Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

1960. február 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG ÍS A megyei tanács 1959. évi munkájáról A megyei tanács legutóbbi ülé­sén a múlt évi tevékenységről és a további feladatokról tárgyalt. A napirendi pont előadója dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizott­ság elnöke volt. Az alábbiakban az előterjesztett beszámolóból közlünk részleteket: A múlt évi munkát Kádár Já­nos elvtárs kongresszusi beszámo­lója, Münnich elvtárs kongresz- szusi felszólalása és a tanácstör­vény alapján vizsgálták meg. 1959-ben hat megyei tanácsülést tartottak, amelyeken a legfonto- sabb időszerű kérdésekről vitat­koztak és határoztak. így került sor többek között a termelőszövet­kezeti problémáknak, a párt mű­velődéspolitikai irányelveinek és megyénk ipari problémáinak meg­vitatására. Tárgyaltak a község­fejlesztéssel kapcsolatban pénz­ügyi kérdésekről, stb. A megyei tanácstagok túlnyomó többsége aktívan kapcsolódott a tanácsi munkába, a tanácsülése­ken pontosan megjelentek. Egy- egy tanácsülésről alig néhány ta­nácstag szokott hiányozni igazo­latlanul. De nemcsak részt vettek, hanem fel is szólaltak, összesen a hat tanácsülésen 120 felszólalás hangzott el a tanácstagok részéről, a meghívott vendégek részéről pedig harminc. A tanácstagok 42 interpellációt terjesztetek elő. Többek között ez is bizonyítja, hogy a tanácstagok rászolgálnak választóik bizalmára, a legfelsőbb megyei fórumon elmondják vé­leményüket a különböző közkér­désekről és képviselik választóik érdekeit. A végrehajtó bizottság általá­ban megfelelő határozati javasla­tokat terjesztett elő. Ezt mutatja, hogy módosítás csak szórványo­san fordult elő, míg kiegészítés — a tanácstagság beható vitája alap­ján — annál gyakrabban. A ta­nácstagok javaslatára . született határozat például arról, hogy a községfejlesztési tervek végrehaj­tásába fokozottabb mértékben vonják be a tömegszervezeteket és a tanácstagokat. Javasolták, hogy az ipari állandó bizottság vizsgálja meg a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtását. A tanácsülésen cl. hangzott javaslatra határozta el a tanács a kongresszusi munkaver­seny jutalmazását. Ennek a határozatnak a vég­rehajtása során 100 000 forin­tot osztott ki a végrehajtó bizottság a kongresszusi mun­kaversenyben jó eredményt elérő ipari, kereskedelmi és építőipari vállalatok között. A múlt évben vezették be azt az új módszert, amely szerint a ta­nácsülések előtt egy-két héttel előbb nemcsak a meghívót küldik ki a tanác.stagságnak, hanem az előterjesztésre kerülő beszámolók szövegét is. így az idejében kéz- hezkapott beszámolót alaposan tudiák tanulmányozni, azzal kap­csolatban tájékozódni tudnak a tanácstagok a választókerületük­ben, tehát alaposan felkészülhet­nek a vitára. Korábban a beszá­moló szóbeli előterjesztése sok időt vett el a tanácsülésen és rendszerint ez is a vélemények ki­nyilvánításának a rovására ment. Miután ezt a módszert bevezették, a június 30-i tanácsülésen már 44 felszólalás hangzott el. Az irányításnak a megyei gya­korlatban rendszeresen alkalma­zott eszköze a tanácshatározat. A megyei tanács egyéves működése alatt 41 tanácshatározatot hozott. Ezekkel kapcsolatban mindenek­előtt meg keli említeni, hogy tör­vénysértő határozatot nem hozott a tanács. Határozatot hoztak pél­dául arra vonatkozóan, hogy a végrehajtó bizottság a mezőgazda- sági állandó bizottsággal és a megfelelő szakosztályokkal együtt dolgozzon ki intézkedési tervet a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása és fejlesztése érdekében. A megyei tanács 35/1959 számú határozata előírja, hogy a vállalati támogatásra szolgáló tanácsi alapok ösz- szegének 15—29 százaléka a helviipari vállalatok szociális helyzetének javítása céljából képezzen fedezetet. A megyei tanácshatározat kötelez, te az alsóbb tanácsokat, hogy leg­alább évente egyszer tárgyalják meg a községfejlesztés időszerű problémáit. A községfejlesztés ügyében egyéb határozatokat is hoztak, így például mindenek­előtt a társadalmi munka fokozá­sa érdekében. A hatás sem maradt el. Míg 1958-ban 2 400 000 forint értékű társadalmi munkát végez­tek, addig 1959-ben a tervezett 3 600 000 forint értékkel szemben de­cember 31-i több mint 4 millió forint értékű munka elvégzé­sét jelentették a tanácsok. A megyei tanács irányító, el­lenőrző tevékenysége a leghaté­konyabb a végrehajtó bizottság felé volt. A vb. a két tanácsülés között végzett munkájáról a ta­nácsüléseken rendszeresen számot adott. A különféle beszámolókat is legtöbb esetben a végrehajtó bizottság terjesztette elő. A hatá­rozatok végrehajtásáért többnyire ugyancsak a vb-t tették felelős­sé. Hibaként kell megemlíteni, Javaslataikkal segítik a második ötéves terv kidolgozását u társadalmi egyesületek A párt hetedik kongresszusa óta állami szerveink a gazdasági élei mélyreható elemzésével állítják össze a második ötéves tervjavas­latot. Az Országos Tervhivatal és a minisztériumok között tovább szilárdult az együttműködés és tárgyalást tárgyalás követ, a terv- javaslat egy-egy fontosabb részé­nek kidolgozására. A MTESZ, a SZOT és a Magyar Tudományos Akadémia is eljuttatta részletes javaslatait. Ezeket a kezdeménye­zéseket négy héten belül megvizs­gálja az Országos Tervhivatal Kollégiuma, s amit megvalósítha­tónak ítélnek, azt felveszik az öt­éves tervjavaslatba, amely előre­láthatólag márciusban kerül a Minisztertanács elé. Márciusban már a miniszté­riumok, az iparágak, majd a vál­lalatok is megkapják az őket érin tő irányszámokat, s ezután kerül sor a részletek kodolgozására, a helyi tartalékok feltárására. Eb­ben a munkában több százezer dolgozó vesz részt, s két-három hónap áll majd a vállalatok ren­delkezésére javaslataik előter­jesztésére. A minisztériumok au­gusztusban már a dolgozók kez­deményezéseit is magukban fog­laló javaslatokat bocsátanak az Országos Tervhivatal rendelkezé­sére, majd a tervet az országgyű- i lés emeli törvényerőre. Hol van Taseba és hová lett az emir? A saint-lousi rendőrség keresi a »tasebai emirt«, akit éppoly nehéz megtalálni, mint Tasebát, mivel hogy ilyen állam nincs a térképen. Néhány héttel ezelőtt Muhaba Cetewayo 24 éves fiatalember, aki »tasebai emirnek« adta ki ma­gát, valamilyen vesemegbetége- déssel rövid ideig az egyik saint- louisi klinikán feküdt. Azóta el­röpült... anélkül, hogy megadta volna a címét és kifizette volna a számláit. A rendőrség közben ar­ra is rájött, hogy Cetewayo több kifizetetlen számlát hagyott hátra Ohio és Illinois államokban is. Cetewayo azzal kápráztatta el áldozatait, hogy Taseba államról és benne 3 750 000 alattvalóról mesélt nekik, akiknek korlátlan ura lett volna apja halála után. Apja, mint mondotta, hatalmas vagyon birtokosa, 115 feleségével és 100 gyermekével 1100 szobás palotában lakik.., hogy kevés volt azoknak a hatá­rozatoknak a száma, amelyek vég­rehajtásáért .az alsóbb tanácso­kat tették volna felelőssé. A já­rási és városi tanácsot ugyancsak nem számoltatták be munkájá­ról. A beszámoló részletesen foglal­kozott az alsóbb tanácsok tevé­kenységével, a tanácsok tőmegpo. litikai munkájával, ezen belül mindenekelőtt a tanácstagi fo­gadónapok megtartásával és igen sok szervezeti kérdéssel. Ezen a megyei tanácsülésen töb­bek között a következő határoza­tokat hozták: A járási és városi tanácsok az 1960-as év első felé­ben tűzzék napirendre a járási, városi tanács államhatalmi és tö­megpolitikai tevékenységének meg vitatását. E tanácsok is szabják meg maguk, valamint bizottsá­gaik részére a konkrét feladato­kat a párt VII. kongresszusának megállapításai alapján. A megyei tanács célravezetőnek tartja, hogy az 1960-as év során a községi ta­nácsok is megvitassák saját tevé­kenységüket, kiemelve az állam- hatalmi, valamint a tömegpoliti­kai tevékenység főbb kérdéseit. A járási tanácsok végrehajtó bizott­ságai a községi tanácsok ilyen irányú munkájához nyújtsanak megfelelő segítséget. A járási. ta­nácsok határozzák meg, hogy a községek milyen sorrendben tár­gyalják meg a jelzett problémá­kat. A tanács megállapítja, hogy kü­lönösen a községi tanácsülések előkészítése és szervezése terén számos helyen még a törvényes előírásokat sem tartják be a vég­rehajtó bizottságok. A megyei ta­nács utasítja az alsóbb tanácso­kat, hogy az e téren jelentkező la­zaságokat haladéktalanul szüntes­sék meg. A tanács elhatározta, hogy a jövőben ülésein rendszeresen beszámoltat r.Isóbb tanácsot is. Megbízta a végrehajtó bizottságot, tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1960-as év második felében a dombóvári járási tanács beszámolójának megtárgyalására sor kerülhessen a megyei tanácsülésen. A megyei tanács utasította min­den tanácstagját, hogy a törvé­nyes előírásoknak megfelelően a fogadónapokat és a beszámolókat tartsák meg. U. F. Cj típusú mezőgazdasági gépekkel gyarapodik a Gerjeni Állami Gazdaság A Gerjeni Állami Gazdaságban ebben az évben jelentősen bővül a géppark. Modern, új típusú me­zőgazdasági gépeket kapnak, atne lyek segítségével magasabb ter­méseredményeket érnek majd el, másrészt nehéz munkafolyamato­kat kapcsolnak ki. A gazdaság az idén 966 000 fo­rint értékben import-gépekkel gyarapodik. Kapnak két új típusú négyzetes kukorica ve tőgépet (ér­dekes megemlíteni, hogy az 5000 holdas gazdaságban az elmúlt év­ben 420 holdon termeltek kuko­ricátj az idén 600 holdra emelték a tervet.) A legnehezebb nyári munkát, az aratást csaknem tel­jesen géppel végzik. A meglévő kombájnok és kévekötő aratógé­pek mellett egy rendre-rakó kom­bájnnal gyarapodnak. Kapnak még egy 100-as Sztalinyecet, amelyre igen nagy szükségük van, Az állami gazdaság 466 000 forint értékben belföldi gyártmányú gé­peket is kap. Gépesítik a szerves trágyaszórást, a gépműhelyben pedig új esztergapadot' állítanak fel. Az „Ármány és szerelem“ bemutatására készülnek a dombóvári vasutas színjátszók Harmincöt műkedvelő színját­szó tevékenykedik a dombóvári vasutas művelődési otthon szín­játszó szakkörében. Az együttes az elmúlt évben két ízben vállal­kozott háromfelvonásos színmű bemutatására. A bolondok grófja és a Bástyasétány 77 című szín­művet adták elő nagy sikerrel. Ezenkívül az alkalmi ünnepsége­ken is felléptek, mintegy harminc alkalommal. Előadásaiknak több mint 8100 nézője volt, s vélemé­nyük szerint az együttes munká­ja elismerést érdemel. A csoport tagjai olymódon is kiveszik részü­ket a termelőszövetkezetek pat- ronálásából, hogy műsort adnak a tsz-ek dolgozóinak: vendégszere­peitek többek között Döbröközön. Gyula jón, Kocsolán, s a Somogy megyei Baté községben, s vendég- szereplésükkel a lakosság min­denütt elégedett volt, dicsérte já­tékukat. Bizonyítja ezt az is, hogy további meghívásokat kaptak más községekből is. Jelenleg a csoport tagjai új da­rab bemutatásán fáradoznak. Az első előadásokat már meg is tar­tották a Tavaszi keringőbői. — Dombóvárait három telt házat vonzott jólsikerült előadásuk. Ezt követően az Ármány és szerelem című Schiller drámát mutatják, majd be. s ezzel vesznek részt a felszabadulási seregszemlén is. Az együttes jelentős szerepet tölt be a község kulturális életé­ben, s ez nemcsak abban nyilvá­nul meg, hogy komolyabb mun­kát és felkészültséget igénylő da­rabok bemutatására vállalkoznak, hanem a gyengébb csoportokat segítik is. Az együttes titkos ter­ve, hogy a megye egyik legjobb színjátszó együttesévé váljon. En­nek elérésben számítanak a Ka­posvári Csiky Gergely Színház művészeinek segítségére, a felsze­relések, kellékeik bővítésénél pe­dig a megyei tanács anyagi támo­gatására. KISZ-délután a tolnai gimnáziumban A tolnai gimnázium KISZ- szervezeténék tagjai minden hét szerdáján a délutáni órákban tar­tanak foglalkozást, amelyen hasz­nos problémákról beszélgetnek. Legutóbbi foglalkozásukra Pollák Andor elvtársat, a Megyei Parti­zán Szövetség elnökét is meghív­ták s arra kérték, hogy beszéljen életének korábbi szakaszáról a partizánok között és a koncentrá­ciós táborban eltöltött éveiről. A vendég szívesen tett eleget a ké­résnek, s a diákfiatalok kíváncsi kérdéseire — akiknek nagy része lány volt — mesélt többek között a partizán nők tevékenységéről, nehéz, küzdelmes harcairól. PUTLITZ Nem etországból—) C Németországba (27) — Ha ez igaz — kiáltott fel izgatottan Leers —, akkor elárul­ta és eladta a mozgalmunkat. Nem tudom elhinni! — Pedig igaz, Leers. Eladta. Egy ideig nem jött válasz. Né­mán vártam a telefonkagylóval a fülemen, mis újra meghallottam Leers hangját: — Ha valóban így van, akkor a Führernek bizonyára megvan­nak a maga mélyebben rejlő okai, melyeket mi ném érthetünk meg. Ezt a Nemszentszövetséget egy nap biztosan meg fogja szegni. Majd meglátjuk, ki az erősebb. Pár nappal később — szigorúan bizalmasan —- idézte nekem a Hort-Wessel dal új változatát., mely Sturmlokáljában, a »Han- gyá«-ban már elterjedt. Az új verzió a következőképpen szólt: Az árak fenn, s a kartellek szilárdak, A töke lépte döngő és ke meny, A börziánerelc most párt tagokká válnak Viselkedésük minden lesz, csak nem szerény. Többé nem találkoztam Leers- szel. Miután a második forrada­lom, amelyben ő ' reménykedett, balul sikerült, és azt az úgyneve­zett Röhm-puccsban 1934. június 30-án leverték, megnyugodott, és faji gyűlöletet szító, antiszemita brosúrákat írt. Neve ezen a réven eléggé ismertté vált. A »Zsidók néznek rád« című hírhedt férc­mű az ő tollából származik. Pár nappal később a Wilhelm- strassén találkoztam az ifjú Pa- pen-csemetével, az én Fränz- chenemmel. — Mondja, teljesen elveszítette a maga édesapja a józan eszét? Hogyan képzelheti, hogy ennek jó vége lesz? ' böl­Fränzchen fölényesen és csen végigmért: — Bizalmasan elárulok magá­nak valamit. Amikor a Hinden- burgnál történt döntő megbeszé­lés után az új kormány távozni készült, és apám a kabátját akar­ta felvenni, Hitler, az újdonsült birodalmi kancellár odaugrott s mint valami lakáj, felsegítette neki. Próbáljon ezen gondolkoz­ni, és ezt a gesztust szimbólum­nak felfogni — akkor talán nem fog oly könnyelműen Ítéletet mondani apámról. Amint befordultam az Unter den Lindenre, magasan fenn, egy háztető alatt még egy óriási, vö­rös zászló lengett, rajta nagy be­tűkkel: Berlin vörös' marad. Meg másnap este is ki. volt tűzve, ami­kor a január 30-i fáklyásmenet ott elvonult, és csak ezután az éj­szaka után, amikor »Németország felébredt«, tűnt el onnan. Viszont minden sarkon, ahol azelőtt csak egy »Schupo« állott, most hár­man vigyáztak a rendre: egy ré­gi, zöld egyenruhás rendőr, egy tábori szürke acélsisakos és egy barnainges SA-tag. UI. rész DIPLOMÁCIA A HARMADIK BIRODALOMBAN AZ EZERÉVES BIRODALOM ELSŐ NAPJAI Kezdetben ártalmatlanabbnak tűnt a dolog, mint ahogy egyes borúlátók gondolták. Igaz, a de­rék polgárokat kissé szorongó érzés fogta el, amikor a reggeli lapokban szemükbe tűnt az új po­rosz belügyminiszternek, Her­mann Göringnek első rendelete. Ez volt az úgynevezett lőfegyver- használati rendelkezés a belső rend és nyugalom helyreállítása végett. Ez a rendelet utasította a rendőrséget, hogy adott esetben kíméletlenül használja lőfegyve­rét; s amennyiben az ilyen akciók során ártatlanok is szenvednének, maga a miniszter vállalja a tel­jes felelősséget. Inkább pusztul­jon el egy ártatlan, mint hogy egy bűnös megszökjék. Az átlagos nyárspolgárnak te­hát politikai dolgokban még tar­tózkodóbbnak kellett lennie ezen­túl. Ezt még elviselte, s végered­ményben nem is esett nagyon ne­hezére. A lelkesedés tüze lobbant fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents