Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-23 / 45. szám
fs&zßPßK&AZ «ttesül jetek; TOLNA YSi r i'flnWBrTí r AM >1 N é M'é Cv Y í í Bf/O 1 í SAG A ÉS A Mcí'GYP! • ÍÁNÁ,C§ t'A Kedd 1960. február 23. V. évfolyam 45. szám ★ ARA: 50 FILLÉR fiz idén is túlteljesítik a nyersgyártási és égetési tervet — A Mázai Téglagyár munkásai termelési tanácskozáson határoztak az idei munkaversenyröl 1959-ben a Mázai Téglagyár munkásai túlteljesítették tervüket. Tizenkilenc százalékkal több nyerstéglát és 5,6 százalékkal több égetett téglát gyártottak a tervezettel szemben. A napokban a gyár üzemrészeiben kisgyűlése- ken, majd pedig termelési tanácskozáson határoztak a munkavev- senyről: 1960-ban jobb eredményeket érnek el, mint 1959-ben. A téglagyár dolgozói az éves versenyt négy szakaszra bontották, az értékelést is szakaszonként tartják. A nyers és égetett téglatermelési tervet globálisan 5,2 százalékkal teljesítik túl, hatéglával gyártanak többet óránként, mint a múlt évben volt és harminc százalékkal csökkentik a gépállásokat. Az égetők hetenként tizennégy kamra tégla égetését vállalták; havonta közel nyolcszázezer téglát égetnek a gyár kemencéjében. Az égetett tégla minőségét 2,1 százalékkal javítják az első osztályú áru javára és 2 százalékkal csökkentik a selejtet a behordok és a szállítók. A Mázai Téglagyár dolgozóinak egész évre szóló munkaversenyét az egyesülés vezetői is támogatják, ígéretet tettek, hogy az 1959. év tapasztalatai alapján több segítséget adnak a dolgozóktározták el. Ezen belül, száztíz I nak a vállalás teljesítéséhez. Különleges, korszerű külföldi bútorok érkeztek a szekszárdi és a paksi bútorüzletbe Megyénkben a bútorvásárlás, melyet eddig a szekszárdi bútorüzlet bonyolított le, az elmúlt három esztendő alatt megháromszorozódott. A múlt év utolsó negyedének a forgalma 4 millió forint felett volt és e negyedévben újabb emelkedés várható. A lakosság igényei egyre jobban növekednek a szép, tetszetős és különleges bútorféleségek iránt. Kereskedelmi .szerveink számolva az igények növekedésével Előadás as újvárosban Ssehssárd távlati fejlesstési tervéről Mennyire érdekli az embereket Szekszárd fejlődése, arra jellemző volt az az érdeklődés, amely az újvárosban megnyilvánult. A TIT rendezésében Posta Lajos városi főmérnök tartott előadást a város húszéves távlati fejlesztési tervéről. Az előadást százhúsznál többen hallgatták végig. A városi főmérnök előadásában kifejtette, milyen lesz az új városközpont, a tervet milyen ütemben valósítják meg. Az előadást illusztrálva, bemutatták a városrendezési terveket, amelyet nagy érdeklődéssel tanulmányoztak a jelenlevők. Az előadás után nagyon sok kérdés, vélemény hangzott el; hogyan történik meg a szanálás, mikor, hol kapnak lakást, akik a szanálásra kerülő részekben laknak, mikor csatornázzák az újvárost, hova telepítik a műszergyárat, mikor kezdik az építkezést. Többen szóbahozták a sporttelep helyzetét, hogy mi lesz a vásártér sorsa. Néhány an kétkedéssel fogadták a tervet, de az általános vélemény az volt, hogy az utóbbi évek létesítményei alapján húsz évnél lényegesen rövidebb idő alatt is sor kerülhet annak megvalósítására. és az ízlés fejlődésével, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból és Jugoszláviából a legkorszerűbb bútorféleségeket importálják. A szekszárdi és a paksi bútorüzletbe is megérkeztek a legmodernebb: világos-, sötét színvariációs, magaslábú, könnyű súlyú, alacsony, modernvonalú és variálható konyha- és szobagarnitúrák. Az új, még ritkaságszámba menő bútorok tömeggyártására és tömeges árusítására hazánkban is rövidesen sor kerül. Elkészült a megye termelőszöielkezelelnek 1959. évi összevont mérlege A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezetpolitikai csoportja elkészítette megyénk termelőszövetkezeteinek múlt évi összevont mérlegét. Az összesített, mérleg lelkesítő adatokat nyújt a termelőszövetkezetek múlt évi nagyarányú fejlődéséről. Nagymértékben emelkedett megyénkben a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma. A földterület és taglétszám növekedésével arányosan növekedtek azok a gazdálkodásból eredő eredmények is, amelyek pozitívan könyvelhetők el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében. A szövetkezetek tiszta — hitellel nem terhelt — vagyona az 1958. évi 102 millió forintról több mint 160 millió forintra növekedett. Beruházásokra is sokat fordítottak Szekszárdsn tanácskozik pénteken a K1SZÖV választmánya A KISZÖV vezetősége, február 19-én határozatot hozott a választ, mány összehívására. Pénteken Szekszárdon tartja tanácskozását a kisipari szövetkezetek küldötteiből álló választmány. A tanács kozáson megvitatják a szövetkezetek 1959. évi munkáját, a ktsz-ek gazdasági helyzetét, majd pedig ismertetik az 1960-as év feladatait. A tanácskozást a KISZÖV- székház alagsorában tartják, pénteken délelőtt 9 órakor. a tsz-ek saját erőből és az állam segítségéből is: állóeszközeik értéke 169 millió forintról 282 millió forintra emelkedett. Saját erejükből az 1958. évi 71 mii lió forinttal szemben 102 millió forintot fordítottak. A tagok is megnövekedett mértékben részesedtek a közös gazdaságokból. Tavaly a termelőszövetkezetek 49 millió forintot osztottak ki, míg az idén 112 millió forintot. A jövedelem elosztásnál nagyobb súlyt kapott a pénzbeli részesedés. Az összes részesedésen belül a pénzérték az 1958. évi 56 százalékról 59 százalékra emel kedett 1959-ben. Az öregekről való gondoskodás egyéb szociális és kulturális részesedés emelkedését mutatja a szociális és kulturális alapnak 746 060-ről több mint két millióra való növekedése. Prémiumot is lényegesen többet fizettek ki 1959-ben, mint 1958- ban. A földjáradék fizetés pedig az 1958. évi 385 000 forintról 1959 ben több mint G és félmillióra emelkedett. Megyénk tsz-einek múlt évi fejlődése is fényes bizonyítéka a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzem életképességének és fölényé nek. Kétmillió forint jutalékot fizettek ki megyénk földművesszövetkezetei a tagoknak DOLGOZÓKNAK KIFIZETENDŐ NYERESÉGRÉSZESEDÉS ÖSSZEGE: 809 000 FORINT Megyénk fölművesszövetkezetei és a szakszövetkezetek az elmúlt évet 18 millió forintos nyereséggel zárták. A nyereségből 8 millió forintot fordítanak a fel nem osztható közös alap növelésére és a tagoknak a részjegyek, meg a vásárlások után mintegy 2 millió forint jutalékot fizetnek ki. Az 1958-as esztendőhöz képest 3 millió forinttal emelkedett az elért nyereség és 300 000 forinttal növekedett a kifizetendő jutalék összege. A közös alap növelésére is 1 millióval fordítottak 1959-ben többet, mint 1958-ban. Főleg a termelőszövetkezeti községekben emelkedett a földművesszövetkezetek nyeresége és a kifizetett részesedés. így például Bátaszéken és Bonyhádon megduplázódott a kifizetett részesedés összege. Az idei év jó eredményeit nagy mértékben az idézte elő, hogy javult a földművesszövetkezetek gazdálkodása: lényegesen csökkentek a leltárhiányok és fellendült a munkaverseny mozgalom. Az elért jó eredményekért, a földművesszövetkezetek dolgozói között mintegy 800 000 formt nyereségrészesedést fizetnek ki. TmmTmmmTmTTmmmmTTTTTmTTmTTYVTTTVTmVTTT'rTTTTTVTTT'TTTTTTTTTTTrTTTTTTTTVTTTTmTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTVWTTTm [ A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Felszabadulási emlékmű Szekszárdon ► Tegnap megtörtént az első »ka► pavágás« szekszárdi méretekhez ► viszonyítva egy monumentális fel- £ szabadulási emlékmű alapjainak t lerakásához. Köztudomású, hogy r Szekszárdon a lebontott régi für- E dő helyén park lesz, melynek kö- tzepén méltó emléket emelünk a E felszabadító szovjet hősöknek, a ► megbonthatatlan magyar—szovjet ► barátság mély érzésének. ► A Tanácsi Építőipari Vállalat ► szakemberei tegnap reggel kitűz► ték az emlékmű helyét és a raun► kások megkezdték az alap kiásá► sát. Ök végzik egyébként a beton- £alap és mag elkészítését — ame► lyet március 5-re fejeznek be. £ Ezután a különböző részek már► vány, gránit és mészkő burkolását az a kőfaragó vállalat végzi, T amelyik az 1919-es emlékműnél * is végezte ezt a munkát. ► A több mint kilenc méter ma► gas obeliszk a leendő gyönyörű ► park közepén április 4-re, felsza- 15. ► badulásunk ► lesz kész. évfordulójára Magyar—szovjet családi találkozó Faddon Szombaton este benépesült a faddi művelődési ház, ahol a faddi nőtanács szovjet családokat látott vendégül. A magyar— szovjet asszonytalálkozók sora, a melynek már gazdag hagyománya van a megyében, most, amikor szovjet családok látogattak el Faddra, új színnel gazdagodott. A kedves vendégeket Vecsei Mártonná, a faddi községi nőtanács elnöke üdvözölte. — Nagyon örülünk, hogy meghívásunkra eljöttetek közénk — mondotta — s együtt tölthetünk egy estét. Külön öröm számunkra, hogy ez a látogatás olyan időpont ban tqrtént, amikor községünk termelőszövetkezeti község lett és megindulhatunk mi is a szocialista fejlődés útján. — A községi pártszervezet névé ben Domány Tibor köszöntötte a szovjet vendégeket, majd a műve lődési házban élénk beszélgetés alakult ki. A szovjet vendégek ré szletesen érdeklődtek a falu életéről, elsősorban a termelőszövetke zeti mozgalom sikeréről. Szó esett arról is, hogy a községi nőtanács milyen segítséget tud adni a termelőszövetkezet asszonyainak, hogyan tudja megkönnyíteni munkájukat a közös gazdaságban. A faddi asszonyok nemcsal: a feltett kérdésekre adtak részletes és kim erítő választ, hanem elmondták azt is, hogy példaképüknek a hős szovjet asszonyokat tekintik, akik a háború és a béke időszakú ban egyaránt derekasan megálltak helyüket. Este a faddi nőtanács 80 terí tékes vacsorát adott a vendégeknek. Vecsei Mártonná pohárkösz öntőjében megemlékezett arról a naav segítségről, amit Magyarország a Szovjetuniótól kapott, majd a közelgő nemzetközi nőnap jele ntősénéről beszélt. Poharát a magyar—szovjet barátság további elmélyítésére ürítette. A vacsorát művészi műsor kő vette, amellyel a szovjet vendégek kedveskedtek faddi vendég látóiknak. A nagy tetszéssel foga dott műsort táncmulatság követte s a jó hangulatban lezajlott találkozó után vendégek és vendég látók tiszta szívvel köszönhettek el egymástól: a mielőbbi viszont látásra, (MM) A bálozó Szekszárd Az elmúlt hét vége a jókedv kavalkája volt Szekszárdon. A bálák zsúfolódása azonban csalt annyira éreztette hatását, hogy most az egyszer lehetett válogatni bennük. A már megemlített gazdászbál a résztvevők tapasz- talata alapján kitűnően sikerült. A vidám műsor, utána a tánc — mi kell más a szórakozni vágyók seregének. Ezt egyébként a kivilágos kivirradlig tartó mulatság igen érzékelhetően bizonyítja. Nem volt kevesebb siker a Magyar Vöröskereszt és a nőtanács Szekszárd városi szervezetei által rendezett farsangi bálon sem. A tánc mellett érdekes szórakozást nyújtott az ötletes tombolosorso- lás is. — Bál volt a javából — mondták sokan még hétfőn reggel is — a mérnökbál is. Igaz kissé későn kezdődött, 10 órakor még alig voltak, éjfélre azonban már egy gombostűt sem lehetett volna a táncolok közt leejteni: lehet, hogy ezt kissé túlzás így mondani, de híven tükrözi képletesen a mulat- í nivágyók tömegét.
