Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
1060. január 22. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 8 Indokolt a megelégedés A fácánkerti Vörös HajRai Termelőszövetkezet ma tartja zárszámadási közgyűlését Immáron tíz esztendős, közel 1300 holdas fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben a mai napon délelőtt 9 órakor kezdik az ünnepi zárszámadási közgyűlést. A termelőszövetkezet tagjai ismét számot vetnek: mit adott az elmúlt esztendő megélhetésük forrásának, a közös gazdaságnak és mit adott a közös gazdaság az egyéneknek? Nem volt az elmúlt esztendő nehézségektől mentes. A felfejlődés: közel 500 hold földterülettel, 93 családdal, majdnem 130 taggal növekedtek meg, s ez a növekedés megváltoztatta terveiket, új feladatokat, s új nehézségeket is állított eléjük. Most a zárszámadási közgyűlésen megelégedetten ülnek össze a fácánkertiek, olyan megelégedettséggel, amilyet csak a jól végzett és az eredményes, a nehézségeket le- küzdő munka adhat. Szemléltetőül hívjuk segítségünkre a száraznak tűnő, de sokat mondó számokat. Mintegy 17 vagon búzát, 12 vagon árpát, másfél vagon zabot, majdnem másfél vagon dohányt termeltek. A tervezett 1 400 000 forint összegű áruértékesítés helyett 1 779 362 forint értékű árut adtak az országnak. Eladtak többek között 155 hízómarhát, 15 mázsa gyapjút, 261 mázsa sertést, 300 mázsa búzát, 100 000 forint értékű kertészeti terméket. Tiszta vagyonuk pontosan 2 228 311 forint. Állóeszközeik értéke, döntően saját erőből, 214 643 forinttal növekedett. A tagok jövedelme több mint másfél millió forint összeget tesz ki. 1120 mázsa búzát, 415 mázsa árpát, 415 mázsa kukoricát, 415 mázsa burgonyát, 44 mázsa cukrot, 42 hektoliter bort, 124 484 darab cigarettát, 267 liter pálinkát és 1 037 532 forint készjjéhzt. Ezek a kiragadott számok jellemzőek. Mutatják azokat az eredményeket, amelyek a közös gazdaság munkáját jellemezték népünk ellátásában és saját tagjainak gyarapodásában. Most tovább megyünk az általános adatoktól, megnézünk névszerint egy-két saövetkezeti tagot, mit adott nekik konkréten az idei évben a közös gazdaság. Nehéz a választás, rengeteg név és rengeteg szám kívánkozik a ceruza hegyére. Kezdjük Szikoráékkal. Szikora Károly a szövetkezet kertésze. Fiával, Karcsival irányítják és munkálják a termelőszövetkezet mintegy 2000 öles kertészetét, amelynek felén földiepret, negyedén paprikát, másik negyedén meg megyeszerte híres virágokat és dísznövényt nevelnek. Apa és fia az elmúlt évben összesen 888 munkaegységet szerzett, s ez után az itt felsorolt jövedelmet kapták: 24 mázsa búzát, majdnem 9 mázsa árpát, 9 mázsa kukoricát és 9 mázsa burgonyái, 96 kiló cukrot, majdnem 89 liter bort, 2666 cigarettát, 5,7 liter pálinkát és pontosan 22 219 forint készpénzt. Vagy nézzük meg Strasszerékat. Strasszer János, ez a mozgékony, energikus fiatalember már kilenc éve tagja a közösnek. Számítását Milyen vezetőt szeretek? Egyszerűség Határozottság — Szerénység — Következetesség Miközben a Dunaföldvári Ken- dérgyárat járom, közvéleményku- tatás-félét végzek. A gyárnak 250 fizikai munkása van. Hogyan vélekednek a vezetőkről, kit miért szeretnek, vagy nem szeretnek? Milyen tulajdonságok tetszenek a munkásoknak? — Ezekre a kérdésekre várom a választ. A turbina ,,elszedő“ Zúgnak a törő és zúzógépek. Finom por szálldos a levegőben. Kővári Jánosné turbina »elszedő- vel« beszélgetek. Középkorú, telt- arcú asszony. — Mit szeret legjobban egy vezetővel kapcsolatban? — Ha egyszerű. — Hogy érti ezt? — Nem afektál. — Hát még? — A mi nyelvünkön beszél még akkor is, ha okosabb nálunk. Nem bírom azt, aki majmolja az »úri modort«. Ki nem állhatom, ha valaki pózol. — Kit tart vezetői közül a legegyszerűbb magatartásé embernek? — Bálint Áront. — Mi a beosztása? — ö a turbinaterem vezetője. Kóróbehordó Moró György a kenderkazalról jön le egy hosszú létra segítségével, hogy beszélgethessünk. A hideg szél elől két kazal közé állunk oda, ahol a csillehúzó szamarak várakoznak a rakományra. — Maga szerint milyen legyen az ideális vezető? — Legyen határozott. — Mit jelent a határozottság? — Azt, hogy jó fellépésű valaki. — Miért előnyös ez? — Mert ha határozott a vezető, akkor van tekintélye és tud munkafegyelmet tartani. Ha van munkafegyelem, akkor viszont a munkás is többet tud keresni. — Ki nem határozott? — Aki nem' biztos a dolgában. Ismertem én kérem ilyen vezetőt is. — Kit tart mostani vezetői közül a leghatározottabbnak? — Varga Jánost. — Ki az? — A telepvezetőnk. A segédmukás Barcza Pál építőipari segédmunkás. Az új pozdorjaüzem félig kész épületében egy gödörben állva éppen betont vés, amikor beszélgetni kezdünk. — Mit tart a vezető legfőbb erényének? — A szerénységet. — Ki a szerény ember? — Aki sohasem kérkedik. — Ki a szerénytelen? — Aki mindig henceg. Az ilyen ember legtöbbször csak a »szájával dolgozik«. — S ezen kívül még mi jellemző a szerénytelen emberre? — Az, hogy előjogokra, kivételekre pályázik, visszaél a »hatalmával«. A bútorlap készítő Jandrolovits Lajos bútorlapkészítő munkás. Szemüveges, középmagas férfi. A bútorlap készítő műhely levegőjébe néha belehasít a fűrész hangja. Kissé emelt hangon társalgunk. Kérdésemen elgondolkodik. — Hogy milyen vezetőt szeretek? Én azt szeretem, ha következetes valaki. A cikcakk maga- tartású embereket ki nem állhatom. —Mi az a cikcakk magatartás? — Hát amikor egyik percben így gondolkodik, a másikban meg amúgy. Az ilyen embernél legtöbbször nag> a nekibuzdulás, de nincs kitartás. Rossz az ilyen ga’ dasági vezetőnek is, meg noliti- kainak is. — Mondjon egy következetes embert! — Bánlaki Márton. — Ki ő? — G a lemezgyártó részleg vezetője. — Miért következetes? — Mert a gazdasági vezetésijén és politikai téren is egyenes irányban halad. U, T. jól megtalálja és minden ingó vagyonát a szövetkezetben szerezte: bebútorozta és felszerelte lakását és ellátta magát mindennel, amire neki, feleségének és két gyermekének szüksége van. Amikor a közösbe lépett semmije sem volt, és ma a jómódú emberek között tartják nyilván a fácánkertiek. Az elmúlt évben 712 munkaegységet szerzett, ezután több mint 19 mázsa búzát, 712 kiló árpát, 712 kiló kukoricát, 712 kiló burgonyát, 74 kiló cukrot, több mint 71 liter bort, 2135 cigarettát, 4 és fél liter pálinkát és 17 788 forint készpénzt kapott. Beszélgethetünk Plesz Ferencék- kel is, aki feleségével kettesben dolgozik a tehenészetben és ketten 961 munkaegységet szereztek. Több mint 26 mázsa búzát, majdnem 10 mázsa árpát, 10 mázsa kukoricát, 10 mázsa burgonyát, 104 kiló cukrot, 96 liter bort, 2882 cigarettát, több mint 6 liter pálinkát és 24 017 forint készpénzt kapott. Így néznek ki az egyéni jövedelmek. Egy munkaegység 38,10 forintot ér. Ez nem sok, de kevésnek sem lehet nevezni, mert annak, aki a közösben szorgalmasan dolgozott egész évben, ebből a jövedelemből nemcsak arra jut, hogy megélhetését biztosítsa, hanem arra is, hogy a részesedésből félretegyen házépítésre, vagy bútorvásárlásra. Főleg ha mindehhez hoz; zászámítjuk a háztáji gazdaságok jövedelmét is. A háztáji földön termett kukoricából például egy-cgy tsz- tagra átlagosan 26 mázsa jutott. Az egyéni jövedelmekhez tartozik a ,tervtúlteljesítést ösztönző és Jutalmazó prémium is. Az elmúlt évben mintegy 38 000 forintot fizettek ki prémium címén a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. Sem a háztáji gazdaság jövedelme, I sem a prémiumból származó jö- ' vedelem nincs benne a munkaegység értékében. Sokat, rengeteget lehetne még írni a Vörös Hajnal Tsz tagjainak múlt évi eredményeiről. A kiragadott példákból is látszik, hogy jogos a megelégedés és szombaton este, amikor a szövetkezet tagjai ünnepélyre gyülekeznek össze, jogos lesz a jókedv is. Gy. .1. Elkészült a megyei TIT-szervezet színes dia-filmje a sárközi népviseletről A megyei pártbizottság 3 éves I tülkös pártáig, a halottas párnáművelődési tervében a TIT számára feladatként megjelölt diafilmek közül a »Tolna megye büszkeségei« című történelmi íilm után elkészült a »Sárközi népviselet« című színes film is. A kihalóban lévő magyar népviseletek legszebbike a színpompás sárközi viselet. Ennek népszerűsítésére, haladó népi hagyományaink ápolása és megörökítése végett a megyei TIT-szervezet földrajzi és művészeti szakosztálya még a múlt évben elhatározta, hogy megyénk népviseletei közül elsősorban az országosan ismert sárközit örökíti meg. A két részes film 73 felvétele nemcsak öcsény és Decs legszebb lányait örökíti meg népviseletben, hanem az idősebb generáció viseletén felül a gyermekek viseletét, sőt a hajviseletet is bemutatja. A szebbnél-szebb képeken eredeti színekben gyönyörködhetünk a lányok öltözetében a menyasz- szonyi ruhától a bíbort viselő menyecskéig, a röpikétől a berliner kendőig, a szalagos fej dísztől a tói a szőttesig. A filmhez népszerűsítő előadások miatt magyarázó szöveg is készült. A film alkotói: Péchy Erzsébet őcsényi szaktanítónő és dr. Pataki József szekszárdi gimnáziumi tanár, a TIT előadói. A szervezésben részt vett Andrásfál- vi Bertalan etnográfus is. A művelődési osztálynak szándéka megyénk iskoláit is ellátni a filmmel, amelyből 300 példány készült, de előreláthatólag újabb sorozatra lesz szükség, mert országszerte nagy az érdeklődés az első magyar színes népviselet i diafilm iránt. A TIT egyébként ez évi tervébe állította a sárközi hímzésről szóló diafilm legyártását is, melynek felvételei és szövegmagyarázata már elkészült, továbbá a sióagárdi népviseletről és a megyénkben nomád és félnomád életet élő cigányokról szóló néprajzi színes dia-film elkészítését is. A TIT e kezdeményezése példát mutat a haladó hagyományok ápolásában és megörökítésében. Különös telefon-interjú Tegnap délután telefonon in- terurbán Bogyiszló kereste a szerkesztőséget. A vonal túlsó végén Valenti János, a szekszárdi járás népfront titkára, az innensőn pedig az ügyeletes szerkesztő volt. — Halló, szerkesztőség? — Igen, tessék! — Egy hírt szeretnék közölni. — Egy pillanat, felkészülünk. Kész, jöhet a szöveg! — Ma délután, B. Illés János bogyiszlói gazdát amikor meglátogatták a népnevelők, különös kéréssel fogadta őket... Feltételt szabott ahhoz, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. — Mi volt a feltétel? — B. Illés János csak akkor volt hajlandó aláírni, ha ígéretet tesznek a népnevelők, hogy holnap reggel velük mehet agitálni, szervezni a termelőszövetkezetet... — És az aláírás? — Amikor megígértük, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy velünk jöjjön, a termelő- szövetkezet ügyében beszélgetni a dolgozó parasztokkal, aláírta a belépési nyilatkozatot. Már kijelöltük, hogy hova és kivel megy holnap reggel agitálni... Vége, köszönöm, csak ennyi volt a hír... — Köszönöm, jó munkái kí- vánunk B. Illés Jánosnak. — P — PUTLITZ : Nem etországból—) ( Németországba WASHINGTON Míg New York óriási nagysága és kaotikus zűrzavara ellenére is egy impozáns, természetesen kialakult egész benyomását teszi, a főváros, Washington — bár önmagában véve szépen és nagyvonalúan épült — első pillantásra furcsa módon unalmas, mesterséges alkotásnak tűnik. Ha nem szemelték volna ki ez óriási ország kormányzási központjául, a városnak aligha lehetne létjogosultsága. Sem ipara, sem piaca, de még csak meghonosodott saját lakossága sincs. Alapjában véve a város nem más, mint egy óriási, hipermodern karavánszeráj, melyből a szállóvendégek minden pár évben — rendszerint az új kormányzási periódusok kezdetén — elköltöznek, hogy helyet engedjenek az új lakóknak. Mint a déli államok valameny- nyi városa, Washington is nagyjából két különálló városrészből áll. A város délkeleti része elhanyagolt, piszkos, a rozzant viskók építőanyaga pusztán bádog és deszka. Ez a négerek és a szegény fehérek lakónegyede. Az itt élők munkahelye túlnyomó részben a másik negyeda ahol közönséges munkásként vagy kiszolgálóként keresik meg kenyerüket, Az északnyugati rész pompázó palotáival, avenue-ivaj és ápolt parkjaival a kormányzósági tisztviselők és az ő működésükhöz kapcsolódó egyéb hivatalok alkalmazottai részére van fenntartva. Ugyanebben a negyedben találnak otthonra a külföldi állomok diplomáciai képviseletei. Ennek a különleges jellegnek felel meg az ú. n. society life, vagyis a szórakozások és mulatságok összessége, melynek sehol olyan fontos szerepe nincs, mint éppen itt, mert ezek a rendezvények kizárólag tisztán anyagi vagy karrierista célokat szolgálnak. Csak olyanok kapnak meghívót, akiktől a házigazda személyes előnyöket remélhet, s csak olyan meghívásokat fogadnak el. melyek valami előnnyel kecsegtetnek. Mindig és mindenkinek van valamilyen hátsó gondolata, legyen az unatkozó milliomos özvegy, aki a kislánykája részére keres európai grófi koronát, széltoló fezőr, aki fixfizetése3, jó ál. lást szeretne megkaparintani, riporter, aki szenzációs botrányhistóriára éhes, szenátor, aki valamilyen intrika szálait akarja kibogozni, vagy fináncmágnás. aki milliomos koncessziót szeretne konkurrense orra elől elhalászni. Jellemző tény a washingtoni társadalmi élet színvonalára, hogy a világ egyik legnagyobb országának fővárosában nincs állandó operatársulat és nincs állandó színház. Ilyen körülmények között a külföldi misszióknak itt sokkal nagyobb vonzóerejük volt, mint a világ bármely más fővárosában. Akkoriban ä diplomatákat még bizonyos különleges -varázs lengte körül, melynek senki sem tudott ellenállni. Az Egyesült Államokban ugyanis évek óta fennállt az alkoholtilalom, az ú. n. prohibició. A gengszterek és csempészek a legvalószínűtlenet b alkoholtermékekkel vagyonokat kerestek a feketepiacon. De még a leggazdagabb ember is állandó veszélyben forgott, hogy az előző esti italozás mámora után másnap nemcsak fejfájással ébred, hanem komoly mérgezés jelei is mutatkoznak nála, sőt esetleg fel sem ébred többé. Mi, diplomaták viszont, bármilyen szeszes itaH behozathattunk magunknak, méghozzá vámmentesen. A mi italaink jók és valódiak voltak, s bőséges készletet tartottunk b»lő- lük. Nem csoda hát, ha keresték a velünk való érintkezést. Azok közül az amerikai diplomaták közül, akik az én washingtoni szolgálati időm alatt attasé minőségben működtek az ottani State Depnrtementten, a második világháború után sokan kerühe'c magas állásokba az Egyesült Államok külügyi szolgálatában. Szí-
