Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

2 TOI.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19C0. február 23. Erases©? ©ívtárs stagy beszéde 6 Jogjakarta! egyetemen Hagy-Orilannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata a katonai költségvetés növeléséről Jogjakarta (TASZSZ): Hruscsov miniszterelnök vasárnap Jogja- kartába érkezett, ahol Sukarno elnök társaságában látogatást tett a hősök temetőjében és koszorút helyezett el a független Indoné­ziáért hősi halált halt partizánok és katonák emlékművére. Ezt követően a kormányfő a ,,Hadzsi Mada” egyetemre láto­gatott el és nagy beszédet mon­dott. A szovjet népnek a gazdaság fejlesztése terén elért eredménye, iről szólva N. Sz.. Hruscsov részle­tesen foglalkozott azzal a kérdés­sel, hogy a társadalom életéből ki lehet-e zárni a háborúk lehetősé­gét. Hangsúlyozta, ez a lehetőség a nemzetközi erőknek a második világháború után kialakult új vi­szonyából folyik és a következő három tényezőre épül: 1. A békepoIHika és a békés együttélés gondolata korunk­ban hatalmas tevékeny támo­gatásra talál a széles népi tö­megeknél szerte a világon. 2. A béke és a békés együttélés elvei ma már sok állam kül­politikájának szolgálnak ala­pul. 3. A béke erői és a békés együttélés hívei ma már igen számottevő anyagi eszközzel rendelkeznek. Ezekét a megállapításokat to­vábbfejlesztve Hruscsov rámutal arra, hogy Indonézia, India és sok más ázsiai és afrikai ország mi­lyen mértékben járul hozzá a bé­kéért és a békés együttélésért fo­lyó harchoz. „Elmúltak azok az idők, — jelentette ki — amikor a nyugati hatalmak abban az áb­rándban ringatták magukat, hogy a világtörtnelmet csak egy-két nyugati fővárosban, a világot kar­maikban tartó bankok igazgatósá­gaiban csinálják. El lehet-e kép­zelni napjainkban bármilyen fon­tos nemzetközi kérdés megoldását Kína, India, Indonézia és más ázsiai és afrikai állam nélkül?” A béke megőrzése szempontjá­ból, — folytatta Hruscsov — rendkívül nagy jelentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió megelőzte a nyugati hatalma­kat a nukleáris- és a rakéta fegyverkezésben. A Szovjetunió kénytelen volt megszervezni e fegyver előállítá­sát a maga biztonságának biztosítása érdekében. Nem volt más mód arra, hogy meg tudja menteni a békét a földkereksé­gen. Mi azonban, — jelentette ki a továbbiakban — ezt a fölé­nyünket nem szándékozunk ki­használni arra, hogy politikánkat és ideológiánkat rákényszerítsük más országokra és népekre. Akár ma is készek vagyunk beleegyezni a fegyverek teljes elpusztításába, ha az atom­fegyverekkel rendelkező ha­talmak megállapodnak erről velünk. Hruscsov ezután a kommunista pártról szólt, hangsúlyozva, hogy ez a párt nem létszámánál, hanem a kommunisták harcos tulajdon­ságainál fogva erős. 1917-ben, az októberi forradalom esztendejé­ben Lenin pártjának 250 000 tag­ja volt, s ez a párt vezetni tud­ta a 120 milliós lakosságú orszá­got. A kommunisták azért tud­ták vezetni a népet, mert a nép érdekeit képviselték, megismer­tették a tömegekkel a kommuniz­mus eszméit, megmutatták az embereknek az utat a ragyogó jö­vőhöz, amelyet Marx, Engels, Le­nin hirdetett. A kommunizmust nem lehet erőszakkal alkalmazni. A kommu­nizmus nagy cél, nagy eszme. Az eszméket nem lehet erőszakkal el­fogadtatni, mint ahogy nem lehet feltartóztatni semmiféle erővel, semilyen fegyverrel sem. A kom­munizmus maga az élet, s ahol ember él, ott élnek az eszmék is. Az eszméket nem lehet határok közé szorítani. A kommunizmust lehet elismerni vagy el nem is­merni, de a kommunista tanítás létezik és győzelmesen továbbfej­lődik. Az imperialisták országunkat „a kommunizmus rabjai országá­nak” nevezik. Nos, hát jöjjenek el hozzánk, nézzék meg saját ma­guk, hogy élnek „a kommunizmus