Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-25 / 277. szám
1959. november 25. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Gondtalan öregkor Derűs, megelégedett öregek között a györkönyi Szabadság Tsz-ben Tizennyolc nyugdíjas tsz-tagot tartanak nyilván a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezetben. Munkából kiöregedett parasztemberek élils gondtalan életüket Györköny- ben, s a tsz elsőrendű kötelessé gének tartja: kiválóan gondoskodni róluk, derűs, szép öregséget teremteni részükre, olyat, amely felülmúlja a volt egyéni parasztok minden várakozását. Elégedettek-e az öregek Györ- könyben, van-e tartalma a szavaknak: gondtalan öregkor, vagy frázis ez csupán? — kutattuk a faluban, amikor is Batva- lik István elvtárs, a tsz elnöke szíves volt elvezetni a válaszadásra legilletékesebbekhez, a nyugdíjas öregekhez. A tapasztalatok meggyőzőéit. Bálint Lajosné 74 éves, nyugdíjas asszony szavait idézem először: — Tudja mit, én azt mondom: az Isten áldja meg az Istvánt, azt elnököt. amiért rábeszélt bennünket arra ötvenhatban a zűrzavar idején, hogy maradjunk a közösben. Bálint Lajosné fiatalos, fürge, nem is nagyon látszik meg rajta a hét és fél évtized súlya. Otthona körül tevékenykedik, ragyog a porta és a lakás kezeHétfőn délután a bíróság Kőszegi József volt MNB hitelügyi előadót hallgatta ki. Kőszegi beismerte a bűncselekmények elkövetését és a tárgyalásin úgy látszott, hogy elkövetésük miatt megbánást is érez. .Ezzel szemben Berényi János és Herényi István a legnagyobb mértékben igye keztek tagadni, mit sem törődve a bíróság rendelkezésére álló bizonyítékokkal. Karádi György kisiparos kihallgatását a bíróság kedden reggel folytatta. Karádi a faddi és a ten- gelici termelőszövetkezetben végzett különböző építési munkákat. Most amikor a bíró a tárgyaláson tételesen sorraveszi az egyes építési munkákat és az ezekkel kapcsolatos többletszámolásokat a vádlott szemére veti, az rendre- módra letagadja. Azt azonban már nem tagadja, hogy Árkossy- nak és Kőszeginek nagvösszegíi pénzt juttatott. Elismeri, hogy Ár- kossynak összesen 24 400 forintot adott csak azért, hogy a „háláját” kifejezze a munkalehetőségek miatt. Kőszeginek összesen 13 000 forintot adott, mert ő is hozzájárult a kedvező körülménye!? megteremtéséhez. Karádi a tengelici munkákat 6 hónapig végezte és e rövid idő alatt összesen 37 400 forinttal „kente” meg a két ismerősét. — Megkeresett volna tisztességes, becsületes úton hat hónap alatt 37 000 forintot? — tette fel a kérdést a bíró. Más becsületes ember nem is keres ennyit, ilyen rövid idő alatt, ön pedig csak úgy szórta az ilyen „kisebb” összegeket. Miből jött ez a nagymérvű haszon, ha a többletszámolásban nem érzi bűnösnek magát? Hiszen ezen kívül még haszna is volt a hat hónaD alatt. Mennyi haszna volt? — Ezen felül még 80 000 forint tiszta hasznom is volt — mondja alig hallhatóan .Karádi. — És ezek után csak egy »-kicsit« érzi bűnösnek magát? — Igen, mert Árkcssy és Kőszegi követelte tőlem a már szinte megszokott összegeket. Az is előfordult, hogy Kőszegi — amikor a kórházban fgk"'dtem — kétszer is meglátogatott, how pénzt követeljen tőlem. - Az első munkája nyomán. Az egész család a közösben dolgozik, kell valaki otthon is. — S mit kap Bálint néni? (Pontosan, öntudatosan somija.) — Pénzt, 315 forintot, külön a fsaládétól 800 öl háztájit, a betegség idejére naponta 0,3 munkaegységet, fölefjáradékot a földem után, 2 méter tűzifát télire, s nyershúst is a vágásokból, évi 7—8 kilót... Somogyi Andrásné másik nyugdíjas is ugyanezt kapja. A tsz-be már ő sem jár, öreg is, beteges is, otthon segít, ha tud. Körinybelábad örömében szeme, úgy meséli, hogy most veijtek nemrégen három teljes szoba, és egy konyhabútort. — Vettek a gyerekek... Dolgoznak, keresnek, s jutott belőle erre is. Somogyiéknál két csinos, maholnap eladósorba lépő lányuno- ka van, kell hát a staférung. A fiú unoka Pesten az Orvostudományi Egyetem másodéves hallgatója... — Ezeknek örülök — mondja Somogyi anyó, — ez az én boldogságom. Legyen az életük szebb, mint az enyém volt. Úgy látom, hogy lesz is. alkalommal nem adtam neki, másodszor azonban kénytelen voltam, mert féltem, hogy nem ad újabb munkákat. Kőszegi mondotta nekem azt is, hogy ő is a »piacból« él. — Az nem .fordult elő, hogy Ön a pénzátadást megtagadta? — De igen. Egyszer-kétszer előfordult. Olykor a megegyezésünk ellenére Kőszegi a bankba beküldött könyvelővel visszaküldte a számlákat pénz nélkül, mondván, hogy azek nem szabályosak. Ez szombatonként fordult elő, mert olyankor akartam fizetni — mond ja Karádi a kérdésekre. — Hát volt megegyezés Önök között? — Igen, de csak szóban, Árkos- syval és Kőszegivel. Amikor Kőszegi egyszer nem adott pénzt, én bementem a bankba ésjszóvá tettem Árkossynak a történteket. Erre ő azt válaszolta, hogy én is elfeledkeztem a szombati' pénzadásról. Ha én adtam nekik, akkor ők is hajlandóak voltak szom hatonként 30—40 000 forintot kifizetni a tengelici építkezésnél dolgozó munkásoknak. — És nem sokallta Ön az állandó pénzelést? — De igen. Egyszer-kétszer meg is mondtam nekik. Erre ők azt válaszolták, hogy majd a munkál? során behozzák azt, amit én nekik juttatok. Biztosan a többlet mérésekre gondallak. — És mi lett a visszaküldött és helytelennel? mondott számlákkal, miután az általuk kért pénzösszegeket kifizette részükre. — Minden javítás és változtatás nélkül kifizették a leszámlázott összegeket, de természetesen csak akkor, ha én az általuk kért pénzt megfizettem nekik. Láthatjuk, hogy Karádi, Árkos- sy és Kőszegi esetében a kéz-ke- zet mos elve volt az irányadó. Azt gondolták,' hogy,a nép vagyonát huzamosabb ideig büntetlenül lehet dézsmálni. A szembesítés során Árkossy és Kőszegi tagadták, hogy Karáéival megegyeztek és vele szemben követelőzőén felléptek volna. A bíróság az ebédszünet után Píeifenroth János kisiparos kihallgatását rendelte el. S. J. Itt vannak a nyugdíjasok. Pénzt, háztáji földet, a szociális alap terhére természetbeni juttatást, ingyenes orvosi ellátást és gyógyszert, betegségük idejére pedig segélyt kapnak, s fogattal segítik háztáji földjük megművelését, termékük betakarítását. Hogyan élnek azok az öregek, akik még nem jogosultak nyugdíjra, de már nehéz munkát végezni nemigen tudnak? Számukra szervezték meg az őrszolgálatot. Az irodában, az üzemegységek központjában, raktároknál és ólaknál éjjeli-nappali őrséget szerveztek. Egy hónap- ra előre írják ki a szolgálattevőket, egy műszak ideje 12 óra. Nappalra 0,75, éjjelre 1 munkaegységet fizetnek a szolgálatért. Az irodában éppen László Sándor a szolgálatos. László bácsi hadirokkant, egyik lába a háborúban veszett. Ezért végez könnyebb munkát. Feladata: irodát takarít, az udvart rendben tartja s vigyáz, hogy a tsz központjában idegen ne cselleng jen engedély nélkül. Munkaegységeinek száma meghaladja a 3ö0-at. kap 7 mázsa búza földjáradékot, s 150 forint rokkant- sági segélyt. Itt van Cseh Imre bácsi is az irodában: ő meg hivatalsegéd. A hetvenéves Cseh bácsi küldönc. postázási és egvéb adódó segédhivatalnoki feladatokat lát itt el. Nyugdí'a még nincsen, hátra van még két esztendő. A Kossuth üzemegységben Incze János áll őrt. Hatvan három éves, beteg,. tüdőnszíhmás. Vigyáz az állatokra, takarítsak s könnvű rr)unj?a közben telik el az idő. A györkönyi Szabadság Tsz-ben t?>hát közmegelégedésre oldották meg az idős tsz-tagok nyári, téli foglalkoztatását. Ez nagy vonzóerőt gyakorol a még kívülállókra. Az élénk, eleven mozgású, nyolcvanéves Vanya Vince bácsi most ősszel csatlakozott a közöshöz. Vidám, jó a kedve, jó példákat iát itt, s bízik a jövőben, mert ahogv a többi öregnek, úgy neki is gondtalan, szép és megbecsült öregkort képes biztosítani a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzem humanizmusa és ereje. Gyenis János A. Tolsztoj: Á 1 I I IA 28. A zemze-férfiak falat emeltek, hogy védve legyenek a vadállatoktól és kőből magas piramist raktak, annak jeléül, hogy tartósan telepedtek le. A piramis tetejére oszlopot állítottak s a klitli-madár tollaival díszítették. A klitli a törzs oltalmazója volt, útjuk közben megmentette eket a goh-légytől. A zemze-törzs vezérei tolldísszel ékesítették a fejüket és madárneveket adtak maguknak. A fennsíktól nyugatra vörösbőrű törzsek kóboroltak. A négerek megtámadták őket, foglyokat szereztek,'földet szántattak, házakat építtettek, ércet és aranyat termeltettek ki velük. A város híre elhatolt messze nyugatra és félelemmel töltötto el a vörösb"- rűelc szívét, mert a zemzék erősek voltak, kitalálták az ellenség szándékát és bumerángjaikkal messziről megölték őket. Fakéreg csónakjukén leúsztak a nagy folyóken és adót szedtek a rézbő- r ifiktől. A zemzék unokái nádíedelű, A TÁRGYALÓTEREMBŐL II bíróság folytatta Érfcossy és társai bűnügyének tárgyalását Az egyik elismeri, a másik tagadja bűnösségét Erről is beszélni kell A föld járadék Ilyenkor, november végén a termelőszövetkezetekben számolgatják, hogy a szorgos munkával töltött esztendő milyen eredményeket hozott, mennyi lesz az egy munkaegységre eső részesedés. Arról azonban kevés szó esik általában, hogy földjáradék címén mennyi búzát, vagy mennyi pénzt kap a tegnapi egyéni gazda a közösből. Pedig erről is beszélni kell. Hiszen a kötelező földjáradék fizetés egyszer s mindenkorra azt jelenti, hogy az erkölcsi elismerésien kívül anyagi megbecsülésben is részesül az a termelőszövetkezeti paraszt, aki földjét is beadja a közösbe. A földjáradék kifizetését több megyei termelőszövetkezetben megkezdték. Az aparhanti Március 15 Tsz-ben például elsőnek a földjáradékot, osztották ki az idei jövedelemből, ami közel 100 ezer forintot tett ki. Ettől a községtől még Bittér József szentlőrinci orvos is 1149 forintot kapott földjáradék címén. Neki pedig gyakorlatilag semmi köze a tsz-hez, de mert a földjét használja a tagság, a föidjáradékot az ő címére is elküldték. A megye egyik legnagyobb közös gazdaságé bán. a több mint négyezer holdas tengelici Petőfi Tsz-ben pedig 8 kiló búzát fizetnek minden aranykorona után a földet bevitt parasztoknak. Ebből 5 kilót természetben kaptak meg a tagok, ami több mint 12 és fél vagonnyií tett ki. A másik három kiló búzát pénzben fizetik ki a tagoknak, ez meg 189 000 forint lesz. Van itt olyan idős tsz-tag, mint például Nagy Jánosné, aki a 19 hold földje után közel 10 mázsa búzát kapott eddig és mintegy 2000 forintot kap földjáradék címén. A felsorolást tovább lehetne folytatni, hiszen a megyében az idén 149 közös gazdaságban fizetnek földjáradékot. Egyikben többet, a másikban kevesebbet. De az aranykoronánként! minimé lisat, az 5 kiló búzát mindenütt kifizetik. Van aztán olyan szövetkezet is, ahol ennek a dupláját adjál?. Ilyen a sárpilisi Üj Március Tsz is. Ebben a közös gazdaságban az a szövetkezeti paraszt, aki 10 holdat vitt a tsz- be, 14 mázsa búzát kap, vagyis ennek a pénzértékét c»ak földjáradék címén. Nem igaz tehát az a rosszindulatú rémhírterjesztés, hogy amikor a paraszt beáll a termelőszövetkezetbe elveszik a földjét. A földet pem veszik el egyetlen szövetkezeti paraszttól sem. Az övé marad akkor is, ami kor nagytáblában van, amikor a közösség műveli. S mert a szövetkezet a földet használja, föld- járadékot fizet. Ez az igazság — s erről is beszélni kell. Molnár Lászlóné Mi lesz az önműködő bolygóközi állomás sorsa ? A harmadik szovjet űrrakéta, amely* a Hold túlsó felét lefényképezte. folytatja útját. A Föld körül óriási megnyúlt ellipszis- pályán hídadva hol csaknem félmillió kilométernyire távolodik el bolygónktól, hol mintegy 40 ezer kilométernyire újból megközelíti azt. Ez a mozgás örökké tarthatna, ám a tudósok megállapították, hogy az .önműködő bolygóközi állomásra számottevő befolyást gyakorol a Nap, amely lassan magához csalogatja a Lunyikot. Ezért a rakéta pályasíkja fokozatosan .eltolódik. Igen érdekes jelenség megy végbe: Földünk mintha egyhelyben maradna, az ellipszis pedig, amelyen a rakéta száguld, tnegnyúlil? a Nap felé. A rakéta a Földtől számított legtávolabbi pontot elérve egy-egy kis lépést tesz a Nap felé. Ezután visszafordul a Föld irányába és megkerüli a Földet. Mivel azonban pályasíkja a Nap felé megnyúlt, ennélfogva a Földtől mért távolsága csökken. A harmadik űrrakéta több mint tíz fordulat után olyan közel kerül a Földhöz, hogy behatol annak eleinte felső,, igen ritka, majd egyre sűrűbb lágrétegeifce. A rakéta mozgásé ezért erősen lassul, a Földtől számított magassága csökken és a levegővel való súrlódása következtében elég. Úgy látszik, ez lesz a sorsa a bolgóközi állomásnak is, amely a 1-Iold láthatatlan feléről készült szenzációs felvételeket továbbította a Földre. kerek kőházakkal ékesítették a várost. Pompás gyapjúruhákat szőttek és képjelekkel le tudták írni gondolataikat; ezt a tudást emlékezetük mélyében őrizték meg, mint az eltűnt civilizáció ősi emlékét. Eltelt néhány évszázad. És ekkor nyugaton a vörösbőrűeknek nagyszerű vezére támadt. Uru- nak hívták. A városban született, de ifjúkorában elment a pusztába a vadászok és a pásztorok közé. Tömérdek harcost gyűjtött és a város ellen vonult. A zemzék utódai minden tudásukat felhasználták a védekezésre: tűzzel pusztították az ellenséget, megvadult bivalycsordát hajtottak rá, irtották, őket villámként repülő bumerángokkal. Do a vörűsbőrűeket erőssé tette a nagy számuk és mohóságuk. Elfoglalták és kirabolták a várost. Uru a világ királyának kiáltotta ki magát. Megparancsolta a har- casoknck, hogy zemze-lányokat vegyenek feleségül. Akik megmaradtak a legyőzőitek közti, előjöttek az erdőkből, vissza a városba és szolgálták a győzteseket. A hódítók elsajátították a zemzék tudósát, szokásait, művészetét. Számos hivatalnok és hódító született a vérkeveredésből. A leszármazottal? is örökölték azt a képességet, hogy megérezték a tárgyak természetét. Az Uru-dinasztia hadvezérei növelték a birodalmat, nyugaton kiirtották a nrmódek^t és a Cßen- des-óceán partján földből és kőből piramist emeltek. Keleten visszaszorították a négereket. A Niger és a Kongó partján, a Földközi-tenger sziklás partvidékén (ott, ahol most a Szahara- sivatag van) erős varakat ékítettek. Ez az idő építéssel és háborúkkal telt el. A zemzék földjét akkor Hamagannak hívták. A várost új fallal vették körül ér. ebbe a *alba száz, arany levél- iái kirakott kaput vágtak. A világ minden részéből özönlöttek ide a népek, kincsvágy és kíváncsiság hozta őket. Számtalan lör s fiai járták a város piacait, ütötték fel sátraikat a falai# alatt. Egyszer aztán különös emberek jelentek meg közöttük. Olajbarna volt a bőrük, hosszúkás,, fényes a szemük és horgas az orruk. Okosa!: és ravaszok voltak. Senki rrm tudta volna megmondani.' mikor jöttek a városba. De alig műit el egy emberöltő, s a Száz Aranykapu városának tudománya és kereskedelme ennek a kisszámú
