Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

Egyetemi Könyv ?sz. P g 3 aiu; Szepeasy u. Ea.xi.-7.-: VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! rOLNA MEGYEI A magyar szocialista munkáspárt toln'a-g Szombat 1959. november 7. IV. évfolyam 262. szám ARA: 60 FILLÉR \ ______ ____-J I I Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Irta: Soczó József, a megyei pártbizottság titkára Az egész világ alapjaiban ren­dült meg, amikor 42 évvel ez­előtt, az oroszországi munkásosz­tály, szövetségben a szegénypa­rasztsággal, kezébe vette a hatal­mat és meghirdette egy új tár­sadalmi rend születését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a haladó emberiség törekvései­nek, vágyainak kapuit a szocia­lizmus és a kommunizmus dia­dalmas korszakát nyitotta meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi napjaira visszatekintve és a szocializmus eredményeit látva a világ dolgo­zói, ezen belül a szocializmust építő dolgozó magyar nép meleg , szeretettel és hálával gondol * azokra, akik a Lenin vezette Bol­sevik Párt irányításával megte­remtették az első munkás-paraszt államot, magasba emelték a har­cok és győzelmek dicsőségével övezett munkás zászlót — a marxizmus—leninizmus zászlóját. Negyvenkét év nem nagy idő az emberiség történetében. De ez alatt a rövid idő alatt visszavon­hatatlanul valóra vált a haladó emberiség évszázados álma, a ki­zsákmányolás nélküli társadalom megteremtése. Először a Föld egy hatodán, majd ennek eredménye­ként már eddig 13 európai és ázsiai országban bizonyosodott be, hogy a nép boldogan élhet kizsákmányolok nélkül és külön­böző nemzetek élhetnek egymás mellett békében, barátságban, imperialista elnyomás nélkül. A szovjet nép az elmúlt 42 év > alatt láradságos, de diadalmas 1 nagy utat tett meg. Oroszország gazdasági és technikai erői elma­radottak voltak. A nép nyomor­ban, sötétségben élt. Nehéz küz­delmekben, külső és belső ellen­ség elleni harcban valósították meg, hogy ma a Szovjetunió fej­lett technikával rendelkező ipari világhatalom. Szakadatlanul emel­kedik a szovjet nép életszínvo­nala, jóléte. A tudomány, a kultú­ra fejlődésének arányait és ered­ményeit tekintve pedig messze túlszárnyalta a tőkés országokat. A Szovjetunió építette fel a vi­lág első atomerőművét, a világ első lökhajtásos utasszállító re­pülőgépeit, az első interkontinen­tális ballisztikus rakétákat. A vi­lágon elsőnek röpítette fel a mes­terséges holdat, majd a holdraké­tát, amely a Holdra vitte a sarló- kalapácsos szovjet emblémát és az ég felé küldték az első űrállo­mást, amely hírt adott a Hold ^ nem látható feléről. Ezek az ered- W mények az új társadalmi rend­szernek és e társadalomban élő embereknek az erejét, hatalmas fölényét bizonyítják. Nem vélet­len az, hogy az a nép, amely a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban új korszakot nyitott az emberiség történetében, annak a népnek és fiainak a tudomány és technika terén elért eredményei, sikerei új korszakot nyitottak a természetnek az emberiség által történő leigázásában. A világ haladó erőit nagy lel­kesedéssel tölti el minden siker, amelyet a Szovjetunió az emberi haladásért vívott harc útján elér. A világ dolgozó népei, keleten és nyugaton egyaránt, a szovjet em­berek sikereiben mind világosab­ban látják saját jövőjüket, mert a Nagy Októberi Szocialista For­radalom útja alapjában véve az egész emberiség fejlődésének kö­zös, ragyogó széles országútja. Mi, kommunisták meg vagyunk győ- aődve arról, hogy minden nép e fényes országúira fog lépni, ugyanakkor tudjuk azt is, hogy akadályok és nehézségek tornyo­sulnak még ezen az országúton. De mint ahogy Lenin 38 évvel ez­előtt mondotta: »A lényeges az, hogy a jég megtört, az út szabad, az irány ki van jelölve-“. Az ok­tóberi forradalom a marxizmus— leninizmus fényes csillaga jelölte meg ezt az utat. Amikor a Nagy Októberi For­radalom jelentőségére emléke­zünk nagy szeretettel és meleg­séggel gondolunk annak az em­bernek nevére, akinek törhetet­len forradalmi akaratereje a dol­gozók millióit lelkesítette és lel­kesíti harcra a szocializmus, a kommunizmus győzelméért — Le­nin nevére. Küzídelmes, de sike­rekben gazdag úton a Szovjet­unió népeit Lenin tanítása és Le­nin pártja, a kommunista párt vezette és lelkesítette. A Szovjet­unió Kommunista Pártja szem­beszállt a soraiban jelentkező el­hajlásokkal, szétzúzta a szocializ­mus építését akadályozó erőket, erős kézzel védte meg a párt egységét és valósította meg a szo­cializmus felépítésének lenini programját és valósítja meg a kommunizmus építésének nagy­szerű feladatait. Azért tud a nép szinte a csodával határos csele­kedeteket végrehajtani, mert olyan párt neveli és vezeti, amely hű a marxizmus—leninizmus vi­lágot megváltó forradalmi taní­tásához, s nem szakad el a nép­től, hanem egy vele jóban, rossz­ban, sikerekben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt idő alatt megváltozott a világ arculata. A mai napig több európai és ázsiai ország lépett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útjára és értek el nagy sikereket a szocia­lizmus építésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ezek az országok több mint 900 milliós lakossal hatalmas szocia­lista világrendszert alkotnak. A kapitalizmus elvesztette fölényét, a szocializmus pedig legyőzhetet­len erővé vált. Negyvenkét év­vel ezelőtt még elkerülhetetlen volt a kis és nagy háborúk soro­zata. A szocialista világrendszer létrejöttével ma már megvannak azok a reális feltételek, amely- lyel kiküszöbölhető a pusztító háború veszélye. Azért kerül­hető el, mert az imperialisták kénytelenek számolni elsősorban a Szovjetunió tényével, gazdasági és technikai sikerével, a szocialis­ta tábor létével. A hidegháborús légkör megszüntetésének, a béke védelmének legfontosabb biztosí­téka az októberi forradalom or­szága. A Szovjetunió olyan erővé vált, hogy súlyos esetekben már eddig is gátat tudott vetni a har­madik világháborút kirobbanta­ni szándékozók törekvésének. Ezért szeretik és tisztelik a dol­gozók milliói a Szovjetuniót az egész világon. A magyar pép számára is a Nagy Októberi Szocialista For­radalom nyitotta meg az utat a társadalmi haladás, a szocializ­mus felé. Számunkra mindig büszkeség lesz, hogy a szovjet nép példáját elsőkét követve 1919. március 21-én győzelemre vittük a Magyar Tanácsköztársa­ságot. Imperialista beavatkozás­sal leverték a Magyar Tanácsköz­társaságot, de 1945-ben az októ­beri forradalom fiai felszabadí­tották hazánkat és megnyitották a szocializálus építésének útját a magyar dolgozó nép előtt. A ma­gyar és a szovjet nép barátsága mutatkozott meg 1956 őszén is, amikor az imperialistákkal szö­vetkezett belső árulók ellenforra­dalmat robbantottak ki hazánk­ban. A baráti országok támogatá­sán belül a Szovjetunió segítsé­gének köszönheti népünk, hogy talpraállt, meg tudtuk védeni a szocializmus építésének eredmé­nyeit, megszilárdítottuk a mun­kás-paraszt hatalmat és előre lép­tünk az új társadalmi rend építé­sében, a dolgozók életszínvona­lának emelésében. A Szovjetunió népeinek és a magyar népnek a barátsága har­cokban, sikerekben és kudarcok­ban erősödött meg. Hibáink és eredményeink tanítottak meg ar­ra, hogy a történelemben elő­ször a szovjet népben talált igaz barátra a magyar nép. Mint ahogy a történelem is igazolja, a legna­gyobb nehézségek idején mutat­kozott meg legjobban ki az iga­zi barát. Ezért e nagy történelmi évfordulón szívünk minden me­legével igaz, baráti érzéssel gon­dolunk azokra, akik népünk szá­mára e nagyszerű úton való ha­ladást segítették és segítik. A szovjet és a magyar nép barát­ságának mély gyökerei vannak. összeköt bennünket a törté­nelmi múlt, a szocializmus épí­tésének nagyszerű feladatai, a bé­kéért való harc, az emberi hala­dásért való küzdelem, s a legnagy szerűbb cél, amelyet ember a tör­ténelem során véghez vihet; a marxizmus—leninizmus eszméi­nek megvalósításáért való közös munkánk. Nagyszerű és felemelő érzés az októberi forradalom útján létre­jött szocialista népek nagy csa­ládja tagjának lenni. Együtt küzdeni az eredményekért, együtt örülni a sikereknek, együtt mun­kálkodni népünk felemelkedésén. Nem vagyunk egyedül, a szocia­lista táboron belül leomlottak a falak, amelyek a népeket elválasz­tották egymástól és testvéri kö­zelségbe hozták népeinket. Minden becsületes ember szí­vét öröm tölti el, hogy az Októ­beri Forradalom országa rendel­kezik a világon elsőnek az inter­kontinentális rakétával, hogy a világon elsőként küldtek a Hold­ra rakétát. Nem nehéz elképzel­ni, mi történne a világgal, mind­azzal, ami az emberiség számára szép és jó, ha ezt elsőnek az im­perialisták teszik meg. Nem a hidegháborús légkör enyhítésére, a béke védelmére, az emberiség javára használnák fel, mint ahogy azt a Szovjetunió tette és teszi. Ezért van az, hogy amikor a hold rakéta, a Lunyik elindult útjára, az ég felé röpítse a Szovjetunió címerét a becsületes emberek szí­ve gyorsabban dobogott, a sze­mek fátyolosabbak lettek az örömtől, a tekintetek bizakodób- ban néztek előre Éreztük, hogy most valamivel megint többek vagyunk, nagyobbak, erősebbek, magabiztosabbak. Erő és büszkeség tölt el ben­nünket, hogy részesei vagyunk annak a nagy történelmet for­máló munkának, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indított el. Az egész haladó em­beriség, a becsületes dolgozó ma­gyar nép e nagy történelmi év­fordulón együtt ünnepel azzal a néppel, amely 42 évvel ezelőtt a Téli Palota ostromával egy új vi­lág születését indította el. KONGRESSZUS ELŐTT A Tolnai Selyemfonógyárban a KISZ fiatalok kongresszusi műszakot indítottak Csütörtökön a selyemíonógyár szövöde és cérnázó üzemeinek fiataljai közös taggyűlést tartot­tak. A taggyűlésen értékelték a kongresszusi verseny eredményeit. Az értékelés szerint a szövődében az I. műszak 99,8 százalékra, a II. műszak 99,4 százalékra, a III. műszak pedig 95,3 százalékra tel­jesítette a IV. negyedév első hó­napi tervét. Az elért eredménye­ket figyelembe véve, Susula Ist­ván, a szövöde vezetője javasla­tot tett a kongresszusi műszak megindítására. Az összevont KISZ-gyűlés fiataljai a javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadták és egyben vállalták, hogy a szövöde tervteljesítésében eddig mutatko­zó kisebb lemaradást a kong­resszusi műszak befejeztéig tel­jesíteni fogják. A szövöde és a cérnázó KISZ fiataljai felhívás­sal fordulnak a gyár többi fiatal­jaihoz, hogy ők is csatlakozzanak a kongresszusi műszakhoz. Ttfbb, mini négymillió nyers­én hárommillió égetett tégla terven lelül Vége felé járnak a nyers­gyártási idénynek a Tolna me­gyei Téglagyári Egyesülés üze­meiben. Több téglagyárban már befejezték a nyersgyártást, ket­tőben pedig még néhány napig tart. A nyersgvártási idényt ered­ménnyel zárták a téglagyárak. Az egyesülés üzemeinek dolgozói — a kongresszusi verseny kezde­tekor kétmillió tégla terven felüli gyártását vállalták. Ezzel szem­ben nyerstéglából több mint két­szeresére teljesítették a vállalást, összesen négymillió-százötven- ezer nyerstéglát készítettek az éves terven felöl. Az égetosn^l is jelentős a túlteljesítés, itt az esedékes terven felül hárommillió téglát hordtak ki a kemencékből. Az év végéig — mivel az égetés egész éven át tart — a túlteljesí­tés aránya is növekedni fog. Kitüntették a legjobbakat A Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat munkahelyein rendszeressé tették a dolgozók versenyének értékelését. A válla­lat vezetői különös gondot fordí­tanak arra, hogy a. munkaver­seny legjobbjait erkölcsi megbe­csülésben részesítsék. Ennek ér­dekében az értékelésekkor figye­lembe veszik azt, hogy egy-egy dolgozó vállalása milyen értékű, s azt hogyan teljesítette. Azokat, akik a munkában, a vállalás tel­jesítésében ismételten a legjobb eredményt érik cl, kitüntetésre terjesztik fel, pénzjutalomban részesítik. Legutóbb például 64 dolgozót tüntettek ki. Hét építő­ipari munkás a Kiváló dolgozó jelvényt, az ezzel járó kétheti fi­zetésnek megfelelő pénzjutalmat kapta, további 46 munkást Kiváló dolgozó oklevéllel tüntettek ki. Az építőipar kiváló dolgozója címet — az illetékes főhatóság adomá­nyozza — hamm dolgozó nyerte el. Jutalomban, illetve kitüntetés­ben részesült többek között Má- thé János brigád vezető, Sajó Gé­za építésvezető, Ganczer György kőműves, Bencze János lakatos. lavult a gépek kihasználása A mezőgazdasági üzemek fej­lődése új feladatok megoldása elé állította a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári üzemének dől gozóit. Az üzem éppen e feladat teljesítése érdekében, főleg épü­letelemeket gyárt. Vasbeton­gerendákat, különböző oélé.stes- teket készítenek, melyeket egya­ránt lehet használni Istállók, gaz­dasági épületek és lakóházak épí­téséhez Is. Az üzem fő terméke a BH és II fődéin béléstest. Az üreges betonelemet gépekkel ké­szítik. Egy-egy gépet három-öt dolgozó kezel. Az év elején a gé­pek mellett dolgozó munkások teljesítménye egy műszak alatt 210 béléstest volt. A kongresszusi verseny során jelentősen javítot­ták a munkások a gépek kapaci­tását. Napjainkban is például egy- egy géppel 230—240 építőelemet készítenek. Pálinkás Ferenc bri­gádja az átlagosnál jóval több elemet készít egy műszak alatt. A legutóbbi értékelés szerint pél­dául egy hónapban teljesítmé­nyük naponta 250 béléstest volt. A gépek kapacitásának növelését a munkaidő jobb kihasználásá­val, a szervezettebb előkészítő munkával érték el. Tizennyolc Aj „Kiváló dolgozó“ a tejiparban A Tolna megyei Tejipari Válla­lat dolgozói jelentős eredménye­ket értek el a kongresszusi ver­senyben, mind a termelési tervek túlteljesítése, mind a minőség ja­vítása, mind az önköltség csök­kentése terén. Az elmúlt napok­ban került sor a vállalat köz­pontjában és üzemeiben azoknak a dolgozóknak a megjujaimaaá­sára, illetve kitüntetésére, akik a kongreszusi verseny fél eszten­deje alatt a legjobb munkát vé­gezték. így tíz dolgozó kapta meg a Kiváló dolgozó oklevelet a ve­lejáró egyheti fizetésnek megfe­lelő pénzjutalommal, nyolcán pe­dig Kiváló dolgozó jelvényt kap­tak és két-kélheti fizetésnek meg­felelő jutalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents