Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
t » * ftSí). november 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Aktív lesz a mérleg! Ez a véleménye Gruber János volt húszholdas középparasztnak, a nagyszokolyi Béke Tsz tagjának Nézegetjük a nagyszokolyi Béke Tsz irodájában a papírokat, s ezekből érdekes, sokatmondó számadatok hívják fel magukra a figyelmet. A régi tsz-tagok közül: Györke Sándor ez évben 9000 forint, Papp Ferenc 11 000 forint, Papp Gyula 11 000 forint, Rado- vics János és felesége 13 000 forint előleget kapott. A tavasszal belépők április óta dolgoznak a közösben és mégis szépen részesedtek: Gruber János egymaga 7000 forint, a fiai 5000—5000 forint, Papp József 9000 forint, Takács János 7000 forint előleget vett fel eddig a tsz-től. Rendszeresen havonta egy munkaegységre 16 forint előleget fizetett ki tagjainak a termelőszövetkezeti BIZONY EZ SZÉP ÖSSZEG! Régi tagoknak, de még az újaknak is ezer forint körül van — csak előlegből! — eddig az átlagos havi részesedése. Faluhelyen ez a kereset, ha még hozzászámítjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet is, gondtalan életet biztosít* Az irodában értesültem arról is, hogy Gruber János 20 holdas középparaszt a tavasszal lépett be a szövetkezetbe, s két hónappal ezelőtt brigádvezetőnek választotta meg a közösség. Rado- vics Jánosné szerint nagyon eszes, okos ember ez a Gruber János érdemes vele elbeszélgetni: mondja csak el, megvan-e elégedve a tsz-el, s megtalálta-e idén a számítását* > A valóban nagyon értelmes, mozgékony Gruber Jánost — aki a falu egyik legjobb egyéni gazdája volt /— a halastavaknál találtam meg. Ő irányította a lehalászást. Érdemes volt megkeresni, beszélgetni vele és érdemes újságba írni, közreadni mindazt, amit elmondott* — Az idei esztendő nem volt könnyű itt a Békében. A tavaszi nagy felfejlődés sok előnnyel járt, de sok nehézséget is állított elénk. Mi, újonnan belépők nehezen rá- zódtunk be a közös életbe és behozott földjeink kisparcellás művelése, állataink elhelyezése, takarmányozása sok gondot okozott. Nehéz volt a munkaszervezés és költségesek voltak a beruházások is* Igen, az idei évben a nagyszokolyi Béke Tsz nagyarányú építkezésekhez fogott. Magtárat, ku- koricagórét, borjúnevelőt építettek hosszúlejáratú hitelből és saját erejükkel közel 100 000 forinttal járultak hozzá ezekhez a beruházásokhoz. Aztán teljesen a saját erejükből építettek egy nagyszerű szarvasmarha-istállót is, amelybe vagy ötven állatot tudnak elhelyezni* EZEK A NAGYOBB BERUHÁZÁSOK — meg sok apró, amit most nehéz lenne felsorolni — igénybevették a szövetkezet anyagi erejét. Idén ezt meg is érzik, de jövőre ezek a nélkülözhetetlen állóeszközök fokozni fogják majd a jövedelmüket. Tehát azt mondják: idén nem nagyon dicsekedhetnek a íésze- sedéssel. Az előlegek azonban ennek ellenére sem mutatnak rossz képet és az sem, hogy év végén 30 forintnál több lesz egy munkaegységnek az értéke. Adjuk csak át a szót ismét Gruber Jánosnak. — Nézze elvtársam, mi a családból az idei évben hárman dolgoztunk. Két fiam és én. Az egyik fiam bevonult katonának, neki 7 hónap, a másik fiamnak és nékem 9 hónap lesz a ledolgozott időnk év végén, ugyanis tavaszi belépők vagyunk és áprilisbán kezdtük el a munkát. Egész biztos, hogy 900 felett lesz munkaegységeink száma. Tegyük fel, csak 900 lesz, s 30 forintot ér majd év végén a munkaegység, így is 27 000 forint üti a markunkat. Ez csak a munkaegység, de ne felejtsük el, hogy földjáradék is van a világon. Húsz hold földet hoztunk be a tsz-be, 350 aranykorona értékben. Arról van szó, hogy 7 kiló búzaértéket kapunk egy aranykorona után: tehát mi összesen 24.50 mázsa búzaértéket. Egy mázsa búzát 200 forintos áron számolva, ez nekünk 4900 forintot jelent. Tehát a tsz-től kapott közvetlen jövedelmünk 31 900 forint lesz ebben az esztendőben. Egy-egy dolgozó főre több mint 10 000 forint évi jövedelem jut, a ledolgozott 7, illetve 9 hónapra. Az újságíró meg is elégedett volna ennyivel, de Gruber János még a háztáji gazdaság jövedelmére is figyelmeztet. — Egy hold háztájin nekem idén 36 mázsa csöves kukoricám termett. Van egy jó tehenem is, 20 liter tejet ad naponta. A tejcsarnokból évenként 4000—5000 forint jövedelemre számíthatok. — Aztán a sertésállomány! Idén eladtam összesen tíz disznót 14 000 forintért. Ezeket még a télen tettem hízóba, mondván: kifizetem árukból az adót. Adóra most nincs gondom, így a sertések árát zsebre tehetem, avagy a takarékba. No meg a baromfiak, s tojásuk jövedelme, a piaci értékesítés ... Meg az a három 150 kilós sertés, amit levágok ... Szóval meg lehet írni az újságba: AKTÍV EZ A MÉRLEG ÉS MEGÉLÜNK LASSAN. Meg bizony! Ehhez kétség nem is férhet! Gruber János tehát megtalálta a számítását. Persze nemcsak ő van így egyedül. A nagyszokolyi Béke Tsz többi tagjának a jövedelmét nem érdeklődtem meg részletesen, de ott tartózkodásom alatt véletlenül megjegyezte a könyvelő elvtárs: az utóbbi időben húszán vettek a tsz-tagok közül házat. Egy pár nevet fel is jegyeztem: Papp László, Radovics János, Szűcs Gyula, Kelemen Sándor, Szabó Jenő, Pete József, Papp István Summa summárum: nemcsak a megélhetésre, házra is jutott. Pedig — és itt a bökkenő — nem a megye legjobb tsz-éről készült ez a riport. Mert bizony a nagyszokolyi Béke Tsz elismert szép eredményei ellenére sem tartozik a megye élvonalbeli tsz-ei közé. Vannak ennél szép számmal, sokkal jobb tsz-eink is. S rhégis, mégis megtalálja benne számítását még Gruber János is. aki húsz holdas középparaszt» volt, a falu egyik legjobb gazdája. Gyenis János Meggyorsult az őszi munkák üteme — jelenti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya A novemberi napsütéses napokat kihasználva megyénk termelő- szövetkezetei és egyéni parasztjai minden igyekezettel azon vannak, hogy meggyorsítsák az őszi (munkák befejezését. Termelőszövetkezeteink őszi kenyérgabona vetésüknek 96 százalékát fejezték be és az őszi mélyszántásnak is mintegy felét. A kenyérgabonavetéssel és az őszi mélyszántással is az egyéni parasztok maradtak EGY IISZfÁ ISKOLÁBAN A faluban végig vendéget marasztal a sár. Ez aztán igazi, hamisítatlan Sárköz. Aki óvatlanul a járda mellé lép, azonnyomban elkezdheti szidni a mennyeieket, mert elég lesz levakarni cipőjéről a zsíros, fekete sarat. Ismerkedésnek, bevezetőnek ez bizony nem valami reményt keltő, vigasztalja az utast legfejlebb az, bogy a legszükségesebb szakaszokon már jók a járdák, s csak az készüljön el minden borzalomra, aki át akarja hágni az úttestet, vagy eső után az új iskolát akarja megközelíteni. Az új iskola. Joggal büszkék rá a sárpilisiek, mindenekelőtt a pedagógusok, de a falu egész népe. Tavaly még építették, csinosítani való ma is akad, de szeptembertől már folyik a tanítás. Két új tanterem épült, korszerű, modern mind a kettő és modernsége mellett szép is az egész építmény. (Mert most már a szépség is fontos szemponttá lépett elő.) Természetesen egy nevelői lakás is helyet kapott az épületben és a tanári szoba. így most már két tetszetős, az igényeknek hosz- ezú időre tökéletesen megfelelő iskolája van Sárpilisnek. Nem is kívánnak egyelőre többet. Ez az »-egyelőre« bizonyosan hosszú éveket jelent. Nem kis Összeget áldozott az állam, hogy a sárpilisi gyerekek szép, jó iskolában tanulhassanak — egymillió forintba került. A községi tanács harmincezer forintért felszerelést adott az iskolának, a szülői munkaközösség kétezer forinttal járult hozzá a díszítéshez, csinosításhoz. Az iskola tehát elkészült. Nem akarunk ünneprontólé lenni, de az építőipari vállalatot illető szemrehányást nem hallgathatjuk el. A tantermek parkettje már most rossz, a nyáron, a szünetben majd fel kell szedni és Újból lerakni. Nem lehetett volna mindjárt jóra megcsinálni? Sokba került ez a létesítmény, és most nézzük csak, hogyan becsülik meg a sárpilisi gyerekek? A sárpilisi példát egyébként átvehetnék a megye más iskolái is. Ha nincsenek is ilyen szép tantermeik, megbecsülni az egyszerűbbeket is- fontos. S hogy a sárpilisi iskola ilyen szép is marad, Ismeretlen életmentők K\ ét emberről írok, két emberről, akiknek nem tudom a nevét, mindeddig azt sem tudtam egyikükről sem, hogy egyáltalán léteznek. Azt a pillanatot kellene megrajzolnom, amikor e két emberben megszületett egy elhatárolás, amelynek véghezvitele mindkettőjük számára veszéllyel jár. De nem vágok a történet elé... E néhány sor papírravetésére egy nemrég történt dolog ösztönzött... Tűz ütött ki a mözsi szőlőhegy egyik tanyáján. A tulajdonos — talán egy kicsit fáradtan — elszunyókált az ágyon, s nem vette észre, hogy már ég fölötte a tető, s amikor viszont észrevette volna, a füst, amely megtöltötte a szűk helyiséget, érzékszerveit is eltompította. Beszakadt a tető és ő ott maradt kiút nélkül. Talán eszébejutott pillanatnyi föl- eszmélésében, hogy vége az életének. Talán felötlött gondolatában, hogy nem valami szép halál így megfulladni az egyre fojto- gatobb füsttől, de tenni már nem tudott semmit. Hogy ki vette észre a tüzet, nem tudom, nem is az a célom, hogy az oltás részleteit leírjam — de annyi bizonyos, hogy két gépkocsivezető az elsők között volt ott a tanyánál. Sikerült megtudnom azt is, hogy e két ember behatolt az égő házba és megmentette a tulajdonos életét... A történet a maga egyszerűségében ennyi, de vajon mi ösztönözte azt a két embert arra, hogy saját életét is kockáztatva megmentse egy másik ember életét? Vajon eszébe ju tott-e egyiküknek is, hogy a tető őket is maga alá temetheti — ha végkép összerogyik, s ők is ott maradnak örökre. S ha ez eszükbe jutott, akkor feltétlenül gondolniuk kellett arra is, hogy arra az emberbe is vár valaki, aki ott bent van az égő házban. S míg erre gondoltak, saját gyermekük mosolyát, feleségük aggódó tekintetét elhomályosították azok az elképzelt arcok, tekintetek, melyeket nem ismertek, melyek ezt az embert várják haza, aki az égő házban van. Próbáltam érdeklődni a két ember kiléte után, de senki nem tudott felvilágosítást adni. Ismeretlenek voltak mindenki számára, s máig is azok... Talán senki nem köszönte meg nekik tettüket — biztos vagyok benne, hogy nem