rabjai” és talán önöknek is fog tetszeni ez az élet. Ha nem tetszik, maradjanak meg saját meggyőző­désüknél. Minden eszes embernek el kell azon gondolkoznia: hogyan tör­ténhetett az, hogy a Szovjetunió munkásosztálya, dolgozó paraszt­sága, amely a múltban írástudat­lan volt, 42 esztendővel ezelőtt kezébe véve a hatalmat, hazáját gazdasági vonatkozásban a vilá­gon a második helyre, a tudomány fejlettsége tekintetében pedig az első helyre vezette! Ha a szocialista rendszer rossz, akkor hogyan került fel a Szovjet­unió felségjelvénye a Holdra, s az úgynevezett szabad országok mi­ért nem küldik fel oda a maguk holdrakétáit? Hruscsov rámutatott, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus között a vitát a történel­mi fejlődés, a verseny dönti el. Amelyik rendszer a népeknek szabadságot, több anyagi és szel­lemi javat ad, azt tartják majd a népek jobbnak, haladóbbnak. A másik rendszernek pedig el kell halnia, helyet kell adnia az újnak. Természetesen a kapitalista rend­szer elhalása nem jelentheti a tő­kés országokban élő népek halá­lát: a népek új, a szocialista út­ra lépnek virágozni, növekedni, fejlődni fognak. Majd az egyetem professzorai­hoz szólva, kijelentette: — A Szovjet állam a tudósok­nak többet fizet, mint a tőkés ál­lamok. Ennek a ténynek az a ma­gyarázata: ha a kapitalisták ma­gas fizetéseket adnak a tudósok­nak azért, hogy segítsék őket meggazdagodni a nép rovására, miért ne fizetnénk mi a tudósok­nak még többet azért, hogy ők a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság, maguk népe javára dolgoz­zanak! A szocialista rendszer megte­remti a szellemi munka kibonta­kozásának összes feltételeit! Hruscsov beszédét a hallgató­ság tapsa többször is megszakítot­ta. Dmitrij Poljanszkij nyilatkozata a moszkvai repülőtéren Moszkva: (TASZSZ) Dmitrij Poljanszkij, aki vasárnap este ér­kezett vissza az Egyesült Álla­mokból a moszkvai repülőtéren nyilatkozatot adott szovjet újság­íróknak. — A béke és a barátság kül­dötteiként utaztunk az Egyesült Államokba — mondotta — é3 örömmel közölhetjük, hogy kül­döttségünk maradéktalanul tel­jesítette ezt a feladatot. A szovjet küldöttség vezetője elmondotta, hogy a szovjet állam­férfiakat mindenütt meleg fogad­tatásban részesítették. Az ameri­kaiak élénken Njrdeklődtek a Szovjetunió iránt, s beszámoltak saját életükről. Meggyőződésünk — jelentette ki Poljanszkij —, hogy gz ameri­kai nép békét és barátságot akar a szovjet emberekkel, minden néppel. Az egyszerű amerikaiak gyűlölik a háborút és határozot­tan elítélik azokat, akik a hideg­háborúhoz ragaszkodnak. A befolyásos üzleti körökkel folytatott megbeszélések azt mu­tatták, hogy ezek a körök szin­tén érintkezést és üzleti kapcsola­tokat akarnak a Szovjetunióval. Poljanszkij szerint a küldöttség lapjaira nagy hatással volt Eisen­hower elnökkel folytatott beszél­getésünk. Eisenhower kérte, hogy tolmácsolják őszinte üdvözletét Nyikita Hruscsovnak és az egész szovjet népnek. Kijelentette, hogy nem arról kell beszélni, ami a két országot elválasztja, hanem arról, ami egyesíti, ami a két né­pet közelebb hozza egymáshoz. London: (CTK) Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának Politikai Bizottsága nyilatkozatot bocsátott ki, amely­ben elítéli, hogy a kormány leg­utóbb kiadott Fehér könyvének egyik adata szerint 115 millió fontsterlinggel emelte katonai ki­adásait és ezzel elérte Nagy-Bri­tannia eddigi legmagasabb ösz- szegű 1 milliárd 630 millió fontot kitevő katonai költségvetését. A nyilatkozat rámutat, hogy Nagy-Britannia mindezt olyan időszakban teszi, amikor a Szov­jetunió egyharmadával csökken­tette haderőinek létszámát, majd hangoztatja, hogy Nagy-Britannia védelmét nem a katonai költség- vetés emelésével, hanem az álta­lános és teljes leszerelés mielőb­bi megvalósításával lehet leg­eredményesebben biztosítani. Eisenhower beszéde latin-amerikai útja előtt Washington: (TASZSZ) Eisen­hower elnök vasárnap este, latin- amerikai útjának megkezdése előtt rádió- és televíziós beszéd­ben ismertette látogatásának cél­ját. Kijelentette, hogy »a nemzetkö­zi feszültség idején, amikor becs­vágyó törekvések ébrednek és elő­térbe kerülnek az államok egyre szorosabb kölcsönös függéséből adódó problémák, á jó tárgyaló­feleknek nagyobb megértésre és a közös programok javítására kell törekedniük". Eisenhower sajnálattal állapí­totta meg, hogy a latin-amerikai államok, mint mondotta »olykor helytelenül látják« az Egyesült 1 Államokat. Példa gyanánt arra a latin-amerikai véleményre hivat­kozott, amely szerint az Egyesült Államok túlzott figyelmet szen­tel »a kommunista imperializmus veszélyének« és ugyanakkor »fi­gyelmen kívül hagyja a nyugati félteke haladásának és együttmű­ködésének feladatait«. Beszéde végén Eisenhower kö­zölte, hogy megvitatja a latin­amerikai államférfiakkal orszá­gaik olyan problémáit, mint a tő­kehiány. az exportcikkek nagy­fokú áringadozása, a közös regio­nális piacok szükségessége, a közegészségügy és a közoktatás- ügy megjavítása, lakásépítkezés I és a közlekedés fejlesztése. Eisenhower elnök latin-amerikai utazásának programja Washington: (MTI) Eisenhower elnök hétfőn helyi idő szerint 7.30 órakor indult latin-amerikai út­jára. — Hétfőn délután érkezett az utazás el3Ő állomására, Puer- to-Ricoba, ahol rövid megbeszé­lést folytat Luiz Munoz Marin kormányzóval, majd továbbrepül a Ramey-i légitámaszpontra, ahol az éjszakát tölti. Innen Brasilia városba, Brazília leendő főváro­sába utazik. Eisenhower három napot tölt Brazíliában, majd el­látogat Rio de Janeiroba és Sao HÍREK a i Pauloba is. Február 26—29-ig Ar­gentínában tartózkodik és tárgya­lásokat folytat majd Frondizi el­nökkel. Innen Chilébe utazik. Ez lesz az első eset, hogy egy ame­rikai elnök Chilébe látogat. Eisen­hower mind a négy meglátogatott ország parlamentjében beszédet mond. Eisenhowert dél-amerikai út­jára elkíséri Herter külügyminisz­ter és Milton Eisenhower, az el­nök fivére. Hi olimpiáról A Pravda cikke a leszerelés ellenőrzéséről Moszkva: (TASZSZ) A Pravda hétfői számában megcáfolja bi­zonyos nyugati lapoknak azt a hazug állítását, hogy a Szovjet­unió ellenzi a leszerelés ellenőr­zését. A lap tényekkel bizonyítja be, hogy a Szovjetunió összes ed­digi leszerelési javaslatait meg­felelő ellenőrzési javaslatok kí­sérték, akár részleges, akár átfo­góbb leszerelési intézkedésekről volt Szó. A Szovjetunió vetette fel például a szárazföldi ellenőr­ző-állomások létesítésének gondo­latát, mégpedig a meglepetésszerű támadás megakadályozására. — 1955-ben a nyugati hatalmak is elismerték e javaslat kiemelkedő jelentőségét. A lap rámutat, hogy az általá­nos és teljes leszerelésre vonat­Események Casablanca: (Reuter) Mint a Reuter jelenti, Casablancában va­sárnap húszezer ember tüntetett a szaharai atombomba robbantás ellen és követelte a külföldi csa­patok kivonását Marokkóból. A tüntetők ilyen feliratú transzpa­rensekkel vonultak fel: »Kiürí­tés/« — »Menjetek és otthon vé­gezzetek atomkísérleteket/« Djakarta: (Reuter) A Reuter je­lenti, hogy az indonéz kormány vasárnap közölte, birtokba vette a köztársaság volt holland ál­lampolgárainak ingatlan javait. Mint ismeretes, már régebben államosították, illetve a kormány ellenőrzése alá helyezték az ösz- szes holland vállalatok és üze- teket, úgy hogy a most közölt újabb rendelkezés az olyan in­kozó szovjet terv egyik nagy eré­nye a leszerelés és az ellenőrzés problémájának egészen újszerű megközelítése, teljes leszerelés esetén ugyanis elesik az ellenőr­zésnek minden korlátja és teljes­sé tehető a felügyelet. Nyugaton elterjedt az a tétel, hogy a Szovjetunió az egész le­szerelési program végrehajtása után szándékozik ellenőrzést be­vezetni. A Pravda a szovjet ál­láspont durva eltorzításának ne­vezi ezt a tételt amelyhez csu­pán a leszerelés ellenségei folya­modnak. A valóságban a Szov­jetunió kötelezőnek tartja a nem­zetközi ellenőrzést a leszerelés minden szakaszában, kezdettől fogva mindvégig, sőt' a leszerelés után is. sorokban gatlanokra vonatkozik, mint pél­dául a lakóházak. • Kopenhága: (MTI) Mint az AP jelenti, a dán király vasárnap Viggo Kampmann eddigi pénz­ügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. A je­lentés szerint Kampmann kineve­zése nem jelent változást az ed­dig folytatott dán külpolitikában. tjs Havana: (MTI) Nyugati híriigy- nöicségek jelentése szerint a kubai hadügyminisztérium megerősítet­te, hogy a vasárnap kora reggeli órákban egy ismeretlen felségjel­zésű repülőgép a kubai főváros Regla külvárosára négy bombát dobott, majd észak felé haladva elhagyta az ország légiterét. A robbanás kisebb anyagi károkat okozott. A VIII. téli olimpiai játékok ötödik versenynapján, kedden, magyar idő szerint a következő versenyszámokra kerül sor: 17 óra: férfi 15 km-es sífutó­bajnokság. 18 óra: 3000 m-es női gyors- korcsolyázó bajnokság. 19 óra: női óriás-műlesikló baj­nokság. 21.15 óra: a női műkorcsolyázó bajnokság szabadonválasztott gya­korlatai. A jégkorong tornán ezen a na­pon nem lesznek mérkőzések. * A női műkorcsolyázó bajnok­ságban eddig négy kötelező gya­korlatot bonyolítottak le. A vára­kozásnak megfelelően az ameri­kai Carol Heiss biztosan vezet. Eredmények: 1. Heinn (amerikai) 9 h. sz. 625.8 pont. 2. Dijkstra (holland) 22 h. sz. 580.5 pont. 3. Roles (amerikai) 28 h. sz. 572.9 pont. 4. Mrazkova (csehszlovák) 51.5 h. sz. 539.5 pont. 5. Owen (amerikai) 55 h. sz. 550.2 pont. 6. Haanappel (holland) 52 h. sz. 540.6 pont. * Megkezdődött az északi össze­tett bajnokság. Vasárnap három sáncon a síugrást bonyolították le, s meglepetésre a német Thoma szerezte meg a vezetést. 1. Thoma (német) 221,5 pont (69, 76.5). 2. Kocskin (szovjet) 219,5 (64,5, 67). 3. Eto (japán) 218,5 (62,5, 68). 4. Knutsen (norvég) 217 (64,5, 67). 5. Larsen (norvég) 215 (87, 64,5). 6. Dietl (német) 214 (67,5, 62,5). * A jégkorong tórpán befejeződ­tek a selejtező mérkőzések. A vá­rakozásnak megfelelően a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Kanada, Csehszlovákia, Svédor­szág, Németország jutott a hatos döntőbe. A-csoport: Egyesült Államok— Ausztrália 12:1 (6:0, 3:0, 3:1). 1. Egyesült Államok. 2. Csehszlovákia. 3. Ausztrália. B-csoport: Svédország—Japán 19:0 (8:0, 5:0, 6:0). 1. Kanada. 2. Svédország. 3. Japán. C-csoport: Németország—Finn­ország 4:1 (1:0, 2:0, 1:1). 1. Szovjetunió. 2. Németország. 3. Finnország. * A nemzetközi jégkorong szövet­ség elutasította a svédek óvását, amelyet a kanadaiaktól elszenve­dett vereség után nyújtottak be. A svédek a kanadaiak durva já­tékára, s a játékvezetők hatíí’o- zatlanságára hivatkoztak. A nem­zetközi szövetség nem tartotta jogosnak a svédek óvását. * Az olimpiai játékok iránt va­sárnap nyilvánult meg a legna­gyobb érdeklődés. A különböző eseményeket mintegy ötvenezren tekintették meg, s szinte »autós­invázió« indult Squaw Valleyba. Közel tízezer gépkocsi szállította a nézőket. * Az olimpia első három ver­senynapján nyolc aranyérem sor­sa dőlt el. Ebből kettőt-kettőt a szovjet, német, és svéd, egyet- egyet pedig a kanadai és svájci sportolók szereztek. A nemhivalalos pontverseny áV- lása jelenleg a következő: 1. Szovjetunió 63,5 pont. / 2. Svédország 29 pont. 3. Németország 29 pont. ) 4. Egyesült Állemok 16. pont. i 5. Kanada 13 pont. 6. Ausztria 13 pont. i

Next

/
Thumbnails
Contents