Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

I öt ér alatt csaknem kilencmillió forintot fordítanak a selyemfonógyár korszerűsítésére — Az idei beruházások megvalósulását a kivitelező szervek hanyag munkája akadályozza — A Tolnai Selyemfonógyár üzemi tanácsa legutóbbi ülésén meg- halgatta a gyár főmérnökének, Ftidrich Gyula elvtársnak jelen­tését az 1959. évi beruházások megvalósulásáról, a gyár ötéves műszaki fejlesztéséről. Az idea számos jelentős lé­tesítmény megvalósításához fogtak a gyárban. Elhatározták, hogy biológiai szenny vízderítSt létesítenek. A ki­vitelező vállalat a komplexumot nem jól készítette el, s így az egész csőrendszert újból kell le­fektetni. Az idei tervekben sze­repelt többek között a vízlágyító üzembe állítása is, a kivitelező vállalat 1960. februárra határidő hosszabbítást kért. A felújítási munkákat sem tudták teljes egé­szében elvégezni. A Hídépítő Vál' lalat például a vízmedence és a kút betonozását nem végezte el. A kétemeletes épület karbantar­tását, a gubóraktár mázolási mun­káit ugyancsak a kivitelező válla­latok hanyagsága miatt nem tud­ták befejezni. A gyár vezetői ezt látva, elha­tározták, hogy saját rezsiben szá­mos jelentős munkát még az idén elvégeznek. Ezek szerint sor kerül arra, hogy az épületeket tataroz­zák, és más munkák elvégzésére melyek kivitelező hiány, vagy ép­pen a kivitelező vállalatok ha­nyag munkája miatt maradtak el. Az üzemi tanács megvitatta a gyár ötéves műszaki fejlesztési programját is. A tervek szerint nyolcmillió- nyolcszázötvenezer forintot fordítanak a gyár korszerűsí­tésére. Az 1961—1965. években az irodák fölé új kultúrtermet építenek 1,7 millió forintos költséggel. Kor­szerű orvosi rendelőt létesítenek, felépítik a fedett széntárolót; a cérnázó üzemrész meghosszabbí­tására egymillió forintot költenek. Artézi kutat fúratnak, az üzem­részekbe ldimatizáló berendezést szerelnek mintegy kétmillió fo­rint értékben. Tehergépkocsit, elektromos- targoncát, egyetemes maró­gépet, lifteket, 480 orsós or- ganzin gépet, két transzpor­tőrt szereznek be összesen Á városi tanács elfogadta az 1960-as költségvetést Tegnap délelőtt ülést tartott a szekszárdi városi tanács. Az ülé­sen megvitatták az 1960. évi költ­ségvetés-tervezetet. Az ideihez viszonyítva az 1960. évi költségvetés emelkedést mu­tat; amíg a bevételek összege a vállalati hozzájárulás nélkül 2 382 320 forint volt, addig 1960- ra 2 565 600 forint bevételt irá­nyoz elő a költségvetés, az idei 14 438 970 forint kiadással szem­ben a jövő évre 17 079 000 forintot. Állategészségügyi célokra pél­dául 391 810 forintot, köztisztaság­ra, parkok fenntartására, emlék­művek, temető gondozására, nyil­vános óra felállítására, és más cé­lokra 2 022 350 forintot, bölcső­dék fenntartására 699 460 forin­tot, anya- és gyermekvédelemre 111 570 forintot, óvodák, állandó napközi otthonok fenntartására 967 520 forintot, az általános is­kolákra 3 231 030 forintot, diák­otthonok, menzák, tanulószobák fenntartására 1 585 580 forintot, a városi művelődési ház támogatá­sára 80 000 forintot, a szőlőhegyi művelődési ház támogatására 4900 forintot, a zeneiskola fenn­tartására 357 710 forintot irányoz elő egyebek között a jövő évi költségvetés. A költségvetéssel kapcsolatosan igen sok tanácstag mondta el vé­leményét. Dr. Solymár Gábor esperes a város tisztaságáról be­szélt, s mint mondotta: »dicséret­re és elismerésre méltó, hogy a város ilyen nagy összegeket költ kulturális célokra«. Szabó Lajos az iskolák költségvetéséről beszélt: »Rajtunk, pedagógusokon múlik, hogyan használjuk fel ezeket az összegeket«. Hartmann Ferenc a közvilágí­tásról elmondotta, hogy 53 kilo­méter hosszúságú vezetéket kell karbantartania az áramszolgálta­tó vállalatnak, és ezért kell időn­ként áramszünetet tartani a vá­rosban, hogy a rejtett hibákat fel­kutathassák és ezért időnként nappal is bekapcsolni a közvilá­gítást. # Szabópál Antal elvtárs a város bevételeit és kiadásait hozta pár­huzamba, elmondotta többek kö­zött, a jövő évben 120 lakás épül állami beruházásból, és 9 millió forint értékben kezdik meg az AKÖV új telephelyének építését — az egész 30 millió forintba ke­rül — és május elsejére elkészül a városközpont neonvilágítása. Amíg a költségvetés 17 millió fo­rinttal gazdálkodik, addig 56 mil­lió forint értékben létesülnek a városban új létesítmények. Szabó­pál Antal elvtárs beszélt még a város ötéves tervéről, a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséről is. Kalmár József tanácselnök és dr. Nedók Pál titkár válaszolt a tanácstagok hozzászólásaira, s utána a tanácsülés a jövő évi költ ségvetést kisebb módosításokkal elfogadta. több mint hárommillió fo­rintért. A távlati tervben, szerepel a szö­vődé bővítése is, Százgépesre, va­lamint fűthető savraktár létesí­tése. Az üzemi tanács tagjai javas­latokat tettek és sorrendiséget állapítottak meg a létesítmények beszerzése tekintetében. Szóba került, hogy a gyermekkocsiknak, kerékpároknak garázst építenek, átköltöztetik új helyre a bölcső­dét és napközi otthont. A közel kilencmillió forintos beruházás jelentősen megváltoztatja a gyár arculatát, a termelő egységek, szociális építmények képét. Új fölMvesszevetkezeti áruház nvíifk Dombóváron Dolgoznak a kőművesek, építik a portálokat Dombóváron, a piac­téren készül az új földműves- szövetkezeti áruház. A régi föld­művesszövetkezeti áruházat ala­kítják át mintegy 200 000 forintos költséggel. Az átalakított áruház lesz me­gyénk legkorszerűbb szövetkezeti ruházati szaküzlete, ahol az ela­dás önkiválasztásos módszerét al­kalmazzák. Főleg a berendezése lesz érdekes és újszerű. A tervek szerint november 15- én nyílik meg az új szövetkezeti áruház Dombóvár és környéke vá­sárló közönsége előtt. Rendelet jelent meg a községfejlesztésrííl Október 25-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deleté, »majd később a végrehaj­tást szabályozó kormányhatáro­zat a községfejlesztéssel kapcso­latban, amely tisztázza az időköz­ben felmerült problémákat. A rendeletről Bertha Kálmán, a me gyei tanács tervosztály vezetője többek között a- következőket mondotta: — A nagyarányú termelőszövet kezeli felfejlődés miatt több vi­tás kérdés merült fel a község­fejlesztést illetően. Ez a rendelet választ ad a felmerült problé­mákra. Szabályozza mindenek­előtt a hozzájárulás mértékét. A háztáji gazdasággal rendelkező ta­goknak, ezenkívül a 400 ölnél nagyobb földterülettel rendelke­ző, bérből és fizetésből élő dol­gozóknak, amennyiben a jöve­delmi adójuk nem haladja meg az 1500 forintot, 50—300 forintos községfejlesztési hozzájárulás ál­lapítható meg. Továbbra is vál­tozatlan a hozzájárulás 20 száza­lékos felső határa azoknál, akik­nek 1500 forintnál nagyobb a jö­vedelmi adójuk. — Az állam a termelőszövetke­zeti községekben és a városokban minden községfejlesztési hozzájá­rulás címén befizetett 1 forint 50 fillér hozzájárulást ad. Ez a községfejlesztési alapot növeli, te­hát ezzel a tanács a fennálló jog­szabályok értelmében rendelkez­het — gyarapíthatják községüket. A nem termelőszövetkezeti köz­ségek minden befizetett 1 forint után 75 fiílér hozzájárulást kap­nak. Amennyiben a község idő­közönként termelőszövetkezeti községgé válik, az állam fedezi azt az összeget, amellyel ezáltal csökkent a községfejlesztési alap. — A tanácsok a községfejlesz­tési terveiket már ennek szelle­mében készíthetik és a következő évre — a lakosság véleményének a legszélesebhkörű figyelembevé­telével — eszerint tervezhetik a különféle létesítményeket. Minta-óra a szekszárdi közgazdasági technikumban A szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum érdekes tapasztalatcsere színhelye volt. Az iskola igazgatója, dr. Bár­sony Róbert politikai gazdaság­tanból tartott minta-órát a Mű­velődésügyi Minisztériumhoz tar­tozó közgazdasági technikumok politikai gazdaságtan tanárai ré­szére. A minta-órán — amelyet «tizen­kettő és egy óra között tartottak meg a III. B) osztályban — részt vett a Művelődésügyi Miniszté­rium képviseletében Kompakter Béláné, a SZÖVOSZ oktatási osz­tályának vezetője, Poór Antalné, és Kivády Géza, az oktatási osz­tály főelőadója, Mándi Gyula, a megyei tanács művelődési osztá­lyának vezetője és dr. Bársony Róbertné középiskolai előadó, va­lamint az ország különböző köz- gazdasági technikumaiból mint­egy harminc politikai gazdaságtan tanár. A minta-órát követően délután a megjelentek kicserélték a poli­tikai gazdaságtan oktatásával kapcsolatos tapasztalataikat. A megye legnagyobb, legkorszerűbb falusi kultúrháza Csaknem kétmillió forint költséggel — községfejlesztési hozzájárulásból és állami támo­gatásból — Szakcson felépült a megye legnagyobb, legkorsze­rűbb falusi kultúrháza. Cuk­rászda, könyvtár, klubszoba, autóbusz-váróterem, gondnoki lakás foglalja el a földszinti részt, az emeletet pedig a nagy­terem és a beépített színpad. A kultúrház néhány érdekes-* sége: az emeiet mindkét olda­lon nyolcvan-nyolcvan centivel szélesebb, mint a földszint. A nagyterem légfűtéses, és lég­kondicionáló berendezéssel lát­ták el. (A földszinten helyezték el a kályhákat, onnan lemez­csatornákon jut fel a meleg levegő az emeleti terembe.) Be­építettek 285 köbméter betont, 232 betongerendát, 312 négyzet- méter területet parkettoztalc és 317 négyzetméter területet mo­zaiklappal raktak le. A színpad világítására 100 villanyégőt szereltek be — 120 szuffita és 60 rivalda-égőt kü­lönböző ozín változatokban — és két színváltós reflektort, a nagytermet 64 égő világítja meg. Az épületben összesen 310 villanyégőt szereltek fel. A kultúrház avatóünnepsé­gére a kaposvári Csiky Gergely Színházat akarják meghívni vendégszereplésre. Katasztrófa a Hald múltjában ? (2. oldal.) Mit vár Szekszárdi lakossága az ötéves tervtől ? (3. oldal.) IV. évfolyam 261. szám * ARA: 50 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1959. november 6.-»lehív. Szeles zárd Egyetemi Könyv S^júessy u.

Next

/
Thumbnails
Contents