Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

3 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 19C0. január SO. Az országgyűlés elfogadta az 1380. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról.) Külön kívánok szólni a Dunai Vasműről. A fogyasztási cikkek, háztartási gépek, közlekedési esz- közök fokozott gyártásához több kohászati termék, különösképpen több lemez kell. A második öt­éves terv időszakában meg akar­juk kétszerezni sok országban is­mert és keresett autóbuszaink ter­melését, s 1965-ig 460 000 mosó­gépet, 150 000 darab hűtőszek­rényt akarunk gyártani. A Dunai Vasmű hideg- és meleghenger­művének üzembehelyezése szük­ségtelenné teszi a finomlemez importját, sőt a második ötéves terv végén már évente 50 000 tonna finomlemezt tudunk majd exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cserébe más fontos, nél­külözhetetlen alapanyagot tu­dunk vásárolni. Mindez indokol­ja, hogy ebben az évben mintegy 580 millió forintot fordítunk a Dunai Vasmű továbbfejlesztésére. A vasmű már ebben az évben több mint 20 000 tonna lemezt, 050 000 tonna acélt és mintegy 420 000 tonna kokszot biztosít népgazdaságunknak. Egyidejűleg gondot fordítunk Sztálinváros to­vábbi fejlesztésére is. Apró Antal ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb üte­mű kivitelezésére kell fordíta­nunk. Oda Összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a le­hető leghamarabb megtérül, se­gíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki szín­vonal emelését. Több mint 10 OOO traktort kap a mezőgazdaság A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tava­lyinál. A mezőgazdasági beruhá­zások több mint felét a mezőgaz­daság további gépesítésére hasz­náljuk fél. Sok egyéb gép mel­lett több, mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavető gépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűka­szát, csaknem 3500 műtrágyaszó­rót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben országosan meghalaja az 50 százalékot. A termelőszö­vetkezetek megerősítésére, illet­ve fejlesztésére 2825 millió forin­tot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfél- mU'iárd forinttal segítjük. Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építő­iparunkat és építőanyagiparunkat is. Az 'építőanyagipar szűk ter­melési kapacitásának megszünte­tésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építő- anyagipari beruházásokra. Külö­nösen fontos a meglevő cement­gyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác kö­zelében építjük fel a Dunai Ce­ment- és Mészművet, amely a há­roméves terv legnagyobb építke­zése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a ce­menthiányt, s az ország cement­ipari termelését 1963-tól 1965-ig fokozatosan egymillió tonna ce­menttel, azaz a jelenlegi orszá­gos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói töreked­jenek arra, hogy a legjobban elő­készítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyab­ban hasznosítsák az építési kapa­citásokat, munkaerőt, gépet, anya­got. Válasszák ki a leggazdaságo­sabb megoldást, minden igyeke­zetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövi­debb idő alatt elkészítsék. A ter­vező irodák biztosítsák a mező­gazdasági — különösen a terme­lőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi Pártunk és kormányunk bizal­mat élvező politikájának ered­ményeként napjainkban a TaHin történelmi jelentőségű társadal­mi — gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv idősza­kának elején hazánk szántóterüle­tének kereken egynegyede tarto­zott még csak a szocialista szek­torhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az ösz- szes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkod­nak. 1959. november elseje óta 293 000-rel nőtt a termelőszövet­kezeti tagok száma. Ma a közsé­gek 65,3 százaléka — számszerint: 2138 — termelőszövetkezeti köz­ség. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békés­csaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjaink­ban tömegesen lép a közös gazdál­kodás útjára. Innen, az országgyűlés íóru- máról is üdvözöljük a ter­melőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit. Uj és egyre gazrlnenbbü. kul­turáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, ho*ry helyi vezetőiket jól megválasztva, a kö'Ás munkában, a közös célok el­éréséért egységesen felsora­kozva maguk és hazájuk javá­ra jó egészségben, jó munká­val nagy sikereket érjenek el. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága felszólí­totta a párt és az állami szerve­ket: fokozzák a termelőszövetke­zetek megszilárdítására irányuló munkájukat, segítsék a szövetke­zetekbe tömörült dolgozó paraszt­ságot. hogy az új termelőszövetke­zetekben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti moz­galom támogatását minden lehet­séges módon. Annakidején a hároméves terv egész időszakára nem egészen két­milliárd forint közép- és hosszú- lejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatásá­ra. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd forintra emelkedett a termelőszö­vetkezetek állami hitellel való tá­mogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fej­lesztésének nagyszerű pers­pektívája A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben mező- gazdaságunk továbbfejlődik. Tel­jesítjük és túlteljesítjük a mező­gazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mező- gazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bi­zonyultak a nagyüzemi baromfite­nyésztés fejlesztését szolgáló ál­lami beruházások. A termelőszö­vetkezetekben egy év alatt meghá­romszorozódott a baromfihús ter­melése, a baromfitelepeken meg­négyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb fel­adatokat kell megoldani az állat­tenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adni a mezőgazda­ságnak. mint tavaly. Az állatte­nyésztés fejlesztésének fontos elő­feltétele a bőséges takarmány­ellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különö­sen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett, Száraz anyagok felhasználását is figye­lembevevő típusterveket, a meg­felelő kapacitást és az anyagot. szemtermésre számítva — a ter­vezett 12,9 mázsa helyett — ka- tasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett A silókukorica vetésterülete egy cv alatt több mint kétszeresére nőtt. — Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesz­tése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító síurvekben dolgozó vezetők figyelmének kö­zéppontjába került. Klszéleseddt a hibridkukorica-vetőmag fel- használása. 1958-ban az ország ku­korica-vetésterületének még C3ak 7, 1959-ben viszont már 40 száza­lékán használtak hibrid vetőmagot. Az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte álta­lánossá vált a hibridveíőmag fel­használása. — Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalé­kát vessék be hibridmaggal. Külkereskedelmünknek is na­gyobb feladatokat kell megoldani, mint iavaly. Külkereskedelmi le­hetőségek felhasználásával is to­vább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát meg­tartsuk, tovább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereskedelem­ben. hanem egész népgazdasá­gunkban elért eredni Ínyeink egyik alapvető tényezője, egy­szersmind jövőbeni sikereink biz­tosítéka az, hogy egyre bővül gazdasági együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal. Ez az együttműködés — elsősor­ban a KGST keretében — a múlt évben minden területen lényege­sen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedel­mi kapcsolataink nagy jelentősé­gének jellemzésére meg kell emlí­tenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben résztvevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szó­ló - tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosz- szúlejáratú külkereskedelmi meg­állapodásokat iá, amelyek aláírá­sára már a közeli hónapokban sor kerül. — Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának jegyé­ben a továbbiakban is arra törek­szik, hogy a tőkés országokkal is erősítsük gazdasági kapcsolatain­kat, az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök elve alapján Ezen az alapon kívánjuk növelni árufor­galmunkat az említett országok­kal. — Ez évi tervünk ebben a vo­natkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapodá­sokat írtunk alá, vagy hosszabbí­tottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkeres­kedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögor­szággal és más kapitalista orszá­gokkal is. — A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei fel­adatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, h’ogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztá­lyunk, parasztságunk, értelmisé­günk az utóbbi két évben minden tervfeladatot teljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért terme­lési sikereket ebben az eszten­dőben újabb, és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi munkaverseny ha­talmas sikerei azonban nem fe­lejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos je­Szcrény számítás szerint is ilyen módon csaknem három­millió métermázsával növel­hető ez évben a kukoricater­més, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—5000 vagon­nal több sertéshúst jelent. .— Szüntelen figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági áruterme­lés és ezzel együtt az állami fel­vásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támasz­kodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyé­nileg gazdálkodó ternieíők, sőt a háztáji gazdaságok'áru­termelését sem, különösen az állati termékek te­kintetében. Úgy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a me­zőgazdasági, árutermelési és felvá­sárlási terv teljesítése iránti igé­nye akkor — amint az elmondot­takból kitűnik —, amikor nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építő­anyagot, műtrágyát, növényvédő­szert és más szükséges eszközöket kapjon. 1963-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal keli növelni a mezőgazdasági termékek fél- vásárlását. tenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt „mennyiségi szemlélet” a létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasz­tása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés hátterébe szo­rulása. ' A szocialista munkaver­seny célkitűzései nem szorítkoz­hatnak ezért egyoldalú, mindenütt mennyiségi, többtgrmelési ered­mények elérésre. Az I960, évi munkaverseny sikerének kivívásá­ban az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaver­senyben élenjáró szocialista bri­gádok munkájára, aktív közremű­ködésére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak ter­melési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialistn magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is vállalták, tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támo­gassák, segítsék ezeket n nagysze­rű kezdeményezéseke­A gazdasági vezetés kérdései Felszólalásának befejező részé­ben a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. — Rendkívül sok múlik a veze­tőkön. A továbbiakban is követ­jük azt, ámít az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növeljük, önállóságukat fejlesz- szük. De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói, gazdái. Feltét­lenül biztosítsák a helyes szocia­lista fegyelmet és külön kieme­lem: üzemekben különösképpen a technológiai fegyelmet. Vezesse­nek határozottan. Legyenek igé­nyesek önmaguk és munkatársaik munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal feladataikat, magyarázzák meg nekik megbízatásuk célját, jelen­tőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagy erre uta­sítást adtak neki, követeljék meg az adott szó megtartását. Legye­nek nyugodt vezetők, de ugyanak­kor türelmetlenek és kibékíehetet­lenek a hibákkal, a lazaságokkal, a kötelességmulasztással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazda­sági vezetőink az anyagi jellegű visszaélésekkel szemben is. A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisztériuínok- ban, a tervhivatalban, a tanácsok­nál és minden más területen. — A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fe­gyelmet és elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. — Legnagyobb kincsünk a dol­gozó nép alkotó tevékenysége. Olyan erőforrás ez. amely nem apad cl soha, ha a dolgo­zók érzik, hogy az országban minden az ő érdekükben tör­ténik, az ő javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a kormány határoz és javasol. Tudjuk, hogy dolgozó népünk sze­reti hazáját és boldog szocialista országot, megelégedett családi éle­tet akar. Mindenki legyen azon­ban tudatában annak, hogy terve­ink megvalósítása, n népgazdaság erőteljesebb fejlesztése és az egész nép — benne saját maga és csa­ládja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagy mér­tékben Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfeszítéseit siker fogja koro­názni. — A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítá­sát, hazánk erősödését, a dolgozók életének további javulását szol­gálja. Ezért javaslom, hogy a tisz­telt országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.) . Apró Antal elvtárs után szá­mos felszólalás hangzott el. Fel­szólalt többek között Darvas Jó­zsef, aki a művelődésügyi tárca költségvetéséről beszélt, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter vá ­laszolt a felszólalásokra. Elmondotta, hogy a képviselők sok hasznos észrevételt, értékes indítványt, javaslatot tettek. Szá­mosán mutattak rá arra, milyen kiaknázatlan lehetőségsink van­nak új és új népgazdasági tarta­lék feltárására. így például figyelemreméltó észrevétel volt az, hogy a nagy erőfeszítéssel elkészített keleti főcsatorna hasznosítása még nem megfelelő. A főcsatorna megépí­tése állami feladat volt — mon­dotta a miniszter — most az il­letékes helyi szerveken, a kör­nyező falvak, községek lakóin a sor:' mozgósítsák a helyi erőfor­rásokat, s bizonyos, hogy kormá­nyunk minden támogatást megad számukra. — Jelentős tartalékok rejlenek például hőforrásainkban, ^me­lyeknek vizével viszonylag ala­csony beruházással melegágyukat fűlhetünk, palántákat nevelhe­tünk. Az ilyen kezdeményezése­ket kormányunk kész hitelekkel is támogatni. Nyers Rezső hangoztatta még, hogy a vitában felmerült vala­mennyi észrevételt az illetékesek megvizsgálják és a lehetőségekhez mérten igyekeznek megvalósítani a hasznos, jó javaslatokat. — Képviselőtársaim valameny- nyien egyetértettek abban, hogy költségvetésünk fő arányain ne változtassunk; a költségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthe­tők, ezért arra kérem az ország­gyűlést, hogy azokat változás nél­kül fogadja el. Rónai Sándor elnök ezután szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részletéiben az eredetileg beter­jesztett összegekkel, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton dél­előtt tíz órakor folytatja tanács­kozását. Az ülés napirendjén sze­repel a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhí­vásának tárgyalása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, to vábbá' az országgyűlés küldöttsé­gének a Csehszlovák Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló be­számoló. A lottó 5. hetének nyerőszámai: 3, 11, 27, 39, 82 A termelőszövetkezeti mozgalom sikerei A külkereskedelem feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents