Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

f * 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. december 16. A szovjet kormány nyilatkozata a lYémet Szövetségi Köztársaság tij rafelfegy vérzéséről BébéStető vacsorák a NATO párizsi miniszteri értekezlete előtt Moszkva: (TASZSZ) A. M. Tyi- moscsenko, a Szovjetunió ideigle­nes bonni ügyvivője december 14-én felkereste a Német Szövet­ségi Köztársaság külügyminiszté­riumát, s a szovjet kormány ne­vében nyilatkozatot tett. A nyilatkozat hangsúlyozza: »A szovjet kormány már több ízben figyelmeztette a szövetségi kor­mányt, ne bonyolítsa különböző katonai és egyéb intézkedésekkel az államok közötti viszonyt és ne nehezítse meg fontos nemzetközi problémák megoldását. Ismere­tes, hogy a Bundeswehr atom- és rakétafelfegyverzésről hozott dön­tése veszélyesen fokozta az euró­pai feszültséget és továbbra is nagy súllyal nehezedik az állam­közi kapcsolatokra, akadályozza sok megoldatlan probléma, egye­bek között a német nép szem­pontjából olyan fontos kérdés rendezését is, mint Németország egyesítése. Ez a döntés ugyanak­kor egyáltalán nem javította meg a Német Szövetségi Köztársaság nemzetközi helyzetét, csupán bi­zalmatlanabbá tette az európai népeket a nyugatnémet politiká­val szemben. Észre kell venni, hogy az NSZK kormánya rendszerint ép­pen akkor válik különösen tevé­kenyé katonai intézkedések meg­tételében, amikor a nemzetközi feszültség bizonyos mérséklődése tapasztalható, amikor a közeledés jelei mutatkoznak kelet és nyugat államai között. Ez a helyzet most is. Az utóbbi időben a Nyugat- Európai Unió keretében több olyan határozatot hoztak, amely meggyorsítja Nyugat-Németország új raf elf egy vérzését. A Nyugat-Európai Unió taná­csa október 21-én hozzájárult ah­hoz, hogy Nyugat-Németország- ban gyártani kezdjenek bizonyos rakéta-fajtákat, amelyek előállí­tását a párizsi egyezmények meg­tiltották az NSZK-nak. Kevéssel e döntés előtt az NSZK egyez­ményt kötött az Egyesült Álla­mokkal, amelynek alapján ez utóbbi atomrakéták kilövésére szolgáló rendeléseket szállít Nyu- gat-Németországba, és kiképzi a Bundeswehr katonáit és tisztjeit az atomfegyverek használatára. Ismeretessé vált az is, hogy az NSZK kormánya nagyméretű hadihajók és tengeralattjárók építéséhez, továbbá különböző tí­pusú tengeri aknák gyártásához szándékozik hozzákezdeni. Van­nak olyan elgondolások, hogy az új hadihajókat rakétafegyverek­kel szerelik fel. Sajtójelentések szerint az NSZK kormánya arra törekszik, hogy szövetségesei a Nyugat-Európai Unióban hozzá­járuljanak e fegyverek gyártásá­hoz. Más jelentések szerint a Nyugat-Európai Unió úgyneve­zett -egyesített európai nukleáris erők« létrehozását tervezi, amely­be a nyugatnémet haderőt is be­vonnák. A felsorolt tények azt bizonyít­ják, hogy az NSZK kormánya a Nyugat-Európai Unióban és a NATO-ban való részvételét fegy­verzete állandó növelésére hasz­nálja fel és minden eszközt meg­ragad, hogy egymás után érvény­telenítse még a párizsi egyez­mények vele szemben alkalma­zott csekély számú korlátozását is. A szovjet kormány ismételten hangsúlyozza, hogy az NSZK kor­mányának szóbanforgó intézke­dései merőben ellentétesek más államok erőfeszítéseivel, ame­lyekkel igyekszenek véget vetni a hidegháborúnak és a fegyverke­zési hajszának. Az említett in­tézkedések nem hozhatók össz­hangba azokkal a nyugatnémet kormánynyilatkozatokkal sem, amelyek szerint az NSZIC kor­mánya állást foglal az egyetemes leszerelés mellett és abban a nemzetközi feszültség csökkenté­sének legfontosabb előfeltételét látja. A bonni kormány politikája nem teszi indokolttá azt a felte­vést, hogy ténylegesen kívánja a háború utáni problémák békés rendezését a közelgő csúcsérte­kezleten. Ha nem így állna a do­log, akkor tartózkodnék minden olyan lépéstől, amely a megegye­zést akadályozó újabb nehézsége­ket eredményez vagy eredmé­nyezhet. A szovjet kormány ugyanúgy, mint a többi békeszerető állam kormánya azt tartja, hogy a nem­zetközi biztonságnak nem a fegy­verkezési hajsza és az úgyneve­zett katonai egyensúly ingatag pillérein kell nyugodnia, hanem a gyümölcsöző és kölcsönösen elő nyös együttműködés, a bizalom és barátság egészséges alapján. A szovjet kormány szeretné fel­hívni a szövetségi kormány fi­gyelmét, hogy amikor ösztönözni igyekszik a fegyverkezési haj­szát, és akadályozza a német mi­Brüsszel: (Reuter—AFP) Két hétig Brüsszelben tartózkodott Joseph Kaszavubu, az Abako moz galom elnöke, Albert Kalonzsi, a kongói nemzeti mozgalom vezető­je és A. Glzenga, az Afrikai Szo­lidaritási Párt elnöke. A három politikai vezető, mint ismeretes, sikertelen tárgyalásokat folyta­tott a belga fővárosban. A belga-kongói politikusok Brüsszelből való elutazásuk előtt nyilatkoztak, kijelentették, hogy folytatják erőfeszítéseiket Belga- Kongó függetlenségének kivívá­sáért. A nyilatkozat követeli az álta­lános választójog alapján megtar­tandó azonnali választásokat, s bejelenti, hogy a három párt boj- kottálni fogja a belga kormány által erőszakkal megindított kör­zeti választásokat. • Párizs: (MTI) A francia szélső jobboldal dühödten fogadta a Mali Államszövetség és a Francia Köztársaság tárgyalásainak hí­rét. Thomazo, a »börorrü ezredes« az algériai puccs egyik vezéralak­ja, aki a közelmúltban vált ki a degaulleista UNR soraiból, Bi- dault pártjának gyűlésén vasár­nap kijelentette: »A helyzet rom­lik, a francia közösség széthul­lik. Guinea után Mali, Mali után pedig a Kongó is függetlenséget követel. El vagyunk szánva a harcra a mindent feladás politi­kája ellen«. Az Echo D’Alger hasábjain Serigny márki, az ultrák hang­adója háborog a francia közös­ség tanácsának ülésén hozott ha­tározat ellen. • Dares Salam: (Reuter) Richard Turnbull, Tanganylka kelet-afri­kai gyámsági terület kormányzó­ja üzenetet intézett az ez idő sze­rint tíz afrikaiból, tíz európaiból és tíz ázsiaiból álló törvényhozó tanácshoz. Az üzenet közli: Nagy- Britannia hozzájárult ahhoz, hogy 1960-ban afrikai többségű tanga- nyikai parlament jöjjön létre. A brit javaslat szerint jövő év szeptemberében általános válasz­tásokat tartanak Tanganyiká- ban. A választás eredményekép­pen ötven madátumból tizen­egyet ázsiai, tízet európai szár­mazású nyer el, a többit pedig tanganyikai bennszülött képvi­selőjelölt kapja. * Berlin: (ADN) Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke hétfőn este nyilvánosságra hozott nyilatkoza­tában bírálta Adenauernak azt a december 8-án tett kijelentését, hogy nem akar részt venni a ke­let—nyugati csúcsértekezleten. Ki­jelentette, ha Adenauer lemond a litarizmus által kirobbantott vi­lágháború maradványainak el­tüntetését, felelősséget vállal ma­gára saját népével és más orszá­gok népeivel szemben. A szovjet kormány reméli, hogy a szövet­ségi kormány még egyszer mér­legeli a béke és a német nép nem zeti érdekei szempontjából — azokat a következményeket, amelyekkel az NSZK fegyverke­zési intézkedései járhatnak«. A Szovjetunió londoni, párizsi, római, brüsszeli, hágai nagyköve­te, valamint luxemburgi követe azonos tartalmú nyilatkozatokat juttatott el Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg kormá­nyához és felhívta figyelmükét azokra a kedvezőtlen következ­ményekre, amelyeket az NSZK a Nyugat-Európai Unió keretében végrehajtott nagyobb arányú fel­fegyverzése a nemzetközi feszült­ség további enyhítésének és a hi­degháború megszüntetésének okozna. csúcstalálkozón való részvételről, a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya egész Németország nevében fogja szavát felemelni. Az NDK kormánya érvényesí­teni kívánja azt az igényét, hogy belevonják az NDK-ra és a né­met népre vonatkozó kérdések megtárgyalásába. A nagyhatal­mak már eddig is elismerték, hogy mindkét állam képviselői­nek részt kell venniük a hazájuk kérdéseivel foglalkozó nemzetkö­zi értekezleten. * Damaszkusz: (MTI) Hétfőn Da- maszkuszban megkezdődött az afrikai—ázsiai gazdasági érte­kezlet tanácsadó bizottságának ötnapos ülésszaka. Napirenden szerepel az afrikai—ázsiai gazda­sági együttműködési szervezet alapszabálytervezetének kidolgo­zása. Az értekezleten a Kínai Népköztársaság, Japán, Indonézia, India, Pakisztán, Ghana, az Egye­sült Arab Köztársaság, Irak, Lí­bia, Szudán és Etiópia kereskedel­mi és iparkamarái képviseltetik magukat. * Nicosia: (Reuter) Makariosz ér­sek, a Ciprusi Köztársaság most megválasztott elnöke hétfőn nyi­latkozatot tett közzé, amelyben együttműködésre szólítja fel a görög és török közösségeket és hangsúlyozza, hogy n szigeten véget kell vetni az ellenségeske­désnek. — Mit beszél? Hová vezet min­ket? Elpusztítanak bennünket. Nincs fegyverünk. Más harci eszközöket kell találnunk... Guszev lefejtette ruhájáról a kezét. — Á legfőbb fegyver: a hatá­rozottság. Aki elszántan tör elő­re, azé a hatalom. Nem azért re­pültem ide a Földről, hogy cse­vegjek... Azért repültem ide a Földről, hogy határozottságra ta­nítsalak benneteket. Begyöpösöd­tetek, Mars-lakó elvtársak. Aki nem fél a haláltól: utánam! Mer­re van a fegyverraktár? Gyerünk fegyverért! Mipdnyájan utánam, a íegyverraktárba! — Hajrá! süvöltötték a Mars­lakók. A tömeg megindult. Gór két­ségbeesetten nyújtogatta karját feléje. így kezdődött a felkelés. Vezér Párizs: (MTI) Kedden a NATO Új párizsi palotájában megnyílt az Atlanti Tanács háromnapos ülésszaka, Ismeretes, hogy a NATO-orszá- gok között ellentétek mutatkoz­nak, amelyek közül pillanatnyi­lag legélesebbnek a francia— amerikai nézeteltérések látsza­nak. Ezek a meglehetősen ko­moly ellentétek beárnyékolják az egész tanácskozást és már az ülés szak előtt erőfeszítéseket tettek elsimításukra. Ilyen törekvés je­gyében látta vendégül Herter amerikai külügyminiszter hétfőn estebéden Couve de Murville francia kollégáját. A vendégek között ott volt Twining és Nor- stad tábornok Is. Ezt megelőzően Herter három és félórás megbe­szélést folytatott Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel. Hétfőn esté Selwyn Lloyd sir Frank Roberts-nél. Anglia ál­landó NATO képviselőjénél va­csorázott, . s rajta kívül ott volt p. görög, a török és a norvég kül­ügyminiszter, valamint Norstád tábornok is, ,/; ­MOSZKVA A Pravda kommentárt fűz a ».’• * r•'rizsi üléséhez. — A lap kiemeli, hogy az ülésszak céljai ellentmondanak a béke érdekei­nek, éppúgy, mint a népek aka­ratának. Több nyugati megfigye­lő rámutat — állapítja meg a Pravda , hogy á NATO a hi­degháború e legtipikusabb sar­jadéka, különösen lázas tevé­kenységbe, kezdett a Hruscsov történelmi amerikai látogatásá­nak eredményeként bekövetke­zett nemzetközi enyhülés után. Már egyes amerikai szemleírók is kénytelenek megállapítani, hogy a »szovjet agresszió« képzelt ve­szélyével éveken át mestersége­sen kelteit felélem nem olyan »fontos tényező«, amely meghatá­rozna a nyugat-európai államok politikáját. Valóban — folytató­dik a cikk — Nyugat-Európa né­pei meggyőződtek a Szovjetunió Az angol egyetemek professzo­rainak jórésze kettős életet él. A híres oxfordi, egyetem például a bűnügyi regényírók egyik köz­pontja letf. John-Innes Mackin- tosch Stewart, az oxfordi egye­tem angol irodalom tanára 1935- ben tanulmányúton volt Ausztrá­liában, ahol szabadidejében meg­írta a „Gyilkosság az Elnöknél” című művét. Könyvének olyan si­kere lett, hogy a nagytekintélyű egyetemi tanár elhatározta, to­vább folytatja a detektívregény írását. Eddig több, mint húsz ha­sonló tárgyú regénye jelent meg. Kettős irányban folytatott mun­kássága a következő időbeosztás­akadt. Az emberek szédültek. Semmi sem' látszott lehetetlen­nek. Gór, aki lassan, tudományos alapossággal készítette elő a -fel­kelést és még a tegnapiak után sem szánta el magát, most — mintha álomból ébredt volna — tétovázott. Tizenkét gyújtó be­szédet tartott, szavait a homá­lyos tükrök közvetítették a mun­kásnegyedekbe. Negyvenezer Mars-lakó tódult a fegyverraktár hoz. Guszev Kis csoportokra bon­totta a támadókat s ezek a cso­portok házak, emlékművek, fák oltalma alatt szökeíltek előre. In­tézkedett. hogy valamennyi el­lenőrző tükörhöz (amelyeken a kormányzat a város népét figyel­te) állítsanak nőket és gyereke­ket és megparancsolta nekik, hogy csüggedten szidják Tuszku- bot. Ez a ravaszság kis időre el­altatta a kormány éberségét. Guszev tartott a repülőhajók légitámadásától. Hogy elterelje a mélyen gyökerező békeszereteté- ről, aminek ragyogó megnyilvá­nulása volt Hruscsov leszerelési javaslata. WASHINGTON Az amerikai sajtó szintén kie­meli a NATO-ban jelentkező súr­lódásokat. A legnagyobb nehézsé­get — sajtóvélemények szerint —• azok az amerikai törekvések, okoz zák, amelyek a NATO- tagálla­mok fegyverkezési kiadásainak fo kozását célozzák. Az Egyesült Államok európai szövetségesei élesen ellenzik a fegyverkezési költségek fokozásá­ra irányuló törekvéseket. LONDON A nyugati szövetségesek ellen­tétei miatt súlyos aggodalommal tekint a párizsi kormányfői ta­lálkozó felé, mert a Daily Hefalcl véleménye szerint a nyugati ''ha­talmak »hátrálva közelítik meg« a csúcstalálkozót. A külügymi­niszterek feladata lenne előkészí­teni a nyugati kormányfői- talál­kozót, amelynek De Gaulle »ke­gyes engedelmével« meg kellene egyeznie: hol és mikor tartják rpeg végre valahára a csúcstalál­kozót. S pont most jelenti ki Her- ler, a Szovjetunió és a Nyugat kapcsolatairól, hogy »semmi sem történt, ami indokolná védelmünk elhanyagolását«. Ez igen De Gaul- le-nak és, Adenauer szájíze sze­rint van. Ha Herter már egyetért velük, úw szomorú karácsonyunk lesz az idén is — írja a Daily Hé­ráid. PÁRIZS Mint Harol King, a Reuter- iroda párizsi levelezője írja, a Németország felfegyverzése éllen emelt szovjet tiltakozást meglepe­téssel fogadták párizsi szövetsé­ges körökben, mert arra számítot­tak, hogy a szovjet kormány .sza­bad folyást enged a NATO ta­nácskozásnak. A szovjet jegyzéket Bonnban 48 órával a szerdal'NA- TO-ülés előtt a-.ák át, amelyen, mint~ismeretes; felszólal Strauss nyugatnémet hao agy miniszter is. sál történik: Reggel 6—8 óra kö­zött hősei kalandjainak szenteli életét, majd a reggeli után felöl- ti tógáját és ekkor már mint ki­váló Shakespeare szakértőt üdvö­zölhetjük. Hosszan lehetne még sorolni a detektívregény-író professzorok listáját. A legismertebb közüttüic a nemrég, elhunyt Colé, ä kiváló szociológus. „Arany, hitel és mun. kanélláiliség” című nagy műve mellett az & nevéhez fűződik „Az eltűnt nagynéni” és a „Kése­lés árnyékában” című kevésbé foltos, de hallgatói részére sok­kal szórakoztatóbb detektívregé- nyek szerzősége. figyelmet, ötezer fegyvertelen Mars-lakót a város központjába küldött, hogy ott kiáltozzanak és követeljenek meleg ruhát, ke­nyeret, havrát. Megmondta ne­kik: — Tudjátok meg, egy lélek sem tér vissza onnan élve. Men­jetek. Az ötezer Mars-lakó, mint egy ember kiáltotta: »Hajrá!«; felira­tokkal ellátott, hatalmas ernyő­ket bontott ki és Indult a halálba, rázendítve egy bús, ősi, tiltott dalra: Az üvegtetők alatt, A vasárkádok alatt Kőedényben Füstöl a havra. Vidáman vagyunk, vidáman Ide kezünkbe a kőedényt1 Hajrá! Nem térünk vissza többé A bányákba, a kőtörőkbé, Nem térünk vissza többé A szörnyű, holt folyosókra. A gépekhez, a gépekhez. Élni akarunk. Hajrá! Élni! Ide kezünkbe a kőedényt! A tömeg a hatalmas ernyőket forgatva, énekelve eltűnt a szűk utcákban. A fegyverraktár — alacsony, négyszögletes épület — a régi vá­rosban volt. Kisebb katonai egv­Események sorokban A. Tolsztoj: 40 Á E L I IÁ (40) Shakespearetől az „eltűnt nagynénidig

Next

/
Thumbnails
Contents