Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

2

TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG

19G0. január 13.

Hruscsov beszómolójo a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén

(Foly tatás az 1. oldalról.)

Az elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a német békeszerződés megkötését, beleértve Nyugat-Berlin szabad •város megteremtését — a nukleáris kísérleti robbantások megtiltását és a kelet—nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet napirendjéül — mondotta.

Minden alapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatalmak megegyezésükkor figyelmen kívül hagyhatják a kis országok érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, soha sem akart és ma sem akar más országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek közvetlenül érintik ezeknek az országoknak az érdekeit.

A csúcsértekezlet céljainak semmi esetre sem felelne meg valamiféle olyan kísérlet, hogv más országok kárára egyoldalú előnyökhöz jusson bárki is, hiszen az értekezlet eredményeinek a békét, tehát valamennyi nagy és kis ország érdekét kell szolgálniuk.

Ezután kijelentette: hogy az Eisenhower-rel folytatott Camp David-i nyílt és igen hasznos megbeszélések, továbbá a Macmillan angol miniszterelnökkel folytatott tárgyalások remélni engedik, hogy a közelgő csúcsértekezleten is a realizmus, az őszinteség és az együttműködés szelleme fog uralkodni.

Küszöbönálló franciaországi látogatásáról szólva, Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a de Gaulle köztársasági elnökkel folytatandó tárgyalásai pozitív eredményeket hoznak mind a szovjet—francia kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi helyzet általános megjavításában.

Sokat várhatunk Eisenhower elnök júniusi moszkvai látogatásától is — folytatta. — A szovjet kormány reméli, hogy a Camp David-ben megkezdett nemes ügyet, a szovjet—amerikai bizalom megteremtését sikeresen folytathatjuk majd Moszkvában

Hruscsov hangoztatta a vezető államférfiak személyes kapcsolatainak nagy jelentőségét. Utalt Vorosilov küszöbönálló indiai és nepáli utazására, valamint saját indonéziai, indiai, afganisztáni és burmai látogatására, továbbá Gronchi olasz köztársasági elnök februári moszkvai útjára.

Reményét fejezte ki, hogy ezek a látogatások valamennyi érintett ország kapcsolatainak meg- javulását és a világbéke megszilárdítását szolgálják.

A nemzetközi életben több Irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hruscsov, ugyanakkor a nagy nyugati országokban, elsősorban a NATO- tagállamokban, még működnek olyan befolyásos erők, amelyek nem örülnek a viszonyok javulásának és a vezetők személyes kapcsolatainak. Hruscsov megemlítette Rockefellert, New York állam kormányzóját, Truman volt amerikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Ez a három ember — de rajtuk kívül sok más is a nemzetközi kérdésekben olyan állásponttal hozakodik elő, amely igen-igen távol áll a Camp David-i szovjet—amerikai közös közlemény tartalmától.

Maró gúnnyal beszélt arról, hogy a két »volt ember« — Truman és Acheson — sehogyan sem tud megválni az erő-'olitikától, az idejét múlta »szakadék szélén táncolás« gondolatától. A +"kés országok politikájában sok ellentmondó megnyilvánulás vas s a felszínen hol a nemzetközi együtt működés, hol a viták kiéleződésére irányuló tendencia nyilvánul meg. Ennek példája az amerikai kormány álláspontja a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében.

Hruscsov ismét hangoztatta, azért, hogy a kísérleti robbantásokat mielőbb megtiltsák, a szovjet kormány továbbra sem kíván nukleáris robbantásokat folytatni, ha a nyugati hatalmak sem újítják.fel kísérleteiket, A Szovjetunió továbbra is keresni fogja a genfi értekezleten felbukkant akadályok áthidalásának módjait.

Mindent meg fog tenni, hogy mielőbb aláírhassák a kísérleti robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyezményt.

Ez.t az egyezményt már most alá lehetne írni, ha valamennyi fél törekednék a megegyezésre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió szilárdan kitart amellett, hogy meg kell szüntetni minden nukleáris kísérleti robbantást levegőben, földön, föld alatt és víz alatt egyaránt.

A legutóbbi évek — folytatta — olyan nemzetközi eseményeket hoztak, amelyek megszilárdították a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen magas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és befolyása ma szintén nagyobb, mint valaha.

A nemzetközi küzdőtér erőviszonyai úgy alakultak, hogy a békeszerető államok túlsúlyba kerültek.

A békét védő országok egységes soraiban halad a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, s valamennyi szocialista ország. Sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam pedig egyre tevékenyebben száll síkra a béke megőrzéséért.

Hruscsov ezután hangoztatta, az általános és teljes leszerelés: világos út, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzalmaitól.

A Szovjetunió olyan leszerelési egyezmén t kíván, amely szilárdan biztosítja, hogy egyetlen ország sem szegheti meg leszerelési kötelezettségeit. A szovjet javaslatok hatékony nemzetközi ellenőrzést irányoznak elő.

A leszerelés nem egy államnak, vagy államcsoportnak hasznos, hanem minden ország és r.ép előtt megnyitja a tartós béke és a gazdasági fejlődés útját. Az ipar békés termelésre‘ való átállítása lehetővé tenné, hogy csökkentsék a lakosság megadóztatását, növeljék a belső piac felvevőképességét, fokozzák az oktatás, az egészségvédelem és a társadalombiztosításra előirányzott összegeket.

Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztésének néhány statisztikai adatát. Elmondotta: a polgárháború befejeztével az újjászervezett hadseregben 1927-ben 586 000 ember szolgált. Japán távol-keleti agressziója és Hitler uralomraj u- tása után a szovjet hadsereget megnövelték. 1936-bpn 1 433 000 ember volt fegyverben. A háború kitörése növelte a Szovjetunió ellen irányuló agresszió veszélyét. 1941-re a hadsereg létszámát 4 207 000 főre emelték. A fasizmus szétzúzása után, 1945 májusában a szovjet hadsereg létszáma 11 365 000 fő volt.

A győzelem kivívása után a Szovjetunió csökkentette fegyveres erőinek létszámát. 1948-ban a hadsereg létszáma min. össze

2 874 000 fő volt. Az agresszív északatlanti tömb létrejötte, valamint az a tény, hogy a Szovjetuniót — amelv abban az időben még nem rendelkezett nukleáris fegyverekkel — atomfegyverekkel fenyegették, szükségessé tette, hogy 1955-ig a hadsereg létszámát fokozatosan 5 763 000 főre emeljék. 19. i és 1958 között a Szovjetunió a fegyveres erők egyoldalú csökkentését több szakaszban végrehajtva, több mint 2 140 000 fővel csökkentette hadseregét. kivonta alakulatait Romániából, csökkentette azoknak az alakulatoknak a létszámát, amelyek a varsói szerződés alapján a német 'Demokratikus Köztrsaságban, Lengyelországban és Magyarországon állomásoztak.

Jelenleg a hadsereg létszáma:

3 623 00Ö fő.

Hruscsov kijelentette:

a Szovjetunió most, mint azelőtt is, lehetségesnek tartja a fegyveres erők lilább nagyarányú csökkentését, mégpedig egyoldalúan, attól függet- •

lenül, hogyan halad a leszerelés megvitatása a tíztagú nemzetközi bizottságban és a többi nemzetközi szervezetben.

Ezután Hruscsov a szovjet kormány, valamint az SZKP Központi Bizottsága nevében javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát újabb, 1 200 000 fővel csökkentsék. Ha ezt a javaslatot elfogadják, a fegyveres erő létszáma 2 423 000 fő lesz.

Ez azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma alacsonyabb lesz, mint as a színvonal, amelyet 1950- ban az Egyesült Államok, Angia és Franciaország javasolt az akkori leszerelési tárgyalásokon.

Akkor ugyanis a három nyugati nagyhatalom azt javasolta, hogy 2 509 000 főben állapítsák meg a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok hadseregének létszámát.

A fegyveres erők létszámának újabb csökkentését részletesen és sokoldalúan tanulmányoztuk — mondotta Hruscsov. A honvédelmünk realisztikusan figyelembe véve minden tényezőt — így is elégséges lesz.

Azért vagyunk bizonyosak a javasolt intézkedések helyességében — folytatta —. mert a Szovjetunióban példátlan ütemben fejlődik a népgazdaság, a szovjet társadalom ezo- rps erkölcsi és politjkai egységbe tömörül, a szovjet tudósok, mérnökök éi munkálok a legkorszerűbb fegyverekkel látták el a hadsereget.

A szovjet népgazdaság. a tudomány és a technika feüődése tehát lehetővé tette a hadsereg létszámának csökkentését. Emellett tekintetbe vesszük a szocialista tábor megszilárdulását és növekedését Is.

A Szovjetunió ie'enleg minden irányban előre halad. Eddigi sikereink alapján a tudósok, a mérnökök és a hadiíiSar dolgozói úiabb fegyvereket alkottak, amelyek a legkorszerűbbek és megfelelnek a tudomány, a technika legújabb vívmányainak. Ez lehetővé teszi, hogy honvédelmi érdekeink ne szenvedienek csorbát a fegyveres erők létszámának csökkentése folytán.

