Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 1. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Epítkessiink olcsón, egyszerűen és hasznosan A Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalata a sertés- fiaztató, a juhhodály, valamint a növendékmarha-istállók egyszerű módszerű építéséhez vázlatterveket készített. A vázlattervek segítségével a termelőszövetkezetek szakmunkásai házi építési módszerrel is felépíthetik ezeket a férőhelyeket. A tervek utánvéttel megrendelhetők az ÉD Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalattól (Bp. V., Kossuth Lajos u. 17. sz.) A vidéki tervező vállalatoknál is vannak ilyen példányok, hogy a tervellátásban fennakadás ne legyen. Célszerű a tervek beszerzésével megbízni a megyei termelőszövetkezeti beruházási irodákat. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság a termelőszövetkezetek házi építéssel is megvalósítható építményeihez méretre szabott — de ácskötések nélküli — mező- gazdasági szerfát és karámfát ad. A megyéket értesíti róla, hogy a juttatott famennyiséget, melyik erdészeti vállalattól kapja meg a termelőszövetkezet. A MEZÖSZÖV Vállalat gondos kodik arról, hogy ezekhez az építményekhez elkészüljenek a szükséges vasalási anyagok, melyek a megyei MEZÖSZÖV ki- rendeltségeknél megvásárolhatók. Legcélszerűbb ezeket az épületeket náddal befedni. Sok évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy a nádfedés kiválóan biztosítja azt a hőmérsékletet, amelyen az állatok a legjobban érzik magukat. Ahol nincs nád, ott — csakis ideiglenes jelleggel — a botfákra merőlegesen elhelyezett napraforgószár- és kukoricaszár- rácsozaton átmenetileg szalma- fedés is elfogadható. Tetőfedő anyagként másfajta épületeknél is elsősorban kévenádat, annak hiányában kemény-tetőfedést (cserepet, palát) alkalmazzunk, ha azokat bontásból biztosíthatjuk. Olyan esetben, amikor födém (padlás) nincs, de hőszigetelésre szükség van, a cserép- vagy palafedés alá két réteg 4—5 centiméter vastag nádlemezt kell alkalmazni. A miniszteri utasítás gondoskodik arról is, hogy más egyszerű, de nem fából épített épületeknél is biztosítva legyenek az építkezés előfeltételei. Ezért felsorolja azokat a szerkezeti megoldásokat, amelyek helyi anyagokból házi építési móddal könynyen megvalósíthatók. Például az alapfalakat célszerű teljes egészében kőből falazni, ott ahol van elegendő fagyálló kőanyag. Amennyiben helyi kavicsbánya van, úgy a betonalapozás is gazdaságos. Ha mindkettővel rendelkeznek, úgy a gazdaságossági számítástól függően egyik vagy másik, illetve kettő együttes alkalmazásával úsztatott betonalapot célszerű készíteni. Az ilyen egyszerű épületekhez is jelentős támogatást nyújt államunk. Ezekhez az építkezésekhez azonban munkabér vagy fuvardíj címén nem folyósíthat hitelt a bank. Gyerekek, • az általános Iskolát A borszőlő, must és bor nagyüzemi felára Az élelmezésügyi miniszter újabb rendelettel szabályozta a borszőlő, szőlőcefre, must és bor felvásárlási árát. Ugyancsak ezzel a rendelettel egy időben jelent meg az élelmezésügyi miniszternek egy másik rendelete, az állami gazdaságoktól és a szövetkezetektől átvett borszőlő, must és bor nagyüzemi feláráról. Az állami gazdaságok, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a szőlő- és bortermelésre alakult termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások és szakszövetkezetek részére, ha borszőlő-, must- és bortermésüket a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint az állami pincegazdaságoknak ad ják át, a hatóságilag megállapíÓviuh az állatok egészségét! A termelőszövetkezetekbe bevitt állatok összehozása elengedhetek len feltétele a nagyüzemi állat- tenyésztésnek. Nagyon fontos azonban, hogy minden szövetkezetben gondoskodjanak a sok helyről egybekerült állatok egészségéről. Vannak ugyanis olyan veszélyek, amelyek csak gondos körültekintéssel, megelőző védekezéssel kerülhetők el. A gümőkór és a brucellózis például a látszólag egészséges állatokban is lappanghat és az egészségesnek tűnő állat fertőzheti társait is. A gümőkór elleni védekezést rendelet írja elő. Tuberkulinnak bőrbe fecskendezésével meg lehet állapítani, hogy gümőkórral fertőzött-e az állat. Tehát lehetőleg még a közös istállóba való beállítás előtt meg kell vizsgáltatni minden egyes szarvasmarhát, és a gümőkórtól mentesnek bizonyuló állatokat úgy kell elhelyezni, hogy gümőkórossal ne érintkezhessenek. A járványos elvetélés, a brucellózis komoly károkat okozhat főleg az újonnan alakuló tehenészetekben és kocaállományokban. Sajnos, azokat az állatokat, amelyek ezzel a betegséggel fertőzöttek, nem tudjuk biztosan felismerni. Ezért a közös állományba való beállítás előtt ajánlatos brucellózis elleni védőoltást alkalmazni. Ezen kívül gondoskodni kell ellető istállóról, vagy ellető állásról, amelyet minden elles után fertőtlenítünk. A betegség kórokozói, baktériumai ugyanis leginkább az ellés alkalmával szóródnak szét. Elletés céljára fel lehet használni valamelyik üressé vált parasztistállót is. Szakképzett állatorvos' rendelkezésükre áll az új termelőszövetkezeteknek is. Segítségüket feltétlenül vegyék igénybe már a nagyüzemmé fejlődés legkezdetén. Az istállók építésénél és az állatok elhelyezésénél is ajánlatos az állatorvos tanácsát kérni. A mélyen ülő, talajvizes, sötét, levegőtlen, kifutó nélküli istállók, a primitív, piszkos tejkezelés, a szennyezett tej itatása melegágyai a betegségeknek. Főleg a fiatal állatok érzékenyek az elhelyezés és gondozás hibáira, amelyek miatt csakhamar jelentkezhetnek náluk az úgynevezett felnevelési betegségek. Nagyon fontos tehát, hogy a termelőszövetkezetek tagsága és vezetősége a számos másirányú sürgős feladat mellett ne feledkezzék meg az állategészségügy alapvető feltételeinek biztosításáról sem. Az állatorvosok pedig a nagy cél érdekében szervezett munkával siessenek a termelőszövetkezetek segítségére. tott áron felül nagyüzemi felárat kell számukra fizetni. A nagyüzemi felár azokat a hegyközségeket is megilleti, amelyek a szakcsoportokra ,illetőleg a szak- szövetkezetekre érvényes szabályok szerint működnek. Nagyüzemi felár csak az egy tételben átadott legalább 100 mázsa borszőlő, illetőleg legalább 70 hektoliter must vagy bor után fizethető és csak akkor, ha a fent említett áruk minősége eléri a területcsoportok szerint megszabott minőséget. A nagyüzemi felár mértéke a következő: az állami gazdaságokat és a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket a szerződés alapján átadott tételek után 20 százalék, a szabadfelvásárlás keretében átadott tételek után pedig 10 százalék nagyüzemi felár illeti -meg. Azoknak a termelőszövetkezeti csoportoknak, termelői szakcsoportoknak, szakszövetkezeteknek, mezőgazdasági társulásoknak és hegyközségeknek, amelyek szőlő- termeléssel foglalkoznak és a részükre jóváhagyott működési szabályzat szerint gazdálkodnak, a szerződés alapján átadott tételek után 10 százalék, a szabadfelvásárlás keretében átadott tételek után pedig 5 százalék nagyüzemi felárat kell fizetni. Ha a fent említett szövetkezetek a meghatározott feltételeken kívül a fajtánkénti szüretet és a fajtánkénti közös bortárolást is megszervezik és ebből a célból közös pincészettel rendelkeznek, részükre a szerződés alapján átadott tételek után 15 százalék, szabadfelvásárlás keretébeh átadott tételek után pedig 7,5 százalék nagyüzemi felárat kell fizetni. A termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a termelői szakcsoportok, a mezőgazdasági társulások, a szakszövetkezetek és a hegyközségek a nagyüzemi felér útján elért többletbevételük 50 százalékát kötelesek a közös szövetkezeti vagyon gyarapítására fordítani. Már most előjegyezhető hibridkukorica vetőmag A kukorica termésátlagok nőve lésének egyik legeredményesebb módszere a hibrid kukorica vetőmag használata. A Martonvásári Tsz-tagok szabadságáról A termelőszövetkezeti tagok részére nem jár évi fizetéses szabadság. A körülményektől függően azonban a szövetkezet például az állatgondozók, vagy az olyan beosztásban levő tsz-tagok, akiknek nincs biztosítva rendszeresen a heti pihenőnapjuk évi fizetett szabadságot kapjanak. A szabadság mértékét szintén a közgyűlés határozza meg, s arra az időre mással helyettesítik a tsz-tagot, Fizetés gyanánt a szabadság idejére munkaegységet írnak részére jóvá. Ha a szövetkezet közgyűlése úgy dönt, hogy nem ad fizetett szabadságot az állandó elfoglaltságú tsz- tagnak, akkor időnként szabadnapot kell részére adni. A termelőszövetkezetek munkakönyves alkalmazottai részére a Munka Törvénykönyvében meg határozott módon jár az évi fizeKutató Intézet nemesitől a világ valamennyi hibrid kukoricájával versenyképes, kiváló tulajdonságú hibrid kukoricafajtákat állítottak elő. A vetőmag mesterséges szárítása és előkészítése tíz korszerű «kukoricagyárban« történik. A hibrid kukorica vetőmag minőségét állami szervek ellenőrzik, s a kiváló minőséget fémzárral igazolják. A hibrid kukorica vetőmag 20-25 százalékkal nagyobb termést ad minden eddig ismert vetőmagfaj tánál. A termésfokozó hibriditás a második évhen csökken. Ezért a vetőmagot minden évben újból be kell szerezni. A hibrid kukorica vetőmag a helyi tanácsoknál és a terményfelvásárló helyeken már most is «lőj egyezhető, AZ IDŐS EMBEREK KÖZÖTT igazán nem ritka az olyan, aki az elemi iskola mindössze két-há- rom osztályát végezte el. Végered menyben nem is lehet azon csodálkozni. A különböző okok, ame- ] lyek lehetetlenné tették azt, hogy a szegény ember gyereke tanuljon, köztudomásúak, szót rájuk vesztegetni nem szükséges. Arra azonban nem árt emlékeztetni, nem egyszer, de százszor, hogy népi demokratikus rendszerünk megszüntette ezeket az okokat s ma már korántsem nevezhető általános jelenségnek az iskolából való kimaradás, ha találkozni is még ilyen esetekkel. A múlt még kísért s éppen ott kísért, ahol a régi életforma, a kisparaszti gazdálkodás az uralkodó. Az ebbeli adatok gyűjtése során Felsőnánát említették, mint az elmúlt évek elrettentő példáját. Sok volt a túlkoros gyerek, s köztük. számosán, akik már a második-harmadik osztályból kimaradlak. A tizennégy esztendős P. Ferencet említették név szerint, aki a második osztályban érte meg a tizennégyéves kort, bátyja az ötödik osztályból maradt ki két évvel ezelőtt, mert túlhaladta a tanköteles életkort. AZ OK, amely egyszersmind meg is magyarázza ezt a helyzetet, — mert a P. testvéreken kívül sajnos mások is is vannak, akik nem járták ki az általános iskolát —, a régi gondolkodásmódban és a régi életformában keresendő. A szülők, a már munkaképes gyerekeket nem engedik iskolába menni, hanem befogják munkára, mit sem törődve a gyermek fejlődésével és azzal, hogy a későbbiek során hogyan sínyli majd meg a mulasztást. Azóta Felsőnána is termelőszövetkezeti község lett. És ezzel, nyugodtan állíthatjuk, megteremtődött az iskolába járás körüli hibák megszüntetésének lehetősége is. A termelőszövetkezet is gondot fog fordítani arra, hogy a gyerekek rendszeresen tanuljanak és a szülők sem szorulnak rá serdülő, tanköteles gyermekeik munkába állítására. A KÉT PAKSI ISKOLÁBAN különösen az I.-es számúban, egészen más a helyzet. Sőt nyugodtan mondhatjuk ideálisnak. Tavaly a VIII. osztályban egyetlen bukott tanuló sem volt. a végzett növendékek 64 százaléka tanul tovább középiskolákban. A néhány túlkoros gyerek esetében maguk a szülők kérték a tanköteles kor felemelését — nem volt szükség az idevonatkozó rendelet kényszerítő hatására. A szülők és az iskola kapcsolata, együttműködése kitűnő, ami hosszú esztendők mun kájának eredménye, de mindenekelőtt az az ok, hogy ebbe az iskolába elsősorban ipari munkások, értelmiségiek, alkalmazottak gyerekei járnak. A középiskolák szívesen fogadják az innen kikerülő gyerekeket. Rossz példát egyetlent sem tudott említeni Kern József igazgató. Valamivel gyengébb a helyzet a II. számú iskolában, bár itt is hallatlan nagy javulás tapasztalható, amint erről az iskola igazgatója, Oláh Mihály tájékoztatott. Mindössze egyetlen olyan tanköteles gyerek van, akit még mindig nem írattak be a VIII. osztályba, S. Katalin. A túlkorosok száma nyolc, de a szülők kérésére itt is megtörtént az iskolakötelezettség meghosszabbítása. A múlt tanévben két olyan gyerek volt, aki kimaradt, nem végezte el az általános iskolát, P. Mária és T. Ádám. JAVULÁS VAN, javulás tapasztalható mindenfelé a múlt rendszerbeli helyzetről nem is szólva. Ha mégis szót ejtünk róla, azért van, mert szeretnénk, ha minden gyerek elvégezné egyelőre az általános iskolát, de rövidesen bekövetkezik az az idő, amikor ritkaságszámba megy, aki nem végzett valamiféle középiskolát is. Mi hát a módja annak, hogy megakadályozzuk a kimaradásokat, vagy azt, hogy alsóbb osztályokban érje meg néhány gyerek a tizenötéves életkort? Választ adni erre nem könnyű. A pedagógusok szerint az 50—GO forintos büntetés a notórius mulasztásért túlságosan kevés, néhány nap alatt ennél sokkal többet keres a gyerek, ha otthon’ rftarad és dolgozik. Igen nagy szükség van a felvilágosító munkára, tudatosítani azt, hogy ipari tanulónak, ipari munkára nem veszik fel azt, aki nem végezte el az általános iskolát. A TELJES MEGOLDÁST természetesen az fogja meghozni — mert hiszen elsősorban a parasztgyerekekről van szó —, ha mindenütt a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet útját vá lasztják. Nem lesznek tovább anyagi okok, amelyek a gyerek dolgoztatására kényszerítik a szü löket és a nagyüzemben a szülők gondolkodásmódja is változik, fejlődik. L. Gy. Három ktsz termel exportra A Tolna megyei Kisipari Szövetkezetek közül eddig kettő kapcsolódott be a III. negyedévben az export termelésbe. A Bonyhádi Ruházati Ktsz és a Szekszárdi Cipész Ktsz, mindegyike 1500 pár férfi cipőt gyártott a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat részére. Persze nehezen indult meg megyénkben is az új termelésre való áttérés és kezdetben átmenetileg a dolgozók keresete is csökkent, mert a minőségi követelményeket folcozottabban kellett érvényesíteni. Később a begyakorlottság és a talpátvarrás gépesítése folytán a termelékenység, s így a dolgozók keresete is megjavult, úgy hogy most már mindkét szövetkezet exportra termelő tagsága nagy örömmel végzi ezt a tevékenységet mind a népgazdaság javára, mind a saját egyéni hasznára is. A legutolsó minőségi vizsgálás- nál a Szekszárdi Cipész Ktsz által bemutatott cipők 99,6 százalékát, míg a Bonyhádi Ruházati Ktsz-nél 99,4 százalékát fogadta el exportra a MERT képviselője, s ezzel az eredménnyel mindkét szövetkezet kiérdemelte a Külkereskedelmi Vállalat és a szövet kezetek felettes szerveinek elismerését. Az 1960. I. negyedévtől kezdődően a Dombóvári Vasipari Ktsz is bekapcsolódik az export termelésbe, mégpedig a sodronyfonat gyártás terén és előreláthatólag próbaképpen 15 tonna horganyzott drótfonatot fog exportra gyártani. Alagút a gibraltári szoros alatt Brüsszelben most folyik a földalatti építkezés és várostervezés III. nemzetközi kongresszusa. Iba- nez de Ibero spanyol mérnök, a párizsi egyetem tanára nyújtott be a gibraltári szoros alatt megépítendő algútra. A mérnök azzal érvelt, hogy az alagút révén közvetlen összeköttetés lé-; tesül Európa és Nyugat-Afrika, ! illetve a Közel-Kelet között, 1 A 48 kilométeres alagút a spanyolországi Val de Vaquerosból indulna ki, s Tangerben végződnék. Víz alatti részét 32 kilométer hosszúra tervezik. Az alagút legmélyebb pontja 396 méterre lenne a tengerszint alatt. A mérnök szerint az alagútat hat év alatt meg lehet építeni, a költségek körülbelül 50 millió dollárt tennének ki.