, mint az emberek javát, c.sak az emberek jólétének a megteremtését és a megteremtés útját tisztábban, világosabban látja mert birtokosa az élenjárd elméletnek: a marxizmus—leni- nizmus elméletének. Őszinteség, bizalom, határozott- ság! Ezek a fogalmak szövik ál. pártunk politikáját és az élet, a valóság ezeket a politikai jellerm vonásokat fogja a jövőben még jobban elmélyíteni és mindig ben­sőségesebbé tenni. És ebben van a mi nagy érőnk!’ ____ Gyenis János R övid hírek a helyiipari vállalatokról Huszonöt millió forint értékű árut készítettek az. elmúlt évben a helyiipari üzemekben bútor, konfekció és szőrmeárukból, me­lyekhez hasonlót a vállalatok 1959 előtt nem gyártottak. * A szolgáltatási munkák 89 szá­zalékát a gépjárművek javítása tette ki 1959-ben a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál. * 1959. év második felében a Szekszárdi Vasipari és Faipari Vállalat jól használta fel a pót- beruházást: közel egy millió fo­rintért vásároltak gépeket. • Negyven újítást fogadtak el a í Tolna megyei helyiipari ütemek­ben a kongresszussi verseny ide­jén. Az újításokat alkalmazzák a termelésben. * Negyvennégy fiatalt alkalmaz­tak rendszeresen 4 és 6 órás mű­szakra a megyei vállalatok áz elf- múlt évben. * Közel százezer forint jutalmat fizettek a kongresszusi versen? alatt a helviipari üzemek kiváló dolgozóinak. * Az. idén több nagyértékű- hús- feldolgozó gépet kap a szekszárdi húsipari vállalat. A gépek üzembeállításával lehetőség nyí­lik a töltelékáruk választékának bővítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents