Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1980. fefrruár i■A Egy mohamedán pap különös hitszónoklafa Gyógyítva nevelnek A Dzsumhurijet című török lap »Egy fiatal lelkész furcsa állításai« címen beszámolót közöl arról, hogy Konya város mecsetjében‘egy hitszónok a következő beszédét tartotta a hívők előtt: »Azt mondják nektek, hogy a vi- lág.forog: ne higgyétek el! Állítólag a Föld a Napnak egyik leszakadt részecskéje: hazugság, ne higgyétek! Az ilyen dolgokat csak isten ismeri«. — A buzgó muzulmán ezután így folytatta: »A hitetlenek a mi szolgáink. Csak hadd találják fel a gépkocsit, rádiót, stb. mi majd használjuk találmányaikat«. A tüzes ifjú pap beszéde után a mecset vezető papja lépett a szó székre és szükségesnek, látta helyesbíteni ifjú kollégájának buzgalmát. Kijelentette, hogy a mohamedán hit nem fordít hátat a pozitív tudományoknak és csak azokkal együtt haladhat.. A mecsetben összegyűlt hívők körében a tudománytalan fiatal pap állításai hangos derültséget keltettek és az esetről felsőbb szerveknek jelentést tettek. „Volt egyszer egy icike-picike asszony. Ennek az icike-picike asszonynak volt egy icike-picike tehene. Az icike-picike tehén egy icike-picike istállóban lakott...” Rángatózik még az arca, eltorzul néha az ábrázata Béluskának, de azért lassan-lassan, néha-néha kimondja a c-betűt. Mert ennek az erőltetve icike-pickére fabrikált mesének pedagógiai, helyesebben: gyógypedagógiai célja van, beszélni tanít. Elmondja Béluska ötször, elmondja tízszer meg tizenötször is és szűnnek a gátlások, mosolyra derül a szem, minden szépen kimondott c-betű, győzelem. Erzsi néni „angyalkái” Sötét, kicsiny szobában egy rozzant széken ül előttem, botjára támaszkodva Moós Erzsi néni. Magányos félig béna öregasszony. Szociális segélyből él és a szerető gondoskodás ad neki erőt az élethez. Mert Erzsi * néninek szorgalmas gondviselői ; Vannak. Diáklányok: A Kommunista'Ifjúsági Szövetség tagjai. ' Most is itt találok közülük kettőt a lakásán. Az egyik kislány apróíát készít a tüzeléshez, a másik pedig seprűvel a kezében szorgoskodik. — Mióta segítenek az Erzsi néninek a fiatalok? — Négy év óta. Nagyon megszerettem az én „angyalkáimat.” Minden évben mások jönnek, de •mind egyformák, mert jóság 'árad belőlük. Akik elvégezték az iskolát, azoknak is eszébe jutok, mert leveleket küldenek újévkor, karácsonykor, s arról Sém feledkeznek meg, hogy mikor van a névnapom. Balázsi Valika és Drávái Ma- ' rí a két „angyalka”, miután vé- ' geztek a munkával, odaülnek Erzsi néni mellé. Most már ele- vehebb lesz beszélgetésünk. — Mutasson a fiatalkori képeiből, Erzsi néni! — javasolja Bai lázsi Vali. Erzsi néni a szekrényre mutat és a lányok már ugranak is, . hogy szétnézzenek benne. — Ott találjátok őket az alsó fiókban! Amikor megtalálják a képeket, dicsekedve mutogatják. • mintha a nagymamájuk képei • lennének, — Ugye, milyen csjnos volt az Erzsi néni lánykorában? — Megkérjük mondjon el néhány dolgot az életéből Erzsi néni. A kérés hosszú gondolkodásra készteti, de miután elrendezte gondolatait, sorolni kezdi. — Döbröközön születtem, aztán édesapám Budapestre került, amikor második elemista lettem, akkor pedig már Fiumé- ben laktunk. A tengerészeti hivatalnál kapott állást az apám. Francia, német, olasz nyelvet tanultam gyermekkoromban. A szép Adriai-tengeri kikötővárosban jártam gimnáziumba. Aztán ismét visszakerültünk Budapestre. Az édesapámat korán elvesztettem. Dombóvárra költöztünk, azóta is itt lakom. Az anyám szélütést kapott. A háztartás és a betegápolás munkái mellett kenyérről is kellett gondoskodnom. Magántanulókat készítettem elő a polgári iskolai vizsgákra. Szegény édesanyámat évtizedekig ápoltam. Mozdulatlan, merev volt az egész teste. Egyedül emelgettem, s végül én is megrokkantam. In- szalagtáguéást kaptam. Az egész ifjú életem boldogság nélkül múlt el. Úgy elszállt, mintha nem is lett volna. — Mi a véleménye, most jobbak az emberek, mint néhány értizeddel ezelőtt voltak? — Sokkal jobbak.. Főleg a fiatalok. akik már új nevelést kaptak. kevesebb bennünk az önzés. Ezek a kis „angyalkáim” mindenre képesek, csakhogy segítsenek nekem. Szabad idejükben takarítanak, felmossák a lakásomat elszaladnak a boltba, ha valamire szükségem van, sőt még a fürdőbe is elvisz néha ez a két kis „angyal”, a Marika, meg a Valika és jó alaposan lemosnak. Amikor a lányok moziba mennek, mindig benéznek hozzám és megkérdik hogy nincs-e valamire szükségem. — És a felnőtteken is lát változást? — Igen. Ök is jobbak, mint voltak. Azelőtt senki nem törődött az elárvult öregekkel. A hozzám hasonló, idős asszonyok legfeljebb koldulási engedélyt kaptak, s kiülhettek a templomlépcsőre. Én kérem úgy látom, hogy az emberekben ma egyre jobban kifejeződik az igazi képmutatás nélküli jóság, a gyengéken való őszinte segíteniaka- rás. A múltkor a földművesszövetkezet vezetői például tudtomra adták, hogy nem kell fizetnem az ebédért, mert ingyen ebédet biztosítanak. A gimnázium tanárai pedig annyi pénzt adtak össze tüzelőre, hogy bőségesen van 'egész télen át tűzifám és szeífém. — Mutassa még a verseit is Erzsi néni — kérleli Marika, s ő engedelmeskedik. Előttem fekszenek egy magányos szív belső önvallomásai. Nem az irodalmi értékük hanem inkább az őszinteségük van hatással az emberre. A versek alatt régi dátumok. A megálmodott, de meg nem valósulhatott boldogság utáni vágyakozás, ami a versekből kiérződik, s meghatja a sorok olvasóját. Kint alkonyodik. A lányok számára nemsokára megkezdődnek a tanuló órák. Búcsúzunk Erzsi nénitől. Valika a kertajtóból még visszaszól. — Majd vasárnap megint eljövünk Erzsi néni! (Haypál) A szekszárdi gimnázium orvosi rendelőjében voltam tanúja Pintér István, gyógypedagógiai tanár foglalkozásának. Egymásnak adják a kilincset a beszédhibás gyerekek. E, F.. tízéves kisfiú nem tudja a betűket, szótagokat logikai sorrendben kapcsolni. Kép helyett péket mond, kút helyett utkot mond. Kétszer bukott már az iskolában. A. M. nyolcéves kislány hatéves korában kezdett csak beszélni. Ny. M. 14 éves fiú hadar, beszéde érthetetlen, kapkodó., Egy nyolcéves kislány beszédéből 13 betű hiányzik. Van, aki négy—Öt, vagy több betűt nem tud kiképezni van, aki dadog, a beszédhibás esetek széles skálájával ismerkedhet meg itt az ember. Könnyen szerencsétlenné válhat a beszédhibás gyerek. A beszédhibának bonyolult okai vannak, amelyek idegrendszeri rendellenes ségekhez vezethetők vissza. A hibás beszédű gyereket társai az iskolában kigúnyolják, utánozzák, kinevetik, s ez zárkózottságra emberkerülésre, kisebbségi ér_ zések kifejlődésére vezet. Ezeket a gyerekeket gyógyítva nevelni gyönyörű hivatás az emberszeretet magasztos megnyilvánulása. Nagy-nagy türelmet kíván ez a hivatás. Pintér Istvánt csodálattal néztem, hallgattam, s arra gondoltam: milyen kevesen ismerik a gyógypedagógusok munkáját! Pedig nagy társadalmi értéke van ennek a' munkának, embereket emelnek fel, gyógyítva nevelnek, s nagyon sokan köszönhetik nekik a boldogságukat. A szekszárdi gimnázium orvosi rendelőjében tudtam meg Pintér Istvántól azt is hogy megyénk az országban élen jár a beszédhibák leküzdésében. Ide a gimnázium orvosi rendelőjébe 156 beszédhibás jár foglalkozásra. Kik és honnét jönnek ide? Főleg gyerekek a megye egész területéről: Tolnáról, Szálkáiról, Dunaföldvárról, Mözsről, Bony- hádról, Pálfáról, Alsónyékről, KakasdróV és még sok más községből. Tsz-tagok, pedagógusok, gépkocsivezetők, orvosok, pincérek tisztviselők gyermekei járnak ide. Da járnak felnőttek is. Olyan felnőttek, akiknek gyermekkorukban nem adatott meg az alkalom, most próbálják kihasznál, ni a lehetőségeket. A gyógyítás teljesen ingyenes. Megyénk a beszédhiba felszámolásában újabb, nagy lépés előtt áll. Gyógypedagógusok, orvosok térképezik fel a megyét és biztos adatokat szereznek hol, milyen, mennyi beszédhibás gyermek van. S a gyógyítva nevelésre bevonják majd az általános iskolai, középiskolai pedagógusokat és az óvónőket is. Az eddigi eredmények és azok az eredmények, amelyeket a gyógypedagógusok, orvosok és a pedagógusok lelkes áldozatkész munkájától várunk a humanitás, az emberszéretet nagyszerű, beszédes megnyilvánulása. (gyenis) Eleven az Ifjúsági élei a tengelici Petőfi Tsz-ben h A tengelioi’ Petőfi Termelőszövetkezet fiataljai 3000 forint pénzjutalmat kaptak''az országos hibridkukorica-termesztési versenyben. elért eredményeikért. A pénzén a fiatalok közül a legjobb munkát végzők a nyárön sátortáborban üdülnek. Hosszas előkészítő munka után e hónap 4-én este nagy sikerrel mutatták be a szövetkezet fiataljai- a Pettyes című színdarabot. A színdarab betanításában főként Sudár Ágnesnek volt nagy szerepe, A Petőfi Tsz fiataljai népi tánc- számokkal, szólóénekesekkel és szavalatokkal vesznek részt az április 4-i megyei ifjúsági seregszemlén . A Petőfi Termelőszövetkezetet az Április 4. Gépgyár munkásai patronálják. Ä munkások meghívták budapesti vendégszereplésre a KISZ-szervezet népi tánc- csoportját. Nagyszabású parkosítási tervet dolgoztak ki a szövetkezet fiataljai. Többek között vállalták, hogy 2000 facsemetét ültetnek az idén. Vállalásuk egy részét már teljesítették. Ezidáig több mint 500 facsemetét ültettek el. A szövetkezet vezetőinek javaslatára a tsz öltözőt építtet a fiatalok részére a sportpályán. Az öltözőt vízvezetékkel és zuhanyozóval is ellátják. BUKFENC Horváth Pistát mindenki csak Bukfencnek, szólította. így ismerte őt a műhelyfőnök, a fűtőházfőnök, meg az igazgatóság főosztályvezetője is. Mert Bukfenc híre eljutott - messzire, túl a futőház határain is. .! A Bukfenc név még akkor ragadt rá, amikor az ipart tanulta, amikor először ismerkedett a kazán- csőpréssel... Kimustrált, vén zörgő-»csontú« 375-ös gépet tolattak az akna fölé. Félévszázad óta húzta az igát az Öreg jószág. Elkoptak, meg felújították alkatrészeit. Hat hónapig kint csörgött-szuszogott a vágányok között, és utána egy hó- . napig javították. Nemcsak azért tartott egy hónapig a javítás, mert inasok, végezték, oktatóik felügyelete mellett, hanem mert -— hogy ismételjem — öreg volt szegény jószág. A gép javítását nem is vállalta el valamirevaló kazánkovács. Ha lakatost küldtek a géphez — beteget jelentett. A hegesztő meg arra hivatkozott, hogy a láng elégeti a rossz lemezt: nincs semmi értelme pocsékolni a gázt, még kevésbé a hegesztő amúgyis túlzsúfolt munkaidejét... S még ehhez hozzá kell tenni azt is; a művezetők sem szívesen vállalták a felelősséget a gépért, vállvonogatva utasították el a munkát. (Később az is kitudódott, hogy a nagy huzavona a pénz miatt volt: nem lehet a munkán »keresni«.) A háromhetvenötöst senki nem vállalta, rámaradt az inasokra. Bódogh B. Pista bácsi volt az inasok főoktatója, ö szállta meg az öreg gépet, csintalan kamaszaival. A mázsás hajtórudat szerelték le elsőnek. A dugattyúkra csak ezután került sor, majd kiszedték a csöveket a kazánból' A tűzrostélyt, a vízpumpákat, a biztosító szelepeket is leszerelték, s a szárnyaszegett gép mellé rakták. A gép alkatrészeit — amelyiket lehetett — kijavították, a javíthatatlan helyébe újat vételeztek a raktárból. Két hét alatt az alkatrészek nagy részét kijavították. A fűtőházfőnök egyik körútja alkalmával a tanulókhoz is odament. Maszatos képű, olajos ruhájú kis ördögfiókákhoz hasonlítottak a gyerekek. Horváth Pista a füstszekrényben dolgozott. Dolgozott, mert szokásától eltérően reggel nagy veszekedések után bújt csak be a füstszekrénybe, azzal a fogadalommal, hogy addig onnan nem jön ki, míg az összes csövet be nem px’éselte. Közel járt már a nap a delelő- höz. A gyerekek a gép körül dolgozgattak. Észre sem . vették, amint a főnök közéjük ért, és beszélgetni kezdett az oktatóval, Bódogh B. Pista bácsival... — Pista bácsi — szólt a főnök az oktatóhoz — át kellene ezt a gépet .építeni légfékesre. A gyerekekre rá lehetne bízni az egyik öreg kompresszor felújítását. — Vállalnák a fiúk? — Rajzok vannak-e? — Itt vannak nálam, nézze meg. Pista bácsi leült, térdén teregette ki a rajzot, hümmögött hozzá egy kicsit, erős bütykös ujjúval szántotta egy darabig a vonalak összevisszaságát, gondolkodott, s csak azután nyilatkozott: — Megcsináljuk. Várjon csak! Szólok a gyerekeknek. — Fiúk, hagyjátok abba a munkát. A tanulók mind köré sereglet- tek. — Kompresszort kellene szerelni a masinára, itt a rajz, a kompresszor meg a raktárban. Meg tudjuk csinálni? — Meg hát, persze, csak hosz- szabb időt adjanak rá. Ne futká- roztassanak bennünket, akkor méglesz! — összevissza kiabáltak a gyerekek. Pista bácsi tudta, hogy .a gép kompresszorral hagyja majd el az aknát... Horváth Bista, ném szállt le a füstszekrényből, dérékig kihajolt a lyukon, úgy szólt ki: — Ti megcsináljátok? Még soha nem voit kezetekben kompresszor. Bukfencet, három bukfencet vetek, ha működni, fog! Társai csak nevettek rajta. Másnap, harmadnap, a tanuló- brigád egy része a mozdonyt, másik része a kompresszort javította. Két hét múlva már felszerelték a mozdonyra a , kompresszort. A próbanyomást kibírta a kazán — jól préselte a csöveket a Pista gyerek — az első felfűtés is a tanulók munkáját dicsérte... A próbajáratot a fűtőház udvarán .tartották. Bódogh B. Pista bácsi volt a vezér, a gyerekek tüzeltek, és a gépen csüngtek.. Az udvar közepén, amikor Pista bácsi bekapcsolta a kompresszort, egyenletesen szuszogott a gép és a műszer mutatta: telik a tartál* levegővel... A gyerekek Horváth Pistát ke resték. Pista gyerek a mozdony elején kapaszkodott. Nagy unszolásra szánta csak el magát, hogy az ígéretét beváltsa: három gömbölyű bukfencre... A bukfencek megtekintésére szépszámú közönség gyűlt egybe. S hangos szóval biztatták, hogy ráadást is adjon... A próbaút sikerült, a bukfencek is szabályosak voltak. Pista másnap az oktatóhoz ment: — Ne haragudjon Pista bácsi, de szeretném magát megkérni, hogy feléjtse el, ne hozza többet a fiúk eszébe a bukfencet. És... és... ez többet nem ismétlődik meg... küldjön engem kompresz- szort szerelni... Horváth Pistát elküldték kompresszort szerelni. Hegeszteni is megtanult, értett az esztevgá- lyozáshoz is, mire kezébe kapta a szakmunkás oklevelet. A múlt héten pedig azt hallottam, hogy a szakma ifjú mestere jelvényt is megkapta. A név, a Bukfenc, Pistán maradt, pedig már nagyon sokan nem emlékeznek a névadást előidéző történetre... Pj-
