Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-15 / 294. szám
1959. december 15. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Á párt tömegkapcsolata a paksi járásban Erről itt beszélni kell A z ellenforradalom igen ká- ” rosan hatott a párt és a tömegek kapcsolatára. A párt és a tömegek kapcsolata már az 1950-es évek elején kezdett gyengülni. A fő oka az volt ennek, hogy a párt gazdaságpolitikájában hibák mutatkoztak, igen erős volt a személyi kultusz és a dogmatiz- mus. Ehhez hozzájárult az a tényező is, hogy a párton belüli revizionista csoportok a hibák kijavításának ürügyén a párt és szocialista vívmányaink ellen törtek, tudatosan és mesterségesen felnagyították a párt által elkövetett hibákat, igyekeztek a párt egységét megbontani, a párt és a tömegek kapcsolatát gyengíteni. A tömegek lebecsülése volt tapasztalható egyes párt-, állami és gazdasági funkcionáriusoknál. Csalhatatlannak tartották magukat, sok esetben nem vették figyelembe a dolgozó nép véleményét, a tömegek politikai felvilágosító munkája helyett adminisztratív rendszabályokkal akarták megvalósítani a kitűzött feladatokat. Az adminisztratív intézkedések következménye az lett, hogy nemcsak a pártonkívüli dolgozó tömegek, de a párttagság egy része is szembe került a párt politikájával. Ez oda vezetett, hogy az 1956-os ellenforradalom időszakára a párt tömegkapcsolata megszakadt és sok becsületes dolgozót nacionalista, soviniszta jelszavakkal meg tudtak az ellenforradalmárok szédíteni. Az MSZMP és a munkás-paraszt forradalmi kormányunk az ellenforradalom leverésével, a konszolidáció megteremtésével egyidőben szakított a marxizmustól és leninizmustól idegen, káros módszerekkel, E nnek alapján a'-aksi járásban is hozzáfogtunk a mun kához. A párt helyes politikája elősegítette a mi járásunkban is a tömegkapcsolat javulását. A járási pártbizottság azt a he* lyes módszert alkalmazta, hogy mivel az MDP tagságához viszonyítva az MSZMP-be a volt MDP- tagoknak 60 százaléka kérte az átigazolást, nagy súlyt helyezett a tömegszervezetek és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának megjavítására. Ennek meglett az eredménye. Elmondhatjuk, hogy a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkája az ellenforradalom előttihez képest sokat javult, egy-egy rendezvényre komoly tömegeket tudnak mozgósítani. Szélesebb rétegekhez jut le a párt szava, mint azelőtt. A járási pártbizottság, a Központi Bizottság és a megyei párt- bizottság határozatai alapján figyelembe véve a paksi járás viszonyait, munkaterv alapján dolgozik. A munkatervekben figyelembe vesszük a tanácsok, tömegszervezetek, intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek, termelő- szövetkezetek pártszervezeteinek megerősítését, a párttagok nevelését, a párt és a tömegkapcsolat további szélesítésének módszereit. A terv alapján elértük, hogy ** valamennyi munkatársunk a járás területén tölti idejének nagyobb részét, közvetlenül foglalkozunk a dolgozók mindennapi ügyes-bajos dolgaival, problémáival. Jó kapcsolat alakult ki a községek, termelőszövetkezetek, üzemek, állami gazdaságok stb, dolgozóival, illetve az egyénileg dolgozó parasztsággal. Különösen jó a párt tömegkapcsolata a termelőszövetkezeti községekben. Igényelik tanácsainkat, javaslatainkat, észrevételeinket munkájukkal kapcsolatban. Egyoldalúan értékelnénk a párt tömegkapcsolatának javulását, ha nem mondanánk el, hogy a helyi pártszervezetek vezetői és tagjai, és ezenkívül a tömegszervezetek vezetői és tagjai jó tömegkapcsolatot alakítanak ki a saját munkaterületeiken. A párt tömegkapcsolatának javulását mutatja az is, hogy például Madocsa községben az ellenforradalom előtt egy-egy párt, vagy tömegszervezeti rendezvényen alig jelent meg néhány ember. Az ellenforradalom után a párt iránti bizalom növekedésével sok esetben kicsinek bizonyult a kul- túrház a tömeg befogadására. Az elmúlt héten Kajdacson nyilvános pártnapot rendeztünk, amelyen több mint 300 fő vett részt, többségében egyénileg dolgozó parasztok és parasztasszonyok. A párt helyes nemzetiségi politikája következtében javult a tömegkapcsolat a németajkú községekben is. Németkéren, Bikácson német—magyar baráti találkozókat rendeztünk, amelyen sok százan vettek részt. I gen jól sikerülnek a magyar—szovjet, a magyar— bolgár, a magyar—román baráti találkozók. Járásunk községeinek többségében a nemzetközi nőnap, a gyermeknap az anyák napja rendezvényein mindenhol a kul- túrházak kicsinek bizonyultak a tömegek befogadására. A pártszervezeteknek nagy segítséget nyújtanak a tömegszervezetek, különösen az utóbbi időben a nőtanács végez nagy munkát a szövetkezeti és egyéni parasztasszonyok találkozójának szervezésével. Nagyjelentőségű találkozó volt eddig Bölcskén, Németkéren és Madocsán, ahol a párt és a tömegek kapcsolatának fejlesztése komoly lépéssel ment előre. Lényeges javulás tapasztalzúgtak a légcsavarok. Éjszakai szél csapott arcukba. Hatalmas, vad csillagok imbolyogtak a fekete égen. MIT CSINÁLT GUSZEV AZ ELTELT NAP FOLYAMÁN? Guszev délelőtt tíz órakor indult el Tuszkub házából Szoace- rába. A csónak fedélzetén légitérkép, fegyver, élelem és hat darab kézigránát volt; a kézigránátokat Lösz tudta nélkül, még Petrográdból hozta. Délben — lent — megpillantotta Szoacerát. A központi utcák néptelenek voltak. A Legfelső Tanacs háza előtt, a csillagalakú téren hadi-repülőhajók és csapatok álltak koncentrikus félkörökben. Guszev leereszkedett. Lentről alighanem észrevették: a térről csillogó, hatszárnyú hajó szállt fel s a napsugarakban ringva, íüggőlegesen fölfelé repült. Fedélzetén ezüstös alakok álltak. Guszev egy kört írt le a hajó fölött. Óvatosan elővett zsákjából egy kézigránátot. A hajó színes kerekei forogtak, árbocán zizegtek a huzalok. Guszev kihajolt a csónakból és öklével megfenyegette a hajót. A hajón parancsszó hallatszott. Az ezüstös alakok felemelték kurta puskájukat. Sárga füstszalagok szelték át a levegőt. Zümmögtek a golyók. A csónak fedélzetéből lehasadt egy szilánk. Guszev harsányan, vidáman káromkodott. Fordított egyet a kormányon. A csónak lefelé száguldott a hajóra. Mint a vihar zúgott el fölött, s Guszev kézigránátot dobott a hajóba. Háta mögött fülsiketítő dörrenés hangzott. Megfordította a kormányt és visszafelé repült. A hajó esetlenül megfordult a levegőben, füstölögve és darabokra szakadva zuhant a háztetőkre. Megkezdődött... Amint a város fölött szállt, Guszev fölismerte a tükörben látott tereket, az állami épületeket, a fegyvertárakat, munkásnegyedeket. Egy hosszú gyárfal mellett, mint megriasztott hangyaboly, sok ezres Mars-lakó tömeg kavargóit. Guszev lejjebb ereszkedett. A tömeg íélrehúzódott. Guszev leszállt a szabadon hagyott helyre. Fogai kivillantak. A tömeg megismerte. Kezek erdeje meredi a magasba, ezernyi hang kiáltotta: »Magacitl«! »Ma- gacitl«! A Mars-lakók félénken közelebb húzódtak. Guszev remegő arcokat, könyörgő szemeket, A tsz-tagok heti pihenőnapjáról ható a szakszervezetek és a KISZ, de nem utolsó sorban a községi tanácsaink tömegkapcsolatának javulásában. M íg az ellenforradalom előtt a paksi járásban alig érte el járási szinten a községfejlesztési hozzájárulás a 6 százalékot, ezzel szemben 1959-ben a tanácsaink 11,2 százalékot szavaztak meg járási szinten. Tanácsaink többsége mozgósítani tudja a községek lakosságát társadalmi munkára. Ez évben például a járásunkban több mint 15 kilométer betonjárda épül jórészt társadalmi munkával. Tanácsok tömegkapcsolata a legjobb Dunaszent- györgy, Gerjen, Dunaföldvár, Bölcske, Sárszentlőrinc községekben, ahol tényleg nagy tömegeket tudnak mozgósítani a község fejlesztésére, szépítésére, korszerűsítésére. A tömegkapcsolat terén egynéhány községben nem kellő a fejlődés. Pusztahencsén, ahol gyengén dolgozik a termelőszövetkezet, valamint a falusi pártszervezet, gyenge a kapcsolat a dolgozó parasztokkal, a tömegszervezetek is gyengén működnek. Pakson is nagyobb lehetne a fejlődés a to- megkapcsolat terén, ha a párt- szervezetek, különösen a dolgozó parasztság körében türelmesebb, rendszeresebb, politikai felvilágosító munkát végeznének. Gyenge politikai munka folyik a paksi Vörös Sugár és a paksi Uj Élet Termelőszövetkezetekben a tsz-tagok körében. Különösen a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjainál elég erős a befelé fordulás és elzárkózás a dolgozó parasztsággal szemben. A pártszervezetek munkájának gyen gesége a mi munkánk fogyatékossága is. Nem figyeltünk fel idejében ezekre a hiuaivra és nem tettünk gyökeres intézkedéseket e helyeken a párt tömegkapcsolatának további Kiszélesítésére. Feladatunk, hogy a párt és a tömegkapcsolat tovább erősödjön, a dolgozók bizalma a párt iránt tovább mélyüljön. A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében végzendő politikai, felvilágosító munka azt fogja eredményezni, hogy a párt tömegkapcsolata tovább mélyül, a párt iránti bizalom tovább szilárdul a dolgozó tömegekben. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújt járásunk kommunistáinak pártunk VII. kongresszusa, ahol a párt politikájának, további célkitűzéseinek megvalósítására olyan határozatokat hoztak, amelyek a dolgozó tömegek véleményén alapulnak és amelyek a tömegkapcsolat további elmélyülését segítik elő. RÉV ANDRÁS a Paksi JPVB titkára retekvörös, gubancos üstököket Iá tovt. Munkások voltak, szegényemberek. Guszev kimászott a csónakból. Vállára vette zsákját, kardját a magasba lendítette. — Üdvözöllek benneteket, elvtársak. Halotti csönd támadt. Guszev óriásnak látszott a vézna Marslakók mellett. — Beszélgetni jöttetek össze, elvtársak, vagy harcolni? Ha beszélgetni, akkor isten áldjon, ilyesmire nem érek rá. Nehéz sóhajtás futott végig a tömegen. Néhány Mars-lakó kétségbeesetten felkiáltott és a tömeg felkapta szavaikat: — Ments meg minket, ments meg. Ég Fia! — Tehát harcolni akartok? — kérdezte Guszev és harsányan, rekedten kiáltotta: — A harc megkezdődött! Az imént rám rontott egy repülőhajó. A pokolba küldtem. Fegyverbe, utánam! — ügy kapott bele a levegőbe, mintha kantárféket ragadna meg. Gór tört át a tömegen, (Guszev tüstént felismerte). Arca szürke volt az izgalomtól, ajka remegett. Ujjaival megmarkolta Guszev mellén a kabátot. (Folytatjuk.)^ Állatgondozókkal, íejőgulyások kai s takarmányosokkal beszélgettem nemrég: a zombai, puszta- hencsei, a dalmandi és sióagárdi termelőszövetkezetekben. Munka- körülményei kről, jövedelmükről érdeklődtem. Munkakörülményeikkel általában elégedettek, modern, nagyüzemi körülmények között és jól szervezetten dolgoznak. A kereset kitűnő, a termelőszövetkezetekben az állatgondozók, fejőgulyások keresnek a legtöbbet. Rendes körülmények között munkaegységeik száma egy év alatt eléri az 500—600-at is. Egy dolog van csak ami miatt panaszkodnak, egy probléma, amely megoldásra vár: a heti szabadnap és az évi szabadság kérdése. Tudott dolog, állami vállalatainknál minden dolgozónak évi 12 nap fizetett alapszabadság jár. Termelőszövetkezeteinkben a szabadság kérdése napjainkban nincs még megnyugtatóan megoldva. A növénytermelésben dolgozók szabadsága nem ütközik nehézségekbe; egyrészt könnyen pótolható a munkájuk, másrészt rossz idő és tél idején úgyis »szabadságon« vannak. Azonban az állatgondozók, fejőgulyások, takarmányo- sok, de még az adminisztrációban dolgozók szabadsága is nehézségekbe ütközik. mert nehezen tudják őket pótolni a munkában, Mint minden gazdasági műveletnek a verseny jelentős előre- lendítője, úgy töltheti be ezt a szerepét a takarékossági mozgalomban is. És be is tölti. Ennek nyomán indult el megyénkben is az »Ahány üzemi 'dolgozó, any- nyi KST-tag« mozgalom. Célja már köztudomású, hiszen a takarékoskodók nemcsak saját magukat biztosítják egy előre tervbevett, nagyobb bevásárlásra, vagy váratlan kiadás esetére, hanem hozzájárulnak betétjeikkel az országos tervek mielőbbi megvalósításához is. A mozgalmat, a Tolnai Textilgyár dolgozói indították el, s ebs ők maguk sem örülnek annak* ha »illetéktelenek«, kellő gyakorlattal nem rendelkezők helyettesítik őket. Az adminisztratív dolgozók szabadságát szakmai képzéssel kellene megoldani olyanképpen, hogy sokoldalúvá tenni a könyvelőket, a normásokat, a munkaegy- ségelszámolókat: szükség esetén tudják elvégezni és jól elvégezni egymás munkáját, tudják helyettesíteni egymást. Az állatgondozók, a fejőgulyások és takarmányosok szabadságát csak váltóval lehet jól megoldani. A tengelici Petőfi Tsz- ben — és egyéb tsz-ekben is lehet példát találni megyénkben — minden hat fejőgulyásra egy váltót állítottak be. így biztosítani tudják — ha nem is minden héten vasárnap —, de egy napon a szabadnapot és szabadság esetén is a váltógulyás helyettesít. Ezt a módszert kell átvenni megyénk minden termelőszövetkezetében. Ezzel megoldanák a szabadnap és a szabadság kérdését az állatgondozás területén is, csökkentenék a munka kötöttségét és elejét vehetnők a fluktuációnak, mert ilyen körülmények között minden állatgondozó, fejó- gulyás és takarmányos még szívesebben és még jobb kedvvel végezné el a munkáját. (gyenis) ben versenyre hívták a selyemgyáriakat és a Bonyhádi Zománcgyár dolgozóit. A kihívottak természetesen nemcsak elfogadták a versenyt, hanem további más üzemeket is kihívtak versenyre. Ehhez csatlakoztak a mezőgazdasági üzemek is. A kanacsi és a Gerjeni Állami Gazdaság dolgozol takarékossági versenyre hívták ki a megye valamennyi mezőgazdasági üzemét. Tolnán a már működő kát KST, tagjainak e hónapban vissza is fizeti a takarékoskodás végösszegeit. A két KST 658 tagjának több mint 600 ezer forintot fizetnek vissza. Egy évvel ezelőtt a párt és a kormány útmutatása alapján az egész országban megindult a bíróságokon felhalmozódott ügyhátralék feldolgozása. E nagy munka befejeztével dr. Szily Lászlónál, a megyei bíróság elnökénél érdeklődtem, hogy a hátralék feldolgozása mennyiben és milyen mértékben van hatással az ítélkezési gyakorlatra és, a törvényesség betartására. — Az ügyek nagymérvű felgyülemlése — mondotta Szily elvtárs — veszélyeztette a szocialista törvényesség érvényesülését és a bűnüldözés hatékonyságát is. Ezért Tolna megyében is nagy lendülettel láttunk hozzá az ügyhátralék feldolgozásához. Megyei viszonylatban a feldolgozás időszaka 1958 októberétől ez év október 31-ig tartott. A cél az volt, hogy befejezzük az összes peres és végrehajtási ügyeket. Október 31- ével a megye területén levő összes bíróságokon megszűnt az ügyhátralék. Emeli az eredmények értékét az is, hogy a közjegyzőknél is megszűnt a hátralék, az egyes telekkönyvi hatóságoknál pedig jelentősen csökkent. Országos szinten a Tolna megyei bíróságok eredményeit kiemelkedőnek lehet mondani, ezt a rendelkezésemre álló összesített statisztikai kimuI tatások mutatják — folytatta a bí- ' róság elnöke. — A hátralék feldolgozása nem hatott esetleg a minőségi munka rovására? — Ellenkezően. Az ügyek intézése során az ítélkezés politikai tartalma javult, ha nem is minden vonatkozásban, de fejlődött* A polgári ügyek ítéleteiben a bírák mindinkább keresték a vitás jogviszonyok társadalmi összefüggéseit. A párt iránymutatásának megfelelően a bírói karnak most az a feladata, hogy az ítélkezés érdemi színvonalát emeljék. Most, hogy a bíróságok felszabadultak a hátralék nyomasztó súlya alól, még nagyobb figyelmet helyeznek az egyes ügyek alaposabb és a szocialista törvényességnek minden vonatkozásban megfelelőbb ítélkezésnek. A feldolgozásnál szerzett tapasztalatokat a jövőben hasznosítani kívánjuk. Az igazságügyi kormányzat a megfelelő személyi és munkafeltételek biztosításával, a bírák politikai és szakmai színvonalának emelésével és egyéb szervezeti kérdések megoldásával lehetővé teszi, hogy az elért eredményeket a bíróságok fenn tudják tartani — fejezte be nyilatkozatát dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke. S. J. Ahány üzemi dolgozó, annyi KST-tag Takarékossági mozgalom megyénkben II casgye twSIstéa a bíráságok feldolgozták az iigyiiáfralákot Dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke nyilatkozott lapunk munkatársának
