Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

2 TOI.NA MEGYEI NEPT5JSÄG 1959. november 1. Hruscsov elvtárs nemzetközi kérdésekről beszélt a Legfelső Tanács ülésén Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának két há­za, a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács moszkvai idő sze­rint szombaton délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszter­elnök beszédet mondott a nem­zetközi helyzetről és a Szovjet­unió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdí­tására. Nyugaton kezd felülkereked­ni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következ­tetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lom­tárba kell tenni, a különböző tár­sadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon békésen együtt kell élniük. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyitott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a tár­sadalom háborúk nélkül, a békés együttműködés alapján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a bel- ügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszu­mokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntar­tása és megszilárdítása végett, ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejé­ben ■— hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazsá­got, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan vissza­utasította a burzsoá közéleti sze­mélyiségek állításait, amelyek sze­rint a Szovjetunió csupán takti­kai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél. — A marxizmus a munkásosz­tály győzelméhez sohasem tar­totta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet Minisztertanács el­nöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol minisz­terelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcso­latok megj avulásában és az egész­ségesebb nemzetközi helyzet ki­alakulásában. A szovjet és az amerikai kor­mányfő kölcsönös látogatására vo­natkozó megállapodásról' Hrus­csov kijelentette, hogy az rnesz- szemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jel­lemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. [ — Igen nagyra becsüljük e be­szélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt a remé­nyét, hogy de Gaulle-lal sorra- kerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fej­lődése és az egyetemes béke meg­szilárdulása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok re­mélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Fran ciaország részvétele a szovjetellé- nes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány poli­tikájára. — A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen. Békében és barátságban szeret­nének élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte de Gaulle és Debré realitásokon ala­puló kijelentéseit, amelynek ér­telmében az Odera—Neisse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő ki­jelentette, az algériai kérdés ren­dezésében fontos szerepet játsz­hatnak de Gaullenak azok a ja­vaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javas­latok nem maradnak csupán sza­vak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe. — Nyitva az út a tárgyalások­hoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések ren­dezésével el lehet érni a nem­zetközi helyzet további javu­lását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hi­degháború jiegét. Mindenekelőtt a leszerelés kér­dését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési ver­senyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború marad­ványaival és végetvessünk a hi­degháborúnak. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy »kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről«. Az európai helyzet még min­dig sok nyugtalanságot okoz, ál­lapította meg Hruscsov, majd ki­jelentette, hogy a Szovjetunió kész messzeme­nő lépésekre és mindenütt ésszerű részintézkedésre az európai légkör enyhítése cél­jából. Az Egyesült Állomoknak és né­hány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való vi­szonyáról Hruscsov megállapítot­ta: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ- ben. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné ten­né a háborút, megelégedés­sel állapította meg, hogy Eisen­hower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépé­sekben is, kész megvitatni a ja­vaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői érte­kezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfon­tosabb helyet a leszerelés kér­désének kell elfoglalnia. A szocialista világrendszer min­den országa összeforrottabb mint valaha — folytatta Hruscsov. Ezek az országok annak a tör­ténelmi feladatnak megoldá­sáért szállnak síkra, hogy megmentik az emberiséget a háborútól és biztosítják a né­pek fejlődését a béke és a tár­sadalmi haladás útján. A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemel­kedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dől gozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő leforgása alatt há­rom űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencsekívánatait fe­jezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. Japánban már több mint egy éve mind hevesebben folyik a vi­ta a tanítók bérezési rendszere körül. E rendszer értelmében min den egyes iskola igazgatójának egyéni jelentést kell leadnia az egyes tanítók teljesítményéről a helyi oktatási hatóságoknak. E je­lentések alapján állapítják mega pedagógusok fizetését. Az ülősztrájkok, tiltakozó gyű­lések és felvonulások ma már hozzátartoznak az iskolai élet­hez. Az országszerte rendezett til­takozó tüntetéseken egyre többen vesznek részt. Hírügynökségi je­A. Tolsztoj: A i (9) Lösz nehezen tudta levenni szemét erről a tüneményről, a világmindenség életadó tüzéről. Egy búrával eltakarta a lencsét. Sötét lett. Most odament a Nap­pal ellenkező oldalra néző fi­gyelőszemhez. Arra egészen sö­tét volt. Elfordította a lencsét és egy csillag zöldes sugara küldte be fényét a figyelőszemen. Aztán egyszerre csak kékes, világos, erős sugár tört át a lencsén: a Sziriusz volt, az ég gyémántja, az északi égbolt első csillaga. Lösz odamászott a harmadik figyelőszemhez. Elfordította a lencsét, belepillantott, megtörül­te zsebkendőjével. Tekintete a lencsére meredt. Hirtelen elszo­rult a szíve, úgy érezte, hogy fe­jén fölágaskodik a haj. Közel, egészen közelben, por­tengeren át homályos, ködös fol­tok tűntek szemébe. Guszev ijed­tén kiáltotta; (Folytatás az 1. oldalról.) és Nagy-Britanniától eltérően, mi nem terjesztünk ma elő teljes ter­vet. Úgy látszik, ennek még nem jött el az ideje”. A francia dele­gáció fenntartásait a leszerelési tervekkel kapcsolatban aláhúzzák a nyilatkozat következő szavai: Véleményünk szerint hadseregre szükség van mindaddig, amíg a tízhatalmi bizottság összeül. A francia kormány is elérkezettnek találja majd az időt, a leszerelési tervek reális tanulmányozására és kevésbé lesz meggyőződve ar­ról, hogy szükség van hadsereg­re, — mondotta Péter János, majd azokkal a fenntartásokkal és félremagyarázásokkal, prob­lémák helytelen értelmezésével foglalkozott, melyek a vita során a javaslat egyes részeivel, vagy magának az általános és teljes le­Péter János beszéde végén ki­jelentette — a magyar delegáció e vitáról azt a jó hírt viszi majd haza, hogy a leszerelés kérdésében vala­mi új és jó van születőben. Az óriási nehézségek és ellent­mondások ellenére, amelyeket a jövendő tárgyalásokon kell majd leküzdeni, a magyar delegáció meggyőződése, hogy a tízhatalmi bizottság folytatja, sőt tovább fej­leszti a mostani ülésszak kezde­ményezéseit. Ha a tízhatalmi bizottság fel­használja a nukleáris kísérletek­ről folyó tárgyalások tapasztala­tait. akkor nyitva áll az út továb­bi igazi haladás előtt. A nukleá­ris kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményről tárgyaló há­rom hatalom képviselői úgy talál­ták, hogy a haladás azonnal lehet­séges, mihelyt a három hatalom megállapodik abban, hogy a kí­sérleteket örök időkre megszün­tetik. Ugyanez lehetséges lesz más körülmények között, mihelyt megegyeznek az általános és teljes lentés szerint az országos tünteté­sen 2400 város és falu 300 ezer pedagógusa vonult fel. Tokióban a közelmúltban egy titakozó gyű­lésen háromezren jöttek össze és követelték, hogy az oktatásügyi miniszter kihallgatáson fogadja megbízottjukat. A kormány kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy a leg­csekélyebb mértékben sem haj­landó megváltoztatni a bérezési rendszert, a pedagógusok szak- szervezetei viszont kijelentették, 1 hogy tovább folytatják a harcot. I szerelésnek a gondolatával kap­csolatban jelentkeznek. Rámutatott: hiábavaló igyeke­zet volna megpróbálni össze­egyeztetni az emberi természet­ről alkotott különböző filozófiai nézeteket, elegendő, ha ez a bi­zottság megérteti az emberi ter­mészetről pesszimista németeket valló delegátusokkal, hogy kevesebb emberi tragédia fog történni a lefegyverzett társa­dalmunkban, mint amikor veszedelmes tömegpusztító eszközök sötét árnyéka lebeg felettünk. Mindenesetre mondjuk ki az ENSZZ-ben: adják meg az ember­nek azt a történelmi lehetőséget, hogy képességeit egy a háború ve­szélyeitől megszabadított új világ­ban fejthesse ki. leszerelés konkrét céljában; A magyar delegáció üdvözli a nagyhatalmak közös meg­egyezését a határozati javas­latban és teljes sikert kíván a tízhatalmi bizottság munká­jához. Járuljon hozzá eredményesen a tízhatalmi csoport annak a re­ménynek a megvalósításához, hogy hathatós nemzetközi *-llen- őrzés mellett az általános és tel­jes leszerelés érdekét szolgáló in­tézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül kidolgozzák és meg­egyeznek azokban — mondotta Péter János. FIGYELEM! Nyersbőrt, házi- és mezei nyűiül magas áron vásárol a MÉH Átvétel: Szekszárd, Paks, Dombóvár, Simontornya, dunaföldvári telepeken. (2) Több mint 700 ezer fő- és középiskolát végzett szakember a csehszlovák népgaz dóságban A csehszlovák népgazdaságban jelenleg több mint 700 000 fő- és középiskolai képzettséggel ren­delkező szakember dolgozik, var gyis az összes dolgozók több mint II százaléka. A csehszlovák szak­emberek száma azonban állandó­an emelkedik. Több mint 137 000 dolgozó főiskolai és csaknem 560 ezer dolgozó pedig középiskolai I szakképesítéssel rendelkezik. r()ásávút{őii 1! i! alma, körte, birs, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva gyüm$!asf€s@!ivénY®k<it' Diófacsemetét, köszmétét, ribizkét, málnát, díszfát, rózsát, díszcserjét az ALSÓTEKERESI ÄLLAMI GAZDASÁG. Bala tonvilágos LERAKATAIBAN. Dombóvár, Rákóczi u. 59. Tamási, Bezerédj u. 17. Almafák, füge, mogyoró, fenyők, évelőnövények, alany- csemeték is kaphatók az alsótekeresi lerakatokban. Helvéciái Állami Gazdaság lerakatai: Dunaföldvár, Paksi u. 19. * Szekszárd, Keselyüsi út (városi kertészet). Elsőosztályú minőség, nagy választék! Árusítás naponta 8—16 óráig, vasárnap 8—12-ig. (78) i. d ír — Valami, nem tudom micso­da, repül mellettünk. A ködfoltok lassan ereszked­tek, élesebbek, világosabbak let­tek. Szaggatott, ezüstös vonalak, szálak suhantak. Aztán egyszerre feltűntek egy sziklás hegyvonulat éles körvonalai. A gép nyilván­valóan egy égitest közelébe ju­tott, belekerült annak vonzóere­jébe és akár egy hold, körülötte kezdett keringeni. Lösz reszkető kézzel nyúlt a reosztát-emeltyűkhöz és ütközé­sig elfordította őket, megkockáz­tatva, hogy felrobban a gép. Lent, a lábuk alatt rettenetes dü­börgés, recsegés kerekedett. A foltok és a csillogó hegygerinc sebesen közeledett. Fényes felü­lete nőttön nőtt, egyre közelebb jutott. Most már látni lehetett a sziklák éles, hosszú árnyékát is, mely kopár, kietlen fennsíkon vonult át. A gép a sziklák felé repült. Már egészen közelükben voltak, az oldalukon úsztak a napfény­ben. Lösz arra gondolt (agya nyu godt, világos volt), hogy ha az égitest vonzóerejébe került gép­nek nem sikerül torokkal az égi­test felé fordulnia — egy pilla­nat, és itt a vég. Ebben a pillanatban Lösz lép­csőzetes tornyok romjait pillan­totta meg a kihalt fennsíkon, a sziklák közt... Aztán kopár he­gyek fölött siklott a gép.. De ezen az oldalon feneketlen szakadék tátongott, söíé'.-ég1 lepett el min­dent. A meredek szakadék olda­lán fémerek csillogtak. És a szét­szakadt, ismeretlen égitest szi­lánkja elmaradt mögöttük, hogy halott útját folytassa az örök­létben. A gép újra a fekete vi­lágűrben száguldott, Guszev hirtelen felkiáltott; — Valami holdféle van előt­tünk! Megfordult, eltántorodott a fal­tól és a levegőben lebegett, szét­terült, mint egy béka, suttogva káromkodott és igyekezett vissza­kúszni a fal mellé. Lösz elrúgta magát a padlótól, szintén föl­emelkedett a levegőbe, beleka­paszkodott a figyelőcsőbe — és megpillantotta a Mars ezüstös, vakító korongját. Japán tanítók tüntetésekkel és ülősztrájkkal tiltakoznak a bérezési rendszer ellen A magyar delegáció jó hírrel tér haza

Next

/
Thumbnails
Contents