Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

"I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' A’;MAG&^;ZD'C.IAirS;fÁ. MUNKÁS P_A f? T TOlMA- MtGYEr, BIZÖ'm' „fl kajdacsi határ várja a szorgalmas fsz-tayokat NEM VOLT IGAZUK (3. oldal.) (4. oldal.) Egy 130 évvel ezelőtti népszámlálás Madocsán (5. oldal.) Kedd I960, január 5. V. évfolyam 3. szám ARA: 50 FILLÉR V.. A második zöldborsácséplő gépét helyezi üzembe az idén a Paksi Konzervgyár A Paksi Konzervgyár két évvel ezelőtt egy borsócséplőgápet ka­pott, amit a Biritói Állami Gaz­daságban helyeztek üzembe. A gép mind az 1958-as, mind az 1959-es zöldborsó-idényben na­gyon jól bevált, jól járt vele nem­csak a gyár, hanem az állami gaz­daság is. A zöldborsónak nagy­üzemi termelése korábban ugyan­is azért nem volt lehetséges, mert szedése rendkívül munkaigényes és még is drágítja a termelést. F.z a nagy munkaerő-igény akkor lép fel, amikor az egyéb mező- gazdasági munkákhoz is sok dol­gozóra van szükség. A gép alkal­mazásával ez megszűnik, ugyanis géppel lehet learatni a zöldbor­sót és a borsócséplőgéppel pedig kicsépelni a szemeket. A gyárba csak a borsószemet szállítják be, a gazdaság pedig felhasználhat­ja takarmányozásra, sőt le is si- lózhatja a nagy fehérjetartalmú borsószalmát és hüvelyt. A gyárat a közelmúltban érte­sítette az Élelmezésügyi Minisz­térium, hogy április 30-ig meg­kapja a második zöldborsócséplő­gépet is, amit szintén a Biritói Állami Gazdaságban állítanak fel. A gyárban úgy tervezik, hogy néhány év múlva teljes egészé­ben nagyüzemi módszerrel ter­meltetik a borsót, így néhány mezőgazdasági nagyüzem — álla­mi gazdaság és termelőszövetke­zet — ahol majd ilyen gépeket he­lyeznek üzembe, ki tudja elégí­teni a Paksi Konzervgyár zöld­borsó-szükségletét. A gyönki Epületkarbantartó Ktsz tagjainak társadalmi munkája ’ A gyönki Épületkarbantartó KTSZ tagjai jelentős társadalmi munkát végeztek az autóbusz- megálló építése során, amely — mint mondják — a legmodernebb megállóhely a megyében. Két vasárnap két kőművesbri­gád a műszaki vezető, illetve a kőműves-részlegvezető vezetésé­vel az épület falazását végezte. Az asztalosok a famunka egy ré­szét, a festők és mázclólc az ösz- szes mázolási munkát elvégezték. A nem szakmunkások földhor­dást, és egyéb segédmunkát vé­geztek. Elkészült a „Szekszárd” nevű motoros vontatéhajó Mint a lapok már korábban hírül adták,'decemberben két új hajóval gyarapodott a MAHART. Az egyik a »Badacsony« tenger­járó, a másik pedig a »Szekszárd« elnevezésű, 800 lóerős folyami vontatóhajó. A MAHART vezérigazgatója, Bélay József elvtárs értesítette szerkesztőségünket, hogy a Bala­tonfüredi Hajógyárban az elmúlt napokban elkészült a »Szekszárd« hajó. így a jövőben városunk ne­vét viselő hajó is fog közlekedni a Dunán. A »Szekszárd« motoroshajó a napokban teszi meg első útját, a Sión keresztül a Dunára. Pénte­ken délben érkezik a Sió Szek­szárd melletti szakaszára, ahol még aznap délután bemutatják a névadó város lakóinak. Többmilliós beruházások a tolnai pamutszíivö évi tervében A Pamutszövőipari Vállalat tol­nai gyárában ebben az évben 1 417 000 forintot fordítanak be­ruházások felújítására. A villany- hálózat korszerűsítésére 211 000 forintot, termelőgépek felújításá­ra pedig 1 206 000 forintot fordí­tanak. A gyár fejlesztésére 973 000 forintot irányoztak elő, amelyből szociális beruházásokra, öltöző és fürdő létesítésére 385 000 forintot költenek. Hengertároló épül 500 000 forintos költséggel, ezen kívül motorikus hengerállványo­kat létesítenek, s ezzel kiküszöbö­lik a 180—200 kilogrammos hen­gerek emberi erővel történő moz­gatását. Még ebben az évben 600 000 fo­rintos beruházással elkészül az új irelőgép is, amely a jelenleginél összehasonlíthatatlanul nagyobb fonalsebességgel működik majd, ugyanakkor jóval alacsonyabb lesz a fajlagos gőzfogyasztása is, mint a jelenleg használatban lévő korszerűtlen irelőgápnek. Ismét szálloda lesz Dunafölclváron a Kossuth Lajos utca 7-ben Évtizedekkel ezelőtt Dunaföld­váron a Kossuth Lajos utca 7. számú házban szálloda volt. Az J. világháború óta azónban érm­eiig más célt szolgál ez az emele­tes épület. Legutóbb itt volt a Dunamenti Sertéstenyésztő és U&sz» do g3zH2.o isxfilvásárlási utalványt a Tolnai SslyemíGnáiian A Tolnai Selyemfonógyárban az új év első munkanapján meg­kezdték az immár hagyományos­sá vált textilvásárlási ulalvá­A 432 000 km2 nagyságú, 3,3 millió lakosú Kamerun népének függetlenségéért folytatott harca sikerrel járt. Az egykori gyarmat majd népszövetségi mandátum, illetve ENSZ gyámság 1960. janu­ár 1-én elnyerte függetlenségét. Az Afrikában, a Guineai-öböl partján fekvő országot Spanyol Guinea gyarmat, Nigéria angol gyarmat, valamint a Francia Kö­zösség úgynevezett köztársaságai (tulajdonképpen félgyarmatai) Ga­bon, Kongó, Csád és a Közép-Af­rikai Köztársaság határolják. Kamerun 1884-től 1916-ig Né­metország gyarmata volt. Az első világháború alatt területének 20%-át a britek, 80“/o-át pedig a franciák szállják meg. A Népszö­vetség 1921—22-ben szentesíti Ka­merun kettéosztását, s a két impe­rialista állam mandátum terüle­tévé nyilvánítja Kamerunt. A mandátumok a második világhá­ború után ENSZ gyámság! terület elnevezést kapják. A brit fenn­hatóság alá tartozó Nyugat-Ka- merunt 1946-ban közigazgatásilag kettéosztják és Nigéria brit gyar­mathoz csatolják. 19C0 folyamin Brit-Kamcrun lakói szavazás út­ján eldönthetik, hogy a már füg­getlen Kamerunhoz, vagy előre­láthatólag 1933 őszén független­ségét elnyerő Nigériához csatla­koznak-e. Kamerun északi felének száraz szavannákkal borított felföldjein külterjes állattenyésztést folytató fülbe törzsek élnek. A déli terü­leteken bantu-négerek dolgoznak az európai telepesek birtokában lévő s az ország gazdasági életé­ben legnagyobb szerepet játszó kakaó és banán, illetőleg kávé-ül­tetvényeken. Kamerun ipara tük­rözi több évtizedes gyarmati hely­zetéből származó elmaradottsá­gát. Csupán a hazai olajpálmák termését feldolgozó növényolaj gyárak méltók említésre. Az or­szág főfolyójának a Sanrgá-nak vízienergiáját felhasználva Edea- ná.l Afrika leg umkobóját épUil/a franc nyok kiosztását. A dolgozók 250 forint befizetés ellenében 1000 forintos textilvásárlásra jogosító utalványt kapnak. A gyárban azok a dolgozók jogosultak az utalványra, akik legalább egy év óta állnak munkaviszonyban. E szerint 700 textilvásárlási utal­ványt osztanak ki, amelyeket a dolgozók a tolnai üzletekben vál­tanak be. Hizlaló Vállalat központja. S mi­vel kormányhatározat van arra, hogy a régi szállodákat ismét ar­ra a célra kell használni, amely­re eredetileg építették, a Tolna megyei Vendégláióipari Vállalat sort kerített a szóbaníorgó épü­let szállodává átalakítására. A Kossuth Lajos utca 7-ben székelő Sertéstenyésztő Vállalat központ­ja már kiköltözött az épületből és még januárban megkezdik itt az átalakítási és renoválási munká­latokat. Értesüléseink szerint az emeleten szálloda; a földszinten étterem és presszó lesz. A vendég­látóipari vállalat mintegy 803 000 forintot fordít az épület átalakí­tására. Ha készen lesz, akkor ez lesz a megye legkorszerűbben be­rendezett szállodája. S hogy mi­kor adják át rendeltetésének? A tervek szerint május 1-én Szerződést kötnek n gépállomások a tsz-ek tulajdonában lévő gépek javítására, alkatrész- és üzemanyag- ellátcisára A termelőszövetkezetek tulaj­donában levő gépek javítását, al­katrész- és üzemanyagellátását a földművelésügyi miniszter rende­letilég szabályozta. A 3004/2. számú kormányhatá­rozat végrehajtási utasításaként megjelent rendelet kimondja, hogy a gépállomások a termelő- szövetkezetek előzetes megrende­lése alapján és teljesítőképessé­gük mértékéig, kötelesek minden olyan gépjavítási munkát elvégez­ni, amelyek a gépállomáson dol­gozó szakemberekkel és a rendel­kezésre álló szerszámgépekkel el­végezhetők. A gépjavításra a termelőszövet­kezet és a gépállomás szerződést köt. A szerződésben meg nem ha­tározott gépjavításokat a gépál­lomás, teljesítőképessége által megszabott sorrendben és idő­pontbán, ugyancsak köteles elvé­gezni. A kijavított gépek átadásakor, a termelőszövetkezet képviselőjé­nek jelenlétében, az erőgépet fékpadon kell ellenőrizni, egyéb gépeket pedig minden esetben gyakorlati próbának kell alávet­ni. Előírja a rendelet a továb­biakban, hogy amennyiben a ja­vítás a termelőszövetkezet terü­letén is elvégezhető és a terme­lőszövetkezet ragaszkodik a hely­színi javításhoz, a gépállomás kö­teles ennek a kívánságnak ele­get tenni. A javításért a gépállomás az át­vételtől számított egy hónapi idő­tartamra garanciát vállal. Ugyancsak a gépállomások fel­adatává teszi a rendelet a közös .gazdaságok saját tulajdonában Jcvő gépek alkatrész- és üzem- ■cmyagell'.’tásáróL történő gondos­kodást. Erre vonatkozóm, csak­úgy, mint a javítási munkákra a termelőszövetkezet és a gépállo­más előzetes szerződést kot. Lehetővé teszi a rendelet azt is, hogy a termelőszövet kezelek mind az alkatrészeket, mind pe­dig az üzemanyagot a kereskedel­mi forgalomban szerezzék be. Az alkatrészeket elsősorban a föld­művelésügyi minisztérium nnyag- cllátó vállalatának megyei kiren­deltségei, valamint az Autó és Al­katrészkereskedelmi Vállalat, az üzemanyagot pedig — az Illetékes tanács igazolása alapján az Ás- vá.nyolnjforgnlmi Vállalat bocsát­ja ki rendelkezésükre.

Next

/
Thumbnails
Contents