Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

2 TOLNA MEGYEI WEFtUSÄG 1959. december. ll. A kelet-nyugati csúcsértekezlet előkészítése állott az Atlanti Tanács kedd délutáni zárt ülésének középítő» íjában Párizs: (MTI) A NATO mi­niszteri tanácsának zárt ajtók mögött tartott kedd délutáni ülé­sén elsőnek Brentano nyugatné­met külügyminiszter szólalt fel és hangoztatta, hogy a kelet—• nyugati csúcsértekezlet »legfőbb céljának a leszerelés megvalósítá­sának kell lennie«. A berlini kér­dés végleges megoldása — sze-' rinte — csak a német kérdés ke­retei között lehetséges. Couve de Murville francia kül­ügyminiszter a NATO problémái­val foglalkozva »az Atlanti Szö- i'etség nélkülözhetetlenségéről és az Európának nyújtott amerikai támogatás szükségességéről be­szélt. Hangoztatta azonban, hogy elengedhetetlen,a NATO-n belüli kötelezettségek új raelosztása«. Kijelentette, hogy a kelet- nyugati csúcsértekezletnek »új lapot kell nyitnia a tárgyalások­ban« és az értekezleten a leszere­lést a más államok belügyeibe való be nem avatkozást a gazda­ságilag elmaradt országok támo­gatását, valamint Németország és Berlin kérdését kell megvitatni. Selwyn Lloyd angol külügymi­niszter is támogatta a NATO-n belüli katonai integráció elvét és kijelentette: »a szövetség alap­jául az egymásra utaltságnak kell szolgálnia, a katonai erőfeszítés nem alapozódhat csupán nemzeti vezetés alatt álló fegyveres erők­re«. A kelet—nyugati csúcsértekez­letről szólva a leszerelés kérdését emelte ki, mint legfontosabb problémát. Közvetlenül ezután kö vetkezik sorrendben Németország és Berlin kérdése — mondotta. Selwyn Lloyd a jövő esztendő legnagyobb feladataként a kelet.— nyugati kapcsolatokban az idén megindult javulás megszilárdítá­sát jelölte meg, ugyanakkor vi­szont hangoztatta, hogy a békés együttélés »nem vezethet annak a politikai és katonai pozíciónak meggyengüléséhez, amelyért a nyugati országok az Atlanti Szö­vetségben tömörültek«. A délutáni zárt ülés után — mint a Reuter jelenti — a NATO szóvivője rámutatott: »általános az a benyomás, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai várakozás­sal tekintenek a csúcsértekezlet­re, mivel az alkalmat ad majd a Szovjetunió szándékainak klpu- hatolására. Bonn veszedelmes úton London: (MTI) 115 angol mun­káspárti képviselő, határozatter­vezetben fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nukleáris töltet­tel ellátható taktikai atomfegy­vert és rakétát akarnak rendelke­zésére bocsátani. A munkáspárt e határozati javaslata alapján, az alsóház 1960 elején foglalkozik a kérdéssel. Moszkva: A Pravda szerkesztő­ségi cikkben kommentálja a Nyu- gat-Néipetország felfegyverzésé­ről Bonnhoz intézett szovjet kor­mánynyilatkozatot. Hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Németország atomfegyverkezésére irányuló bonni politika kerékkötője több nemzetközi kérdés, köztük a né­met nép sorsa szempontjából any- nyira fontos német újraegyesülési kérdés megoldásának. Fremdes lapok a MŰTŐ belső eHenftmcmdésairól Párizs (MTI): A párizsi balol­dali sajtó a NATO-n belüli ellen­tétekkel foglalkozik. Az Humanité megállapítja, hogy nem első esetben rázkódtatta meg válság a NATO-t, de a mostani el- vitathatatlanul súlyosabb az elő­zőeknél. Rámutat arra. minél in­kább eltávolodik a háborús ve­szély annál nehezebb az Egyesült Államoknak elfogadtatnia „szö­vetségeseivel” totális vezetését', politikai, katonai, pénzügyi és gaz dasági követeléseit. Hruscsov amerikai útja óta az Egyesült Ál­lamok vezérkarának nem sikerült engedelmességet kicsikarnia. Ki akarna fizetni egy olyan háború miatt, amelynek kitö­rése egyre valószínűtlenebb? A gyarmati népek felszabadulá­sának nagy mozgalma is élezi a konfliktusokat a szövetségen be­lül. Az Egyesült Államok nem en­gedheti meg magának azt a fény­űzést, hogy feltétel nélkül támo­gassa a francia kormányt az al­gériai ügyben, mert nem akarja elveszíteni minden hitelét Afrika, vagy Ázsia közvéleménye előtt. Akkora nehézségek mutatkoz­nak, hogy már az Atlanti Szövet­ségben is hangok hallatszanak a rendszer megfiatalításáról. i A Liberation rámutat, hogy Washingtonban pillanatnyi­lag két szembenálló politika működik. Az egyik számot vet a realitások­kal, a másik néhai Dulles idejét­múlt dogmáihoz ragaszkodik. A francia kormány politikájának si­került az a mutatvány, hogy egy­szerre helyezkedik szembe mind­kettővel. Az angol lapok így írnak London (MTI): Londonban meg­állapították, hogy Herter fenyege­tésekkel zsarolta ki az egységnek legalább a látszatát a NATO-kü- lügyminiszterek párizsi ülésén. A NEWS CHRONICLE TUDÓSÍTÓJA JELENTI PÁRIZSBÓL: — Dulles nyugodtan pihenhet: utóda nem fogja cserben hagyni. Események sorokban Fairbanlcs: (MTI) Az amerikai hadsereg kedd este az eielsoni lé­gitámaszpont közelében végrehaj­totta az első kilövési kísérletet az új Nike—Hercules rakétalövedék­kel. A kísérlet kudarcot vallott. Kedden este hazaérkezett Szó­fiából a KGST XII. ülésszakán Apró Antalnak, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesének ve­zetésével részt vett magyar kor­mányküldöttség. A küldöttséggel együtt érkezett Budapestre a Szó­fiában járt szovjet delegáció több tagja is, hogy Budapesten foly­tassák a jövő évi magyar—szov­jet árucsereforgalomra vonatkozó tárgyalásokat, amelyeket koráb­ban Moszkvában elkezdtek. Újdelhi: (Reuter) Dr. H. J. Bhabha, az Indiai Atomerőbizott- ság elnöke, kedden megjelent a parlament egyik bizottságának ülésén, s ott kijelentette, »Indiá­nak módjában áll atombombát és atomfegyvereket gyártani. Ugyan­akkor hivatkozott Nehru minisz­terelnök korábbi megnyilatkozá­saira, amelyek szerint India az atomerőt csak békés célokra kí­vánja felhasználni. Párizs: (MTI) A Mali Állam- szövetség példája a Francia Kö­zösség más köztársaságait is axra ösztönzi, hogy újabb igényekkel lépjenek jel. Moszkva: (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözlő táviratot küldött Aleksander Zawadzkinak, a Len­gyel Népköztársaság Államtaná­csa elnökének 60. születésnapja alkalmából. London: (MTI) A loedsi esküdt­bíróság Budaházi István és Mol­nár János magyar disszidenseket fejenként 5—5 évi börtönre ítél­te kétrendbeli fegyveres rabló- támadás kísérletéért. A vádlottak Bradfordban be­mentek egy ékszerüzletbe és meg­fenyegették a tulajdonost, de se- nélylciáltására elmenekültek. Ha­sonló kísérletet tettek egy vs- gyeskereskedésben, ahol az üzlet tulajdonosát — egy idősebb nőt — súlyosan megsebesítettek. Az asz- szony segélykiáltásaira innen is elmenekültek, de később elfogták őket. Olyan szigorú és vésztjósló figyel­meztetéssel fenyegette meg a NATO-minisztereket, amilyent maga Dulles is csak hatalma tető­pontján hallatott. Fájdalom, Sel­wyn Lloyd megerősítette azt a gyanút, hogy a csúcstalálkozó meg közelítésében Macmillan lépésről- lépésre hátrál Adenauer előtt. A DAILY MAIL JELENTI Macmillaín csendesen sutba dug­ta azt a tervet is, amelyet Moszk­vában beszélt meg Hruscsovval: a közép-európai leszerelési övezet tervét. A diplomaták Párizsban ezt a következtetést vonják le Sel­wyn Lloyd beszédéből. Azt hiszik ennek következté­ben de Gaulle nagyobb együtt működési készséget fog tanu- sítani a NATO-ban. Megerősíti ezt az értelmezést a Daily Express párizsi tudósítója. Emlékeztetve rá,. Macmillan azt mondta Moszkvában, hogy a fegy­verzetet és haderőket csökkentem lehetne Közép-Európa meghatáro­zott körzeteiben, tegnap azonban Selwyn Llöxd nagy jámborul azt hangoztatta, hogy lehetne korlá­tozni a fegyverzetet és a haderő­ket — a Dáli^SaKrvidákeh. * Átadták Rusznyák Istvánnak a Szovjet Tudományos Akadémia külföldi tagságáról szóló oklevelet A Szovjet Tudományos Akadé­mia kimagasló tudományos ered­ményeiért, társadalmi tevékeny­ségéért külföldi tagjává választot­ta dr. Rusznyák Istvánt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nökét. Az erről szóló okiratot szerdán az Akadémia tudósklub­jában ünnepélyes külsőségek kö­zött nyújtotta át T. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe. Novobátzky Károlynak, az Aka­démia alelnökének üdvözlő sza­vai után T. F. Stikov nagykövet mondott beszédet. A szovjet tudósok és a szovjet értelmiség mélyen tiszteli Rusz­nyák elvtársat, a kitűnő tudóst, aki oly nagy eredményeket ért el az orvostudományban, különö­sen a vesemegbetegedések, a vér­keringés megbetegedései, vala­mint a nyirokkeringés, és a vi­taminok biokémiájának kutatá­sában — mondotta a többi között Stikov nagykövet. A magyar tudósok a többi szo­cialista országok tudósaival együtt méltó módon kiveszik ré­szüket a szocializmus és a kom­munizmus építésének közös mun­kájából. S abban, hogy a magyar tudomány ma joggal lehet büsz­ke kiváló eredményeire, nagy sze­mélyes érdeme van Rusznyák István elvtársnak, mint tudósnak és mint tudományszervezőnek — folytatta. A szovjet nagykövet ezután a szovjet tudósok és a szocialista országok tudásai közötti együtt működésről szólt. Egyebek között méltatta a szovjet és a magyar tudományos akadémia sokrétű kapcsolatát. T. F. Stikov beszédének befejez­tével a Szovjet Tudományos Aka­démia nevében és megbízásából átnyújtotta Rusznyák Istvánnak a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája külíöldi tagjául történt megválasztását igazoló okiratot, majd szívből gratulált és jó egész séget, további sikereket kívánt tudományos és társadalmi mun­kásságához. Rusznyák István meghatottan mondott köszönetét a nagy tudo­mányos kitüntetésért. »Amikor ezt a kitüntetést há­lásan megköszönöm, arra kérem nagykövet elvtársat, tolmácsplja köszönetemet a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája elnökségé­nek és közölje velük mindany- nyiunknak azt a meggyőződését, hogy ezt a kitüntetést ügy tekint­jük, mint egyik láncszemét azok­nak az egyre szaporodó kapcso­latoknak, amelyek minket, ma­gyar tudósokat a Szovjet Tudo­mányos Akadémiához és az egész szovjet néphez fűznek«. Az ünnepség végén az akadé­mia elnöksége fogadást adott. Kormányellenes tüntetések Franciaországban Párizs: (MTI) A Debré-kor- mány politikája ellen tömegmeg­mozdulásokkal tiltakoznak Fran­ciaországban. A kormány mezőgazdasági po­Kina és Indonézia barátságát meg kell őrizni Peking: (Uj Kína) A Renmin Ribao szerdai száma ITözli a Kí­nai—Indonéz Baráti Társaság al­elnökének cikkét. A cikkíró han­goztatja, hogy Indonéziában a kí­naiak évszázadokig együtt éltek és dolgoztak az indonézekkel, s jóban rosszban testvérek voltak. Szoros barátságukat senki sem áshatja alá. Jelenleg azonban In­donéziában egy maroknyi reak­ciós, a kínai—indonéz barátság el­lenségei pogrom-hangulatot te­remtettek a kínai kiskereskedők ellen. De ki nem tudja, hogy Indoné­zia politikai és gazdasági kizsák­mányolásáért nem a kínai kis- kereskedőK, hanem az amerikai és a holland imperialisták a fe-. lelősek? — teszi fel a kérdést a cikkíró. A kérdés most már a két nép kapcsolatát, Ázsia és a világ békéjét érinti. Mindent el kell követnünk, hogy Kína és In­donézia, e két nagy ázsiai ország tovább ápolja barátságát és még szorosabban együttműködjék a —Jelenségért és a jólétért. 'bikáiét a paraszti tömegek sé­relmezik. Hétfőn az ország több nagy mezővárosában összesen kö­rülbelül százezren tüntette!:, de keddre is jutott a paraszti tünte­tésekből. Kedden a francia fő­város hat biztosító intézetében ' hagyták abba a munkát a tiszt­viselők. Húszezer párizsi bölcsészhallga­tó is sztrájkba lépett szerdán. A párizsi egyetemisták az ösztöndí­jakat keveslik, s egyúttal fel akarják hívni a figyelmet az egyetemek szűk befogadóképessé­gére, végül tiltakozni kívánnak sztrájkjukkal a katonai szolgálat- halasztások megvonása ellen is. A kormány algériai politikája ellen a francia társadalom min­den rétege szót emel. A békemoz­galom félmillió levelezőlapot ho­zott forgalomba. A lapokat a köztársasági elnökhöz címezték és szövegük az algériai békét, a tár­gyalások megindítását követeli. A. Tolsztoj: A II 0 (41) A Legfelső Tanács házával szemben felállították a fegyver­raktárban zsákmányolt két tűz- gépet és tüzes golyókat zúdítot­tak a kormánycsapatokra. De a kormány elektromágneses mező­vel vette körül a teret. Ekkor Guszev megtartotta az­napi utolsó beszédét, amely igen rövid volt, de annál kifejezőbb. Aztán felmászott a barikádra és egymás után három kézigránátot hajított az ellenségre. A robba­nás ereje rettenetes volt: három lángnyelv csapott föl, kövek, ka­tonák, gépalkatrészek repültek a levegőbe, a teret por és maró füst borította el. A Mars-lakók felüvöltöttek és rohamra indul­tak. (Ez volt az a pillanat, ami­kor Lösz Tuszlcub házában a ho­mályos tükörbe pillantott.) A kormány megszüntette a mág neses mezőt. A térre, a küzdőkre kétféléi tűzgolyók zúdullak, szét­robbantak és kékes'láng csapott ki belőlük. A piramis-alakú, mo­górva házakat megreszkettette a légnyomás. A harc rövid volt. A hullákkal borított téren át Guszev, válo­gatott rohamosztaga élén, betört a Legfelső Tanács házába. Az épület üres volt. Tuszkub és va­lamennyi mérnök elmenekült. FORDULAT A felkelő csapatok Gór útmu­tatásai szerint a város minden fontosabb pontját birtokukba vették. Hűvös volt az éjszaka, az őrök dideregtek őrhelyükön. Gu­szev utasítást adott, hogy gyújt­sanak tüzeket. Hallatlan dolog volt ez: a városban ezer éve nem gyújtottak tüzet. Csak az ősi ének mesélt táncoló lángnyelvről. A Legfelső Tanács háza előtt maga Guszev gyújtotta meg a széttört bútorokból rakott, első máglyát. A Mars-lakók körülvet­ték a máglyát és halkan mondo­gatták: »Ulla, ulla«. A téren min­denütt máglyák lobbantak föl. A vörös fény imbolygó árnyakat rajzolt a lejtős házfalakra és meg-megcsiilant az ablakokon. 1 Kék arcok jelentek meg az ab­lakokban. Riadtan, szomorúan nézték a sosem látott tüzeket s a megtépett, marcona felkelőket. Ezen az éjszakán sokan elmene- kerültek a környező házakból. Csönd volt a városban. Csak a tüzek ropogása és fegyvercsör­gés hallatszott. Mintha az elme­rült, nyomasztó évezredek tér­tek volna vissza. Még az utcák, a tüzek fölött tündöklő csillagok is másnak látszottak; a tűz körül ülök önkénytelenül felemelték fejüket s az elfelejtett, újraéledő képre meredtek. Guszev szárnyas nyeregben bejárta a különböző városrészekben felállított csapa­tokat. A csillagos ég sötétjéből leszállt a térre: s ahogy ment, hatalmas árnyékot vetett. Igazi Ég Fiának látszott, szobornak, amely lelépett kőtalapzatáról. »Magacitl, magacitl« — suttogták babonás rémülettel a Mars-lakók. Sokan most látták csak először, odalopóztak hozzá, hogy kezük­kel érinthessék. Mások sírtak és gyermeki hangon kiáltották: »Most már nem halunk meg... Boldogok leszünk... Az Ég Fia el­hozta nekünk az életet«. Sovány testüket egyforma, po­ros ruha fedte, arcuk ráncos, kes­keny, petyhüdt volt, szomorú szemük évszázadokon át a kere­kek csillogásához, a bányák sör

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents