Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

f f 1 2 TOT,NA MEGYEI NEPÜJSAG 1959. december- 25. l----------------— ) 1 csehszlovák kormásiy lóváhagyfa az Ilii. évi népgazdasági tervei és liiitsÉgwetést Prága: (MTI) Á csehszlovák kormány december 21-én jóvá­hagyta a népgazdaság 1960. évi tervét. Az 1960. évi állami terv az ipa­ri termelés 10,2 százalékos növe­kedésével számol. A gépipar az egész ipari termelés, 30 százalé­kát fogja szolgáltatni. A kohászat 1960-ra előirányzott termelése 13 százalékkal haladja meg az ideit. 1960-ban az acélter­melés 6,8 millió tonnára, a hen­gerelt acél termelése pedig 4,56 millió tonnára emelkedik. A kőszénbányák 4,4 százalék­kal, a barnaszénbányák 6,5 száza­lékkal termelnek többet, mint 1959-ben. Ugyanakkor a kokszter­melés 9,4 százalékkal növekedik. A jövő évi beruházási építkezé­sekre előirányzott összeg 12,3 szá­zalékkal haladja meg az ez évi beruházásokat. Nagyszabású a csehszlovák nép­gazdaság jövő évi lakásépítési terve, összesen 78 950 lakást kell átadni, háromezerrel többet, mint amennyit a 12 éves lakásépítési terv jövőre előirányoz. A csehszlovák külkereskedelem forgalma 1960-ban 9,8 százalékkal növekedik és ezen belül a szocia- i lista országok részesedése 72 szá­zalékra emelkedik. I960 végén á reálbérek egyötöd­del haladják meg az 1955. évi színvonalat. A csehszlovák kormány jóvá­hagyta az 1960. évi állami költ­ségvetés tervezetét is.- Az állam- háztartás 103,6 milliárd korona bevétellel szemben 103,4 milliárd korona kiadással, számol. A kiadások 49,6 százaléka a népgazdaság fejlesztését, 39 szá­zaléka kulturális 'és szociális cé­lokat szolgál, 8,5 százalékát a hon védelemre és a belső biztonságra, 2,9 százalékát pedig az államigaz­gatás költségeire fordítják. A be­vételek 86 százalékát a népgazda­ság szocialista szektora szolgál­tatja. A demokratikus pártok tiltakoznak a ciprusi választójogi törvény ellen Párizs: (TASZSZ) A ciprusi dolgozók haladó pártja »a világ legantidemokratikusabb választá­si rendszereként« bélyegezte meg a Cipruson közzétett választás: törvényt. Az AFP nicosiai jelen­tése szerint a ciprusi demokrati­kus unió és a baloldali szakszer­vezeti egyesülés ugyancsak tilta­kozott a választások új rendszere ellen. Az új választójogi törvény alapján megeshet, hogy valame­lyik párt egy választókerületben a szavazatok 49 százalékát meg­szerezte és ugyanakkor egy kép­viselőt sem küldhet a parlament­be. A demokratikus szervezetek (jllenzik továbbá azt is, hogy az írástudatlan ciprusiak nem ve­hetnek részt a szavazásban. Események sorokban Buenos Aires (TASZSZ). A kö­zeljövőben chilei kereskedelmi küldöttség: utazik a Szovjetunió­ba, hogy tanulmányozza a keres­kedelmi kapcsolatok helyreállító- ' sónak lehetőségét. Ezzel kapcso­latban több mint száz politikus és közéleti személyiség nyilatkoza­tot tett közzé. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy előnyös lenne mi­nél előbb helyreállítani a diplo­máciai, kereskedelmi és kulturá­lis kapcsolatokat a Szovjetunió­val és más szocialista országok­kal. Bonn (Reuter). A General An­zeiger című nyugatnémet lap köz­zétette Adenauer kancellár kará­csonyi üzenetét. A kancellár a többi között ki­jelentette: 1959 tapasztalatai meg­mutatták az előrevezető utat. Ez Nyugat-Németország számára any- nyit jelent, hogy „mint eddig, to­vábbra is mindent megtegyen a nemzetközi problémák békés meg­oldásáért és szorosan együttmű­ködjék a Nyugattal.” Adenauer hozzátette, a nyugat­németeknek nem szabad elfeleite- niök, hogy „a béke reményteljes kilátásai ellenére nagy veszélyek­kel is szembe kell nézniök”. A kancellár a „határozottság és áll­hatatosság” szükségességét han­goztatta. * Moszkva (TASZSZ). Sajtóköz­lemények szerint szerdán a mad­ridi legfelső katonai bíróság meg­kezdte a „felforgató tevékenység­gel” vádolt 16 spanyol demokrata ügyének tárgyalását. A madridi bíróság, mint ismeretes, novem­berben különböző időtartamú bör­tönre ítélte a vádlottakat. A ha­tóságok azonban „túlságosan eny­hének” találták és ezért az ügyet áttették a legfelső katonai bíró­ságra. Majdnem húszezren tanulnak a román munkásegyetemeken Ä vállalatok, az építőtelepck és az intézmények majdnem 20 000 dolgozóját lehet látni hetenként egyszer azoknak a munkás-egye­temeknek az előadótermeiben, amelyeket a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismereteket Terjesztő Társulat szervezett a szakszervezeti és az ifjúmunkás szövetségi szervezetekkel karölt­ve. Az ország üzemeiben, építő­telepein és intézményeiben je­lenleg majdnem 200 munkás­egyetem működik. A társádalom- tudományi és általános műveltsé­gi ismereteken kívül a munká­soknak és technikusoknak olyan előadásokat is tartanak, amelyek szorosan kapcsolódnak szakmun­kájuk sajátosságaihoz. A munkás­egyetemek fontos tényezőt jelen­tenek a munkások és a techni­kusok politikai, műszaki -és álta­lános műveltségi ismereteinek gyarapításában. * Moszkva (TASZSZ). Csütörtö­kön reggel a Nagy Kreml palotá­ban tovább folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Az ülésen folytatják a mezőgazda­ság fejlesztéséről, az SZKP XXI. kongresszusa és a Központi Bi­zottság 1958. évi decemberi plé­numa határozatának megvalósítá­sáról szóló beszámolók megvitatá­sát. ifi A nyugati kormányfők párizsi értekezletének legfonto­sabb eredménye, hogy 13 hó­napi huza-vona után megálla­podtak a csúcsértekezlet idő pontjában. Amint a Neue: i Deutschland kommentárja meg állapítja, ennek jelentőségét nö­veli az a tény, hogy a bonni kormány szívósan törekedett a csúcsértekezlet meghiúsítására. A nyugati kormányfők értekez­letének végső soron ez az egyet­len pozitív eredménye, mert amint a nyugati kommentáto­rok megállapítják, változatla­nul fennállnak az ellentétek, sót a Szovjetunióval folytatan­dó megbeszélések tárgyát ille­tően sem tudtak mégegyezni. Az Izvesztyija szemleírója rá- .mutat arr$, hogy a párizsi ér­tekezleten kísérlet történt a Je­lenlegi nyugat-berlini helyzet további fenntartására. A bonni diplomácia bár nem tudta meg­akadályozni a csúcstalálkozó összehívását, már jó előre az­zal próbálkozik, hogy sikerte­lenné tegye a tanácskozást. Az Izvesztyija megállapítja, hogv a berlini kérdés rendezését Né­metország egyesítéséhez kap­csolni azt jelentené, hogy meg­akadályozzák mind a két kér­dés rendezését. Adenauernek természetesen éppen ez a cél­ja. Bonn ugyan szavakban tá­mogatja a leszerelést, de a nyu­gatnémet hadsereget rakéta- iegyverékkel látják el és kö­vetelik Nyugat-Berlinben a kül- öldi megszállás fenntartását. Hruscsov ezt a bonni politikát nevezte fejtetőre állított logi­kának. A csúcstalálkozóra szóló meghívás érdekes visszhangot váltott ki Londonban. Mini'is­meretes, Macmillan" a Csúcsta­lálkozók sorozatát tartja 'szük­ségesnek a vitás nemzetközi kérdések rendezésében. Az an­gol lapok ezzel kapcsolatban csodálkozva teszik fel a kér­dést, hogy az Egyesült Államok miért vonakodik e;töl a rncgol- uásíól. A Daily.Mail megálla­pítja, hogy amikor az 'Egyesült Államok az első csúcstalálkozó eredményétől teszi .függővé a 'további legmagasabb szintű megbeszéléseket, lehetetlen nem gondolni bizonyos hátsó szán­dékokra. A News Chronicle megismétli Macmillan korábbi kijelentéseit, amelyek szerint csak a csúcstalálkozók sorozata rendezheti a felhalmozódott nemzetközi problémákat. Az angol lapok arra is rámutatnak, hogy az Egyesült Államok vo­nakodó magatartása nemcsak a kelet—nyugati megegyezést hátráltathatja, hanem újabb el­lentéteket okozhat a • nyugati táborban is. „Jó hír “ A Novojc Vremja cikke Moszkva: (TASZSZ) A Novoje Vremja szerkesztőségi cikkben üdvözli a nyugati csúcsértekezlet döntését, amely szerint a három nyugati nagyhatalom áprilisban hajlandó részt venni a keleti- nyugati csúcsértekezleten. Ezt a jó hírt megelégedéssel fogadták és a nemzetközi enyhülés felé ve­zető újabb lépésként értékelte minden ország közvéleménye. A hetilap a továbbiakban elíté­li a hidegháborús erők mester­kedését. Adenauer kancellár Pá­rizsban igyekezett rábírni a nyu­gati nagyhatalmakat, hogy mond­janak le a genfi külügyminiszte­ri értekezleten elért néhány po­zitív eredményről. Adenauer. e! akarta érni, hogy a nyugati ha­talmak térjenek vissza az úgyne­vezett »csomagtervhez«, amelyről a nyári külügyminiszteri érte­kezleten már lemondtak. Ezek és az ezekhez hasonló ne­gatív mozzanatok természetesen gátolni fogják a ■ feszültség eny­hülését ez elkövetkező hónapok­ban, mégis mindjobban bebizo­nyosodik, hogy helyes volt Hrus­csov »idő jóslása« és a barométer derűs időt mutat. De Gaulle 1960 második felében Ázsiában tesz körutat 1 1 A kínai villamosenergia ipar gyors fejlődése A Kínai Népköztársaság létre­jötte óta eltelt tíz esztendőben, de különösen 1958-ban, az ugrássze­rű fejlődés esztendejében rend­kívül sokat fejlődött a kínai vil­lamosenergia ipar. 1949 és 1958 között évente át­lag 22,9 százalékkal emelkedett a kínai villamosenergia ipar ter­melése. Ugyanebben az időben az amerikai villamosenergia ipar termelése átlagosan 8,6 százalék­kal, az angoloké pedig 8 száza­lékkal növekedett. A kínai forradalom győzelmé­nek évében, azaz 1949-ben Kína a 25. helyen volt a villamosener­giát termelő országok világrang­listáján és a 4. helyen az ázsiai országok ranglistáján. Jelenleg a Kínai Népköztársaság a 11. he­lyet foglalja el a világranglistán és a második helyet ázsiai vi­szonylatban. Rendkívüli mértékben meg­gyorsult a kínai villamosenergia­termelés üteme. Míg a forrada­lom győzelme előtt 7 évet vett igénybe egy nagyobb vízierőmű felépítése, jelenleg ehhez legfel­jebb 3—4 év szükséges. Nagymértékben sikerült le­csökkenteni a vízierőművek épí­tési költségeit is. Jelenleg körül­belül ötven százalékkal kerül ke­vesebbe egy erőmű felépítése, mint a forradalom győzelme előtt. Ez is hozzájárul a kínai energiaipar még gyorsabb fej­lesztéséhez. A magyar-olasz árucsereforgal­mi megállapodás 1959 december 31-én lejáró árulistáit Rómában jegyzékváltás útján egy évvel, 1960 december 31-ig terjedő ha­tállyal meghosszabbították. Peking (TASZSZ). Az Üj Kína hírügynökség phenjani tudósító­jának jelentése szerint Li En Vun, a dél-koreai hadiflotta vezérkari főnöke egy sajtóértekezleten ki­jelentette, hogy Dél-Korea a jövő évben irányítható lövedékeket kap az Egyesült Államoktól. Ezen kí­vül az Egyesült Államok három újtípusú aknaszedőt, két gyorsjá­rású szállítóhajót és torpedórom­bolót szállít Dél-Koreának. (48) A NEMLÉT — No, mi van, Msztyiszlav Szergejevics, él? Égett a szája. Eleven tűz áradt szét ereiben, csontjaiban. Lösz kinyitotta a szemét. Fölötte, köz­vetlenül közel, bágyadt csillag fénylett. Furcsa volt az ég: olyan, mint egy sárga, steppelt bőrönd. Egyenletes kopácsolást hallott, a bágyadt fényű csillag remegett: — Hány óra van? — Sajnos, az óra megállt — fe­lelt egy hang. — Mióta repülünk? — Régóta, Msztyiszlav Szerge­jevics. — És hová? — A fene tudja, sehogy sem tudok kiigazodni, mindenfelé csak sötétség, meg csillagok... Me­gyünk a világűrbe. Párizs: (MTI) A Combat vezető helyen közli: most már több mint valószínű, hogy Egyesült Álla- mok-beli útja és az első csúcsér­tekezlet után de Gaulle tábornok 1960 második felében Ázsiában tesz körutat. Az ázsiai semlegese­ket, elsősorban Nehrut, majd Su- karnot látogatja meg, utána pe­dig Japánba is elmenne. A lap megjegyzi, hogy a tervezett körút egybeesnék azzal az időponttal, Lösz ismét behunyta a szemét, igyekezett keresztülhatolni az emlékezetében. tátongó üressé­gen, de az sehogyan sem sike­rült és Lösz újra mély álomba merült. Guszev még gondosabban be­takarta, aztán visszament a meg­figyelőcsőhöz. A Mars most már kisebb volt, mint egy teáscsésze. Holdfoltok gyanánt rajzolódtak ki rajta a kiszáradt tengerfene­kek, a halott sivatagok. A Túrna homokkal borított korongja egy­re összébb zsugorodott, a gép mind távolabb került tőle, s csak szállt, szállt valahova a vaksö­tétbe. Néha egy-egy csillagsugár ütközött Guszev szemébe. De akárhogy nézte, a vörös csillagot sehol sem látta. Guszev ásított, cuppantott. El­borította a mindenség tátongó űréből áradó unalom. Megnézte amelyet de Gaulle tábornok egyik legutóbbi beszédében az algériai harcok befejezésére adott meg, s ha az algériai viszály megoldó­dik, egyszersmind eltűnik az egyetlen érezhető ellentét, amely Franciaország és Ázsia országai között fennáll. A népi Kína és Franciaország kapcsolatában a Combat szerint meglepetések szü­lethetnek. a víz,, élelem és oxigénkészletet, takarójába burkolódzott és a ráz­kódó padlón lefeküdt Lösz mellé. Bizonytalanul sok idő telt el. Guszevet az éhség ébresztette fel. Lösz nyitott szemmel feküdt; ar­ca ráncos volt, öreg, orcája be­esett. Halkan megkérdezte: — Hol vagyunk most? — Ugyanott, Msztyiszlav Szer­gejevics, a világűrben. — Voltunk mi a Marson, Alek- szej Ivanovics? — Úgy látszik, Msztyiszlav Szergejevics, elvesztette emléke­zőtehetségét. — Igen, valami történt velem... Emlékszem, de valahogy olyan elmosódottak az emlékeim. Nem tudom, mi történt valójában, olyan az egész, mint egy álom; Adjon inni... Lösz behunyta szemét és egy idő múlva reszkető hangon meg­kérdezte: — És ő... ő is csak álom? — Kicsoda? Lösz nem felelt, lehajtotta fe­jét és szemét lehunyta. Guszev valamennyi figyelőcsö- vön keresztül megnézte az eget) Kössünk dohány termelési szerződést! A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigarettát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20 száza- lék nagyüzemi felárban részesülnek. (2) A. Tolsztoj: A E MTA I

Next

/
Thumbnails
Contents