Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, február 20. Szovjet államférfiak találkozása Eisenhower elnökkel A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta az idei állami költségvetést Washington (TASZSZ): Eisen­hower, az Egyesült Államok einer ke csütörtök délután a Fehér Ház­ban fogadta a szovjet államférfi­ak küldöttségét és ötvenperces megbeszélést folytatott velük. D. Sz. Poljanszkij, a küldöttség vezetője ajándékként átnyújtotta Eisenhowernek a „Lenin” atom­jégtörő, borostyánkőből készült makettjét és az alábbi levelet. „ Dwight Eisenhower úrnak, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének. Nagy örömömre szolgál, hogy a szovjet államférfiak küldöttsé­ge nevében, átnyújthatom ön­nek mély tiszteletem jeleként a „Lenin” atom jégtörő' makettjét. A szovjet nép jól ismeri az ön odaadását elnök úr, az atom békés felhasználásának eszméje iránt. A szakemberek azt mond­ják, hogy az atomhoz jobban il­lik a civil ruha, mint a katona- zubbony. Ezért remélem, ön is osztja azt a forró óhajunkat, hogy az atomjégtörők ne csak a békés hajókaravánok számá­ra törjenek utat a tengerek és az óceánok jegén, hanem ugyan­ilyen sikeresen törjék át a min­den nép által megúnt hideghá­ború jegét. Engedje meg, hogy kifejezzem reményemet, ez az atomhajó jelképe lesz közös eltökéltsé­günknek: az emberi lángelme óriási felfedezését, az atomerőt, teljesen az emberiség javára fogjuk felhasználni. Engedje meg elnök úr, hogy önnek és ön által, az egész ame­rikai népnek szívből megkö­szönjem a vendégszeretetet és a szívélyességet, amelyben ré­szesültünk hazájukban és békét, virágzást kívánjak népüknek. Mély tisztelettel D. Poljanszkij, a küldöttség vezetője az OSZSZ Minisz­tertanácsának elnöke.” Eisenhower elnök és a szovjet küldöttség tagjai megállapodtak, hogy ezt a levelet közlik a szov­jet és amerikai sajtóban; D. Sz. Poljanszkij az Eisenho­wer elnökkel töirtént beszélgetés után az alábbi nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: „Szívélyes és baráti volt a ta­lálkozásunk az elnökkel. Beszá­moltunk neki amerikai tartózko­dásunkról, találkozásainkról a néppel. A szovjet küdöttség tagjai és az elnök kifejezték a Szovjetunió és az Egyesült Állarpok kapocsolata- inak megj avulásába vetett remé­nyüket. A szovjet küldöttség tagjai tol­mácsolták az elnöknek és család­jának N. Sz. Hruscsov üdvözletét és jókívánságait. Az elnök meg­kért bennünket, adjuk át az üd­vözletét és jókívánságait N. Sz Hruscsovnak és családjának. Az elnök azt mondta nekünk, hogy eredményes találkozásokat remél Moszkvában.” D. Sz. Pojanszkij befejezésül kérte a sajtó és a televízió képvi­selőit, hogy üdvözöljék nevében az egész amerikai népet. Csalódás az Egyesült Államok szövetségesei között A Reuter tudósítója Herter csütörtöki beszédéről Washington: (Reuter) John Hef- íernan, a Reuter washingtoni tu­dósítója írja: diplomáciai megfi­gyelők úgy gondolják, hogy »a világbéke megőrzését célzó nem­zetközi fegyveres erő gondolata lehetne az alapja annak a nyu­gati válasznak, amelyet Hrus­csov általános leszerelési felhívá­sára adnak majd.« Herter amerikai külügyminisz­ter csütörtökön beszédet mon­dott az országos sajtóklubban. — Célzott rá, hogy az Egyesült Ál­lamok kezdeményezni fogja egy ilyen nemzetközi fegyveres erő felállítását. Az amerikai külügy­miniszter ugyanakkor elismerte, hogy az Egyesült Államok még mindig nem dolgozott ki olyan átfogó tervet, amelyet a március 15-én Genfben kezdődő tárgya­lásokon a Szovjetunió elé ter­jeszthetnek. Ez a késlekedés — hír szerint — csalódást okozott az Egyesült Államok szövetsége­seinek — Angliának, Franciaor­szágnak, Kanadának és Olaszor­szágnak — amelyeknek képvise­lői most vitatják meg az Egye­sült Államok illetékes köreivel leszerelési politikájuk összehan­golását. Herter erről a csalódásról nem volt hajlandó nyilatkozni. Az erre vonatkozó állandó híreszte­lések és az, hogy ezt a csalódott­ságot végeredményben senki sem cáfolja, arra mutatnak, hogy ez az érzés valóban létezik — jegyzi meg a Reuter tudósítója. Ormsby-Gore angol külügyi ál­lamminiszter és Jules Moch francia küldött, akik résztvesznek a jelenleg folyó tárgyalásokon, szombaton hazautaznak és a meg­beszéléseket megbízottaik foly­tatják. Vim alatti aratógép Moszkva: (MTI) A Szovjetunió egyes vidékein rendkívül nép­szerűek a vitamindús gyógyhatá­sú tengeri növényekből, így a ten­geri káposztából és az úgyneve­zett lamináriákból készülő éte­lek. A tenger alatti növényekből konzerveket is készítenek. A növények »aratása« mindez­idáig kézi erővel történt. Most az egyik tervező intézetben kü­lönleges »víz alatti aratógépet» szerkesztettek erre a célra. A könnyű motorcsónakhoz erősített berendezés levágja a különböző növényeket és tartályba gyűjti őket. Mivel a tenger alatti növé­nyek szabad levegőn csak rövid ideig tarthatók el, úszó konzerv­gyárat is építenek. A hajóra sze­relt konzervgyár naponta 6—8 víz alatti aratógép munkájának eredményét, több száz tonna ten­geri növényt dolgozhat fel ízletes konzervvé. Berlini értekezlet az Adenauer kormány agresszív politikája ellen Prága: (MTI) A csehszlovák nemzetgyűlés február 18-án két­napos vita után egyhangúlag el­fogadta az 1960. évi állami költ­ségvetést. Az új költségvetést, amelynek bevételei és kiadásai először ha­ladják meg a százmilliárd koro­nát, főleg az jellemzi, hogy az eddiginél nagyobb összegeket fordít a népgazdaság fejlesztésé­re, valamint kulturális és szociá­lis célokra. A honvédelmi ki­adások és a közigazgatás költ­ségei az elmúlt évhez képest csök­kentek és együttesen alig halad­ják meg a költségvetés egytized részét. A Csehszlovák Köztársaság idén 50 milliárd koronát, az ál­lami kiadásoknak közel a felét fordítja beruházásokra. A mezőgazdaság fejlesztésére több mint tíz milliárd koronát fordít idén Csehszlovákia azokon a beruházásokon kívül, amelyek­kel a megerősödött termelőszö­vetkezetek saját eszközeiből nö­velik gazdaságukat. A kulturális és szociális jellegű kiadások a költségvetés kétötöd­részét jelentik. Hetvennyolcezer család költözik új lakásba, s a bérek emelése és az árak csök­kenése következtében 5,4 száza­lékkal növekszik a lakosság sze- I mélyi fogyasztása. Fontos törvényjavaslatok elfogadásával befejeződött a lengyel szejm őszi ülésszaka Varsó: (MTI) A lengyel szejm őszi ülésszakának utolsó plenáris ülésén tíz törvényjavaslatot fo­gadott el. Ezek közül a legfonto­sabb, amellyel a képviselők is a legtöbbet foglalkoztak, a Lengyel Tudományos Akadémia új hatás­köréről és faladatairól szól. Az új törvény értelmében az akadémia hatásköre jelentősen kibővül és az országban folyó tudományos kutatómunka irányító, ellenőrző és összehangoló szerve lesz. Az állam ezzel valójában a legki­válóbb tudósokra bízta a tudo­mányos élet vezetését. A szejm másik fontos határo­zata a minisztertanács mellett működő műszaki bizottság tör­vénybe iktatása. A bizottság fel­adata, hogy központilag irányít­sa a LEMP negyedik plénuma után országszerte megindult mű­szaki fejlesztését, kidolgozza a technikai színvonal emelését cél­zó távlati terveket és összehan­golja az ilyen irányú kutatásokat. Az európai gazdasági tömörülések elleni védekezésről tárgyalt az Egyesült Államok és Kanada Washington: (UPI—Reuter) Washingtonban szerdán fejezte be kétnapos tanácskozását az Egyesült Államok és Kanada 1953-ban alakított közös gazdasá­gi és kereskedelmi bizottsága. A két kormányt képviselő mi­niszterek megállapodtak, hogy közös erőfeszítésekkel igyekeznek megtartani mezőgazdasági termé­keik európai piacait, különös te­kintettel az európai gazdasági tö­mörülések gazdaságpolitikájának várható hatására. Megállapítot­ták, »-kívánatos az európai keres­kedelmi problémáknak — több oldalú szerződések kötésével — olyan megoldása, amely teljes mértékben szem előtt tartaná az Európán kívül lévő országok ér­dekeit«. A lottó 8. hetének nyerőszámai: 10, 15, 29, 39, 47 PUTLITZ Németországból—) C Németországba (40) Berlin: (ADN) A berlini Hum- boldt-egyetemen csütörtökön nyíl vános értekezletet rendeztek. A tanácskozás középpontjában a veszélyekkel terhes nyugat-né­metországi helyzet állt. Az érte­kezleten dr. Kroger professzor, a jogakadémia rektora mondott be­szédet. A többi között rámutatott arra, hogy a bonni alapokmány­nak az a cikkelye, amelynek alapján a szükségállapotról szóló törvényt el akarják fogadtatni, sok hasonlóságot mutat a hitleri Moszkva: (TASZSZ) A francia parlamenti képviselők küldöttsé­ge, élén Jacques Chaban-Del- mas-szal, a nemzetgyűlés elnöké­vel, pénteken a Kremlben talál­kozott Alekszandr Volkowal, Ivan Kairovval és Zinaida Lebe- gyával, a Szovjetunió parlamenti csoportjának elnökhelyetteseivel és megtárgyalták a francia par­lament tagok látogatásai prog­ramját. A program szerint a francia vendégek Moszkván kí­vül Tcskendet, Szamarkandot, Tbiliszit, Kievet és Leningrádot tekintik meg. Chabrm-Delmas rövid beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a nemzetgyűlési képviselők szovjetunióbeli utazása kifejezi azokat a baráti érzelmeket, ame­lyeket a francia nép az orosz nép iránt táplál. Nagyon jól tudjuk, hogy Oroszország az élvonalbeli felhatalmazási törvénnyel. Most is ugyanúgy mint akkor, arról van szó, hogy látszólag törvényes úton megteremtsék a legagresz- szívabb erők nyílt diktatúráját katonai kalandok előkészítésére. Befejezésül hangsúlyozta, felnö­vekedtek már azok az erők, ame­lyek alapvető változást képesek előidézni Nyugat-Németország fejlődésében a béke, a demokrá­cia és az újraegyesítés politiká­jának érdekében. nagyhatalom, s hogy nélküle nem lehet biztosítani a tartós békét. Éppen ezért látogatásunk poli­tikai feladata ennek az ország­nak és vezetőinek jobb megisme­rése azzal a céllal, hogy alkotó javaslatokkal térhessünk haza. A találkozó után a nemzetgyű­lési képviselők megtekintették a Kreml történelmi nevezetességeit. Idén befejezik a csehszlovák falvak villamosítását Prága: (MTI) Csehszlovákia nyugati részében befejeződött a falvak villamosítása. Még 166 csehszlovák községben és tanyán nincs villanyáram; ezeket az év végéig bekapcsolják a hálózatba. A parlament előtti Szajna- hídon a köztársasági aranysisakos gárda egyik lovas-százada állott teljes harci készenlétben. A Rue Royale és a Rue de Rivoli felől ordítva és kurjongatva, lobogó zászlókkal közeledtek feléjük de la Rocque ezredes tűzkeresztes- osztagai. Már messziről köveket dobáltak a híd felé. Az útmenti fákat védő vasrácsokat szétverték, s kis darabjaikat hajító lövedék­ként használták fel. A tűzkeresz- tesek egyre bőszebb fenyegetése­ket zúdítottak a lovukon mozdu­latlanul ülő vértesek felé, egyre arcátlanabbak lettek. Amikor már egészen közel értek, egyesek hirtelen kirántották a késüket, s villámgyorsan átvágták az első sorokban álló lovak csődjét. Lo­vak és lovasok egymás után rogy­tak a földre. A katonák helyzete veszélyessé vált. A döntő pilla­natban a jcúlsó parton elhangzott a »Tüzelj!« vezényszó, megszólal­tak a gépfegyverek. A tömeg visszahúzódott. Angol barátom és én Nantes város emlékművé­nek széles talapzata mögött ke­restünk menedéket. Felettünk és mellettünk sivítottak a golyók. Halottak és sebesültek voltak már a sortűz után, azonban a cső­cselék még vadabbul szitkozódva megint előrenyomult. Éjfél utánig tartott a lövöldözés. Végre sikerült a rendőrségnek a Madeleine, az Opera és a Louv­re felől a tér másik oldalán ke­resztülhatolnia. Mögöttük vihar- zottak a külvárosokból közben odasietett párizsi munkástömegek, amelyek aztán kezelésbe vették a tüntetőket. A reakció puccskísér­lete meghiúsult. Másnap leállt az élet Párizsban, de a rendet végül is helyreállították, miután sike­rült egy olyan új kormányt meg­alakítani, mely egyértelműen a jobboldali puccsisták ellen foglalt állást. A demokrácia egyelőre meg volt mentve. Természetesen senki sen rin­gatózhatott abban az illúzióban, hogy a válság elmúlt, és Francia- ország most már végérvényesen a gyógyulás útjára lépett. De leg­alább remélni lehetett. Mi volt ezzel szemben a helyzet nálunk a »második forradalommal«, amelytől oly sokan várták, hogy megszabadítja őket a jelenlegi zsarnokság lidércnyomása alól? Én magam itt ültem Párizsban, és a semleges megfigyelő szem­szögéből érdeklődéssel néztem, hogyan harcol egy idegen nép; saját népem sokkal szükségesebb harcához azonban semmivel sem járultam hozzá. Éppen ellenke­zőleg, azoknak a szolgálatában álltam, akik hazámat a pusztulás felé vitték. De hát mit tegyek, hogy megdöntsem ezt az átkozott rendszert? Szívesen szereztem Volna magamnak itt, Franciaor­szágban szövetségeseket. De ho­gyan találhatok itt szövetségese­ket, amikor még legjobb bará­taimnál is, mint például Midiéi­nél, visszautasításra találtam! Politikailag a német—francia kapcsolatok terén a legkisebb le­hetőségem sem nyílt valamilyen akcióra. A nagykövetség gazda­sági osztályához voltam beoszt­va, és tevékenységem csaknem kizárólag abban merült ki, hogy a francia kereskedelemügyi minisz­tériummal folytattam végnélküli vitákat: kontigensen felüli meny- nyiségben importált-e az elmúlt hónapban Franciaország német varrótűt vagy valami hasonló nagyfontosságú árucikket — mert ebben az esetben a legközelebbi rész-szállításból le kell vonni — vagy pedig a német számítások helyesek-e, melyek szerint éppen ellenkezőleg, még nem merítettük ki a kontingenst. Halálosan ún- tam ezt a munkát. Roland Köster nagykövettel is nehezen bírtuk egymást. Köster nem volt náci érzelmű, de szűklátó körű reakciósnak bizonyult. Fe­lesége a Liebig-féle húskivonat­ból gyártott leveskockákat elő­állító konszern millióinak váro­mányosa volt. Mint mondom, Kösterrel nem szerettük egymást, Francia parlamenti küldöttség a Kremlben i

Next

/
Thumbnails
Contents