Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. november 19. Kibővített megyei nőtanácsi ülést tartottak Szekszárdon „A szocializmus erői megingathatatlan gyökeret vertek a földkerekségen66 Hruscsov beszéde a szovjet újságírók tiszteletére adott fogadáson Macmillan és Adenauer tárgyalásai Moszkva (TASZSZ): Közzétették annak a beszédnek szövegét ame­lyet Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke november 11-én mondott a Kremlben, a szovjet újságírók kongresszusa után ren­dezett fogadáson. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban jól haladnak a dolgok. »Gazdaságunk fejlődik, a Szovjetunió hatalma izmosodik« — mondotta. Hruscsov a továbbiakban meg­állapította, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülése a jelek szerint tovább tart. Cáfolta azokat a kijelentéseket, — amelyeket egyesek nyugaton hangoztatnak — hogy a Szovjet­unió megváltoztatta politikáját és ezért vált könnyebbé a tárgya­lás a szovjet kormánnyal. — Ez természetesen nem felel meg a valóságnak — mondotta Hruscsov. — Mi. kommunistáknak születtünk, kommunistákként élünk és halunk és továbbra is kommunistákként haladunk előre. A szovjet kormányfő \ hangsú­lyozta, hogy a békés együttélés lenini jel­szavát kezdik megérteni a burzsoá politikusok is. A szovjet dolgozók sikerei »rá- kényszerítették a tőkés or­szágok kormányköreit, hogy el­ismerjék eredményeinket és a bé kés együttélés szükségességét«. Hruscsov kijelentette, hogy a szocializmus erői »soha nem látott szilárdsággal és megin­gathatatlanul« gyökeret ver­tek a földkerekségen. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió »nem katonai, gaz­dasági, vagy politikai gyengeség­ből« terjesztette elő az általános és teljes leszerelési tervet. — Azért tettük ezt — hangsú­lyozta — mert felismertük: kötelességünk mindent meg­tenni a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. — Ha a gazdasági lehetősége­inkről, a szovjet állam védelmi erejéről beszélünk — fűzte hozzá — meg kell mondanunk, hogy az idén volt nálunk a legrövidebb a katonai díszszemle, jóllehet a szovjet hadsereg ebben az évben a szó legteljesebb értelmében le­győzhetetlen erejűvé vált. Hrus­csov rámutatott, hogy a Szovjet­unióban már olyan mennyiségben halmoztak fel rakétákat, atom- és hidrogén-töheteket, hogy »ha megtámadnának bennünket, el tudnánk söpörni a föld színéről összes feltételezhető ellenségein­ket«. — Készek vagyunk haladék­talanul megsemmisíteni mind­ezeket a fegyvereket —- tette hozzá nyomban Hruscsov —, ha a többi ország követi pél­dánkat. A szovjet kormányfő hangsú­lyozta, hogy az említett eszközök a legbékeszeretőbb állam kezében vannak. „Ezek az eszközök félel­metes fegyvert jelentenek azok ellen, akik háborút akarnának ki­robbantani. Támaszt jelentenek tehát a békéért folytatott harc­ban” — mondotta. A szovjet miniszterelnök el­mondta, hogy az égjük szovjet gyárban, ahova ellátogatott, egy év alatt 250 hidrogéntöltettel el­látott rakétát készítettek. Ismételten hangsúlyozta: „Mi hajlandók vagyunk mind­ezeket tengerbe süllyeszteni, hogy a békét biztosítsuk”, „Mi nemcsak háborút nem akarunk, de hadvi­selési eszközökkel sem akarunk rendelkezni.” Hruscsov elmondotta, hogy a szovjet kormány képviselőinek Macmillan angol miniszterelnök­kel folytatott beszélgetéseinek „nem kis szerepe volt a nemzet­közi helyzet jelenlegi megjavulá- sában.” Megállapította azt is, hogy lé­nyeges haladás történt a szovjet— amerikai kapcsolatokban. Eisen- hower elnökkel nemrég folyta» London MTI): Jelképesen szól­va: bezárták a Downing Sreet 10. kapuját, lefüggönyözték abla­kait, amelyek mögött a külvilág­tól elzárva kezdte meg megbeszé­léseit Macmillan és Adenauer a két ország között felhalmozódott ellentétekről. Az eddigi tervek szerint a titoktartás függönyét a