Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

I I X 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG »959. november 6. Japán is tángálja a szaharai atomroiantást elítéli ázsiai-afrikai határozati javaslatot Japán csatlakozik az ázsiai—af­rikai országok ENSZ-küldöttsé- geinek ahhoz a követeléséhez, hogy Franciaország mondjon le a szaharai atomrobbantási kísérlet­ről. A japán külügyminisztérium­ban folytatott tanácskozások után utasították Koto Macudaira japán ENSZ-m.sgbízottat, hogy csatla­kozzák az ázsiai—afrikai határo­zati javaslat előterjesztéséhez. New York-i diplomáciai körök szerint nenány latin-amerikai kül­döttség, köztük Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztár­saság és Paraguay, azt tervezi, hogy ellenjavaslatot1 terjeszt be az ázsiai—afrikai országoknak a sza­harai francia atomrobbantás el­len tiltakozó határozatával szem­ben. A latin-amerikai országok, egyes értesülések szerint, azt ja­vasolják majd, hogy a közgyűlés általában helyezkedjék szembe az atomkísérletekkel Franciaország megemlítése nélkül. Mások sze­rint arra gondolnak, hogy Fran­ciaországot fel kell szólítani, te­gye meg a szükséges óvatossági intézkedéseket az életet, illetve ■egészséget veszélyeztető, kísérle­tek alkalmával. Az ENSZ különleges politikai bizottságában, amely jelenleg a délafrikai faji megkülönböztetés politikáját tanulmányozza, Mala- lasszekera ceyloni küldött java­solta, hogy újra hívják életre azt az ENSZ-bizottságot, amelyet 1952-ben állítottak fel, majd 1955- ben feloszlattak, a faji probléma tanulmányozására az egész afrikai kontinensen. Boland, Írország ENSZ-megbi­zottja felszólította az ENSZ-t, hogy addig tartsa napirenden a dél-afrikai faji problémát, amíg a Délafrikai Unió kormánya meg nem változtatja álláspontját eb­ben a kérdésben. Lapian indonéziai és Meijer holland küldött szintén elítélte a Délafrikai Unió faji politikáját. Szovjet atomtudósok az Egyesült Államokban New York: (TASZSZ) Szerdán az atomerő békés felhasználásán munkálkodó szovjet tudósok ér­keztek viszontlátogatásra New Yorkba. A küldöttséget V. Sz. Je- meljanov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja vezeti, aki néhány napja már az Egyesült Államokban tar­tózkodik. Bonn: (MTI) Mint a DPA je­lenti: Gerstenmaier, a bonni szö­vetségi gyűlés elnöke csütörtökön déleiéit 10 órakor megnyitotta a szövetségi gyűlésnek a kormány külpolitikai programjával foglal­kozó ülését. Az ülésteremben je­len volt a képviselőkön kívül Adenauer kancellár, a miniszte­rek nagy része és Brandt nyugat­berlini polgármester is. Brentano külügyminiszter kor­mánynyilatkozatot olvasott fel, amelyben az új világpolitikai helyzetre való tekintettel, • békés színben igyekezett feltüntetni a bonni kormány külpolitikáját. — Brentano még' azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy: »a szövet­ségi kormány minden hozzájáru­lást megad ahhoz, hogy a küszö­bön álló nemzetközi tárgyalások sikerre vezessenek*. A továbbiakban hangoztatta, hogy a szövetségi kormány »-fá­radhatatlanul tovább követeli Né metország újraegyesítését«, majd azt állította, hogy kormánya »haj­landó hozzájárulni a küszöbön álló leszerelési tárgyalások sike­réhez és aláveti magát minden olyan ellenőrzésnek, amelyet má­sok is elfogadnak a maguk szá­mára«. Brentano kijelentései szerint »a Szövetségi kormány csupán annyi biztonságot követéi a német nép­nek, mint amennyit mások köve­telnek maguknak«. Brentano kérte a szövetségi gyű lést, hogy támogassa a kormány­nak ezt a politikai programját. A Szovjetuniótól pedig azt kívánta, hogy »higyje-n a szövetségi kor­mány jóakaratában«. A bonni külügyminiszter egyszersmind hangoztatta, hogy a kormánya ki­tart elidegeníthetetlen jogai mel­lett«. Brentano a továbbiakban az el­telt másfél év legfontosabb ese­ményének, a berlini kérdés felve­tését és az azt követő kelet—nyu­gati tárgyalásokat nevezte. Meg­köszönte a bonni kormány nyu­gati szövetségeseinek, hogy »ha­bozás nélkül hitet tettek Ber­linért vállalt felelősségük mel­lett«. /Brentano megismételte kormá­nyának azt a régi tételét, hogy az újraegyesítés csak az úgynevezett szabad választások alapján tör­ténhetik meg. Eisenhower és Hruscsov tárgya­lásainak eredményeit illetően Brentano kijelentette, a szövetsé­gi kormány üdvözli a csúcsérte­kezlet összehívását. Hangoztatta azonban, hogy »elengedhetetlen a csúcsértekezlet alapos elkészíté­se«. Kijelentette, hogy Adenauer A szovjet tudósküldöttség meg­tekint különböző atomkutató köz­pontokat, megismerkedik a most épülő amerikai atohimeghajtású jégtörővel. A szovjet atomtudósok csü­törtökön Philadelphiába repül­tek. kancellár véleménye szerint a megbeszéléseken »a leszerelési kérdést illeti meg az első hely«. A külügyminiszter éles szavak­kal támadta a németek egymás­közti tárgyalásainak gondolatát és kereken elutasította a német szociáldemokrata párt németor­szági tervét. Brentano a szovjet politikát vá­dolta, amiért mind ez ideig nem sikerült „jobb megértésre jutni a Szovjetunióval”, hozzátette azon­ban, hogy „reménysugárt jelente­nek Hruscsovnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsában tett nyugodt és tárgyilagos kijelentései”. Brentano kijelentette, hogy a szövetségi kormány álláspontja az Odera—Neisse határ kérdésé­ben nem változott. A kormány felfogása szerint jelenleg nincse­nek meg a feltételek a diplomá­ciai kaocsolatok felvételére a ke­let-európai államokkal, de a kormány állandóan tanulmányoz­ni fogja, hogyan alakíthatná újjá keleti szomszédaival való kap­csolatait. A nyugatnémet külügyminisz­ter hangsúlyozta a szövetségi kor­mánynak a NATO-hoz való hű­ségét. Ellenezte „a kötelezettségek alól való feloldás terveit”, mond­ván, hogy ezeket „csak a szövet­ségesek akarata ellenére lehetne végrehajtani”. Brentano befejezésül azt mond­ta, hogy az európai politikát ille­tően a nyugatnémet kormány „to­vább halad a megkezdett úton”. Elismerte, hogy az „európai egy­ség megteremtésében” vannak ne­hézségek, és kijelentette, hogy ezeket „lépésről lépésre kell meg­oldani”. Brentano kiemelte, hogy a szövetségi kormány szeretné, ha baráti viszony állna fenn az euró­pai gazdasági közösség és Nagy- Britannia között. Ankara: (DPA—Reuter) A tö­rök külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy Eisenhower el­nök december 6-án és 7-én láto­gat Törökországba. A közlés sze­rint a török kormány meghívását Menderesz miniszterelnök nyúj­totta át, amikor részt vett a köz­ponti szerződés szervezete kül­dötteinek október 7-én kezdődött washingtoni értekezletén. Párizsi diplomáciai megfigye­lők véleménye szerint Eisenhower elnök római, ankarai és athéni lá­togatása segíti majd eloszlatni a NATO kisebb tagországainak azt a sérelmét, hogy a kelet—nyugat ESEMÉNYEK SOROKBAN London (MTI): A Newsweek washingtoni szerkesztősége úgy értesül az Egyesült Államok had­ügyminisztériumának köreiből, hogy az amerikai acélsztrájk ed­dig háromhavi késedelmet okozott az amerikai hosszútávú rakéták részére felállítandó támaszpontok építésében. Ha még kissé tovább tart a sztrájk, felboríthatja az 1960. évi rakéta-programot. Washington (AP): Norstad tá­bornok, a NATO főparancsnoka szerdán egyórás megbeszélést folytatott Herter amerikai kül­ügyminiszterrel. Megbeszélése után újságíróknak kijelentette, nem tud olyan javaslatról, amely szerint az Egyesült .Államok csök­kenteni kívánná külföldi kiadá- kenteni kívánná külföldi katonai kiadásait, azaz a jövőben keve­sebb kötelezettséget vállalna ma­gára Nyugat-Európában. Madrid (Reuter): A Reuter je­lentése szerint Spanyolországot és Nyugat-Németországot érintő ál­talános kérdésekről tárgyalnak majd Castieila spanyol külügymi­niszter jövő heti bonni látogatá­sakor. Castieila viszonozza Bren­tano külügyminiszter 1958 tava­szán tett spanyolországi látogatá­sát s előreláthatólag szombaton indul Bonnba. New York (AP): Trygve Lie, volt ENSZ-főtitkár szerdán tar* tóttá első megbeszélését Piero Vincivel, az olasz külügyminisz­térium közép-keleti és afrikai osz­tályának vezetőjével és Ato Ha- dis Alemayenhowal, Etiópia ál­landó ENSZ-képviselőjével a Szo­máliái határ vitás kérdéseinek ügyében. A megbeszélés csupán „előzetes puhatolózás” volt, s nem tűzték ki a legközelebbi összejövetel időpontját. Washington (MTI): Lincoln Withe, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szokásos sajtó- nyilatkozatában szerdán kijelen­tette, hogy az Egyesült Államokat mélységesen nyugtalanítják a Pa­namában kedden lezajlott ameri- kaellenes tüntetések. Bizonyosnak tartja ugyanis, hogy a tömegtün­tetések és az olyan akciók, ame­lyek során összetépték az ameri­kai zászlót, „világos változást tük­röznek abban a politikában, amely fél évszázadon át jellemez­te az Egyesült Államok és Pana­ma kormánya és népe között ki­alakult kapcsolatokat”. csúcstalálkozójának előkészítésé- | ről folytatott nyugati tárgyalások­hoz nem kérik ki tanácsukat ele­gendő mértékben és az esemé­nyekről sem tájékoztatják őket. Nem kisebb érdeklődést váltott ki Párizsban az a tény sem, hogy Eisenhowemek szándékában áll felkeresni a központi szerződés szervezete két további tagját: Pa­kisztánt és Iránt- is. A párizsi saj­tó egyébként Eisenhower indiai látogatását összefüggésbe hozza annak lehetőségével, hogy Eisen­hower igyekszik majd szorosabb kapcsolatokat teremteni India és a nyugati tábor között. í Külpolitikai vita a bonni szövetségi gyűlésben Eisenhower december elején utazik Törökországba Több mint egymilliárdan vagyunk A Pravda vezércikke Moszkva: (TASZSZ) A Pravda csütörtöki vezércikke a szocializ­mus győzelmes térhódításáról ír. Rámutat, hogy a szocializmus gon dclata mind újabb és újabb hí­veket szerez világszerte. Ez a fo­lyamat nem valamiféle »vörös mesterkedés« eredménye, hanem egyenesen következik az emberi társadalom fejlődésének objektív törvényeiből. Az emberek milliói saját szemükkel győződnek meg arról, hogy csak a szocializmus és a kommunizmus hoz számukra valóban boldog, békés, virágzó életst. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet állam 42 éves történetét kitölti a szovjet emberek önfel- I áldozó békeharca. A szocializmus tábora ma hatalmas erő, amely döntő hatással van az emberiség sorsára. A kialakult nemzetközi erőviszonyok következtében szük­ségessé vált, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kében éljenek egymás mellett. A vezércikk végül megállapít­ja, hogy a szocialista országok né­peinek egysége és barátsága erős és megbonthatatlan. E népeket harcukban kipróbált kommunista és munkáspártok vezetik, ame­lyek hűek a marxizmus—leniniz- mushoz, mindenben a forradalmi elméletet követik és ugyanakkor I megvédik annak tisztaságát. Katasztrófa a Hold múltjában? Moszkva (TASZSZ): A moszk­vai Politechnikai Múzeumban ezerdán este érdekes előadások hangzottak el a harmadik szov­jet kozmikus rakéta feladatairól és a segítségével szerzett tudomá­nyos értesülésekről. Borisz Levin professzor, az is­mert szovjet csillagász előadásá­ban kijelentette, hogy a Hold túlsó oldaláról készült fényképek megerősíteni látszanak azt a fel- tételezést, hogy a Hold felszíne, különösen a tengerek, egy hatal­mas katasztrófa, vagy valamilyen kozmikus testtel való összeütközés következtében alakultak ki. Az összeütközés valószínűleg az Esők tengere térségében zaj­lott le, s ezután a lávafolyam el­öntötte a Hold látható felületének nagy részét. Levin professzor vé­leménye szerint e feltételezés mellett- szól az a tény, hogy az Esők tengerének a Hold ellenkező oldalán sajátos képződmény, az Álmok tengere felel meg. Lehetsé­ges, hogy ennek a tengernek a kialakulásához nagyerejű szeiz­mikus hullámok vezettek. E hul­lámok az Esők tengerétől kiindul­va a Hold ellenkező oldalán ta­lálkoztak ismét, azon a helyen, ahol az Álmok tengere van. Vlagyimir Sziforov professzor, aki a rádió-elektronika szakem­bere, előadásában kijelentette: a fényképek sikeres továbbítása a bolygóközi állomásról, feljogosít arra a következtetésre, hogy ha­sonló kísérleteket a Vénusszal és a Marssal is lehet végezni. Kö­zölte, hogy a szovjet tudósok most is dolgoznak, az igen távoli rádiókapcsolatok problémájának megoldásán. Sziforov az atomerőt ás a világ­űr energiáját említette, mint olyan lehetőséget, amely növelné a rakéták rádióleadóinak teljesí­tőképességét, a Mars- és a Venus- rakétak esetében a rádiókapcsglat megjavításának másik módja Koz­mikus rádióközvetítő állomások létesítése lehetne. Ezek felvennék, majd felerősítve továbbítanák a Föld felé a rakétáktól kapott jel­zéseket. Ismeretlen Kosztolányi-verseket találtak Szabadkán Belgrád: (MTI) Szabadkán, a szabadkai múzeum, illetve csa­Kosztolányi Dezső szülővárosá- ládok birtokában van. oan megtalálták a költő hét, ed~ Dér Zoltán cikkében bejelenti, dig ismeretlen versét s ezeket Dér hogy a »Híd« hasábjain a közel- Zoltán, a »Híd« című folyóirat jövőben nyilvánosságra ' hozza legújabb — tizenegyedik — szá- Kosztolányi jónéhány ismeretlen mában közli. Kéziratuk jelenleg levelét és egy tanulmányát is. Szu Csin-lin asszony a kínai— szovjet barátságról A kínai nép számára különös boldogságot jelent, hogy a szocia­lista Szovjetunió a barátja. Ez a barátság visszanyúlik egészen 1917-ig, amikor létrejött a világ első munkáshatalma. Azóta a szovjet emberek az internaciona­lizmus szellemében számtalan al­kalommal nyújtottak önzetlen és baráti segítséget a kínai népnek. Elősegítették a felszabadulást és minden erővel segítik új, szocia­lista társadalma felépítésében. A kínai emberek sohasem felej­tik el, hogy a Szovjetunióra min­den időben, viharban és napsütés­ben egyformán bizton számíthat­nak. Nem feledkeznek meg róla, hogy miközben a szovjet emberek mindenkor jót akarnak a kínai népnek, az imperialisták állan­dóan arra törekszenek, hogy aláás­sák és megsemmisítsék Kína új társadalmát, a kínai emberek szép új életét. • Megállapítható, hogy a szovjet emberek áldozatos segítsége és tá­mogatása nélkül a kínai emberek­nek sokkal hosszabb időt vett vol­na igénybe a forradalom győze­lemre vitele, az ország felszabadí­tása a belső és külső elnyomás alól. Érthető tehát, hogy a kínai ember testvéreként szereti és be­csüli a szovjet embert. Mi ezárt mondjuk, hogy a kínai-szovjet ba­rátság örökké tartó és megbontha­tatlan. S ennek a mondásnak meg­van az objektív magyarázata­A kínai forradalom győzelmé­nek egyik legszebb gyümölcse a kínai-szovjet barátság. Ez a barát­ság sokoldalú és állandóan fej­lődő. A kínai—szovjet barátság és együttműködés politikai jelentő­sége a következő két pontban fog­lalható össze: 1. A kínai nép győ­zelmével a szocialista tábor lakos­ságának száma 900 millióra emel­kedett. 2. A kínai forradalom győ­zelmével hatalmas híd keletkezett Európa és Ázsia között, s ennek a hídnak a marxizmus—leninizmus a pillére. A kínai—szovjet barátság és együttműködés a szocialista világ- rendszer együttműködésének pél­dájává vált. Példává és lelkesítő erővé. A kínai emberek büszkék erre a barátságra és együttműkö­désre, mert a szocialista tábor ere­jének és fejlődésének fontos zálo­gát látják benne. Bizonyítja e ba­rátság őszinteségét, hogy a Szov­jetunió minden segítséget megad a népi Kínának ahhoz, hógy minél gyorsabban és eredményesebben építhesse szocialista társadalmát, fejleszthesse- iparét, mezőgazdasá­gát, tudományos és kulturális éle­tét. A kínai nép hálás köszönetét mond ezért a segítségért és min­den erejével azon van, hogy mi- lőbb felépíthesse a szocialista, maid kommunista társadalmat ha­zájában.

Next

/
Thumbnails
Contents