Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1959. november 10 fíiisisTiCSíék a kiváló óiíSókat és feltalálókat A Szakszervezetele Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal vasárnap a SZOT székhazában fogadást adott az ország legkiválóbb újítóinak és feltalálóinak tiszteletére, s először tüntették ki a „Kiváló újító” jelvénnyel az újítómozgalom legjobb jait. A kitüntetéseket Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyújtotta át 96 dolgozónak, akiknek zöme mirden- napi feladatán kívül 50—100, vagy még ennél is több ésszerűsítéssel, találmánnyal segítette gazdasági életünk fejlődését. A fogadást a Zeneakadémia nagytermében ünnepség követte, ahol az Újítók Lapja fennállásának 10. évfordulójáról is megemlékeztek. Az ünnepségen megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke és Varga György, a SZOT titkára. Varga György, a SZOT titkára hangoztatta, hozv tíz év alatt körülbelül 1.100 000 találmányt vezettek be az országban, amelynek évi — nyilvántartható — gazdasági eredménye meghaladja a 8 milliárd forintot. Ezt a nagvöszszegű megtakarítást 37 újításoknak mindössze 20 százalékával érjük el, mert a többi ol^an jellegű úiítás, hogv gazdasági értéket kalkulálni nem lehet. Tgy a tónv- lce~s eredmény 30—40, sőt 50 milliárd forintra tehető. Tíz év piait több mint fálmiiViárd forintot fizetett az áűám újítóknak és feltalálóknak. Újítóink az egész társadalom megbecsülésé': élvezik. Ezután Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy a termelőhelyek és a sajtó munkásai között mind szorosabb az együttműködés. Az újságírók számos nagy termelékenységet jelentő módszert ismertetnek a dolgozókkal, s azon fáradoznak, hogy ezek a rpípdszerek meghonosodjanak. A gazdasági életünk nagyobb mérvű segítését is lehetővé teszi tehát sajtónk fejlődése. Számszerű adatokkal ismertette lapjaink néldányszámának kedvező alakulását. Napi- és hetilapjainkat eddig soha nem ismert hatalmas példányszámban vásárolják. Mintegy SCO napi és betilaoot. havi, vagy ennél rövidebb időközönként megjelenő folyóiratot nyomnak az országban. Az újságírók továbbra is segítsék a termelőmunka dolgozóit — hangoztatta — köztük az úiítókat, hogv az úi módszere!:, eljárások mielőbb közkinccsé válianak. A sajtó, köztük az Újítók Lapja egyengette az új módszerek, találmányok útját és segített felszámolni az itt-ott tanasztalhatő kö- zönvt, nem egyszer az újítás terjedését gátló rosszindulatot. Az újítóknak és az újságíróknak türelemmel, szívós, körültekintő munkával tovább kell fáradozni11!:, hogy mindenütt leküzdjék az újítás megvalósítását gátié okokat — mondotta Gyáros László. Az ünnepség után neves fővárosi művészek adtak műsort a kiváló újítók és feltalálók tiszteletére. Csökkenlek a ísllárlilspk, favult az ellenőrzés... Vagyonvédelmi ankét a földművé sszövetkezeti járási központok elnökei és ellenőrei részére A MÉSZÖV az igazságügyi szer vekkel karöltve tegnap délelőtt vagyonvédelmi ankétot rendezett Szekszárdcn a megyei bíróságon. Az ankéton Joó László, a MÉSZÖV főkönyvelője tartott beszámolót. Elmondotta, hogy 1956 óta jelentősen csökkentek a földműves- szövetkezeti boltokban és a vendéglátóipari egységeknél a leltárhiányok. Míg 1956-ban az összes forgalomnak 0,33 százalékát tette ki a leltárhiány, addig 1959 első félévében ez az arány 0,13 százalékra csőiéként. 1953-ban a Lltárhiányoknak mintegy 38 százaléka téíült meg, az idei év első félévében azonban már 99 százaléka. Javult a földművesszövetkezetek felügyelő bizottságainak ellenőrző munkája, a felügyelő bizottsági tagok szakmai képzettsége. A vagyonbiztonságot segítette az erkölcsi bizonyítványok bevezetése és az FJK ellenőreinek hatékonyabb munkája. A beszámoló a továbbiakban a még fennálló hiányosságokról és az ellenőrzés aktuális feladatairól beszélt. A tanácskozáson dr Prantner József, a megyei bíróság képviselője, Halász István, a kereskedelmi felügyelőség vezetője és Pánczél Géza a megyei rendőrkapitányság társadalmi tu- lajdonvédelmi osztályának a vezetője is felszólalt. Tíízoltólányok Lápafőn a közelmúltban női tűzoltócsapat alakult. Korábban is volt már tűzoltó csapata a községnek, de annak tagjai valameny nyien férfiak voltak. A község fiatal lányai elhatározták, hogy — a megyében található példák nyomán — női tűzoltócsapatot alakítanak. Elhatározásukat tett követte, s a tanács vezetői jelentették ezt a felettes tűzoltópa- ranesrokságnak, ahonnét felszerelést, ruhát küldtek a női tűzoltócsapat részére. lamit, összeszorított ujjait az ég felé emelve. — Aiu — felelték nyújtottan a katonák. A Mars-lakó homlokához nyomta tenyerét, mélyet sóhajtott, majd felindultságán erőt véve, Löszhöz fordult. Szeméből _ teljesen .elíűnt az előbbi hidegség. At- melegedatt, nedves szemmel nézett Lösz szemébe. — Aiu — mondta — aiu utara sobo, dacia Túrna ra geo Talcetl. Ezután kezével elfödte szemét és mélyen meghajolt. Kiegyenesedett, magához intett egy katonát, elvette keskeny kését és egy ábrát karcolt a gép burkolatára: lerajzolta az acéltojást, föléje tetőt, oldalt -egy katonaalakot. Gu- szev a válla fölött nézte, aztán megszólalt: — Azt ajánlja, hogy sátort vonnak a gép köré és őrt állítanak melléje. Csakhogy én félek ám, Msztyiszlav Szergejevics, hogy majd széjjelhurcolják a holminkat. Hiszen rnég zár sincs az ablakon. — Ugyan már, Alekszej Ivanovics, üres szalmát csépel. _ De hiszen ott műszerek, ruhák vannak... Az előbb összenéztem az egyik katonával, ezzel itt ni... Nem valami bizalomgerjesztő sé ateázate. A Mars-lakó figyelmesen és tisz teletieljesen hallgatta végig a párbeszédet. Lösz jelekkel tudtára adta, hogy ajánlatát elfogadják. A Mars-lakó sípot emelt kes- kenyajkú, nagy szájához. A hajóról ugyancsak átható sípszó felelt neki. Ekkor a Mars-lakó bizonyos jelzéseket adott le a sípon. A legmagasabb, középső árboc tetején hajszálvékony huzalok jelentek meg és szikrák pattogása hallatszott. A Mars-lakó a repülőhajó felé bökve, Loszra és Guszevre nézett, A katonák közelebb húzódtak, koraiakban álltak fel. Guszev rájuk pillantott, becsmérlő nevetésre fakadt, bemászott a gépbe, kihozott belőle két zsákot, melyekben fehérnemű és különféle holmi volt, aztán intett a katonáknak, rácsapott a revolverére majd ujját fenyegetően megrázta. A Mars-lakók álméllcodva figyelték mozdulatait. — No, Alekszej Ivanovics. akár foglyok vagyunk, akár vendégek, mennünk kell — mondta Lösz, nevetett, vállára kapta az egyik zsákot, s azzal elindultak a re- pülőhajóhoz. Az árbocokon zajosan megindultak a függőleges légcsavarok. A szárnyak leereszkedtek. FelÚj és korszerű üzleteket nyitottak meg Bátaszéken A SZÖVOSZ rendezésében országszerte nagy földmüvesszövet- kezeti rendezvények voltak november 7-e alkalmából. Ennek az ünnepségsorozatnak a keretében került sor Bátaszéken a hét korszerűsített, újrendszerű földművesszövetkezeti bolt — köztük az áruház — megnyitására vasárnap délután. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Szabó Miklósné, a nőtanács országos elnökségének tagja, a SZÖVOSZ igazgatósági tagja, dr. Setényi József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. Báli Zoltán, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagja, a helyi Búzakalász Tsz elnöke, Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Somi Benjamin, a járási pártbizottság titkára, Győrfi László, az FJK elnöke, ezenkívül a községi vez.etők és nagyszámú érdeklődő. A megjelenteket Faragó Imre földművesszövetkezeti ügyvezető üdvözölte, majd Horváth János mondott megnyitó beszédet. Este, a kultúrotthenban rendezett gyűlésen Szabó Miklósné tartott szónoklatot. Többek között az ország fokozódó áruellátásáról, a vásárlóerő növekedéséről és a földművesszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezetek kapcsolatáról beszélt. Fellépett a magas állami kitüntetésben részesített bátai népi együttes is, majd divatbemutató következett. A boltok közül kettő teljesen új egység, a többi átalakított, illetve korszerűsített. A most átadott egységek valamennyien önkiválasztó rendszerűek. Van köztük méteráru, vas-edénybclt, rádió, műszaki bolt, kötöttárubolt, papír- és könyvesbolt, ajándékbolt, az áruház pedig konfekció- és cipőrészleggel rendelkezik. Különösképpen említézre- méltó, hogy a nagy átrendezés viszonylag kis összegbe, 300 000 forintba került. Nem új bútorokat vásároltak, hanem a meglévőket alakították át, korszerűsí- tették. A bolthelyiségeket fénycsővilágítással látták el. ami ugyancsak fokozza az üzlethelyiségek összhatásét. Az áruház korszerűsége és összképe olyan, hogy nyugodtan oda. »rangsorolhatjuk-1« a külföldi kisvárosokban látható hasonló jellegű kisáruhá- zal: mellé. Megyénkben Tsmá-i és Dombóvár után most mír igen korszerűsített, modern Bátaszík üzlethálózata is, és amint Horváth János elvtárs mondotta, fokozatosan korszerűsítik a többi községekben is az üzlethálózatot. A lehetőség megvan hozzá, mert mint Bátaszéken, másutt is megoldható a korszerűsítés helyi erőből, ötletes átrendezéssel, kisebb pénzösszeggel. Erre az átrendezésre nagy szükség volt Bátaszéken, annál is inkább, mert további forgalomnövekedés várható. Bátaszék szövetkezeti község lett, a falu paraszti lakosságának a jövedelme jelentősen növekszik, többet vásárolnak, mint az előző években, ugyanakkor a nagyszámú vas- ittasság és az egyéb bérből és fizetésből élők igényeit is foko*- zottabban ki kell elégíteni. A megnyitás után mindjárt megkezdődött a vásárlás is. Néhol valósággal megrohamozták az e'adókat. Az áruház konfekció- részlege egy óra leforgása alatt több mint 13 000 forintot forgalmazott. Az első vevő Jedoákovics Mihályné volt — egy 24no forintos télikrbátot vásárolt. Nagy volt a cmő-észleg forgalma is — több mint 4000 forint. B. F. „SEiskorlcsesipirsr,, Két hét óta üzemel a dalmandi hibridüzem első lépcsője — Milyen az a kukoricagyár, amit Dalmandon építenek? Mit csinálnak ott a kukoricával? — kérdezgették többször tőlem, s megvallom őszintén, nem tudtam eddig kielégítő választ adni a kérdésekre. Dusnitz Andor elvtársnak, a dalmandi hibridkukorica- üzem idős. rokonszenves vezetőjének köszönhetem, hogy most leírom az ott szerzett tapasztalataimat. Dusnitz elvtárs fáradságot és szót nem kímélve végigvezetett az üzem labirintusában és lelkesen, szakszerűen mindent elmagya rázott, olyan sorrendben, ahogy a munkafolyamatok egymás után következnek. VÁLOGATÁSTÓL A* KALIBRÁLÁSIG A vontatók, teherautók, lovaskocsik a szerződésre termelt hibrid kukoricát a 45 vagon befogadóképességű előtárolóba viszik, ott lerakják, s innét a sárga kukoricacsövek automata szállító szalagokon a válogatóba kerülnek, ahol kézierővel eltávolítják az egészségtelen, a típusidegen és az éretlen csöveket. A válogatóból ugyancsak szállítószalagokon kerül a már kiválogatott kukorica a nyolc szárító kamrába, s ott meleg levegő befúvásával a 20— 25 százalékos víztartalmat 13— 13,5 százalékra csökkentik. vijjogtak a propellerek. A vendégeik vagy talán foglyok egy törékeny létrán felmásztak a fedélzetre. A CSIPKÉS HEGYEK TÜLSÓ OLDALÁN A hajó északnyugati irányba re pült, alacsonyan a Mars felszíne fölött. Lösz és a kopasz Marslakó fennmaradt a fedélzeten. Gu szev lement a hajó gyomrába, a katonákhoz. A szalmasárga, felső kabinban beleült egy fonott karosszékbe és egyideig nézegette a fürgelábú. cingár katonákat, akik úgy hu- nyorgatták piros szemüket, mint a madarak. Aztán elővette hagyományos bádog cigarettadobozát — hét éven keresztül vele volt a fronton — megkopogtatta a fedelét — »no, gyújtsunk rá, elvtársak« — és megkínálta cigarettával a Mars-lakókat. A Mars-lakók rázták a fejüket. Az egyik mégis csak elvett egy cigarettát, alaposan megnézte, megszagolta, aztán fehér nadrágja zsebébe dugta. Amikor meg Guszev rágyújtott, a katonák borzadva húzódtál: el tőle és ezt suttogták: — Soho tao, tavra, soho-om. (Folytatjuk.) Ezután következik a morzsolas. Fültépő hangzsivajjal 260 mázsa kukoricát eszik meg óránként a viszonylag. kis*erjedelmű szovjet morzsológép. A lemorzsolt kukoricát automata, rosíarendszerű gé pék kiválogatják, kiszedik a túl kicsi és túl nagy szemeket. Az így kiválogatott, a vetőmag kívánalmaknak megfelelő szemeket kalibrálják. A kalibráló gépek 11 különböző méretre osztályozzák a szemeket: hosszúság, szélesség és vastagság szerint. Ezzel a hibrid- kukorica-mag előállítása véget ér. FORR ADAGOM A KUKORICATEUMELÉSBEN A hibridizálásnak komoly értelme van, mint ahogy Dusnitz elvtárs mondja: forradalom a kukoricatermelésben. Mindenekelőtt országosan a hibridkukorica-termelés 1400 vagon vetőmag-megtakarítással jár, mert eddig, holdanként 16—20 kiló kukoricát vetettünk, a hibridből elég 7—8 kilogramm. Emellett 20—25 százalékkal emelkedik a holdanként! termésátlag is. A dalmandi üzem egy időszakban 600 vagon csöves kukoricát dolgoz fel, amelyből 380 vagon vetőmag készül. Tolna, Somogy, Fejér megyéből mintegy 3000 holdon termelt kukoricát küldenek ide, s az egész ország, még külföld is részesül a kukorica gyárban előállított fémzárolt vetőmagból. A VILÁG ÉGIK LEGNAGYOBB LS LEGMODERNEBB „KUKORICAGYÁRA” Dalmandon ez a „gyár” a világ egyik legnagyobb hibridkukoricaüzeme. Az elmúlt évben hat kisebb gyár épült hazánk területén, idén újabb három lényegesen nagyobb, s ebből az egyiket me- gyénk kapta. Két héttel ezelőtt indult meg a munka az üzemben, s gyors ütemben szerelik a még nem üzemelő kalibráló üzemrészt. A 25 milliós létesítmény a legmodernebb építési eljárásokkal, automata, Szovjetunióból* importált berendezésekkel, a legkorszerűbb tudományos követelményeknek megfelelő laboratóriummal, 200 vagonos raktárral, szép fürdővel és ebédlővel készült. Jelenleg még időszerűen üze* melnck, szeptembertől márciusig, de ahogy Dusnitz elvtárs elmondotta, tervezik a jövőben kombájn gabona szárítását, takarmány szárítást, takarmányőrlést és takarmánybrikett készítését. Ennek megvalósításával - a dalmandi gyár egész évben fog működni. így néz ki tehát a dalmandi kukoricagyár a szocialista mezőgazdaság egyik fellegvára megyénkben. Gyenis János • * > * * Nem minden na; látványban volt í szűk a szekszárd aktiak az elmú napokban. Eg több mint hároi tonna súlyú pái célajtót emelte be — az utcán fe épített állványai segítségével az a! lakon keresztül - a Nemzeti Bar helyiségébe. A gj korlott szakembi rek pár óra ala végeztek a bonyi Iliit és veszély« '•.inkával.