vártak köszönetét — mert amidkor látták, hogy már nincs rájuk szükség, tovább mentek. Lehet, hogy ebben a pillanatban is valahol az úton robognak gépkocsijukkal, s ha úgy, találkoznék velük, megállítanám őket, egy meleg kézszorításra... (buni) , Bemutató tanítás Bonyhádon Tegnap délelőtt a Művelődés- ügyi Minisztérium megbízásából bemutató tanítást tartottak a Bonyhádi Perczel Mór Közgazda- sági Technikum negyedik osztályában. Az órát dr. Kende Ferenc tanár vezette »A rét, legelő és nádgazdálkodás« című anyagból. A tanítás megtekintése Után a jelenlevő tanárok elemezték és megbeszélték az óravezetés tá- pasztalatait. 8 5 8 I in le jelentős mértékben. Éppen ezért az egyéni parasztoknak ajánlatos kihasználni minden időt árrá, hogy ezt a lemaradást behozzák* Nagyon lényeges, hogy a földekről eltakarítsák a kukoricaszárat, mert sok helyen az a tapasztalat, hogy a szárvágás elmaradása késlelteti a szántási és vetési munkálatokat is. 8 I $ Aiint most új állapotában, arra a pedagógusok és tanulók lelkiismeretessége a biztosíték. A folyosó kövezete, a parkett a tantermekben ragyogóan tiszta. Ez annak köszönhető, mint az iskola igazgatója, Bogár István elmondja, hogy minden gyerek maga tisztítja azt a területet, amelyet használ, vagyis a padja alját. Ez nem jelenti azt, hogy takarítónő nincs, de így a gyerekek sokkal jobban vigyáznak iskolájukra. És ezen kívül minden gyerek behozott egy pár cipőt, amit állandóan az iskolában is tart, itt használ, azt a cipőt pedig, amelyben hazulról jött, a falba épített folyosói szekrényben hagyja. A tantestület tervezi azt is, hogy a lányok egyforma ruhát fognak viselni, de ezt majd csak később vezetik be. Az iskola tisztasága példás. Ez csak részben köszönhető á takarító személyzetnek — noha az ő érdemük is —, elsősorban annak tudható be, hogy a gyerekek megbecsülik második otthonukat, vigyáznak reá* (1) Termelőszövetkezeti tagok ! Egyéni termelők ! Az Állatforgalmi Vállalat 1959. november 15-től kezdődően süldőnevelési szerződéskötési akciót indít be. Leszerződhető minden jócsontozat.ú, hizlalásra alkalmasnak látszó 6—14 hetes korú, 8—20 kilós súlyú, bármilyen fajtájú malac. Nevelési időtartam: A szerződéskötéstől számított 2 hónaptól 5 hónapig terjed* A süldők 6—7 hónapos korban 40—60 kiló súlyban kerülnek átvételre. Szerződéskötés alkalmával 200 forint kamatmentes előleget folyósít a vállalat állatdarabonként. Süldőért a mindenkori államilag megállapított szabadpiaci árnál kilónként 50 fillérrel magasabb árat fizet a vállalat az Állatforgalmi Igazgatóság által megállapított időszakokban. Jelenlegi rögzített árak egyben minimális árat is jelentenek, melyek a következők: 40—60 kg fehér hússüldőnél kilónként 15,50 Ft. 40—60 kg hús, húsjellegű és mangalica süldőnél kilónként 14,50 Ft. A-.szerződés teljesítésére 40 kilónál alacsonyabb súlyú süldőt, valamint kan ivarú, nem ivartalanított süldőt átadni nem lehet. A szerződés lehetőséget biztosít arravopatkozóan. hogy a termelő a leszerződött süldőjét a sertéshizlalás keretében átszerződheti és mint hízott sertést adhatja át. A termelő ezen szándékát a lejárat előtt 30 nappal a községi felvásárlónál bejelenti. Bővebb és részletes felvilágosítást a vállalat községi ál lat- felvásárlói és járási kirendeltségei adnak. Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat Szekszárd Béla tér 1. — Telefon: 25-10. / (S0)