látogatás végén sem fogják felleb- benteni. Hír szerint nem szándé­koznak záróközleményt kiadni, s ez növelte a sajtókörök borúlátá­sát a megbeszélések várható ki­menetele tekintetében. A titoktartás ellenére kiszivár­gott hírek szerint a felek meg­egyeztek abban, hogy a követke­zőket javasolják a csúcstalálkozó tárgysorozatára: 1.» A leszerelés kérdése; 2. Németország kérdése, beleértve Berlin ügyét; 3. A kelet —nyugati kapcsolatok kérdése. Úgy vélik, hogy a megegyezés kilátásai igen csekélyek a két eu­rópai kereskedelmi csoport — a közös piac és a szabad kereske­delmi terület — között. Hír sze­rint Macmillan a legkomolyabb hangon figyelmeztette Adenauert, hogy ha nem sikerül ezeket az ellentéteket áthidalni, akkor Nyu- gat'Európa egysége darabokra hullhat. Adenauer állítólag nem akar a hídverésre vállalkozni a két csoport között, legfeljebb ab­ba hajlandó beleegyezni, hogy a német—francia iránj'ítású hatos csoport egyes tagjai egyenként egyezmények kötését ajánlhatják az angol vezetésű hetes csoport egyes tagjainak, ez azonban az angol felfogás szerint sem lenne elég erős kötelék Nyugat-Európa egységének összetartásához. Különösen aggasztónak tartják Londonban, hogy míg a hetes cso­port még csak most tartja jófor­mán alakuló közgyűlését Stock­holmban, addig a francia—német vezetésű hatos csoport már az év elején „beásta magát hadállásá­ba”, tagjai 10 százalékos vámen­gedményeket adtak egymásnak | A barátság és kölcsönös meg­értés légkörében folytatott tár­gyalás után, Budapesten aláír­ták a Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság közötti 1960. évi árucsereforgalomra vo­natkozó jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv értelmében a magyar kül­kereskedelem villamossági fel­szereléseket, kábeleket, különbö­ző gépekhez pótalkatrészeket, alu míniumlemezeket, fogyasztási cik keket, építőanyagokat és más árut szállít Albániába, ahonnan rezet, vasércet, krómércet, nyersolajat, külöbező nyersbőrt, faárut, do­hányt és más cikkeket kapunk, kölcsönösen, első jelentős lépés­ként a vámháború felé, és most további 20 százalékos vámcsök­kentést terveznek, sőt a francia javaslat szerint az egész csoport egységes vámtételeket vezetne be a kívülállókkal szemben, ami — a Times párizsi tudósítója szerint — bizonyos vámtételek felemelé­sét jelenti. Egyébként londoni diplomá­ciai, politikai és sajtókörök egyik fő beszédtárgya Adenauer lon­doni fogadtatásának hűvössége. Ami a hivatalos részleteket illeti, feltűnt, hogy 1. csak alantasabb rangú miniszter: John Profundo külügyi államminiszter és nem Selwyn Lloyd külügyminiszter fogadta Adenauert, aki a repülő­térről különvonaton érkezett meg a Victoria pályaudvarra; 2. A Victoria pályaudvaron mellőzték a szokásos formaszerű fogadtatást, beleértve a nemzeti himnuszokat, az üdvözlő-nyilatkozatot és a ven­dég válaszát: 3. A Victoria pálya­udvarról Adenauer és Macmillnn külön-külön autón távozott. Ezt a nagyon feltűnő jelenséget utó­lag hivatalosan azzal magyaráz­ták, hogy Macmillant váratlan sürgős teendői a miniszterelnöki székházba szólították. Általában hangsúlyozzák Lon­donban, hogy Adenauer fogadta­tása semmiben sem különbözött attól, amelyben Macmillan leg­utóbb Bonnban részesült. A Guardian az érkezési jelenet­ről ezeket írja: — Adenauer a kalapjával inte­getett a közönség felé, a válasz azonban meglepően gyenge volt. Senki sem éljenzett, senki sem integetett, csalt egy-két ember kí­sérelt meg egy kis restellkedő halk tapsot, amely csakhamar el­halt. A kijáratnál körülbelül 500 főnyi tömeg várakozott, csaknem egyharmada német diák. Ott is megismétlődött az udvarias néma­ság, amely Heuss elnök osztály- I része volt, amikor Londonba jött. A jegyzőkönyvet magyar rész­ről Droppa Gusztáv külkereske­delmi miniszterhelyettes, albán részről Gog Kozma, az albán ke­reskedelmi miniszter első helyet­tese írta alá. Az aláírásnál jelen volt Adip Cucu, az Albán Nép- köztársaság magyarországi nagy­követe. A jövőben a szokásos cik kékén kívül teljes" gyárfelszere­léseket is szállítunk Abániába. Még 1960-ban üzembe helyezünk egy brikettgyárat, két konzerv- gyárat, és megkezdjük a gépek szállítását e. k?-~’:b felépülő üze­mekhez, többek között egy hús­kombináthoz, (Folytatás az 1. oldalról.) fiák is aktívabban bekapcsolódtak az óvoda, kultúrház, mozi építé­sébe. A nők tanulási, művelődési kedvét példázta több felszólaló közt Vecsei Mártonné (Fadd), ahol már most nagy az érdeklődés Szendrei: „Lesz még gyümölcs a fán” című művének megvitatása iránt, melyre az írót is meghív­ták. Ezen kívül számosán elmond­ták, milyen létszámmal hány kü­lönböző tanfolyamot szerveztek és szerveznek a nők körében, ho­gyan törődnek a gyermeknevelés problémáival, az idősek, árvák gondjával. Prantner József elvtárs elöljá­róban is a megyei pártbizottság nevében üdvözölte az ülés részt­vevőit, s rajtuk keresztül me­dvénk asszonyait, majd részletes összehasonlítást tett a szocialista országok felszabadult asszonyai­nak és a még tőkés elnyomás alatt élő nők helyzete közt. — A nők leginkább érdekel­tek abban — mondotta a to­vábbiakban —, hogy béke le­gyen. Ök könnyen megérthetik és meg is értik, hogy a különböző édes­anyák egyformán féltik gyerme­keiket. Számos példát hozott fel ezután, hogy a gyarmati sorban élő népek asszonyai is egyre job­ban harcolnak egyenjogúságuk kivívásáért, az egész emberiség bő vágyának, a békének biztosí­tásáért. Beszélt ezután a nők tanulásá­nak fontosságáról, éppen azzal kapcsolatban, hogy bár jogilag felszabadultak nőink, de sok férfi fejében még él a régi nézet. A ta­nulás, a tudás is segít, hogy ezeknél is a szavak egyek legye­nek a tettekkel. A tudás egyes visszahúzódó nőknek is nagyobb önbizalmat, tetterőt ad. Ezután a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének szinte paran­csoló szükségességéről szólt, hisz modern iparunk mellett egyre na­gyobb hátrány számunkra az élet- színvonal emelése terén is az el­maradt kisüzemi mezőgazdasági rész. A gyermeknevelés problémáit érintve hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelésből ne hagyják ki az asszonyok a férfiakat sem. (Nagy taps.) — Elvárjuk — mon­dotta —, hogy ebben férfi párt­tagjaink mutassanak példát. — MéljTÖl indultunk — mon­dotta befejezésül — és min­dennap magasabbra kerülünk. Nem megy ez magától, tuda­tos munka kell hozzá, amelyet a párt vezet. így küzdhetünk le minden aka­dályt. Szép munka ez, dolgozzunk úgy, hogy elmondhassák utóda­ink: nem éltek hiába. Az Országos Nőtanács részéről Kovács Erzsébet a tömegkapcso­latok erősítésének problémáit és a nőle látókörének szélesítését hangoztatta. Csöngedi elvtárs a szülői munkaközösségi munka ta­pasztalatairól és feladatairól szólt. Befejezésül Takács Mihályné és Dulai Károlyné elvtársnők vá­laszoltak a felszólalásokra. Aláírták a jövő évre vonatkozó magyar—albán árucsereforgalmi megállapodást Események sorokban New York (TASZSZ). Az Associated Press jelentése szerint Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese útban Mexikó fe­lé, kedden a kanadai Üj-Skócia tartomány fővárosába Halifax ba érkezett. Augusta (Reuter). A Fehér Ház szóvivője kedden kijelentette, Eisenhower elnök fontolóra ve­szi, hogy meghívja Truman volt elnököt, kísérje el tizenegynapos világkörüli útjára. Brüsszel (Reuter). Belgium ked­den este egy másik minisztert nevezett ki Belga-Kongó és Ruan- da-Urundi ügyeinek intézésére. Az új miniszter, Raymond Schsyven gazdasági és pénzügyi kérdések­kel foglalkozik majd, míg de Schryvcr a jövőben a politikai ügyeket intézi. Párizs (MTI). Az AP jelentése szerint a francia fővárosban a közvélemény ismét derűlátóan Ítéli meg az algériai háború be­fejezésének lehetőségét. A vezető párizsi lapok vastag­betűs címekben jósolják, hogy a szabad algériai kormány ha­marosan új és döntő lépésekre szánja el magát. Hivatalosan még sem francia, sem algériai körökben nem nyi­latkoztak. A Paris-Presse így ír: »Valami történik most a felkelők vezetői­nek körében«. A Monde szerint az algériai kormány »valószínű­leg elfogadja a tárgyalásokat«. Washington (Reuter — AP). — A NATO országok .parlamenti képviselőinek idei washingtoni értekezletén elfogadták Jackson amerikai szenátornak azt az in­dítványát, hogy hangolják össze a NATO tagállamainak együtt­működését a világűr kutatásában és feltárásában. 4 Reuter jelentése szerint Wal­ter Hallstein, az európai gazda­sági közösség végrehajtó bizott­ságának elnöke kedden este re­pülőgépen Brüsszelből New York-ba érkezett. Hallstein részt vesz Washingtonban a NATO országok parlamenti képviselői­nek értekezletén. New York (TASZSZ). Kedden New York-ból hazautazott a szov­jet filmszínész-küldöttség, amely­nek tagjai között volt Cserka- szov, Bondarcsuk, Merkurjev és Bisztrickaja. A küldöttség részt vett a »Szállnak a darvak« cí­mű szovjet film november tize­dik! amerikai bemutatóján. Was­hingtonon és New Yorkon kívül a küldöttség tagjai az amerikai filmgyártás központját, Holly­woodot tekintették meg. Eric Johston az ismert ameri­kai filmgyáros szerint a szovjet művészek »rendkívül nagy sikert arattak-«. A Kémet Kommunista Párt PoBitikai Bizottságának nyilatkozata a nyugatnémet szociáldemokraták pártprogramjáról Düsseldorf (ADN): A Német Kommunista Párt kedden este a »Német szabadságadó 904« által közvetített nyilatkozatban értékel te a német szociáldemokrata párt kongresszusának eredményeit. Az NKP Politikai Bizottsága a szoci­áldemokrata kongresszuson erő­szakkal elfogadtatott új pártprog­ramot a jobboldali szociáldemok­rata vezetők kapitulációs okmá­nyának minősíti. A »honvédelem« mellett való állásfoglalás csak az­zal a szégyenletes határozattal ha­sonlítható össze, amelyet a német szociáldemokrata párt jobboldali vezetői 1914-ben hoztak a háborús hitelek megszavazására, — hang­zik az NKP nyilatkozata. Az NKP Politikai Bizottsága hangsúlyozza, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők e nyílt árulása után még nagyobb jelen­tőséget nyert a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak határozattervezete a Szövet­ségi Köztársaság helyzetéről. tott beszélgetéseiről szólva Hrus­csov kifejezte reményét, hogy ha­marosan határozott alakot ölt az amerikai elnöknek a kapcsolatok javulására irányuló óhaja. A szovjet kormányfő megje­gyezte, hogy Nelson Rockefeller nemrég elhangzott beszédében bi­zonyos amerikai köröknek az a kívánsága nyilvánult meg, hogy „visszafelé fordítsák a barométer mutatóját”. Bárhogy is cseleksze­nek azonban —emelte ki Hrus­csov —, a hidegháború, a nemzet­közi feszültség enyhülését ellenző elemek még nagyobb vereségével fog végződni. Közelgő franciaországi látogatá­sáról Hruscsov kijelentette: — A szovjet kormány úgy vé­li, hogy kölcsönös megértésre jutha­tunk Franciaországgal. Útja­ink sehol sem keresztezik egy­mást. A bonni kormánynak arról a szándékáról, hogy Nyugat-Berlin- ben rádióállomást létesít, Hrus­csov kijelentette, hogy ez tör­vénytelen és egyértelmű a provo­kációval. A Szovjetunió sohasem ismerte el, nem ismeri el ma és a jövőben sem a bonni revans- vágyók jogát Nyugat-Berlinre. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell Nyugat-Ber- linről. A szovjet kormányfő kijelen­tette, a szovjet dolgozóknak az az óhajuk, hogy még jobban, még nagyobb bőségben, még kultúráitabb körülmények kö­zött éljenek. — Bízunk erőinkben, lehetősé­geinkben — mondotta Hruscsov.

Next

/
Thumbnails
Contents