Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

ISS9, Sevea&tr, 23.

TOLTJA" MEGTET ÍJEPÜJSAG

bála széki Íúi@k@Sás£ Tsi-b#n {él kihasználták

a 30ű4~@s r©nd@í©f k©á¥©iinény©it

Megyénk egyik legnagyobb és legjobban működő termelőszövetkezete a bátaszéki Búzakalász Tsz. A jó gazdálkodáshoz természetesen az is hozzátartozik, hogy jól használják ki a termelőszövetkezeteknek járó különböző kedvezményeket, elsősorban a sokat emlegetett 3004-es rendeletet. Bá- taszéken, különösen, amióta szövetkezeti község lett, ebből a szempontból is jól gazdálkodtak. Az elmúlt esztendő bőven adott lehetőséget erre, amikor a tsz

olyan beruházásokat hajtott végre, amilyeneket a megyében egyetlen szövetkezet sem.

Ebben az évben tizenegy nagy létesítmény készült el, illetve áll befejezés előtt, amelyeknek építési költsége eléri a nyolcmillió forintot. A 120 férőhelyes, magtár- padlásos tehénistálló, sertésfiaz- tató, hizlalda, négy gondozói lakás, vasvázas góré, víztorony, öntöző telep, tároló medence, siló- gödör jelzi, hogy a tsz tagjai nem tétlenkedtek az elmúlt évben.

JEGYZETFÜZET

Pillanatfelvétel. A gyerek ötéves lehet; az anyja lefektette a vasúti fülke kényelmetlen bár- sonypamiagára. A vonat valószí- nűtlenül lassan megy, s érthető, hogy valamennyien idegesek vagyunk. A kisfiú előbb az ujjait számolja, de folyton elvéti és beleun. Jobb híján tehát fütyülni próbál, Várpalotáig ez is elszórakoztatja.

— Hallod, milyen jól tudok fü- työlni? — kérdezi az anyját. Az asszony amerikai mogyorót eszik, a letisztogatott szemeket tenyeréből önti a szájába. Bólint, persze, hogy tud fütyölni.

— No hát akkor fütyülj egyet! — biztatja a kisfiú. Az asszony rám néz, zavartan mosolyog, mintha arra akarna kérni, hogy nézzem el a fia meggondolatlanságát.

— Nem lehet — mondja az asz- szony, mert úgy látszik, nem értette meg a biztatásomat. — Itt van a bácsi.

— Szégyenled magad a bácsi előtt? — kérdezi a kisfiú, s felül, hogy jobban megnézzen. Az asszony lehajtja a fejét.

— Persze, hogy szégyenlem. Majd otthon.

Szeretném biztatni, hogy csak nyugodtan, tessék fütyörészni, akár Pápáig is fütyülhet, engem nem zavar. De a kis ártatlan -lesüti a szemét és es-zi tovább az amerikai mogyorót;

*

Rögtönzés, Éjfél után, amikor jó néhány pohár bort benyakal- tunk már, a háziasszony ellenállhatatlan mosollyal felszólít, hogy rögtönözzek valamit. Elfogyasztottam a vacsorát, két szelet húst ettem, ittam a borukat, nosza, mutassam meg, mit tudok, a je- buzeusát! Hosszú gondolkozás után abban állapodunk meg, hogy erre a szóra, »ürühús«, kell rímet találnom, de ne közönséges, egyszerű párrím legyen csak, hanem valóságos vers.

Sok bort ittunk már; ime a vers:

Hej, ürühús, ürühús, v az a hosszúfülű bús fintorral fal, mint egy medve, teljék benne néki kedve.

Vidám nevetés, elismerő kacaj fogadja a négysoros rögtönzést,

ami természetesen nem vers, hanem jelentéktelen játék, amelyhez hasonlót százával lehet csinálni. A »siker« azonban elgondolkoztat; ugyan mi tetszik ezen az alkalmi együgyűségen, amelynek jóformán értelme sincs? Nyilván a forma, a szabályos sorok kellemes összecsengése, az »U« betűk játéka, s ez feledtetni tudja a mondanivaló jelentéktelenségét, sőt értelmetlenségét is. Minden egységre törekszik, s először is a forma harmóniáját keresi. Jól emlékszem, gyerekkoromban örömmel szórakoztattam el családunk tagjait hasonló játékkal, amelyből hirtelen csak. ez jut eszembe:

Roppant

léptekkel nagyapám betoppant, jöttére padlónk reccsent, roppant.

Vagy ez a másik, amit egy öreg parasztember mondott el, mint saját leleményét:

Gyere haza, nincsen baj (esi), vár az ország Kossuth Lajcsi,

— ahol a zárójelbe tett »esi«, kizárólag a rím kedvéért szükségeltetik.

Forma dat esse rei — úgy látszik, nemcsak a játéknak, Kariém minden dolgoknak.

«

őszinteség. Idős házaspác,, a férfi hatvan éves, az asszony valamivel kevesebb. A férfi rövidesen nyugdíjba megy, néhány hónapja van csak hátra. De hirtelen megbetegedett, kórházba fellett szállítani. Az asszony szeme csupa könny, összecsapja a kezét és ípv mondja:

— Istenem, lehet, hogy meghal. Most, amikor szép nyugdíj vár rá, s annyi évi munka után élvezhetné a nyugalmat. Legalább két-három éve lenne még!

Milyen őszinte! Nem a haláltól félti, mert tudja, hogy ott leselkedik valamennyiünk mögött, csak ezt a néhány év nyugalmat sajnálja, a vasárnap .. délutánok bölcs békéjét, a vacsora utáni pohár bort. Ha elveszítené a férjét, nem halna bele, nem »menne utána a sírba«, mint a romantikus regények hősei, de vigasztalhatatlan lenne, amiért a sors nem adta meg neki ezt a néhány derűs évet. Istenem, milyen ember!

Csányi László

A 3004-es rendelet azonban jelentékenyen megkönnyíti, a szövetkezet építkezéseit. A nyolcmillió forintos, építkezésekből ugyanis a rendelet alapján három és félmillió forint hitelelenge tíésben részesült a tsz, amihez hozzájárul az áruértékesítési terv rom és félmillió forint hitelelengedés, a gépállomási díjkedvezmény, a műtrágya felhasználása utáni kedvezmény. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Búzakalász Tsz évi jövedelme az 1958. évihez képest három és félszeresére növekedett. Ez természetesen kihat a tagok jövedelmére is, mert épp a 3004-es rendelet következtében az egy munkaegységre jutó jövedelem. 3,30 forinttal lesz magasabb, mint a hitelelengedések nélkül lehetne.

(MM)

Stefidéi! üíést tar! a megyei tanács vb.

A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legközelebb december'29-én. kedden délelőtt tart ülést dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével. Megtárgyalják többek között a. helyi-ipari vállalatok, kisipart termelőszövetkezetek és a kisipar helyzetéről szóló jelentést, amelyet Kelemen Sándor, az ipar-műszaki osztály vezetője terjeszt elő. Ezt követően ugyancsak külön napirendi pontban tárgyalják meg Vancsa Sándor pénzügyi osztályvezető jelentés ét az 1959. évi adóbevételi terv teljesítéséről. A Bejelentések círhű napirendi pontban a. mezőgazdasági osztály vezetője fájéköztatót terjeszt elő a, tsz-mOzgalom megyei helyzetéről, a tervosztály vezetője ' pedig a kongresszusi münkaversenyről. Ezenkívül határozatot hoznak különböző kérelmek ügyében is.

Előkészületek a felszabadulási kulturális seregszemlére

A szekszárdi KISZ-fiatalok már most megkezdték az előkészületeket a felszabadulás. 15. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő kulturális seregszemlére.

A kulturális seregszemlére ez- idáig a gépipari vállalat színjátszó-csoportja, a Központi Színjátszó Együttes,' a Sárközi Népi Táncegyüttes, a Szekszárdi Gimnázium Irodalmi Színpada, a nyomda, a vasipari vállalat, a népbolt, az AKÖV és a belvárosi Kl'SZ-szervezet kultúrcsoportja nevezett be.

Kultűrcsoportot szerveznek á kendergyáfi, a. felsővárosi, a bar- tinai és a bakta-szőlőhegyi fiatalok is.

Sötétség, mindenfelé sötétség. Há tára borította a takarót és gör- nyedten ült. Nem volt kedve sem gondolkozni, sem várakozni. Ugyan minek? Álmosítóan zakatolt, remegett a fémtojás és szédítő sebességgel száguldott a végtelen ürességben.

Valami végtelenül, nem-földi módon hosszú idő telt el. Guszev dermedt ólomba merülten ült. — Lösz aludt. Az öröklét hideg levegője láthatatlan porral szórta be szívüket, agyukat.

Szörnyű kiáltás hasította át a csöndet. Guszev felugrott, kimeresztette a szemét. Lösz kiáltott: ott állt a szétdobált takarók közt, a gézkötés lecsúszott az arcára.

— Él! Él!

Fölemelte csontos kezét és nekirontott a bőrfalnak, ütötte, tépte a »körmével.

— Él! Eresszen ki... Megfulladok... Volt, csakugyan volt...

Sokáig kapálózott és kiáltozott, végül elemyedt Guszev kezében. Elhallgatott, majd újra ólomba merült.

Guszev tovább ült görnyedten a takar*' alatt. Hamuvá vált minden vágya, szívében megfagytak az érzések. Hallása hozzászokott a fémtojás lüktetéséhez és nem hallotta többé a zakatolást. I>osz mormogott álmában; nyögött,;'néha boldogság ragyogta be arcát.

, Guszev az alvóra nézett és ezt gondolta:

»Jó neked, hogy alszol, kedves komám. Ne is ébredj fel, aludj csak, aludj... Ha fölébredsz, így guggolsz majd te is a takaró alatt, reszketsz, mint holló a fagyott ágon... Ej, ez az éjszaka, ez az örök éjszaka...«

Még arra sem volt kedve, hogy behunyja a szemét. Ült csak és valami csillogó szögre meresztette tekintetét... Végtelen közöny fogta el, közeledett a nemlét pillanata...

Tömérdek idő múlt el így.

Furcsa zörejek, koppanások hallatszottak, kívülről valami hoz zásúrlódott a tojás fémburkolatához.

Guszev kinyitotta a szemét. Ma gához tért és hallotta: mintha kövek közt, kavicsok közt haladna a gép. Valami nekiverődött a falnak és csúszkált rajta. Zörgés,

súrlódás hallatszott. Most a túlsó oldalon ütődött neki valami. A gép megrázkódott, Guszev felköl- tötte Loszt. Odamásztak a figye- lőcsövékhez és; egyszerre felkiáltottak.

Köröskörül gyémántként csillogó szilánkok úsztak. A kövek, a sziklák, a kristálylapok éles sugarakban ragyogtak. E gyémántmezőn túl. raessze-messze ott függött a sugaras Nap a fekete éjszakában.

— Alighanem egy üstökös fejét szeljük át — suttogta Lösz. — Kapcsolja be a reosztát-karokat. Ki kell jutnunk innen, különben az üstökös . belesodor minket a Napba.

Guszev odament a felső figyelőszemhez, Lösz a reosztát-kap- csolókhoz állt. A gép burkolatán sűrűbbek, erősebbek lettek az üté sek. Guszev lekiáltott a figyelőszem mellől:

— Óvatosan, jobbról szikla... Teljes gazt... Itt egy hegy repül... Elment... Teljes sebességgel Msztyiszlav Szergejevics

(Folytatjuk.)

Ahol a kenyér késsül

•«#

Gép végzi a pékek legnehezebb munkáját, a dagasztásí a dombóvári I. számú sütőüzemben. A gépet Buzsáki Lajos betanított segédmunkás kezeli.

Lajcsi László csoportvezető egyike az üzem legjobb dolgozóinak. Most éppen az egyik kemencéből szedi ki a kisült kenyereket.

Milliók ezrek művelődésére

A múltkofában, ahogy Biká- cson jártam, hallottam arról, hogy valamikor régen még a felszabadulás előtt mennyit törődtek a fiatalság és a* idősebbek szórakozásával. Elmondták, hogy táncmulatság csak a kocsmában volt, legtöbbször azonban úgy sikerült, ha valaki présházat épített, s annak a földjét kellett ledöngölni. Ilyenkor az építtető gazda szólt néhány fiatalnak, egy harmoni- kásnak vagy citerásnak, s a kellemest a hasznossal összekötve a fiatalok szórakoztak s a dungölés is megvolt.

De máshol is ilyen, ehhez hasonló állapotok uralkodtak akkoriban. A felsőbb szervek nem törődtek vele, a falu urai szintén, s a szegényebbek rheg örültek, ha élhettek.

Azóta, mint ahogy mondani szokták, sok víz lefolyt a Dunán. És megváltozott a világ, méghozzá alapvetően. Ezt jelzik a fel szabadulás óta sorra épült lzultúr- otthonok. S jelzi a megváltozott életet, hogy egyre több helyen a lakosság saját erejéből épít magának, falujának kuliúrháéat, hiszen az állam, a nép állama a rövid másfél évtized alatt a múlt minden bűnét nem tudta felszámolni.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe például, amikor Bölcskén jártam, s láttam a nagyszabású építkezést. Ide jutottunk tehát, hogy egy gyönyörű színház és mozihelyiséget tud építtetni a lakosság 1700 000 forintos költséggel, a községfejlesztési alapból.

Az olyan helyen pedig, mint Bogyiszló, ahol az árvíz oly mérhetetlen pusztítást tett, az állam siet a lakosság segítségére. Más- félmillió forintos állami beruházással épül már az új kultúrotthon. Az állam segítségével újjáépült falunak valóban ékessége lesz ez az épület. A tavasszal átadásra kerülő új épülethez azonban Bogyiszló népe is hozzájárul. A községfejlesztési alapból mintegy ISO 000 forintot fordítottak az építkezésre.

S még egy gondolat ehhez. Hol van már szerencsére az az idő, amikor senki sem törődött. az ilyen bajbajutott község lakóival. Azaz mégis. Bálán mesélték, hogy a felszabadulás előtti árvíz idején az egyik károsult bement az elöljáróságra segélyért... S kapott segélyképpen — koldulási . engedélyt.

Jő emlékezni ezekre ma, hiszen így lehet teljes örömünk, látva, hogyan szaporodnak művelődésünk újabb és újabb bástyái. Hogyan lesz kulturáltabb„ emberhez méltóbb a szórakozás is a múltban oly igen elhanyagolt községekben is.

(Sz)

Napi 18 000 forinl értékű könyvet adnak ei a Szekszárdi Könyvesboltban

A Szekszárdi Könyvesbolt állandóan zsúfolt:, főleg a karácsony előtti időszakban növekedett meg a forgalma. Megritkullak a könyvsorok naponta 16— 18 000 forint értékű könyvet vásárol Szekszárd és környékének la' 'ssága a karácsonyi szezonban.

Érdemes megemlíteni, hogy á; legdrágább könyvek is rohamosan fogynak. Az új magyar lexi- kon első kötetéből például eddig ISO darabot, a magyar nyelv értelmező szótárának' első kötetéből 12 darabot adtak el a napok- l'Vr> a Szekszárdi Könyvesbolt dolgozói