A Szovjetunió eleíendő mennyiségű atom. és hidrogénfegyvert halmozott fel — folytatta Hruscsov. Amíg nem születik megegyezés a nukleáris fegyverek megtiltására, kénytelenéit leszünk folytatni a fegyverek előállítását. Természetesen, nem kis összegeket vagyunk kénytelenek e célra fordítani. De jelenleg nem mondhatunk le teljesen a nukleáris fegyverek előállításáról, hiszen ezt csak valamennyi „atomhatalom” közös megegyezésével lehet elérni.

A Szovjetunió mindig is barátságot akart valamennyi néppel, a német néppel is. Igen jó baráti viszonyt alakítottunk ki a Német Demokratikus Köztársasággal, • s ezt a barátságot szívünkön viseljük. Mindent megteszünk, hogy jó, baráti kapcsolatokat létesítsünk a nyugat-németországi németekkel is. De a Német Szövetségi Köztársaság kormányának és különösen Adenauer kancellárnak a hidegháború szítására irányuló tevékenysége nagymértékben elkeserít bennünket — mondotta.

Adenauer legutóbbi, nyugatberlini provokációs kijelentéseiről szólva Hruscsov a következőket mondotta: „Teljes nyíltsággal ki kell jelentenem, ha Nyugat-Né- metországban azok a hétpróbás fasiszták, akiket ma közel engednek a hatalomhoz, a parancsnok- láshoz, a Bundeswehr megteremtéséhez, a NATO-erők parancsnokságához, tehát, ha ezek a fasiszták felülkerekednének és mindezek a férgek határainkon túl is elő akarnának mászni, akkor nemcsak, hogy Moszkváig és Sztálingrádig nem tudnának elkúszni. ahogy ez a hitleri támadáskor sikerült, hanem saját földjükön taposnánk őket széjjel...

Nem lehet megdöbbenés nélkül

A Szovjetunió nagyteljesítményű rakétatechnikával rendelkezi:. A haditechnika legújabb vívmányai mellett a légierők és a hadiflotta elvesztette korábbi nagy jelentőségét. Ezeket a fegyvernemeket nem csökkentik, hanem mással helyettesítik.

A légierőket maidnem teljes mértékben rakétatechnikával pótolják. Most jelentősen csökkentetjük a bombázó repül ..'gépek és más elavult fegyverfajták előállítását. s valószfnűleg tovább csökkentjük. sőt meg is szünteíiiik e fegyverfajták gyártását. A hadiflottában nagy jelentőségre tesznek szert a tengeralattjárók.

A szovjet fegvveres erőket nagymértékben ellát+ák rakétákkal és nukleáris fegyverekkel. Ezeket a fegyverfaj táltat tökéletesítik mindaddig, amíg nemzetközi megegyezéssel be nem tiltják. A szovjet hadsereg au ölvén fegyverek és olyan tűzerő birtokában van. amellyel még egyetlen hadsereg sem rendelkezett.

Annyi nukleáris fegyverünk és rakétánk van, hogv e fegyvereket bármilyen esetleges agrésszor területére el tudjuk juttatni, s ha valamiféle őrült megtámadná hazánkat, vagy más szocialista országokat. a támadót, vagy a támadókat valósággal eltörölnénk a föld M-»mérői — mondotta Hruscsov. Majd ezután azt hangsúlyoz- ,a. hogy

a szovjet emberek nyugodtan végezhetik munkájukét, mert a szovjet hadsereg mai fezy- verzclc teljes mértékben biztosítja az ország sebezhetet- lanségct.

Mindent megteszünk, hogy kihasz- náliuk a rakétafezvverzet fejlesztésében nyert időelőnyünket és továbbra is vezető helyen maradjunk a rakétatechnikában mindaddig, amíg létre nem jön a nemzetközi leszerelési megegyezés — mondotta.

A nyugati hatalmak vezetői — folytatta — még nem mondtak le az eröpólitika, a háborús szakadék szélén táncolás politikájáról. Ebben különösen Adenauer kancellár szorgoskodik. De a mai viszonyok között „erőpolitikát” foly- latni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben: ez nem más. mint vészterhes kalandok útjára lépni..

Hruscsov utalt rá, hogy Nyugat- Németországban az utóbbi időben egyre határozottabban kifejezésre jut az a törekvés, hogy tisztára mossák, sőt majd, hogy nem rehabilitálják a véres hitleri rezsimet. A nyugatnémet városokban nemrég lezajlott fasiszta, antiszemita kirohanások jellemző módon bizonyítják a reakció erősödését. E reakció különféle ármánykodásait már régen és alaposan megismerhette a világközvélemény

szemlélni — folytatta Hruscsov —, hogy a nyugatnémet háborús készülődést olyan államok is támogatják, mint Franciaország, Anglia és a hitleri inváziótól szenvedett több más ország.

Most ismételten beigazolódik, mennyire időszerű az a feladat, amelynek megoldását régóta követeli a szovjet kormány: békeszerződést kötni mindkét német állammal.

A szovjet kormány úgy véli. hogy a német kérdés békés rendezését halaszthatatlanul meg kell oldani.

Llruscsov megismételte, ha a Szovjetunió továbbra sem tudja megkötni a békeszerződést mindkét német állammal, úgy több más állammal együtt aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ennek minden következményével együtt.

Hruscsov mégegyszer hangsúlyozta, hogy

a hadsereg létszámának újabb csökkentése nem gyengíti a Szovjetunió védelmi potenciálját.

Továbbra is minden szükséges védelmi eszköz birtokában leszünk, s azt ellenfelünk is i<M tudm, ha pedig nem tudná, akkor figyelmeztetjük és nyíltan megmondjuk: a fegyveres erők létszámát csökkentve nem gyengítjük hadseregünk tűzerejét, sőt a hadsereg minőségileg sokszorosan megerősödik. A hadsereg létszámának csökkentése viszont — mondotta —■ évi 16—17 milliárd rubelnyi megtakarítást tesz lehetővé.

Hruscsov koholmánynak minősítette azokat a találgatásokat, amelyek szerint a Szovjetunió leszerelési törekvéseit a hétéves terv nehézségei indokolnák.

Nem azért csökkentjük a hadsereg létszámát, mert gazdaságilag vagy költségvetésileg gyengék volnánk, hanem azért, mert

erősek és hatalmasak vagyunk

és Képünk békeszerető törekvései vezetnek bennünket.

A Szovjetunió azért csökkenti fegyveres erőit, mert nem akar háborút, mert senkit sem akar megtámadni, senkit sem fenyeget és nincsenek hódító céljai. Amikor Csökkentjük a hadsereg létszámát, ezzel azt bizonyítjuk, hogy

hazánk céljai nem agresszívek, hanem békések.

A kormány és a párt Központi Bizottsága most azt a kérdést tanulmányozza, hogy a fegyveres erők szervezésében területi rendszert vezessünk be a jövőben. Ez azt jelentené, hogy csapattesteinket területenként alakítanánk meg, s a személyi állomány termelőmunkája mellett sajátítaná el a katonai ismereteket, s ha kell, repülőgépekkel és más közlekedési eszközökkel a kellő helyen hajthatnánk végre a csapatok összevonását.

Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió, amikor csökkenti fegyveres erőit, őszintén reméli, hogy más országok is követik. Ha nyugati partnereink nem hajlandók követni példánkat, ez minden népben csalódást kellene. Magától értetődik, hogy a létszámcsökkentés után sem Csökkentjük erőfeszítéseinket, hogy ■megegyezést érjünk el a nyugid ■ hatalmakkal az általános és teljes leszerelés kérdésében.

hangoztatta, hogy a Szovjetunió egyoldalú erőfeszítései nagyban enyhíteni fogják a nemzetközi feszültséget, nagy hatással lesznek a nemzetközi helyzetre. Feltételezhető, hogy a nyugati országok népe és közvéleménye fokozza majd nyomását azokkal a NATO-körökkel szemben, amelyek a fegyveres erők növelését, a fegyverzet felhalmozását kívánják. Meg akarjuk menteni önmagunkat és mindenki mást a háborús veszedelemtől, ki akarjuk küszöbölni azokat a véletleneket, amelyek az emberiséget háborúba taszíthatják, hiszen a háború korunkban elkerülhetetlenül világháborúvá változnék.

Hruscsov kiemelte, hogy nz általános és teljes leszerelés eredményeképpen felszabaduló hatalmas összegeket többek közt a gazdaságilag elmaradt országul: megsegítésére lehetne fordítani. A nemzetközi élet legfontosabb kérdése: valamennyi állam, minden társadalmi rendszerű ország békés együttélése. Csakis a leszereléssel alátámasztott békés együttélés útján lehet eljutni a tartós békéhez, a pusztító világháborúk lidércnyomásának eltüntetéséhez. A békés együttélés nem kitalálás, hanem való tény, amely a mai világban kialakult két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus létét tükrözi.

A hadsereg újabb létszámcsökkentésével jó példát mutatunk, olyan példát, amely az emberiség legszebb eszményeiből fakad. Azt akarjuk, hogy a békés fejlődésben minden rendszer megmutassa előnyeit, a népek valamennyi országban maguk döntsék el, melyik társadalmi rendszert választják.

Hruscsov a következő szavakkal fejezte be beszédét:

»A szovjet nép biztos saját erejében, ragyogó kommunista jövőjében. A Szovjetunió rendületlenül halad a kommunista társadalom felépítésének útján, s továbbra is szilárdan védelmezni ftgja a népek békéjét«. y .

Meg kell oldani a német kérdés kékes rendezését