Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

X959. november 10.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Erről ifi beszélni kell

A SZEDER

Erről az igénytelen, erdők mélyén is szépen díszlő növényről is beszélni kell. Sok, nagyon sok szeder terem Pakson az imsósi erdőben, teljesen benövik a terebélyes fűzfák és az égbe nyúló jegenyék alját. Háborítatlanul nőnek, hozzák a bőséges termést és hullatják el a szép sötétkék gyümölcsöket.

Tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt és a húszas-harmincas években, de még a konjunkturális időszakban is éppen ilyen szépen nőttek a hosszú, szúrósszárú növények, amikor alig várták, hogy a pirosló, félig érett termés megérjen. Ilyenkor aztán kis kézikosarakkal felszerelve egyenként, vagy csapatostul indultak az erdőbe a kömlődi út és környékének lakói, kicsinyek és idősek, munkaképes férfiak és nők. Összegyűjtötték és értékesítették az igénytelen, de kellemes ízű gyümölcsöt, hogy némi bevételre tegyenek szert. A szedret akkor alig néhány nap alatt »leszüretelték« és csak elvétve maradt kóstoló gyanánt valami kevés annak a kirándulónak, akit véletlenül erre vitt az útja.

Az idén elmúlt a nyár, s lassan a hosszú száraz ősznek is vé- gefelé járunk, de még mindig ott díszük az imsósi erdőben a színekben rendkívül gazdag avar között a szeder. A gyümölcsét egyszer már megcsípte a dér. Nem kell már senkinek, ha csak azoknak nem, akik egy-egy kéve fáért az erdőbe mennek, hogy szórójukat oltsák vele. így lett az egykori bevételi forrásból mindenki számára könnyen elérhető egyszerű szomjúságoltó szer. Ma már nem szedik le senki elől sem a vadontermő szedret, nem mennek ki érte az erdőbe kézikosarak

kai, nem retteg senki attól, hogy ha későbben kel fel mint társa, akkor nem marad neki mit leszedni, s ezért nem lesz pénze, amiből kenyeret vegyen magának és családjának.

Azok az emberek, akik egykor ezeket a szép gyümölcsöket leszedték, ma már nincsenek, legalább is olyan értelemben nincsenek, mint egykor léteztek. Azok, akik egykor karjukon kosarakkal mentek az erdőbe szed- rezni, ma katonatisztek, ácsok, jól fizetett gyári munkások, ápolónők, nem is szólva azokról, akik üzemben, hivatalban, vagy más fontos helyen vezetőbeosztást szereztek az elmúlt 12— 13 évben. Mert ez az időszak bőségesen teremtett lehetőséget arra, hogy az egykori szedergyűjtők képesség ülthöz, tudásukhoz erejükhöz mérten megbecsült tag jaként a társadalomnak, akár vezetőposztra is eljussanak. Ez az elmúlt másfél évtized összehasonlíthatatlanul több jogot, emberibb életet teremtett, mint máskor akár évszázadok nehéz küzdelme. Uj társadalmi rend jött létre, amely eltünteti a nyomort, amely könyörtelenül felszámolja a régi »szederszedés-keresetet«, s megteremti egy szebb élet feltételeit. S ebben a nagy történelmi átalakulásban hajtóerőt jelent az egykori szederszedők, a sok százezer szederszedő, az egykori napszámosok, alkalmi munkások tevékenysége.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor kilenc esztendő után a napokban ismét az imsósi erdőben jártam, és a még mindig hamvas, szedetlen szedret láttam.

(K. B. J.)

Megnyílt a szekszárdi múzeumban a Tolna megyei képzőművészek kiállítása

Mint minden évben, az idén is megrendezték a Tolna megyei képzőművészek hagyományos kiállításukat a szekszárdi Balogh Adárrt múzeumban. Valamennyi ismert festőművész felvonult legújabb alkotásaival. Hatvanhét kép, olajfestmény, akvarell, fametszet, rézmetszet, rajz adja keresztmetszetét megyénk festőművészei képességeinek, alkotó munkájának.

Az idősebb, és már ismert művészek mellett két új név tűnt fel az idei kiállításon, Sifter Éváé és I/őrincz Vitusé. Különösen örvendetes a fiatalok — korban is .— megjelenése ég főkét Lőrincz Vitus képei jelentenek feltűnő élményt. Bátor ecsetkezeléssel és vonalvezetéssel, fiatalos lendülettel alkotott művei kiemelkednek a kiállított képanyagból. Néha még, különösen színeiben, szertelen, de máris komoly ígérete megyénk festészetének.

A másik fiatal, Sifter Éva rajzokkal és egy akvarellel szerepel. Rajzai inkább divatosak, de franciás könnyedségű, szép akvarell- je figyelemre méltó.

Lázár Pál »Az új iskolá«-ja mint egy vár emelkedik a szekszárdi házak fölé, optimizmust,

lendületet, az élet igenlését sugározza. A hosszas útkeresés után most magas színvonalon bontakozik ki Lázár Pál művészete. Ennek egyik szép dokumentuma a »Pincesor« címet viselő olajfestménye. Nagy fejlődésről tanúskodnak Staub Ferenc új képei. Szinte valamennyi képe munkajelenetet ábrázol. Harsogó színei finomodtak, kompoziciós készsége is rengeteget javult. Szabó Jenő rajzai erőteljesek, a kiállítás jobb képei Közé tartoznak. Ki kell még emelni Szabó István finom rézkarcait, »A nagy fa« című, jó komponáló képességről tanúskodó olajfestményét és Lázár Pál igényes fametszeteit.

Az itt meg nem említett, de a kiállításon szereplő többi művész is — úgy érezni — fejlődése új, magasabb szakaszához érkezett.

A Tolna megyei festőművészek idei kiállítása mind a kiállított anyag mennyiségét, mind minőségét tekintve jobb, mint az elmúlt esztendőkben volt.

Szerepel még a kiállítás keretében több Tolna megyei iparművész alkotása és Bálásy Gyula néhány igényes fafaragása.

L. Gy.

Öreg diákok

Dolgozók részére szerveztek esti oktatást az iregszemcséi általános iskolában. Az oktatás két csoportban, a hetedik és nyolcadik osztály anyagából folyik. Hetedik osztályban huszonheten tanulnak. A heti háromszori foglalkozásra az idős tanulók minden alkalommal pontosan megjelennek, nem furcsa számukra a tanulás, tán még odaadóbban csinálják, mint a tanköteles diákok. Az iskolai élet szabályai szerint, hetest állítanak és oszIregszemcsén

tályfelelőst választottal? maguk közül. A legtöbb tanuló csupán magánszorgalomból tanul, hisz olyan munkahelyen dolgozik, ahol beosztása nem követeli meg a magasabbfokú iskolai képzettséget. A tanulóit többségét termelőszövetkezeti- tagok, traktorosok alkotják. Tanul a gépállomás valamennyi brigádvezetője. Az óvoda szakácsnője például férjével együtt ül minden harmadik este az iskolapadban.

Megkezdődött a pártoktatás a bonyhádi járásban

„A párttag kötelessége, hogy szakadatlanul fejlesz- sze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sajátítsa el a marxizmus—le- ninizmus alapjait.” (Részlet az MSZMP Szervezeti Szabályzatából.)

A bonyhádi járásban a Szervezeti Szabályzat és a Politikai Bizottság határozatának figyelem- bevételével kezdődött meg az idei pártoktatás. Ezt megelőzően az elmúlt hónap végén megtartották a propagandisták konferenciáját, amelyen élénk vita fejlődött ki a pártegységről, a pártonkívüliek funkcióba állításáról, a tsz-ek megszilárdításának feladatairól. A propagandisták a saját községükben felvetődő problémákon keresztül vitatkoztak.

Bonyhád alapszervezetében a marxizmus—leninizmus tanfolyam első foglalkozásain csaknem teljes létszámban részt vettek az oktatásra jelentkezett párttagok és pártonkívüliek. Nagy érdeklődéssel hallgatták Czvetics Ivánka gimnáziumi tanárnő „A pártról” szóló előadását. Hasonlóan eredményes volt Döme Klára, a József Attila Leányotthon igazgatónőjének előadása is, aki a marxizmus—leninizmus tanfolyam I. évfolyamát vezeti. A tanfolyamon résztvevők többségének

alapfokú képzettsége van, s így lehetőség van arra, hogy az oktatás eszmei, politikai színvonalát emeljék.

Á bonyhádi AKÖV-nél huszonötén vesznek részt szervezett oktatásban. Ez komoly fejlődést jelent az elmúlt évekhez viszonyítva. A párttagokon kívül jó néhány pártonkívüü is jelentkezett oktatásra, amelyet az idén már nem az autóbuszokban tartanak meg, hanem az AKÖV idén épült új kultúrhelyiségében.

A bonvhádi községi pártszervezet túljutott az elmúlt évekre jellemző nehézségeken. Valameny nyi oktatási forma vezetését képzett elvtársak vezetik. A jól képzett előadókon keresztül biztosítva van a látogatottság is. A vasúti pártszervezetnél tigenhat, a Ruházati Ktsz-nél 32 hallgatóval kezdődött meg a pártoktatás.

A bonyhádi járásban a párttagságnak mintegy 42 százaléka vesz részt szervezett oktatásban, ez jóval több mint az elmúlt évben volt. A számszerű növekedést főleg a termelőszövetkezeti tagság bevonásával érték el. Mórágy, Tévéi, Cikó és még jó néhány tsz- községben a tsz-tagok szívesen tanulnak.

A pártoktatással egy időben kezdetét vette a KISZ-oktatás is. A fiatalok körében az idén igen nagy az érdeklődés az oktatás

iránt. Különösen népszerű a „Világ térképe előtt” kör, amelyből tizenhat indult. Ezen kívül politikai kör három, marxizmus— leninizmus alapj' kettő és az Ifjúsági Akadémia Bonyhádon 120 résztvevővel. A járás területén hatszáz KISZ-tag és 200 KISZ-en kívüli fiatal vesz részt az ifjúsági oktatásban.

— A pártszervezetek részéről minden segítséget megkapunk ahhoz, hogy eredményes legyen a KISZ-oktatás — mondja János Jeromos járási titkár. — A magasabb fokon folyó oktatás vezetésére a párt biztosít előadókat, de

segítik falusi politikai nevelőmunkánkat a pedagógusok is. Ezúton mondunk köszönetét Laki Ferenc elvtársnak, a Bonyhádi Közgazdasági Technikum tanárának, aki magasszínvönalú és nagy sikerű előadást tartott a „Világ térképe előtt” című anyagból a propagandisták számára.

A bonyhádi járásban jól indult az idei év politikai oktatása, melynek további eredményessége nagyban függ az előadók alapos felkészülésétől, a hallgatók részéről a tanulmányi fegyelem betartásától és a pártszervezetek részéről történő ellenőrzéstől.

Újabb 25 millióval növekedett a megyei betétállomány

Több esetben beszámoltunk lapunkban a takarékossági mozgalom országos és megyei eredményeiről, a takarékbetét-állomány emelkedéséről. Az 1959-es év első kilenc hónapjának elteltével megállapíthatjuk, hogy az idén országszerte és megyénkben is tovább növekedett a lakosság taka- rékoskodási kedve, újabb eredményeket ért el a takarékossági mozgalom. Az országos betétállomány januártól szeptember végéig 1 milliárd 300 millió forinttal nőtt, a megyei betétállomány ugyanez idő alatt 25 millió forint tál növekedett. Az országgos takarékbetétállomány jelenleg már eléri az 1956. decemberi állomány hat és félszeresét, megyénkben ez a növekedés még nagyobb ütemű volt, a lakosság megtakarítása tizenkétszerese jelenleg az 1956 decemberi megyei állománynak.

A betétállomány emelkedéssel egyidejűleg jelentősen nőtt a takarékoskodók száma is. Jelenleg megyénkben már 37 000 lakosnak van takarékbetétkönyve. A betétesek száma elérte, illetve meg-- haladta a családok számát SzekNosztány 3 kilométer

Tavasszal, ősszel és télen sok gondot okoz a kijutás azoknak, akik a Nak—Nosztány pusztai termelőszövetkezetet akarják meglátogatni, mert Nakig valahogy csak eljutni kövesúton, de onnét már nem vezet járható út a pusztára, vagy ha járhatónak tekintjük az utat, akkor térdig sárosán kell végigjárni. A jövő évben bekötőutat kap a puszta. A napokban egy 36 tagú munkacsapat jelent meg a községben, hogy megkezdi a földmunkát, amelyet a kövezés követ majd. Az útépítés közel négymillió forintos költséggel történik, s a tervek szerint a jövő év októberére készül el, amikoris tábla hirdeti majd a naki faluvégen: Nosztány 3 kilométer.

szárdon, Bonyhádon, Nagy arányokon. Győrén, Dombóváron, Si- montornyán és Gyönkön. Különösen példamutató Szekszárd lakosainak takarékossága, ahol számos családban több betétkönyv is akad s a betétek összege megközelíti a 14 millió forintot. Az egy lakosra jutó átlagbetétek összege is tovább növekedett. Az 1959-os évben elérte Szekszárdon a 381 forintot, Bonyhádon a 372 forintot, Dunaföldváron a 339 forintot. Az átlagbetétek növekedése is jól mutatja, hogy megyénkben az idén is nagymértékben nőtt a lakosság takarékossági lehetősége és kedve is.

Jelentősen növekedett és szép eredményeket hozott az iskolai tanulók takarékbélyeg-gyűjtési moz galma is. Amíg az előző tanévben 1 441 000 forint volt az iskolás gyerekek évi megtakarítása, addig az 1958/59. tanévben 1 862 000 forint értékű iskolai takarékbélyeget gyűjtöttek össze az iskolások; Az egy főre eső megtakarítás megközelítette az 50 forintot. Kiemelkedő eredmény született a dombóvári Zrínyi Ilona Általános Iskolában, ahol egy-egy tanuló 304 forint 66 fillért takarított meg az előző tanévben.

A takarékoskodó dolgozók közül az elmúlt évek alatt 4133-an építettek családi házat megyénkben építési kölcsön segítségével. Az idén is mintegy 500-an kaptak építési kölcsönt a takarékpénztártól több mint 20 millió forint összegben. Házhelyet is mintegy 500-an vásároltak. Mintegy 3900- an vették igénybe a népszerű áruhitel-akciót, melynek keretében értékes használati tárgyakat vásároltak. 750 volt azoknak a takarékos embereknek a száma, akik OTP-kölcsön segítségével vettek motorkerékpárt és sok százan egyéb kölcsönt kaptak

A takarékállomány emelkedése változatlanul tovább tart és minden remény megvan arra, hogy az év végén még nagyobb megyei eredményekről számolhatunk be;

<sz)

A. Tolsztoj:

A1 I 1 IA

(15)

Guszev mogorván állt a gép mellett. Kezét pisztolyán tartva nézte, hogyan sorakoznak kétsoros vonalba a Mars-lakók. Fegyverük csövét könyökhajlatukra fektették.

— Úgy tartják azt a fegyvert, akár az asszonyok — morogta.

Lösz karját összefonva, mosolyogva állt.

Azt a Mars-lakót, aki utoljára ereszkedett le a hajóról, bő redőkben aláhulló, fekete köpeny takarta. Fedetlen feje kopasz volt, itt-ott kidudorodó, szőrtelen arca keskeny, kékesszínű.

A porhanyós talajon be-besüp- pedve haladt el a felsorakozott katonái? előtt. Világoskék, jeges, kimeredő szeme megállapodott Guszeven. Aztán csak Loszt nézte. Közelített feléjük, felemelte bő kabátujjába bújtatott, vézna

karját és tagolt, csilingelő, vékony hangon kiejtett egy csicsergésszerű szót:

— Talcetl.

Szeme most még tágabbra nyílt, hideg felindulás öntötte el. Megismételte az iménti szót és pa- rancsolón az égre mutatott. Lösz válaszolt:

— Föld.

— Föld — ismételte nagynehe- zen a Mars-lakó és összeráncolta homlokát. Koponyáján a dudorok még sötétebbekké váltak. Guszev jobb lábával előrelépett egyet, köhintett és haragosan így szólt:

— Mi oroszok vagyunk, Szov- jetoroszországból jöttünk. Egyszóval idevetődtünk. Jó napot! — És sapkájához érintette kinyújtott uj ját. — Mi nem bántjuk magukat, maguk se bántsanak minket... — Msztyiszlav Szergejevics, ez az ember egy mukkot sem ért a mi n^lvünkön.

A Mars-lakó kékes, okos arca mozdulatlan volt, s lejtős homlokán, két szemöldöke közt tűnt fel egy piros folt az erőlködéstől. Könnyed kézmozdulattal a Napra mutatott:

— Szoacr.

Lába elé mutatott és karját nagy ívben tárta ki, mintha az egész bolygót át akarná ölelni.

— Túrna.

A háta mögött félkörben álló katonákra, Guszevre, önmagára és Loszra mutatott.

— Soho.

Megnevezett még néhány tárgyat és hallgatta, hogy nevezik azokat a Föld nyelvéi). Közelebb lépett Löszhöz és gyűrűsujjával méltóságteljesen megérintette a homokét, a szemöldöke közötti részen. Lösz üdvözlésül biccentett. Guszev, miután őt is megtapogatták, mérgesen homlokára rántotta sapkája ellenzőjét:

— Úgy bánnak velünk, mit a vademberekkel. A Mars-lakó odament a géphez és sokáig nézde- gélte elfojtott csodálkozással, aztán szemlátomást megértette a gép műszaki elvét és elragadtatva szemlélte a kormoshéjú, óriás acáltojást. Hirtelen tenyerébe csa pott, hátrafordult katonáihoz és szaporán magarádon nekik va-