Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma tartja zárszámadó közgyűlését a belecskai Szabadság Tsz Közel félmillió forintot osztanak ki a tagoknak A szövetkezet zárszámadó közgyűlése a falu jelentős eseményei közé tartozik Belecskán is. Nemcsak azért, mert ilyenkor együtt ünnepel, szórakozik a nagy család, azért is, mert egy esztendő munkáját teszik mérlegre és ki* ki érdeme szerint ezen a napon kapja meg a borítékban az év legnagyobb pénzösszegét. És ugyancsak a zárszámadási közgyűlésen yitátják meg és törvényesítik a folyó gazdasági év bevételi, kiadási és termelési tervét. A fentiékkel kapcsolatban el lehet mondani, hogy a belecskaiak nyugodt lelkiismerettel mehet* nék a tizennegyedik zárszámadási közgyűlésükre. Olyan sikereket értek el az elmúlt esztendőben, amelyekre méltán lehetnek büszkék. íme erre néhány adat. A nem egészen 2000 holdas közös gazdaságnak ma 217 .szarvas- marhája van, s ez jól jövedelmez. Csak tejből 30 000 forint volt tavaly a havi átlagjövedelem, összesen bedig 1 300 000 forinthoz juttatta a tagságot az állattenyésztés. De szép jövedelmet biztosít a kertészet, még a növénytermelés is. Ob at, hogy a szövetkezet minden munkaegységre 45 forintot fizet. Ebből 11 forint értékű terményt I évközben megkaptak a tagok, a többit készpénzben veszik fel. A mai zárszámadó közgyűlésen közel félmillió forintot osztanak ki a tagok között. Érdemes ezzel kapcsolatban elmondani, amit a könyvelés kimutat. Azt tudniillik, hogy egy szövetkezetben dolgozó férfi tagnak a havi átlagjövedelme 1700 forint. A szövetkezet nődolgozói pedig 1100 forintot keresnek átlag minden hónapban. Ezt a közösből, munkaegységekre kapják. Külön van a földjáradék és a háztájiból származó jövedelem. A belecskaiak közös vagyona is szépen gyarapodott' egy ev alatt 640 000 forint értékben Ebből 230 000 forintot a zsebből, vagyis saját erejükből fordítottak gazdaságuk fejlesztésére. A közelmúltban vásároltak például egy Mauwulf traktort, hozzá négyféle munkagépet és egy Belorusz traktort ekével és pótkocsival. A gépek 25 százalékát a tagok fizették ki, ami közel 100 000 forint kiadást jelentett. De nem sajnálták a gépekért a pénzt. mert ez sokat könnyít már az idén a tagság munkáján, Emellett pepiig mindenki elégedett á közösből kapott jövedelemmel. Á Vasipari Vállalatnál tartotta legutóbbi vb. ülését a szekszárdi városi pártbizottság Az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága időközönként egy-egy üzemben tartja ülését, hogy a helyszínen foglalkozhassanak a szóbanforgó üzemek problémáival. E hét szerdáján a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál tartotta meg ülését a végrehajtó bizottság. A vb. ülésnek egy napirendi pontja volt, amelynek keretében foglalkoztak az üzem termelésével és az ott folyó politikái munka értékelésével. Megvizsgálták az elmúlt év tervteljesítését és az idei év tervfeladatait is a többek között. Foglalkoztak a munkaversenynyel, amelyet a dolgozók április 4-e tiszteletére folytatnak s amit éves versennyé fejlesztenek. Szó volt az üzem bővítéséről, illetve áthelyezéséről is. A tervek szerint a Vasipari Vállalatot a városból a vasúton túli ipari övezetbe telepítik át. A végrehajtó bizottság végül határozatot hozott arra nézve, hogy 6 hónap elmúltával újra napirendre tűzik a Vasipari Vállalat politikai és gazdasági munkájának megvizsgálását és ellenőrzik a hiányosságok megszüntetésére hozott határozatok végrehajtását. Filmre veszik a sötétvölgyi vaddisznó-hajtást Két héttel ezelőtt a Nagydorogi Vadásztársaság körvadászatot rendezett nyúlra. Az eredményes vadászaton a filmesek is részt vettek és filmfelvevőgépükkel megörökítették a vadászat néhány izgalmas pillanatát. Azóta a mozik vásznán már látni is lehet a nagydorogi körvadászatot. Vasárnap újból megyénkbe látogatna a filmesek. A Magyar Filmhíradó ezúttal a szekszárdi vadásztársaságáról készít filmfelvételeket. A szekszárdi vadászok ugyanis vasárnap a sötétvölgyi erdőben egésznapos vaddisznóhajtást rendeznek, amely igen izgalmasnak ígérkezik. Tíz vagon vajat és tizenhat vagon sajtot exportálta múlt évben terven felül a Tejipari Vállalat A múlt esztendőben megnövekedett külföldön a kereslet a magyar tejipari termékek iránt. — Érért emelték meg a Tolna megyei Tejipari Vállalat exportter- vét is. A vállalat azonban a felemelt exporttervet is jelentős mértékben túlteljesítette. így több, mint tíz vagon vajat adtak el külföldre — főként a nyugati országokba. — terven felül. Sajtból is túlteljesítették az exporttervet 10 vagonnal. Ebből 6 vagon különleges, eddig nem gyártott, zsírdús sajt volt. Hz országgyűlés elfogadta az i960, évi kiltségvetésril szélé törvényjavaslatot Az országgyűlés ülésének első napján a költségvetési vitában többek között felszólalt Hunyadi Károly, Tolna megyei képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára is. Beszélt a mezőgazdasági szakoktatás fontosságáról s elismeréssel szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormányzat tett és tesz a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának növelésére, örvendetes, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedésével a dolgozó parasztság egyre inkább át- érzi a tanulás fontosságát. — A földművelésügyi tárca költségvetésének számadataiból világosan kitűnik, — állapította meg —, hogy a kormány tekintettel van a szépen fejlődő tsz-moz- galom igényeire és a dolgozó parasztság egyre erősödő tanulnivá- gyására. Az országgyűlés pénteken folytatta az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró Antal felszólalása I960, évi tervünk nagyobb feladatokat tartalmaz, mint amilyent annakidején a hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiben az országgyűlés 1930. évre előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, másfelől szükséges is. Lehetséges, mert soha nem volt olyan szoros és bensőséges a kapcsolat a dolgozó tömegek, a párt és a kormány között, mint ma. A dolgozóknak még soha nem volt clyan magas az életszínvonala, mint napjainkban, a szocializmus építésének idején. A jobb munka, a termelés gazdaságosságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amelynek további emelése is kizárólag a Jó munkától függ. Biztonságérzet, nyugalom, munkakedv, alkotókészség él a dolgozókban, s mivel a terv igazi realitását az anyagi megalapozottságon kívül elsősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése jelenti, biztosak lehetünk abban, hogv az idei magasabb tervfeladatok sikeresen megoldhatók. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1959. márciusi határozata, majd pártunk VII. kongresszusának lelkes előkészületei nagy lendületet adtak falun, városon a termelő munkának, a szocialista munkaversenynek. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus építésének útján azért is, mert a békés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet és nagyobb feladataink megoldásában — saját-erőnk mellett — bizton számíthatunk a szocialista tábor országainak, önzetlen barátainknak támogatására, a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együttműködésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehető leggyorsabban javuljon tovább és a legjobb előfeltételeket teremtsük meg a második ötéves terv eredményes végrehajtásához. Azt akarjuk, hogy mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapvető célokat: befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk a szocializmus építését hazánkban. Meggyorsult gazdasági fejlődésünk üteme Apró Antal ezután aláhúzta; hogy gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult. A legfontosabb gazdasági mutatókban mór tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A lakosság reáljövedelme szintén tavaly elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. Ha idei terveinket sikeresen megvalósítjuk — s erre minden lehetőség megvan —, a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 százalékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emelkedett volna. Az idei tervfeladatok eredményes végrehajtásával mintegy 35 százalékot ér el az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy három év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forintot használhassunk fel beruházásokra. Eredetileg azt tartottuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6, illetve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk, 8, illetve 15 százalékos emelkedés lesz! , — Igen szépek az eredményei; és célok — folytatta —. Minket, kommunistákat, vezetőket, a népi hatalom harcosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes jó munka eredményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűzzük: de... és következnek a bíráló megállapítások. Valóban, most is következik majd néhány »de«.,. Az ország- gyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását, rámutattak arra, hogy a terv —■ bár nagy feladatokat ír elő — megvalósítható. Majdnem minden íel- -mlaió tett azonban az ilyen megállapítások után néhány megjegyzést, hozzátette szavaihoz, hogy: de... még ilyen vagy olyan területen tovább kell javítani munkánkat. Ha városban, üzemben, vagy falvakban, hivatalokban dolgozókkal beszélünk, szinte egyöntetűen azt mondják: mi tagadás, jól élünk, csak soha rosz- szabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnék. Egyiknek több ruha, vagy jobb lakás, a másiknak új bútor vagy televízió az igénye. Nos, ezért fűzzük mi is hozzá mindig az eredmények elismeréséhez, a »de« szócskát és figyelmeztetjük magunkat, tigyel- meztetjük a gazdasági és politikai vezetőket a sikerek mellett jelentkező hibák, fogyatékosságok megszüntetésére és felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a növekvő termelés, a jó, gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szocialista hazánk tovább gazdagodjék, a dolgozóknak legyen jobb lakása, több ruhája, új bútora, televíziója, hogy fokozatosan minden dolgozó kielégíthesse igényeit, valóra válthassa egyéni elképzeléseit. Sok javítanivaló van még a beruházások vonalán. Annál fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk, mert a kiadások igen jelentékeny részét fordítjuk idén beruházásokra. — A nemzeti jövedelem, illetve az ipari termelés jelentős mértékű emelkedése lehetővé tette, hogy a felhalmozási alap részaránya a nemzeti jövedelmen belül az 1958. évi 21 százalékról 1959-ben 22 százalékra emelkedjék, 1960-ban pedig — tervünk szerint — ez az arány 25 százalékra nő'. Akadhatnak, akik a beruházások növelésének hallatára felteszik a kérdést: nem követjük-e el újra a korábbi hibákat? Erre a kérdésre is nyíltan, egyértelműen válaszolunk: ezen a területen sem ismétlődnek meg a régebbi hibák! A felhalmozási alap részarányának növekedésével együtt ugyanis — éppen dolgozó népünk jó munkájának eredményeként — a fogyasztási alap 1959-ben történt mintegy 7 százalékos növelését ez évben is meg ismételjük, azaz 1957-hez képest három év alatt 20 százalékkal emeljük. Továbbra is töretlenül érvényesül tehát pártunk és kormányunk azon álláspontja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. — A nemzeti jövedelem növekedési ütemének fokozódása és a felhalmozási alap részarán;. írnak növekedése már 1258-ban és 1859- ben is külföldi adósságunk növekedése nélkül, belső erőforrásokból történt, sőt már csökkentettük is külföldi adósságaink ősz- ■ szegét. Ezek a tények mutatják, hogy népgazdaságunk egyensúlya a fogyasztási alap állandó emelkedése és a felhalmozó i alap részarányának növekedése mellett is szilárdan és reálisan belső erőforrásokra épült és épül a jövőben is. Az ipar alapjainak ki- szélesítése, ezen belül az alap- anyagipar, a szénbányászat, a vil- lamoseríergia-termelás, a vaskohászat feltétlenül fontos fejlesztése, a mezőgazdaságnak a szükséges építőanyaggal, gépekkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel történő fokozott ellátása a biz tosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazdaság, a bel- és külkereskedelem növekvő igényeit. Egy év alatt soha nem kapott annyi gépet, berendezést és műszert iparunk, mint tavaly. Ebben az évben ez még fokozódni fog. — Említettem, hogy feltétlenül fontos a vaskohászat fejlesztése. (Folytatás a 2, oldalon.)
