Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! g~ Mehiv, Szekszárd. Egyetemi Könyv i; s (í Jsz * Szepesay TOLNA Csütörtök 1959. december 10 IV. évfolyam 290. szám ENSZ-közgyíílés vitája a magyar kérdésről (2. oldal.) A klasszikus schalier párharca az elektromos vulkanizálóval! (3. oldal.) Jótanácsok termelőszövetkezeteknek (4. oldal.) * ÁRA: 50 FILLÉR Kezdődik a fenyőfa-vásár Néhány nap óta a járókelők valóságos fenyőfa-hegyeket lát­hatnak Szekszárdon a gimnázium udvarában. Ez a fenyőfa-hegy rö­videsen eltűnik, széthordják a megye községeibe, a népboltokba, á földművesszövetkezet üzletei­be. Lesz-e elég fenyőfa kará­csonyra? Lesz, egész biztosan lesz, hi­szen a tavalyinál negyven száza­lékkal több, összesen 20 000 mé­ter kerül forgalomba ezúttal. A FŰSZERT nagymennyiségű import-fenyőfát hoz forgalomba, a húszezerből 12 000 méter Cseh­szlovákiából, illetve Romániából érkezett. A fák sokkal szebbek, mint amelyek tavaly árusításra kerültek. Tegnap délután érkezett meg az utolsó vagon import-fa — ma pedig megkezdődik az elosztás a népbolt, illetve a földművesszö­vetkezet részére. Szekszárdon és mégfnéhány helyen valószínű, még ma megkezdődik az árusítás is. Amennyiben ez a mennyiség sem Bizonyulna elégnek, hazai fából még biztosítani tudják az igényeket. A fenyőfákkal arányban a ke­reskedelem megfelelő mennyi­ségű szaloncukrot is hoz forga­lomba, okulva az elmúlt évek ta­pasztalataiból, amikoris előfor­dult, hogy szaloncukor volt ele­gendő, fa viszont nem. Avagy forditva. Az idén már egyikből sem lesz hiány. A fácáit kerti Yiipös Hajnal, a hát »széki Búza kai ász és a sárpilisi Új Március Tsz nyeric a szekszárdi járás közös gazdaságainak éves versenyét A Földművelésügyi Miniszté­rium ez év áprilisában országosan versenyt hirdetett meg a termelő- szövetkezetek között. A termelési versenyben a járás, a megye és az ország valamennyi termelőszö­vetkezete részt vehetett. A szek­szárdi járásban 10 közös gazdrs.’g nevezett be az említett versenybe. Előadás Szekszárdon a világűr ostromáról Szerdán este nagy érdeklődés mellett került sor Szekszárdon Sinka József, a Magyar Űrhajó­zási Bizottság titkárának »A vi­lágűr ostroma« című előadására. Sinka József az igen élvezetes Tanteremépítés Űjdombóvá rótt társadalmi munkával előadásában nagyon sok olyan kérdésre adott választ, amelyek az embereket foglalkoztatták. Mindenekelőtt hangsúlyozta a szovjet űrrakéták felbecsülhetet­len tudományos jelentőségét és azt a hallatlan nagy világsikert, ■amely azokat kísérte. Érdekes adatokkal, szemléltetően mon­dotta el, hogy milyen nagy meny- nyiségű üzemanyagra volt szük­ség egy „Lunyik” felbocsátásá­hoz. Elmagyarázta a hallgatóság­nak, hogy hogvan történt az űr­hajók fellövése, irányítása, a Hold lefényképezése, a fényké­pek megbízhatóságának ellenőr­zése. Elmondotta többek között, hogy egy angol tudós hogyan magyarázta meg a televízió kö­zönségének a Lunyik Holdra ju­tásának körülményeit — méltat­va a Szovjetunió példátlan sike­reit. A nagy tetszéssel fogadott elő­adást benerer báiiuor, a — Szovjet Baráti Társaság megyei titkára köszönte meg. Az előadás után A Föld első Szputnyikjai cí­mű filmet vetítették le a közön­ségnek. Mivel a mezőgazdasági munkák a ' zekszárdi járásban már min­den tsz-ben befejeződtek, és tiszta kép van arról is, hogy milyen eredményekkel járt a közös gazdálkodás, a járási tanács mezőgazdasági osztálya értékelte a szövetkezetek közti versenyt. A termelőszövet­kezetek versenye három csoport­ban volt. Az első csoporthoz tar­toznak a régi, a másodikhoz a ta­vasszal erősen felfejlődött, a har­madikhoz pedig a tavasszal ala­kult termelőszövetkezetek. Az értékelés szerint a szekszár­di járásban a régi termelőszövetkezetek közül a fácánkerti Vörös Haj­nal gazdálkodott legjobban. Ebben a közös gazdaságban a 100 hold redukált szántóhoz viszonyít­va 335 500 forint árut értékesítet­tek, szemben az előírt 272 000 fo­rinttal. A szövetkezet minden ese­dékes adósságát kifizette, és a ta­gok jövedelmének 38 százalékát természetben, 62 százalékát pedig készpénzben adja ki a vezetőség. A tavalyihoz viszonyítva a terméseredmények is emel­kedtek a Vörös Hajnalban. Míg az elmúlt évben búzából 11, őszi árpából 15 mázsa volt a hol- dankénti átlagtermés, addig az idén búzából 14,8, őszi árpából pe­dig 18,5 mázsát takarítottak be minden holdról a szövetkezet tag­jai. Emelkedett a kukorica és a cukorrépa átlagtermése is. Az előbbié pontosan 4 mázsával, az utóbbié pedig 48 mázsával hol­danként. A tavasz folyamán erősen felfejlődött termelőszövetke­zetek versenyét a bálaszéki Búzakalász nyerte. A több mint háromszorosára nö­vekedett közös gazdaságban a tervelőírás főbb mutatóit túltel­jesítették. így például néhánv szá­zalékkal túlteljesítette áruértéke­sítési tervét a szövetkezet, s a jö­vedelem több mint 60 százalékát itt is pénzben osztják ki a tagok­nak. A termésátlagok is magasab­bak voltak a Búzakalászban az előírtnál. Búzából a tavalyi 10,7 mázsá­val szemben az idén 11,5 má­zsát takarítottak be. Őszi ár­pából pedig nem egészen öt mázsával volt magasabb az idei termés a tavalyinál. Kukoricából is 3,7 mázsával töb­bet takarítottak be, mint az el­múlt esztendőben. A szövetkezet­ben a tagok számához és a földte­rülethez viszonyítva emelték a kö­zös jószágok számát is. így pél­dául 100 hold földhöz viszonyítva 20 szarvasmarha van a szövetke­zetben és a járásban itt a legmagasabb, évi 3000 liter egy-egy tehén tejhozama. A tavasszal alakult termelő­szövetkezetek közül a sárpilisi Uj Március Tsz bizonyult a legjobbnak. A termésátlagok szinte kivétel nélkül minden terményféleségnél magasabbak voltak az előirány­zatnál. Teljesítette állam iránti kötelezettségét is a szövetkezet, főbb százezer forintot fordítottak közös gazdaságuk fejlesztésére sa­ját erejükből a tagok, s ennek el­lenére éppen a jó gazdálkodás eredményeként az Uj Március Tsz tagjai is megtalálják számításu­kat. Egy ember megmenekülése Több mint száz egyéni paraszt választotta egy hét alatt a szövetkezeti utat Tolnán A szekszárdi járás legnagyobb közös gazdaságában, a faddi Le­nin Tsz-ben — a megyében első­nek — elkészült az 1958—59-es gazdasági év mérlege. Ebből ki­tűnik, hogy a szövetkezet tagjai megtalálták számításukat a kö­zösben. Egy-egy tsz-tag átlagjöve­delme több mint a környék bár­melyik középparasztjának. Mind­erről tudomást szereztek a szom­szédos Tolna község egyéni gaz­dái is. S mert a szövetkezet ered­ményei mellett a párt népneve­lői okos, meggyőző szóval is hív­ják a tolnai egyéni parasztokat a szövetkezetbe, így nap mint nap tucatszámra választják a kö­zös utat a tolnai egyéni gazdák. Bizonyíték erre, hogy az utóbbi napokban több mint 100 tolnai paraszt írta alá a belépési nyilat- lilOflftfotn ■* •1 ■■<**>m**M*r*.-^m Beköszöntött a tél, magával hozta a hosszú estéket. A kály­hában vidáman pattog a tűz, a gyerekek az öregek köré gyűlnek. Ilyenkor számtalan történet hangzik el a mesélők ajkán. Nálunk legszívesebben a középkorú B. Istvánt hallgat­juk. Amikor megszólal, csend üli meg a szobát. — Talán ez a legnehezebb, de legszebb szakasza életem­nek. Hadd mondom el, hogyan mentették meg életemet a szov­jet katonák. Húsz éves voltam akkor. Minket, fiatalokat is a frontra akartak vinni. Sokáig fog még élni bennem a búcsúzó édes­anyák, feleségek szívettépő zo­kogása. Egy állomáson vagoniroztunlc este. Elhatároztam, hogy meg­szököm. Óvatosan átkúsztam a kocsi kerekei között és a ku­koricáson át megszöktem. Két hétig bujkáltam, élet és halál közötti rémületben éltem, Nemsokára felfedezték szö­késemet. Keresésemre indultak. A sors azonban úgy akarta, hogy sikerüljön megmenekül­nöm. Otthon már tudták, hogy mit tettem. Apámat, anyámat fel­hívatták a katonai bíróságra. Felolvasták a halálos ítéletet. Helyzetemet súlyosbította az is, hogy visszatérvén még tizenöt bajtársamat szöktettem meg. Mindenki szétszéledt. Egészen hazáig nem, mertem menni, csak a falu közelében lévő bunkerig, futóárkokig me­részkedtem. Itt éltem aztán hó­fúvásban, kutyának való hideg­ben. Addig még csak megvol­tam, amíg tartott az élelmiszer­készletem. De aztán az is el­fogyott és az éhség hazakerge­tett. A falu tele volt német ka­tonákkal. Hajszálon függött az életem. Szüleim házában nem volt maradásom, hiszen bár­melyik pillanatban rám buk­kanhatnak és ott a helyszínen kivégeznek. )»**• Ismét vissza kellett térnem a futóárokba. Most már vala­mennyivel könnyebb volt az élet. Szüleim, ahogy tőlük telt, hoztak ennivalót. Teltek a na­pok s egyre közelebbről hal­latszott a fegyverek döreje. Ek­kor következett be rám a leg- ínségesebb idő. Az utcákon már életveszélyes volt járni, mind­untalan visszavonuló néme­tekbe ütköztek. Szüleim már nem tudtak élelmezni. Ti nem tudjátok milyen a halálközelség. Az éhségtől oly­annyira elgyengültem, hogy végül elvesztettem az eszméle­temet. Hány napig hevertem így, majdnem megfagyva, nem tu­dom. Arra emlékszem, hogy egy vöröscsillagos, szőrmesap­kás katona pálinkája köhögie- tett meg és ereimbe ismét visz- szatért a lüktető élet, a vér... így történt... A fenti értékelés alapján a szekszárdi járásból tehát a fácán- kerti Vörös Hajnal, a bátaszéki Búzakalász és a sárpilisi Uj Már­cius Tsz jutott tovább a szövet­kezetek megyei versenyében, amelynek az értékelését a közel­jövőben végzi el a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Nincs többé burgonyabogár! Szovjet kutatók Aldrin cs Diel- drin néven állati mérgeket tartal­mazó növényvédő-szereket állítot­tak elő, amelyek .másodpercek alatt elpusztítják a veszélyes és gyorsan szaporodó burgonyaboga­rakat. — A Tolnai Csemetekertben megkezdték a csemeték kiszedé­sét. Ezt a munkát gépi erővel vég­zik, a kiszedett csemetéket nyom­ban rendeltetési helyükre szállít­ják! ___ (

Next

/
Thumbnails
Contents