Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

f ’liv, Szeks ■n;, vet érni ^ ' r TÓIM MkU Szepes.B VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Hírek, kommentárok az Atlanti Tanács ülésszakáról (2. oldal.) Teljesítette kancresszesi vállalását a káiiér-brigád (3. oldal.) Mez: rádióműsor (I. oldal.) Szombat 1959. december 19 IV. évfolyam 298. szóm * ARA: KO FILLER J Az e heti lottó nyerőszámok: 6, 20, 23, 54, 90 Kiküldött munkatársunk jelentése a dunaföldvári lottó-húzásról Kilenc óra után néhány perccel már ott voltak az első érdeklődők a Dunaföldvári Kossuth Kultúr­otthon nagytermében. Pedig a nagy esemény, a lottó ötvenegye- dik játékhete nyerőszámainak hú zása csak tíz órára volt kitűzve. De hát sokan gondolkodtak úgy, hogy inkább előbb érjenek oda, így biztosan bejutnak. Mint ké­sőbb kiderült, volt alapja a szá­mításnak. Mert akik az utolsó negyedórában jöttek, bizony kívül rekedtek. A nagyteremben már nemcsak az összes ülőhely volt foglalt, hanem az állóhelyek is. Mintegy ezer dunaföldvári és kör­nyékbeli lottózót érdekelt — mert bizonyos, hogy aki ide el­jött, számított Fortuna istenasz- szony mosolyára — hogy a héten szerencsés kézzel töltötte-e ki a szelvényeket. Az eredményt pe­dig jó »első kézből« megtudni. JK. Jiéten ugyanis országosan több, mint háromszázezerrel emelkedett a beérkezett lottó- szelvények száma. összesen 3 819 872 kitöltött lottószelvény futott be az OTP-hez. Dunaföld- váron — ahol eddig hetenként legfeljebb kétezret adtak el, most közel tízezer lottószelvény talált gazdára. Pontosan tíz. órakor kezdődött meg a húzás. Először — a szá­mozott belépőjegyek alapján — amit mindenki ingyen kapott — a számhúzókat sorsolták ki. Az öt számhúzó — Csizmadia Jó- zsefné, Győrök Imre, Juhász Gyuláné, Koczka György és Bér­ezés Gábor — már most »nyer­tesnek« számított, mind az öten — emlékképp — egy celofánzacs­kóba csomagolt »Lottó Ottó« bá­but kapott. Majd ezután került sor a kilencven számgolyó leellenőrzi sére és a »szerencsekerékbe« — ami egy forgatható üveggömb — való berakására. Az első számhúzó — Csizma- diáné — kicsit izgatott volt, ami­kor megforgatta a gömböt és ki­húzta az első számot. Felmoraj- lott a terem, amikor megmutat­ták: Hatos. Utána Győrök Imre pályaőr a húszast húzta ki, Ju- hászné pedig a 90-est. Koczka György is fordított egyet-kettőt a gömbön, de amikor a golyóért akart nyúlni, a közönség úgy lát­szik keveselte, mert többen köz­beszóltak: »Forgasd meg még­1600 facsemetét ültetnek el a bonyhádi fiatalok a tél beállta előtt A bonyhádi KISZ-szervezetek fiataljai, nagyarányú fásítási munkálatokba kezdtek. A kiszis- ták vállalták, hogy minden fiatal két facsemetét ültet el a tél be­állta előtt. A számítások szerint mintegy 1600 facsemetét ültetnek el. Az ültetés előreláthatóan 280 társa­dalmi órát vesz igénybe. A facsemeték nagyrésze gömb­akác és fenyő. Az ültetés jelentős részét a Rákóczi úton és az Új­telepen végzik. egyszer, Gyuri!« Eredmény: 54. Az utolsó számot, a 23-ast Bér­ezés György solti darukezelő húzta ki. A színpad előtt felállított táb­lán már ott is volt öt nyerőszám. Miközben a közönség lázasan egyeztette a szelvényeket — itt- ott elhangzott egy-egy bosszús megjegyzés, hogy »megint nincs egy se«, de több olyan is, hogy »kettes találatom van« — már je­lentették is telefonon és távirati­lag Budapestre a nyerőszámokat, hogy félóra múlva már az egész ország megtudja az öt bűvös szá­mot. És tizenegykor a budapesti közDontban, valamint az OTP négy legnagyobb körzeti irodájá­ban, Szegeden, Debrecenben, Pé­csett és Győrben összesen kétez­ren fogtak hozzá a befutott közel négymillió lottószelvény értéke­léséhez, annak megállapításához, hogy ez alkalommal kikre mosoly­gott a szerencse. J. J. IS ezer forint jutalom a Ounalölüvári Cipész KISZ dolgozóinak A közelmúltban a Dunaföldvá­ri Cipész Ktsz-ben közgyűlés volt. A közgyűlésen a ktsz fő­könyvelője mérlegbeszámolót tar­tott, valamint kiosztották a kong­resszusi verseny díjakat. Egy dol­gozó a szakma kiváló dolgozója lett, tizenkilenc dolgozó pedig a Kiváló dolgozó címet kapta meg. A ktsz vezetősége a dolgozókat összesen 16 020 forint pénzjuta­lomban részesítette. fiz év végéig fifabb félni!® forint értékű árut ad terven felül a Dunáméul! Sertéstenyésztő Megyénk legnagyobb mezőgaz­dasági jellegű szocialista nagyüze- me a közel 50 millió forint terme­lési értéket képviselő Dunamenti Sertéstenyésztő és Hizlaló Válla­lat. A 11 üzemegységből álló gaz­daságban főleg sertéstenyésztés és hizlalás folyik. De foglalkoznak itt szarvasmarhatényesztéssel és a több mint 5000 hold földön külön­féle növényeket termelnek. Az év tavaszán, amikor ország­szerte beindult a kongresszusi ver seny, h Sertéstenyésztő Vállalat­nál is felmérték a lehetőségeket, amelyek maximális kihasználá­sával túlteljesíthetik tervfcladatai kát. A dolgozók múnkafelajánlá- sokat tettek a kongresszus tiszte­letére. A szakszervezet, a párt- szervezet és a gazdasági vezetés a dolgozók kongresszusi felajánlá­sait összesítette és olyan végered­mény jött ki, hogy egy kicsit ma­gasnak tűnt. Pontosan 3 848 500 forintot tett ki az az árumennyiség, amit terven felül ígértek erre az évre a Sertéstenyésztő Vál­lalat dolgozói. Az év elején soknak tűnt, de ma már?... Hiszen november 1-én azt jelentette a vállalat vezetősé­ge. hogy a termelési tervek túlteljesí­tése és a költségek csökkenté­si megyei tanács vb. munkaterve A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi "illésén meg­tárgyalta a következő év első negyedévére vonatkozó munka­tervét is. Tanácsülés az elfogadott terv szerint két alkalommal lesz, vb.-üléseket pedig a szokásos kétheti időközökben tartanak. A munkaterv mindenekelőtt a tanácsi munka sokoldalúságát tükrözi. A végrehajtó bizottság az ülésein külön napirendi pont­ként a legkülönfélébb problémák­kal kíván foglalkozni. így pél­dául megtárgyalja a szabálysér­tésekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai közül a bonyhádit, a dombóvárit és a ■yönkit számoltatja be a megyei tanácT vbl különféle kérdések­ről. Tárgyalnak az 1959. évi adó­tervek teljesítéséről és az 1960. évi adóügyi problémákról, meg­vizsgálják a helyiipari vállalatok munkáját, értékelik a népszám­lálási munka tapasztalatait. A mezőgazdasági kérdések közül mindenekelőtt a termelőszövetke­zeti mozgalommal foglalkoznak. Az ifjúsági feladatok megoldása keretében a gyermekvédelmi in­tézményekben folyó munkát vizs­gálják meg. Értékelik az 1959. évi beruházási feladatok végrehajtá­sát, a községfejlesztési tervek tel­jesítését és az 1960. évi község­fejlesztésre való felkészülést. Fegyveres felkelés a paraguayi diktatúra ellen A 406 000 négyzetkilométer nagy ságú, 1,7 millió lakosú Paraguay Dél-Amerika középső részén, Ar­gentína, Bolívia, Brazília között terül el. A tengerpart nélküli or­szágot a Paraguay folyó osztja ketté. Nyugati része sík, helyen­ként mocsaras, nagy legelőkkel és quebracho erdőkkel borított, gyér lakosságú terület. Délen a számos folyó öntözte alacsony dombvidé­ken él a lakosság közel nyolctize­de. Paraguay fejletlen mezőgazda- sági ország, A megművelt földte­rület egyharmada a helyi és a kül­földi nagybirtokosok kezén össz­pontosul. Exportjának 82 százalé­ka az erdő- és mezőgazdaság, ille­tőleg az állattenyésztésből szár­mazik. A rönkfán kívül fontos exportcikk a bőrcserzésnél hasz­nálatos, tmnin tartalmú quebrac- ho-kivonat, valamint a yerba nu­te (más néven Paraguay) tea. 1959 december közepén külföld­re menekült paraguayiak több fegyveres csoportja Argentínából és Brazíliából kiindulva behatolt az ország területére. Ez a felkelés az 1954-ben katonai államcsínnyel uralomra jutott Stroessner tábor­nok — a dél-amerikai kontinens utolsó diktátorának — rendszere ellen irányuk se együttesen Illetővé tette, hogy 5 539 500 forint értékű árut adjanak terven felül a népgazdaságnak. A többi között terven felül adott a vállalat 700 tenyészsüldőt a ter­melőszövetkezeteknek. Exportra 230 mázsa hízót, 800 mázsa árpát. 500 mázsa kukoricát, 230 mázsa közfogyasztású hízót és 125 000 li­ter tejet állítottak elő terven felül a Sertéstenyésztő és Hizlaló Válla­lat dolgozói. Megyénkben a mezőgazdasági üzemek közül itt hizlalnak legol­csóbban. Minden kiló hízottser­tést 1.83 forinttal olcsóbban állítot .tak elő a tervezettnél. Itt a legma­gasabb,— 30 százalékos — a ko­cák takarmány értékesítése is. A kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat tehát már novem­ber 1-én 113,93 százalékra teljesí­tették a vállalat dolgc’zói. Ekkor határozták el, hogy év végéig újabb félmillió fo­rint értékű árut adnak ez évi tervükön felül a népgazda­ságnak. S mint arról tegnap a vállalat központjában értesültünk, ezt is teljesítik. Az új esztendőben pe­dig a Dunamenti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál is folyta­tódik a kongresszusi verseny fel- szabadulásunk 13-ik évfordulója tiszteletére. Csütörtökön este új tsz alakult Tolnán, amelynek tagjai ma már megkezdték a szántást Alig egy hónap alatt több mint háromszázan választották a ter­melőszövetkezeti utat Tolnán. A földdel rendelkező új szövetke­zeti parasztok a község vezetőit sürgették, hogy hívjanak össze gyűlést, ahol megbeszélik hogyan tovább, mert meg akarják kez­deni a közös munkát. így kéré­sükre csütörtök este gyűlést hív­tál: össze a községi tanácsnál. Az újdonsült szövetkezeti parasztok úgy döntöttek, hogy nem a helyi Alkotmány Tsz-hez csatlakoznak, hanem új közös gazdaságot ala­kítanak. így megalakult Tolnán az Aranykalász Termelőszövet­kezet. Megválasztották mindjárt az ideiglenes vezetőséget, amely tegnap már munkához is látott. Határszemlét tartottak a tolnai szövetkezeti tagok, számbavették azokat a kisparcellákat, amelyek­nek tulajdonosai beléptek a szö­vetkezetbe. Ez! azért történt így, mert van még , elvégzendő őszi mélyszántás a határban, amit ha lehet, a szövetkezeti tagok szeret­nének elvégezni. Tegnap meg is kezdődött a mélyszántás a tolnai határban. A termelőszövetkezet fejlesztése azonban folyik, s mi­helyt Tolna is termelÄszövetkeze- lesz, azonnal megkezdik az általános tagosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents