Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. november Díszünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. év­fordulója alkalmából pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállay Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Az elnökségben foglalt helyet Ty. F. Stikov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Az ünnepség résztvevőinek so­raiban ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Részt vett az ünnepsé­gen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tag­ja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg az ün­nepséget, majd Kállay Gyula mon dót ünnepi beszédet. Moszkva ünnepli a forradalom évfordulóját Moszkva (MTI) A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepi ülést rendeztek a Lenin stadion téli sportcsarnoká­ban. Több mint 15 000 meghívott vendég jelenlétében foglalta el he lyét az ünnepi ülés elnöksége, amelyben a munkásmozgalom ve­teránjain, a termelőmunka hőse­in kívül helyet foglaltak a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői, élükön N. Sz. Hruscsovval, a Központi Bizottság első titkárával, a Mi­nisztertanács elnökségének elnö­kével. A hatalmas termet a Szovjetu­nió és a szövetséges köztársaságok címerével, zászlóival díszítették fel. Az elnökség mögött Lenin óri­ási méretű, v> ragokkal övezett arcképét helyezték el. Az ünnepi ülést Bobrovnyikov, a városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg. A Szovjetunió himnuszának elhang­zása után K. B. Arisztov, a Szov­jetunió Kommr' ta Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tag ja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Egyetlen hangos követelés hallható fűlikában: függetlenséget! Sekou Touré felszólalása az ENSZ közgyűlésén New York: (Reuter—AP) »Af­rika népei azonnali é3 feltétel nélküli függetlenséget követel­nek« — mondotta csütörtökön délután az ENSZ-közgyűlésen Sekou Touré, Guinea köztársasá­gi elnöke, aki jelenleg hivatalos látogatáson az Egyesült Államok­ban tartózkodik. Felszólalásában megbélyegezte a gyarmati rendszert, amely nem csupán Afrika népeinek ellen­sége, hanem ellensége a nemzet­közi megértés megvalósulásának is. Sekou Touré elítélte azt a mód­szert, amely népszavazással akar­ja eldönteni, milyen sorsot kí­vánnak maguknak Afrika népei, akarják-e gyakorolni emberi jo­gaikat. »Vajon nem jelenti-e az afrikai népek mélységes megsér­tését, hogy ezen a kérdésen vi­tatkoznak, vagy hogy megkérde­zik őket, jelenlegi sorsuknál job­ban szeretnék-e a szabadságot és a függetlenséget?« A gyarmati hatalmak, mondot­ta ezután Sekou Touré, igyekez­nek megbontani az afrikai népek egységét, hogy Afrika urai ma­radhassanak. »Terveik azonban meghiúsulnak, mert az a fejlődés, amely Afrikában végbement, töb­bé nem teszi lehetővé, hogy az af­rikai népeket egymás ellen há­borúra, vagy versengésre ösztö­kéljék«. Guinea köztársasági elnökének szavait a közgyűlés nagy tapssal fogadta, csupán a francia kül­döttség tagjai ülve maradtak ak­kor is, amikor valamennyi küldött felállással búcsúzott a teremből távozó afrikai politikustól. Nehru az indiai—szovjet barátság erősödéséről Moszkva: (TASZSZ) Dzsavahar- lal Nehru indiai miniszterelnök a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulója alkalmá­ból írásban nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának. A Szovjetunió nemzeti ünnepe alkalmából üdvözletét és jókíván­ságait küldötte a szovjet nép­nek. Ezután elismeréssel szólt a szovjet tudomány nagyszerű, kor­szakalkotó eredményéről, hogy a Lunyik elérte a Holdat. Meleg szavakkal emlékezett meg a továbbiakban a nemzetkö­zi feszültség enyhüléséről és a csúcsértekezlet összehívásának kérdésében elért haladásról. Re­mélhető, — írja Nehru —, hogy a legmagasabb szintű értekezlet lényegesen előbbre viszi számos létfontosságú probléma rendezé­sét a leszerelés kérdésében is. — Ezekben a kérdésekben a Szov­jetunió és különösen Hruscsov úr kimagaslóan fontos szerepet töl­tött be. További sikereket kívá­nunk ehhez a béke céljait szol­gáló munkához«, — írja Nehru, majd az indiai—szovjet barátság erősödését méltatta és megkö­szönte azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt Indiának sok ipari vállalat építéséhez. Eisenhower „diplomáciai marathoni futása44 Párizs (MTI) A Monde külpoli­tikai vezércikkét »Eisenhower ma rathoni futásának« szentelj. A lap szerint ennek három szakasza ér­demel különös figyelmet: Róma, Uj-Delhi és Rabat. Az örök vá­rosban a Fehér Ház urának láto­gatása az olasz kormány érzékeny ségét van hivatva csillapítani. Nyilvánvalóan nem azért harcol­tak az olaszok De Gaulle direk­tórium-terve ellen, hogy szívesen csatlakoznának a nyugati vezetők csúcstalálkozójának elgondolásá­hoz, amelyre őket nem hívták meg — jegyzi meg a párizsi lap. Az új-delhi látogatás bejelen­tése a Monde szerint szenzációt keltett. Eisenhower az ázsiai sta­tus quo megvédése céljából járja végig Ázsiát, a status quo pedig azt téltételezi, hogy a semleges államok maradjanak is meg sem­legesnek. v Távol van már az az idő, — jegyzi meg a Monde — amikor Dulles a2ért járt körül Ázsiában, I agy a NATO keleti mását teremtse meg, amikor a semlegességet »erkölcstelennsK« nyilvánította. A bejelentett új­delhi nagy beszédében Eisenho­wer véglegesen szentesíteni fogja az »el nem kötelezettség« rehabi­litációját, Verdun meghívja a csúcskonferencia résztvevőit Párizs: (MTI) Verdim polgár- mestere, Francois Schleiter sze­nátor a város lakosságának ja­vaslatára elhatározta, hogy meg­hívja a kelet—nyugati csúcsérte­kezlet résztvevőit és így N. Sz. Hruscsovot is, hogy a csúcskon­ferencia előtt vagy után látogas­sanak el az első világháború tör­ténelmi hírnevet szerzett francia városába. Az albán kisipari szövetkezetek... Az Albán Népköztársaság kis­ipari szövetkezetei egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket a dolgozó tömegek szükségleteinek biztosításából, sőt az ország kivi­telének növeléséből is. Nemrég ült össze a Kisipari Szövetkezetek Központi Tanácsának ülése, amely értékelte a szövetkezetek munká­ját. Megállapítást nyert, hogy 1959-hez képest a szövetkezeti kis­ipar termelésének volumene és a különböző szolgáltatások értéke 1643 százalékkal emelkedett. A második ötéves tervben a ter­melési önköltség 1958 végéig 16,60 százalékkal csökkent, a beruházá­sok összege pedig 812 százalékkal emelkedett. Egy hír margójára A hír, amelyet a Newsweek című angol lap közölt s tőle vett át több újság, nem látszik jelentősnek. Az amerikai had­ügyminisztérium közlését tar­talmazza, amely arról panasz­kodik, hogy az acélsztrájk már eddig három hónapi késedel­met okozott az amerikai hosszú­távú rakéták részére felállítan­dó támaszpontok építésében. A sztrájk így könnyen felboríthat­ja az 1960. évi rakétaprogramot. Az amerikai acélsztrájk már 115 napja tart s egyre komo­lyabb gondot okoz az amerikai gazdasági életben. Bérharcnak indult s lényegét tekintve első­sorban ma is az: a munkások béremelést követelnek, amelyet a tőkés vállalatok nem hajlan­dók megadni. De a bérharcnak ma már komoly politikai kiha­tása is van: ncjncsak az acél­készletek csökkennek vesze­delmesen, hanem a sztrájk kez­di éreztetni hatását az amerikai hadügyminisztériumban is, s ma már joggal tartanak attól, hogy felborul a jövő évi rakéta­terv. A munkásság összefogása és 115 nap ja tartó szívós harca nemcsak milliós nyereségtől üti el a tőkéseket, hanem olyan eredményeket is hoz, amelyek már nemzetközi kihatásuak. A bérharcnak ma már olyan kö­vetkezményei is vannak, amire maguk a tőkés vállalatok sem számítottak, s amire főleg nem számított az Egyesült Államok hadügyminisztériuma. Az érin­tett országok dolgozói termesze- j tesen élénk rokonszenvvel figye- ( lile az acélipari munkások sztrájkját, mert számukra lét­kérdés, hogy országuk terüle­tén ne állítsanak fel atomtá­maszpontokat. Ugyanakkor azonban az acélipari sztrájk akaratlanul is a béke szolgála­tába szegődik, mert minden újabb amerikai atomtámaszpont csak a hidegháború fokozását, a nemzetközi légkör megrontását szolgálja. Események sorokban Camden (MTI): A Reuter je­lentése szerint az amerikai atom­erő bizottság meghívására az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet atomtudósok csütörtökön Jemeljanov professzor vezetésé­vel megtekintették a Savannah nevű atomerőmeghajtású utas- szállító hajót. Jemeljanov professzor a hajó megtekintése után kijelentette: „Nagyon jó lenne, ha a ,Lenin’ szovjet atomjégtörő törné az utat a Savannah előtt”, majd hozzá­tett®, „ha országaink összefog­nának, olcsón állíthatnánk elő atomerőt az emberiség javára”. Bagdad (MTI): Mint a PAP je­lenti, a Lengyel Távirati Iroda munkatársa meglátogatta a bag­dadi kórházban Abdel Karini Kasszem iraki miniszterelnököt. — Jól érzem magam, — mon­dotta a kormányfő, majd megje­gyezte: semmiféle összeesküvés nem döntheti meg a fiatal Iraki Köztársaságot, amely a béke bás­tyája lesz a Közel-Keleten. Kasszem kiemelte, hogy az Iraki Köztársaság szolidaritást vállalt az algériai néppel és az egész arab világgal. Telaviv (MTI): Csütörtökön es­te, nyugati jelentések szerint, közzétették a kedden tartott izra­eli általános választások eredmé­nyét. A legtöbb mandátumot a jobboldali szociáldemokrata Ma- pai párt szerezte, amely a szava­zatok 38,16 százalékát kapta. A Heruth párt ezzel szemben a sza­vazatok 13,23 százalékát szerezte meg. Washington (MTI): Mint a Reu­ter jelenti, már 115 napja tart az acélsztrájk az Egyesült Államok­ban. Morse demokratapárti szenátor j csütörtökön este bejelentette, hogy törvényjavaslatot akar a kongresszus elé terjeszteni, amely felhatalmazná Eisenhowrtr elnö­köt a sztrájk által megbénított gyárak lefoglalására és működ­tetésére. Amennyiben a kougresz- szus ezt az intézkedést 10 napon belül jóváhagyja, Morse javaslata szerint az elnök azt az alternatív eljárást is választhatná, hogy kine­vez egy rendkívüli bizottságot, amely a munkások és munkálta­tók viszályát kivizsgálná és utána megfelelő döntést hozna. Hanoi: (Uj Kína) A laoszi val­lási élet több vezető személyisége érintkezésbe lépett a laoszi kor­mánnyal és sürgette Szufanuvong- nak, valamit a Neo Lao Hakszat párt többi letartóztatott vezető­iének szabadlábra helyezését. — Ugyanakkor Laosz minden részé- f bői egyre nagyobb számban ér- \ keznek felhívások a királyhoz és a kormányhoz, hogy szabadságot követeljenek a letartóztatottak­nak. A lottó 45. hetének nyerőszámai: 12,15, 89, 80, 84 A. Tolsztoj t A i I 8 t A (14) A parthoz érve Lösz megállt s egy csillagra mutatott: — Az ott a Föld. Guszev levette sapkáját, letö­rölte homlokáról a verítéket. Fe­jét hátrahajtva nézte a csillag- csoportok közt úszó, távoli hazát. Arca beesettnek, szomorúnak lát­szott. — A Föld — ismételte. Sokáig álltak az ősi csatorna partján, a síkság fölött, ahol a csillagfényben homályosan kiraj­zolódtak a kaktuszok körvonalai. De egyszerre csak az élesen kiváló horizont mögül a holdnál kisebb, fényes sarló bukkant ki és emelkedett a kaktuszmezö fölé. Az ujjas növények hosszú árnyat vetettek. Guszev könyökével meglökte Loszt. — Nézzen csak oda hátra. Hátuk mögött — a dombvidék, a ligetek és a romok felett — ott csillogott a Mars másik holdja. Ez is kisebb volt a mi holdunk­nál; kerek, sárga korongja a csip­kés hegyek fölé emelkedett. A dombokon csillogtak a fémkoron­gok. — Ez aztán az ’jszaka — sut­togta Guszev. — Mintha csak ál­modnék. Óvatosan lementek a partról a kaktuszcserjék közé. Láouk előtt egy árnyék ugrott vissza. Szőr- gomolyag futott a két hold fényé­ben. Csikorgás hallatszott, majd átható, fülsértő, vékony madár­fütty. Elmozdultak a kaktuszok csillogó levelei. Pókháló tapadt az arcukra, ruganyos, akár a drót­háló. Hirtelen átható vijjogás hallat­szott, s az éjszaka sötétbe borult. Aztán csend támadt, néma csend Lösz és Guszev az undortól és iszonyattól reszketve, öles ugrá­sokkal rohantak át a mezón. nagy lendülettel székelitek át a feléledt növényeken. Végül is a fölkelő holdsarló fé­nyében felcsillant a gép acélbur­kolata. Odarohantak. A gépnél megálltak, kifújták magukat. — Én ugyan nem mászkálok többet éjjel ezeken a pókos he­lyeken — mondta Guszev. Ki­nyitotta a kerek ablakot és be­mászott a gépbe. j Lösz még várt egy kicsit. Fii- í lelt, nézelődött. És egyszerre csak azt látta, hogy a csillagok közt fantasztikus, szárnyas hajó­test körvonalai úszkálnak. LÖSZ A FÖLDRE NÉZ A repülőhajó eltűnt. Lösz fel­mászott a gép nedves burkolatá­ra, pipára gyújtott és a csillago­kat nézte. Testét hűvösség csap­ta meg. Bent a gépben Guszev tett-vett, mormogott, forgatta ke­zében az elhozott csecsebecséket, majd sorra elrakta. Aztán kiha­jolt az ajtón: — Akármit mond, Msztyiszlav Szergejevics, ez mind arany, a kö­vek meg felbecsülhetetlenek. — Hogy örül majd az én kis bolon­dom! Aztán eltűnt a feje s hamaro­san minden mozgás megszűnt a gépben. Szerencsé" ílótás ez a Gu­s'°v! Lösz viszont nem tudott alu^­»>

Next

/
Thumbnails
Contents