Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG i960, február 4. De Gaulle teljhatalmat kapott Szavazás a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Nyugati hírügy­nökségek jelentik, hogy a francia nemzetgyűlés szerdán a hajnali órákban tartott szavazáson 449 szavazattal 7 ellenében megadta a teljhatalmat a francia kormány­nak. A szavazást, amelynek során a kommunisták és a szélsőjobbol­daliak a javaslat ellen foglaltak állást, rövid vita előzte meg. A vitában egyedül Bidault, Volt francia miniszterelnök támadta élesen de Gaulle-t és Debrá kor­mányát. Bidault védelmébe vette az algíri .zendülőket és indokolni igyekezett ezek magatartását. Fel­szólalását újból meg újból a bal­oldal haragos felkiáltásai szakítot­ták félbe. A törvényjavaslat a nemzetgyű­lési szavazás után a szenátus elé kerül, amely minden valószínűség szerint jóváhagyja. A javaslat ek­kor automatikusan törvényereje-' vé válik. Ha a szenátus módosí­tásokat eszközöl, a javaslat visz- szakerül a nemzetgyűléshez, amely másodszor is jóváhagyja és ezzel azonnal törvényerőre emeli. De Gaulle elképzelése szerint az önrendelkezés megvalósítása azt jelentené, hogy Algéria jelen­tős autonómiát kap, de szoros kapcsolatban maradna az anya­országgal, Franciaország szövet­séges államává válik. A szerdán hajnalban megszava­zott törvényjavaslat a következő területeken biztosított kivételes hatalmat a kormánynak: 1. A következő 12 hónapban a kormány intézkedéseket tehet a franciaországi és algériai fasiszta jellegű szervezetek felszámolá­sára. 2. Ebben az időszakban minden kímélet nélkül eltávolíthatnak az algériai közigazgatásból minden olyan tisztviselőt, aki bármilyen jelét mutatja annak, hogy szabo­tálni kívánja az önrendelkezési politika gyakorlati alkalmazását. De Gaulle elnök ugyanakkor valószínűleg szabad kezet kap majd Franciaország nemzetközi politikájának irányításában is. A Reuter kommentárja ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az elnökre a közeljövőben számos fontos politikai jellegű találkozó és nemzetközi tárgyalás vár. Már­ciusban vendégül látja Hruscsov szovjet miniszterelnököt, április­ban Nagy-Britanniába, majd ké­sőbb az Egyesült Államokba láto­gat, májusban a kelet-nyugati csúcstalálkozón vesz részt. A francia sajtó általában he­lyesli a nemzetgyűlés döntését. A Liberation hangsúlyozza: ,.Nyil­vánvaló, hogy az összeesküvőket észre kell téríteni. A köztársaság­nak energikus intézkedéseket kell hoznia. Ma még azonban nem vi­lágos. hogy a kormány hogyan és kikkel szemben kívánja majd al­kalmazni kivételes hatalmát és n miniszterek hogyan fogják végre­hajtani az elrendelt intézkedése­ket ... A Paris-Jour szerint a szavazás valószínűleg fordulópontot jelent majd az algériai politikában. 6000 négyzetméter utcakövezetet kell újra lerakni, amelyet a zen- dülők a barikád építésére szedtek fel. A vitában Waldeck-Rochet is­mertette a Francia Kommunista Párt álláspontját: a legsürgőseb­ben be kell fejezni a háborút Al­gériában. Ennek egyetlen eszköze: megszüntetni az önrendelkezési jog lojális alkalmazásának útjá­ban álló akadályokat. Tárgyalni keli a harcban álló algériaiakkal az önrendelkezési jog alkalmazá­sáról s a fegyverszünetről. Ha a kormány ezen az úton indul el, magáénak mondhatja majd a francia nép hatalmas tömegeinek támogatását, ez pedig sokkal hatá­sosabb, mint bármely különleges hatalom. Riadalom az algíri jobboldali körökben A párizsi letartóztatások híre riadalmat keltett az algíri jobbok dali személyiségek körében. Különböző híresztelések szerint Ortiz, a zendülők egyik vezére, nem menekült Spanyolországba, hanem rejtett helyről próbálja to­vább irányítani az eseményeket. A hadsereg köreiből nyert értesülé­sek azt bizonyítják, hogy Lagail­larde és Ortiz híveit Kelet-Algé­riába szállították kiképzésre. Va­lószínűleg idegenlégiós osztagokba osztják őket és bevetik az FLN ellen. A város egyébként kezdi vissza- ■ nyerni normális képét. A katonák tovább folytatják a még megma­radt barikádok szétszedését. Vá­rosi tisztviselők szerint csaknem Eseményeit soroltban Mint a varsói rádió jelenti, a lengyel iű. árosban megtartották a KGST állandó szénbizotisigá- nak negyedik ülésszakát, amelyen Bulgária, Magyarország, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Románia, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság képvise­lői vettek részt. Az ülésen megvizsgálták a bi­zottság 1959. évi tevékenységéről szóló jelentést és meghatározták a jövő feladatokat. ENSZ-körök közlése szerint az izraeli—szíriai határról érkezett jelentések arra utalnak, hogy kedden mindkét fél betartotta a tűzszünet előírásait. Az ENSZ izraeli ellenőrző bizottságától ka­pott jelentés pedig nem erősítette meg, hogy az Egyesült Arab Köz­társaság csapatokat vont össze Iz­rael közös határán. * Johannesburg (AFP). Noha már semmi remény sincs a Clydes- dale-i bányaszerencsétlenség 435 áldozatának megmentésére, de a mentési munkát folytatják. Teg­nap Johannesburgba érkezett négy speciális fúrófej a rendkívül kemény dolomitszikla átfúrására — egyenesen Párizsból. A fúrófe­jeket azonnal a szerencsétlenség színhelyére küldték. * New York (MTí). Kedden este Hammarskjöld főtitkárnak átad­ták 25 afrikai, illetve ázsiai ország ENSZ-kflldöttcinek levelét. A küldöttségek felkérik a főtitkárt, hogy továbbítsa levelüket a fran­cia kormányhoz. A levél az érde­kelt országok kormányhatóságai­nak és népének mé>y aggodalmát fejezi ki a Szaharában tervezett franci', rtombombakísérletek ter­ve miatt. Mint az AP jelenti. Armand Berard, Franciaország állandó kiiidötfe az Egyesült Nemzetek Szervezeténél kedden húszpercen megbeszélést folytatott Ham­marskjöld főtitkárral. A Reuter-iroda úgy értesült, hogy John Marr kanadai atomtu­dós a ghanoi kormány meghívá­sára Ghánába utazik a francia atombombakísérletekkel kapcsola­tos sugárzási mérések megszerve­zése céljából. * Berlin (TASZSZ). Gerhard Eisler professzor, a Német Demok­ratikus Köztársaság állami rádió­bizottságának elnökhelyettese éle­sen elítéli a bonni provokációs tervet, amely szerint nyugatnémet rádióadót létesítenek Nyugat- Berlinben. Az ilyenfajta intézke­dések egyedüli célja: fokozni a Nyugat-Berlinből kiinduló propa­ganda-hadjáratot a Német De­mokratikus Köztársaság és a többi népi demokratikus ország ellen és támogatni, a Bundeswehr szervei­nek kémtevékenységét * Düsseldorf (ADN). Nehru indiai miniszterelnök az Essenben meg­jelenő Neue Rurhzeitungnak adott nyilatkozatában síkraszállt a né­met kérdés békés megoldása mel­lett. A szociáldemokrata lapnak adott interjújában közölte; „Ha abból indulunk Ki, hogy a háborút kikapcsoljuk, mint a német kérdés megoldásának eszközét, akkor ma­gától értetődik, hogy csakis békés eszközökkel kell törekedni a prob­léma rendezésére.” A csúcsértekezlet várható ered­ményeiről az indiai kormányfő azt mondotta, reméli, hogy a má­jusban tartandó párizsi csúcsérte­kezlet komoly eredményeket hoz a nemzetközi feszültség csökken­tése tekintetében. Bolgár és csehszlovák lopok az új szovjet rakéta kísérletekről Szófia: (MTI) »A szovjet tudo­mány újabb hatalmas győzelme-, »A kozmosz megrohamozása előtt« ilyen címek alatt számol­nak be a mai bolgár lapok a Szovjetunió január 31-én végre­hajtott újabb sikeres rakéta- kísérletéről. A lapok kiemelik a szovjet rakéták nagy pontosságát és hatalmas teljesítményét. A Rabotnicseszko Delo többek között megállapítja, hogy a szov ■ jet tudósok, tervezők és mérnö­kök bátor kísérleteikkel egy új korszak megnyitását jelzik, annak a korszaknak megnyitását, ami­kor az ember meghódítja a vi­lágűrt és annak bolygóit. Külön büszkeség tölthet el bennünket — írja a lap —, hogy az emberiség lángelméinek álmait a világ első szocialista országának fiai és leányai váltják valóra. a Trud Milko Boriszov docens­nek, a Bolgár Tudományos Aka­démia fizikai intézete igazga­tóhelyettesének nyilatkozatát köz­li. A bolgár tudós hangoztatja, a legutóbbi szovjet rakétakísér­letek megnyitották az utat a még nagyobb szpuínyikok útnakindí- tasa, valamint a Hold, a Mars és a Venus meghódítása előtt. A szovjet eredmények gyakor­lati jelentőségéről több csehszlo­vák csillagász nyilatkozott. Dr. J. Mradek, ismert csehszlovák csillagász szerint a sikeres kísér­let azt mutatja, hogy a szovjet tudósok megoldották az űrrakéták visszatérésének kérdését. Mradek professzor kijelentette, hogy az űrhajózásban új korszak kezdődött, amelynek végén sor kerül az ember űrrepülésére. Dr. V. Gut, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia csillagászati intézetének igazgatója szerint a szovjet tudósok valószínűleg már a közel jövőben olyan szputnyiko- kat lőnek ki, amelyek visszatér­nek a földre. Ezekre a kísérletek­re előreláthatólag március köze­pén kerül sor, amikor a harmadik szovjet szputnyik földkörül) ke­ringése befejeződik és így a meg­figyeléssel elfoglalt tudósok és műszerek felszabadulnak. il keralai választások részleges eredménye Trivandrum: (MTI) Hírügynök­ségi jelentések szerint az indiai Kerala államban hétfőn tartott parlamenti választásokon leadott szavazatok számlálása még nem fejeződött be. A 126 tagú parla­mentben — a részleges eredmé­nyek alapján — a Nemzeti Kongresszus Párt 43 a Pradzsa Szocialista Párt 15 a Muzulmán Liga 6 az Indiai Kommunista Párt 21 a Függetlenek pedig 2 mandátumot szereztek. A további 37 mandátum sorsa még nem ismeretes. Á gyengén fejlett országok megsegítésének problémája Irta: S. Stanislav Jóformán egy hét sem telik el anélkül, hogy egyes amerikai új­ságok ne írnának a gyengén fej­lett országok gazdasági »meg­segítésének« problémájáról. Az Egyesült Államok vezető tényezői is nagy figyelmet szentelnek e kérdésnek. Igaz, az elmúlt évek­ben az Egyesült Államok az em­lített országoknak a katonai se­gítségen kívül úgynevezett nem katonai segítséget is biztosít. Ami azonban a tényleges gazdasági se­gítséget illeti, viszonylag kicsi volt, s nem azzal a céllal adtál:, hogy szilárdítsák a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok gazda­ságát, hanem erősítsék ott az Egyesült Államok politikai pozir cióit. Az USA szenátusának külügyi bizottsága nemrégen kijelentette: »A külföldi segítség csupán egyike az Egyesült Államok számos esz­közének a külpolitika megvalósí­tására és nemzeti érdekek támo­gatására külföldön«. A gazdaságilag gyengén fejlett országok pénzügyi »megsegítését« rendszerint nem az illető orszá­gok nemzetgazdaságának fejlesz­tésére, hanem inkább az ameri­kai fogyasztási cikkek megvásár­lására használták. Az idők azonban változnak. Az 1958—59. évi válságjelenségek sú­lyosan érintették a gyengén fej­lett országos jelentős részét. Csök­kent a nyersanyagok ára és kivi­tele is; az inflációs nyomás és az árrk emelkedése a belföldi piacon krónikusan veszélyezteti a dolgozó tömegek életszínvonalát. Általá­nos nézetté vált. hogy az amerikai segítség programja a gyengén fej­lett országoknak súlyos válságba jutott. Washington politikája és a »segítség« valamennyi ország- ban, népszerűtlen lett. Jelenleg azonban az egész vi­lágon egyre több ember figyel fel a Szovjetunió békejavaslataira és azok következményeire. A népek i.!» a leszerelés új lehe­tőségeket biztosítana a gyengén fejlett országok megsegítése szem­pontjából. A világ népei meggyőződtek ar­ról, hogy az Indiának, Afganisz­tánnak és a többi országoknak nyújtott szovjet segítség hatáso­sabb és gyümölcsözőbb, mint a fejlett kapitalista országok „se­gítsége”. A szovjet segítség az egész nemzetgazdaság fejlesztését támogatja, s nem ragaszkodik po­litikai, katonai vagy egyéb felté­telekhez. A szovjet hiteleket a rendkívül kedvező kamatok jel­lemzik. Nehru miniszterelnök lel­kesedéssel nyilatkozott a szovjet és indiai mérnökök közti nagy­szerű együttműködésről, a ghilai kohászati kombinát építésében, továbbá arról, ahogy az indiai szakembereket a Szovjetunióban kiképezik. Mi várható a Szovjetunió hét­éves tervének teljesítése után? Nem kétséges, hogy a Szovjetunió azután még ‘ nagyobb és hatáso­sabb segítséget fog nyújtani a gyengén fejlett országoknak, hogy ilymódon teljesen felszabadítsa őket a kapitalista országoktól való függés alól. A kapitalista országok látható­an félnek a Szovjetunió segítő­készségétől. Ezzel kapcsolatban egyes amerikai vezető személyisé­gek azt javasolják, hogy a fej­lett kapitalista országok dolgoz­zák ki a gyengén fejlett országok gazdasági megsegítésének nagy tervét, amely képes lenne ellen­állni a szocialista országok „ki­hívásának.” Az USA ilymódon arra kényszerítené szövetségeseit, hogy e program kiadásainak je­lentős részét ők viseljék. A legfőbb kapitalista országok­nak a gyengén fejlett országok koordinált megsegítésére irányuló programja már eleve számos ne­hézségbe ütközik. A pénzügyileg meggyengült Egyesült Államok képtelen egy időben hatalmas mé­retekben fegyverkezni, az európai kapitalista országokban beruházni és a gyengén fejlett országoknak segítséget nyújtani. Európai szö- szövetségesei nem mutatnak túl­ságosan nagy hajlandóságot még nagyobb fegyverkezési terhek vál­lalására, még kevésbé a gyengén fejlett országok „megsegítésére.” Nyugodtan el lehet mondani, hogy az összes tervek és progra­mok ellenére a gyengén fejlett országok megsegítésének kérdésé, ben Nyugaton nagy a káosz. Az ottani kormányköröknek tudomá­sul kellene venniök, hogy a gaz­dasági segítséget minden politikai feltétel nélkül kellene biztosítani, s hogy a világ népei nem alamizs­nára vágyakoznak, hanem arra. hogy lehetővé váljék nemzetgaz­daságuk és életszínvonaluk fel­lendítése. Nem kétséges, hogy az egykori gyarmati népek gazdaságuk épí­tésének kérdésében egyre na­gyobb bizalommal fognak fordul­ni a szocialista országokhoz, mert önálló politikai-gazdasági életet kívánnak élni. Noel Saker beszéde a londoni leszerelési kerekasztal-értekezleten London: (ADN) Noel Baker No_ bel-díjas angol képviselő nyitotta meg a világ minden részéből ér­kezett parlamenti tagok kerek- asztal-értekezletét, amely »A le­szerelés politikája« című ENSZ röpiratot vitatja meg. Az angol képviselő megnyitó beszédében kifejezte azt a reményét, hogy a tíztagú leszerelési bizottság már­ciusi tárgyalásait siker koronázza. Noel Baker széleskörű leszerelési programot ismertetett, amely az­zal kezdődne, hogy a nagyhatal­mak egy—másfélmillió fővel csök­kentik csapataik létszámát. Ezt kellene követnie a hagyományos fegyverek csökkentésének. Végül a nagyhatalmaknak megállapo­dást kellene kötniök a tömegpusz­tító fegyverek betiltásáról. Finn Moe norvég képviselő, a norvég parlament külügyi bizott­ságának elnöke üzenetet intézett a londoni értekezlethez és javasol­ta, hogy az ENSZ tagállamok mi­niszterelnökei és külügyminiszte­rei folytassanak rendszeresen meg beszéléseket a leszerelésről a Biz­tonsági Tanácsban.-A tanácskozásokon — amely nem nyilvános — kedden felszó­lal. a többi között a Szovjetunió, Franciaország, Olaszország, Gö­rögország, Jugoszlávia és az Egye­sült Államok képviselője. Az ér­tekezlet több üdvözletét kapott, így a többi között az indiai kong­resszus párttól is. Fotókiállítás Fotókiállítást rendez a városi művelődési ház fotoszakköre Szék szárdon hazánk felszabadulásá­nak emlékére. A fotókiállítás anyaga szemlélteti a város múlt­iát, jelenét és jövőjét. Több kép foe'rú-orik a felszabadulás óta el­tolt 15 év létesítményeivel, ame­Szekszárdon lyeket a város ez alatt az idő alatt kapott. A kiállítás keretében a fényképek mellett egyéb levél­tári dokumentációs anyagokat is kiállítanak, amelyek a város fej­lődését szemléltetik. A kiállítás anyagának összeállításán a foto- szakkör tagjai munkálkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents